Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

Gaitskell, angol munkáspárti vezető részt vett az Olasz Szociáldemokrata Párt vezetőségének ülésén. Az ülés részvevői megerősítették, hogy csak akkor lehet sző az Olasz Szocialista Párttal való egyesülésről, ha az teljesen megszakítja kapcsolatait az Olasz Kommunista Párttal. Szerdán megkezdődött a lengyel parlament teljes ülése. Napirendjén az idei nemzetgazda­sági terv és költségvetés megvitatása, valamint jóváhagyása, ezenkívül több kormányjavaslat megtárgyalása szerepel; Jugoszláv gazdasági küldöttség utazott az Ame­rikai Egyesült Államokba és Kanadába. A kül­döttség az árucsereforgalom és általában a gaz­dasági együttműködés fejlesztésének lehetősé­geiről tárgyalt. Jugoszláv újságíróküldöttség utazott a Szovjet­unióba. Megbízható londoni körök szerint Bulganyin a húsvéti ünnepek alatt levelet intézett Mac- Millan angol miniszterelnökhöz az angol—szovjet kapcsolatok kérdéséről. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője bejelentette, hogy az USA tájékoztatta 14 szövetségesét »hajlandó megvitatni a Kínával és a szovjet tömbbel folytatott kereskedelmet korlátozó embargó-rendszer módosítását«. Csou En-Iaj miniszterelnök hétfőn este viszont- látogatást tett a Japán Szocialista Párt Kínában tartózkodó küldöttségénél. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyettese ötnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A Reuter jelenti: Az Egyesült Államok 24 érán belül kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívá­sát a Szuezi-csatorna kérdésében. A Román Munkáspárt ás a Francia Kommunista Párt közös nyilatkozata A román sajtó közzétette a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, valamint a Fran- cia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségei kö­zött lefolyt tárgyalásokról szóló közös nyilatkozatot. A tárgyalá­sok kifejezésre juttatták a két párt nézeteinek teljes egyezését, valamennyi megvitatott kérdés­ben. A nyilatkozat rámutat, hogy a két párt értékes tanul­ságokat vont le a magyarországi eseményekből, amelyek ismétel­ten bebizonyították, milyen fon­tos a párt, mint a nép vezető ereje szerepének megerősítése, milyen jelentős a tömegek közt végzett ideológiai munka, vala­mint a mindenfajta idegen ideológiai befolyás elleni harc­ban tanúsított eltökéltség. A ma­gyarországi események ismétel­ten bebizonyították, hogy meg kell szilárdítani a pártfegyel­met, védelmezni kell a párt egy­ségét és összeforrottságát, meg­mutatták, milyen döntő szerep az, hogy a párt tántoríthatatla- nul szilárdítja a munkásosztály és a többi dolgozók tömegeihez fűződő kapcsolatait. A két pár­tot azon eltökéltség hatja át ■— mutat rá a nyilatkozat —, hogy következetesen folytassa a mar­xista—leninista párt tisztaságá­nak megvédéséért és minden­fajta revizionista kísérlet elleni harcát, Eisenhower nyilatkozata a leszerelésről Mint az AP közli, Eisenhower elnök Stassennel, leszerelési szakértőjével folytatott több, mint ötnegyedórás megbeszélés után kijelentette, az Egyesült Államok bízik abban, hogy a fegyverek csökkentése és ellenőr­zése lehetséges, kívánatos és végeredményben nélkülözhetet­len. Stassen Washingtonba uta­zott, Eisenhower elnök pihenő­helyére a megbeszélés céljából, majd kedden visszatért London­ba, a leszerelési albizottság ér­tekezletére, Jordánia : ! Ismét kiújultak Jordánia és Izrael között a fegyveres harcok. A hírek szerint izraeli csapategységek