Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

NYILATKOZNAK A KÜLDÖTTEK: A lenini elveken alapuló szövetkezeti politika megvalósításához várok útmutatást os Országos Pártértekezlettől Június végén országos tanács­kozásra ülnék össze az MSZMP küldöttei. Az ellenforradalom támadásának fő irányát a kom­munisták pártja, a munkásosz­tály élcsapata ellen irányította. Nagy Imre, Losonczi és társaik révén sikerült is nekik a párt egységét már az ellenforradal­mat megelőző időkben megbon­tani és ez november 30-án a párt feloszlatásához vezetett. Köpny, vér, romok, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság leghűbb fiainak borzalmas mé­szárlása, Í2 év kemény, fáradsá­gos munkáját büszkén hirdgtő szocialista vívmányaink szétzú­zására tett kísérletük leplezte le aljas szándékukat. S hogy kí­sérletük kudarcot szenvedett, azt mindenekelőtt a szovjet had­sereg testvéri segítségének kö­szönhetjük- De nemcsak az el­lenforradalom szétzúzásában, ha­nem gazdasági életünk talpraál- lításában is sokat segítettek a Szovjetunió és a többi népi de­mokratikus országok. Az elmúlt tragikus esemé­nyekből nekünk, kommunis­táknak mindenekelőtt azt a tanulságot kell levonni, hogy minden körülmények között vigyázzunk pártunk egysé­gére, harcot folytassunk a párt egysé­gét aláaknázó, az ellenforrada­lom munkáját megkönnyítő, jobboldali revizionista nézetek ellen, de védjük a pártot a tö­megektől elszigetelő, szektás megnyilvánulásokkal szemben is. A párt egységének érdekében végzett munkánk során Lenin elvtárs szavait tartjuk szem előtt, aki azt mondotta: úgy vi­gyázzunk pártunk egységére, mint szemünk fényére. Erős pártegységet, a dolgozó milliók érdekeinek a mar­xizmus—leniuizmus alapján való képviseletét, a gazdasági adottságainkat figyelembe vevő szocialista pártprogra­mot, annak következetes végrehajtását, a Nagy Imre —Losonczi-fgle autileninista ideológia teljes szétzúzását, ezt várom az Országos Párt­értekezlettől. Szilárd, a lenini elveken alapuló szövetkezeti politikát várok, pon­tos elvi állásfoglalást, az alap­szabály, a közös jövedelemből végzett munka mennyisége és minősége arányában történő ré­szesedését illetően. Határozottan állítom, hogy az ellenforradalom ideológu­sai a régi alapszabály iránti bizalom aláásásával és a munkaegységre történő jö­vedelemelosztás elleni agitá- ciójukkal a szövetkezetek erőszakos feloszlatására tet­tek kísérletet. Meggyőződésem, hogy a jövede­lemelosztás új útjainak kutatá­sa elkerülhetetlenül belső har­cokhoz, viszályokhoz vezet. Mi kitartottunk a munkaegység mellett és ezt úgy alkalmazzuk, hogy figyelembe vesszük heíyi adottságainkat is. Ezt ajánlom másoknak is. Papp Ferenc, a fajszi Vörös Csillag Tsz elnöke. ff SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CSklS'kUN MF GYEI I.APúA k eddi ***Qgjegy*Q*e Országos Bura mAceszei^11!1^ A BAJAI III. BÉLA GIMNÁ ZIUM fennállásának 20Ó éves jubileuma alkalmából képzőmű­vészeti kiállítást rendeztek az öregdiákok és művésztanárok műveiből. A kiállítás kiemelke­dik a szokásos tárlatok közül. Baja város országos hírű mű­vészei legszebb alkotásaikat hoz­ták el. Teles Ede közismert Lu­das Matyi szobra, az Ember tra­gédiája néhány miniatűr ábrá­zolása, Beck Vilmos biedermeier portré-festő »Férfi portréja«, id. Éber Sándor »Vörös híd« fest­ménye emelkedik ki a műalko­tások közül. Ez