lépték át a jordán határt és izraeli határőrizőkre jordán katonák nyitot­tak tüzet. Kiújultak tehát a régi ellentétek, amelyek szinte napirenden voltak hosszú időn keresztül Közép-Keletnek ezen a »puskaporos hordóján«. Jordánia, amely az angol középkeleti politika folytán mesterségesen létrehozott ország, 1920-ban, az első világ­háború után az Ottoman birodalom felbomlott részein osztoz­kodó győztes nagyhatalmak agyában született meg. Transzjordánia, — amelyből Jordánia kialakult — ere­detileg sosem volt önálló, életképes ország. Az a cél vezette az angolokat, hogy Közép-Keletnek ezen a veszedelmes ré­szén szilárd katonai erőket tudjanak összpontosítani és tá­maszpontokat hozzanak létre. Jordánia hadseregét angol ka- f tonai szakértők vezették és hadereje, az Arab Légió angol I fegyverekkel rendelkezik. Eredetileg Közép-Keleten a leg- • szilárdabb angol katonai bázis volt. A második világháború után Anglia kénytelen volt ki- 5 engedni a kezéből Transzjordániát és függetlenséget engedé- | lyezett számára. Ez a függetlenség azonban teljes formális « volt. Hiszen az angol támaszpontok továbbra is a brit bi- | rodalom kezében maradtak és Anglia pénzelte a hadsereget. Azután 1947-ben az ENSZ közgyűlése Palesztinát — az | angol gyámsági területet — két részre osztotta. Egy zsidó ól- I iámra és egy arab lakosságú területre. A felosztást nem fo- I gadták el a zsidók, úgyhogy 1948. májusában kitört az arab— | izraeli háború. A harcok többször kiújultak. Egyre élesedtek í az ellentétek Anglia és Jordánia népei között. Végül 195Ö. | március 2-án Jordánia bejelentette az 1948-as angol—jordá- 1 niai egyezmény felbontását. Ez a fontos politikai tény lénye- I gében az arab államok feletti angol uralom felszámolásával I járt, bár az Egyiptom elleni agresszió igyekezett ezen a terü- X létén is megerősíteni a bomladozó gyarmati hatalmat. Az 1956. októberében megtartott jordóniai választások Nabulszi vezetésével új kormány jutott uralomra. Országos követe- | léssé vált az angolokkal \'aló teljes szakítás és népmozgalom X indult meg az Arab Ligához való csatlakozás érdekében, a | jordániai brit támaszpontok felszámolása céljából. Az ország | azonban gazdaságilag nehéz helyzetbe került. így az arab ál- í lantok voltak kénytelenek vállalni a gazdasági garanciát az angol segély megszűnése után. A hírek szerint Szaud Arábia nemes valutában már ki is fizette az öt millió fontsterlingcs arab pénzügyi segítség első részletét. Nem kétséges, hogy Jordánia jövője szorosan összefügg azzal, hogy megszűnt az angol imperializmus uralnia ezen a területen. Most az a cél, hogy az arab államok eredményesen verjek vissza a gyarmati uralom helyére betolakodó ameri­kai erőket. Az arab népek egységtörekvései és az Eisenhower- doktrina iránti egyre erősödő ellenséges hangulat lehetősé­get nyújt althoz, hogy a világnak ezen a részén végre a nemzeti érdekek érvényesüljenek és megindulhasson Jordánia is a fejlődés, sajátos, önálló útján. A török rendőrség tettleg bántalmazta a hazatérni akaró magyar menekülteket A Külügyminisztérium sajtó- zött nő az elégedetlenség. Sokan osztálya közli: A Törökországba szerelnének hazatérni. Hazaté- került disszidens magyarok kö- régüket azonban megakadályoz­za a török rendőrség. Azokat a magyarokat, akik még az am­nesztia rendelet lejárta előtt fel­keresték a magyar külképvisele­tet, a rendőrség tettleg bántal­mazta, hazatérési igazolványukat elszedte, internálással fenyegette őket. Török újságok szerint 24 magyart internáltak. Az elkese­redés az utóbbi napokban olyan fokot ért el, hogy az isztanbuii táborban 27 magyar éhség- sztrájkba kezdett, tiltakozásul az ellen, hogy nem engedik őket ha­za. A Magyar Népköztársaság ankarai követsége már ápri­lis 2-án jegyzékben hívta fel a török külügyminisztérium fi­gyelmét a török rendőrség erőszakos túlkapásaira. A jegy­zék a török külügyminisztérium tudomására hozza, hogy a török hatóságoknak a magyar állam­polgárokkal szemben alkalma­zott magatartása a nemzetközi jog szabályaival ellenkezik és közvetlenül befolyásolja az or­szágaink között fennálló jó kap­csolatokat. A követség végül kéri a török külügyminisztérium in­tézkedését az illetékes hatósá­goknál, hogy a Magyar Nép- köztársaság állampolgárait sújtó rendőri túlkapásokat szüntessék meg és a hazatérni szándékozó magyarokat elhatározásukban ne akadályozzák. i I A MUNKA RANK VAR ALIG NÉHÁNY HETES mű­ködés után immár majdnem 200 tagot számlál a Kommunista Ifjúsági Szövetség kecskeméti tábora. 200 fiú és leány a város fiatalságának csak egy kicsiny hányada, de erről a kis csapat­ról már láthatod: új, friss erők éledeznek, hogy újjáformálják az ifjúság arculatát. Azok, akik most az ifjúsági mozgalom újra felemelt zászlaja alá sorakoznak, új törekvések­kel, új célok szerint alakítják a maguk közösségi életét. Az ifjú­ság okos gyülekezetének reális igényeire, kívánságaira építjük új szervezetünket. A KISZ nem akarja koravén, szemináriumozó kis politikusok maszkjába kény­szeríteni tagjait, nem köti gúzs­ba egyéniségüket, egészséges életenergiájukat valami erősza­kolt mozgalmi illemszabályok­kal. Szakítani fog azzal a káros gyakorlattal, amely majd csak a jövőben megvalósuló lehetősé­gek szerint próbálta alakítani a fiatalok mai ténykedését. SZERVEZETI ÉLETtlNK ki­alakításánál felhasználjuk mind­azokat a helyesnek bizonyult módszereket, amelyeket az ifjú­sági mozgalom története mér kipróbált, s amelyek a legalkal­masabbak a fiatalok egységbe kovácsolására. Ugyanakkor ál­landóan kutatjuk azokat az új lehetőségeket, amelyekkel kielé­gíthetjük a fiatalok sokoldalú érdeklődését, igényeiket a szó­rakozásra, művelődésre, és ame­lyekkel valóban hatékonyan tud­juk szolgálni nevelésüket, hogy becsületes, szocialista hazafiak­ká váljanak. Nyíltan megmondjuk, hogy minden tettünket, minden ak­ciónkat a szocializmus eszméje irányítja és .a párt ügyének szol­gálatúba állítjuk. Hitünkkel, legjobb meggyőződésünkkel, ne­vünkkel elköteleztük magunkat, közénk csak az jöhet, aki ezzel egyetért. Ezt azonban nem hang­zatos deklarációkkal, szájtépő, melldöngető bizonykodással tesz- szük. Szervezetünk nem lesz Potemkin-falu, ahol a tetszetős díszletek, imponáló külsőségek között rág a féreg; ezernyi ki nem mondott kétely, megoldat­lan probléma őröl és szedi áldo­zatait. A szocializmus eszméje, a párt ügyének szolgálata egész­séges, életvidám, tettrekész fia­talságot, önálló, bátor egyéni­ségeket kíván. Mi tehát egész­ségesen, vidáman akarunk élni, nem adott sémák szerint, hanem önállóan gondolkozni, bátran vi­tázni és kezdeményezni. ILYEN TÖREKVÉSEK szerint készült el a KISZ kecskeméti területi szervezetének program­ja, amit városunk fiatalságának javaslataiból állított össze a szö­vetség vezetősége. Ez a program meghatározza tevékenységünket, mutatja a célt, ami felé törek­szünk és a formát, amivel ezt elérni igyekszünk. Készítői fi­gyelembevették az ifjúság éle­tének