utóbbi képnek szomorú aktualitást ad a múlt évi árvíz, amely elsodorta ezt a hidat. Az öreg mester fia, ifj. Éber Sándor a dunai tájak hi­hetetlenül finom ábrázolója, a maga nemében páratlan művészi koncepcióval örökítette meg egyik képén azt a pillanatot, amikor a jeges ár áttöri és el­sodorja a Vörös hidat. A kiállí­táson °tt láthatjuk még Jákobéi Károly múltszázadelejí portré­festő, Miskolczi Ferenc grafikus rézkarcait, Brigii Antal népi in- terieur-festő, Petrovics Demeter műveit. AZ ORSZÁGOS HÍRŰ NE­VEK mellett nem hallgathatjuk el a gimnázium mostani növen­dékeinek középiskolát messze túlszárnyaló működését. Törté­nelmi és jrodálorntörténeti ter­meket rendeztek be olyan táb­lákkal, amelyek a későbbi okta­tás során több diáknemzedék nevelését szolgálják. Sajnálatos, hogy ez a kiállítás csak az ün­nepség tartama alatt, egy napig van nyitva. Gyönyörködni és ta­nulni lehet belőle. Kováts Andor ................................. FÜ RDÉS iők „akadáLltjai“ Mindannyiunk nagy örömére, végre itt a nyár. Igazi meleg idő vette át az uralmat. Ilyenkor, aki csak teheti, igyekszik ki a szabadba, az árnyékot adó lombos fák alá. A bajaiak kimennek a Sugovicára, Dunára, hogy a víz hüs hullámaiban keressenek menedéket a rekkenő hőség ellen. Igenéin» de amikor kiérnek a víz partjára, ott sok bosszúságban van ré­szük. A Sugovica partján, a Petőfi-szigeten már igen szép szám­mal épül vízitelep. Ebben csak az a baj, hogy mindenütt vas- betoposzlopos drótkerítés zárja el az utat a fürödni igyekvők elől. Minden vízilelepet gondosan bekerítenek és egy táblát helyez­nek el a következő felirattal: »Idegeneknek tilos a bemenet!« Ha véletlenül mégis betéved valaki egy ilyen vízitelepre, azt durván kitessékelik, ami nem éppen a legjobb érzéseket váltja ki az emberből. Nem a vízitelepek ellen van kifogásunk, de hová vezet ez, ha még több ilyen telepet építenek? Lassan a bajaiak nem tudnak a Sugovicában megfürödni. Azelőtt, a felszabadulás előtt fájó szívvel néztem a kiváltsá­gosokat, kik a szépen berendezett vízitelepeken dpzspltek. Akkor megértettem, hogy nekik kell a kerítés. De most nem. Sok dol­gozó kívánságát tolmácsolom, amikor azt kérem, mielőbb szün­tessék meg ezeket a drótakadályokat a bajai strandokon. Várady Gyula ■**•*******»»•* Érdekes utazásra hívlak ked­ves olvgsó. Ülj fel velem kép­zeletben a tűnő idő csodálatos tündér-szekerére s induljunk el a múlt országúján vissza-vissza az ősi időkbe ... A vén Duna partján állunk, dátum szerint az 1200-as évek­ben. Egy fiatal falu: Harta meg­születésének vagyunk tanúi az ekkor kelt oklevél szerint. S ebből mindjárt kitűnik annak a majd későbbi állításnak a téve­dése is, hpgy a községet svábok alapították eredetileg. Nem, ma­gyar település ez, királyi ado­mánylevéllel birtokolja két ne­mes: Mikolai Mihály és Bálint. Táltoslovaink egy-kettőt ugra­nak s a törökdúlás ütán va­gyunk, de hiába keressük a régi települést. Az elnéptelenedett puszta a székesfehérvári vár tartozéka... Aztán Rádai Pál, II. Rákóczi Ferenc futárja bir­Vallomással kell kez­denem: nagyon szere­tek játszani. Mindig szerettem. Az egyetlen gyerek, a testvérnélkü­liség játékszomja, paj­tás utáni vágyakozása ez. Nálam okosabb em­berek állapították ezt meg, s csak bólintani tudók rá. Valóban, ilyen esetekben a játé­kosság nem zárul a gyermekkorral együtt. Egy életen át kísér. A házasság rendsze­rint akadályt jelent. Nehezen érti meg az ilyesmit az élettárs és tiltakozik. Nem engedi az órák házi »javítá­sát«, minősíthetetlen jelzőkkel illeti, beszün­teti a saappanbuborék- fúvást, és így tovább. Célzások hallatszanak az évek számára, ko­molyságra, férfi-mivolt- ra. Ellenkezni, meggyő­zően érvelni kevesek­nek sikerül. Szerencsés fordulatot jelent ilyenkor a gye­rek. Neki szabad játszani. Vele játszanom: köte­lesség. örömmel teljesítem ezt a kötelességet. Nem esik nehezemre. Boldog APÁNAK LENNI 3Ó... aranykor köszöntött rám. Takarékosság ide, vagy oda, pénzügymi­niszterem teljesen sza­bad kezet biztosított: búgócsigák, építőkoc­kák és a legkülönbö­zőbb játékok a legma­gasabb áron vásárolha­tók. A szőnyeg is elve­szítette sérthetetlensé­gét- Száműztük a sző­nyegvédőt. Ahova ed­dig lépni alig volt sza­bad, ptt most kedvem- re hancúrozhatpnk a barátommal. Tapossuk, ahogyan csak tudjuk! Kopik? Nem baj! fele­ségem örül, hogy a gyei-ek (a fiam érten­dő) milyen nagyszerűen szórakozik. Viszem a hátamon, nyakamba ül­tetem, visítunk, kuko­rékolunk. Szabad. Ha egyedül csinálnám? Or­vost hívatna bizonyára. Visszanyertem a kri­tikai szabadságot is. Odamondhatok bármit. Például: »Látod, mi­lyen rossz mamád van? Elvette a könyvet tő­led, Ejnye!« A követ­kező percben már vi­dáman dobálódzunk va­lamelyik díszkötéses Jókaival. Igaz, utána húsz lapot vasalni kell, — de nem nekem. Anyósomék, illetve nagymama és nagypa­pa hatalmas kék lab­dát hoztak az ipari vá­sárról. A legmerészebb álmaimban sem gon­doltam arra, hogy vala­ha is futballoznom sza­bad a szobában. Lehet, keU, parancsszóra. Egy ízbep, Utólag csodálom vakmerőségemet, ami­kor a kicsi eldobta a labdát és az az íróasz­tal e}őtt ugrálni kez­dett, nem tudtam le­győzni a kísértést: be­lerúgtam. Lesz, ami lesz... Nagyot lendült a kék labda és a csil­lártól nem messze ívelt a szekrény tetejére, s onnan le. Leventém ka­cagni kezdett. Még! Még! Kénytelen vol­tam ismételni, s azóta nappali szobánk fut- ballpályává változott nem kis örömömre. La­kásunk tisztaságát és épségét eddig görcsö­sen védő feleségem pe­dig egyre biztat: »Rúgd csak! Látod, mennyire örül?« Tegnap, s ennek kö­szönheti e pár sor is létezését, hadd tudják meg minél többen: teg­nap szappanbuborékot fújtam. Ngm, nem ti­tokban! Házi hatósági engedéllyel! Halk ja­vaslatom jóváhagyásra talált. Fújtam nagy él­vezettel! Úszott a terí­tő, az asztal, minden. Soha ilyen jól nem szó­rakoztam ! Mindezeket előre bo­csátva, felelősségem teljes tudatában kije­lentem: jó apának len­ni! Soha ennyi szabad­ságot egy férj nem él­vezhet az otthonában. Elnyomottból a bilin­cseit hullatóvá válhat. El is határoztam, még két gyerekről kell gondoskodni. Akkor azután teljesen egyen- jogúvá, valóban sza­baddá válhatok. Vagy ahogyan a régiek mon­dották: úr lehetek a háznál. Fazekas Tiborc tokolja a határt s a Rajna, va­lamint Felső-Píalz vidékéről né­meteket, a hegykoszorús Felvi­dékről pedig szlovákokat telepít ide... Ne, ne a régi helyén ke­resd az uj falút, a mostani tele­pülés az ősi Hartától mintegy két kilométerrel délebbre törté­nik, okos védelmi szándékból... Látod, a német és tót jövevé­nyek külön telepednek meg s mindkét nemzetiség sajátos ősi szokásai szerint él s féltékenyen őrzi életformáját. De a minden­ható szerelem lassan összemossa a gátakat; tót fiú sváb lányt vesz élettársul, a német falurészbe költözik s fordítva... Francia hugenották vándorlása... Későbbi kutatás feltételezi, hogy a harlai német családok eredetileg messzebbről indultak el, míg itt gyökeret vertek. Az Arras, Galle, Egel, Enis, Seip, íSaim, Till, Torn és Viandt ne­vek alapján ugyanis arra lehet : következtetni, hogy ezek francia hugenották, akik a vallásüldözés idején kerestek menedéket Né­metországban s onnan vándorol­tak hozzápk... A sváb és szlovák zsellérség hallatlan szorgalommal dolgo­zott, hihetetlen takarékossággal é|t s lassanként sorra megvásá­rolta az eladósodott magyar földesurak birtokait s maga par­cellázta szét... Petőfi — és a hartai papkisasszony Menjünk most még előbbre csodálatos szekerünkkel, a XIX. század elejére. Két érdekes épü­letre bukkanunk egymás mel­lett. Ez itt a most félépült temp­lom s az a nevezetessége, hogy a tetétleni Árpád-kori templom ezeresztendős köveiből épült; A másik nevezetes épület a lel­készház. Itt született és éh Can- erin Emilia papkisasszony, Pe­tőfi Sándor egyik fiatalkori ide­álja, akivel a költő aszódi diák­korában találkozott. A kislány­ból Macskonyi József lelkész fe­lesége lett Tápiószelén, ott is van a sírja, emléktábláján a Pe­tőfi Társaság utalásával... Bekukkanthatunk néhány ház­ba is. Megszokott látvány a be- hemót szövőszék. A takácsmes­terség ősi, elterjedt foglalkozás, egész nemzedékek folytatják s nyoma egészen a mi korunkig fellelhető. Az öreg Énisz bácsi­nak például takács volt a nagy­apja, apja, 55 esztendeje takács- kodik maga s egyik fia is örö­köse a mesterségnek. Persze, 1957-ben már villany világít a roskatag szövőszék felett s gyári fonálból vetéli öreg keze az erős vásznakat a régi, házilag tilolt s fonott kender helyett..: Láto­gatásunk idején a takácskodás mellett másik elterjedt foglalko­zás a serfőzés is ..; ... Bűbájos szekerünk elpor- zik s mi itf állunk a mában. Ezt a Kurtát már jól ismerjük. Az ősi folyó szelíden, védgáttal ölelve hömpölyög lábánál, zsí­ros, öntözött földjein aratógép vágja az árpát... A hullámos Utcákat beton gyalogjáró egyen­geti simára, a falu új házsorok­kal terjeszkedik... a német szó ritkán, csak az öregek ajkán csendül már s a szép sváb lá­nyok mai djvatú ruhákban, nylonharisnyásan táncolnak a kultúrházban ... autóbuszok, gyors hajók kötik össze a közsé­get Budapesttel s más távoli vi­dékekkel ... a maga képére for­málja falu s lakója életét a fej­lődés, az újat, szebbet hordozó nyargaló idfi. G. K. 60 000 forint negyedévenként A Bányászati Berendezések Gyárából hozott nekünk levelet a postás bácsi, mely levélben közük, hogy az önköltségcsök­kentés érdekében az alábbi munkaterületeken takarékos- kodnak majd: — az anyagkivé­telezést ellenőrzik, ugyanakkor a hasznos hulladékot is feldol­gozzák a csoportok. Jobban megvizsgálják, ki hogyan ügyel a szerszámjára. Mivel igen sok energiát fo­gyaszt a gyár, és sok megy ve­szendőbe, az üzemrészlegek ve­zetői egy dolgozót bíznak mej az energiatakarékossággal. Tervejk között szerepel aj üzemen belüli anyagmozgatás jobb megszervezése, a terme­léssel ne’m összefüggő költsé­gek minimumra való csökken­tése is. Az előzetes számítások sze­rint az intézkedések végrehajtá­sával negyedévenként 60 000 fo­rintot takarítanak meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom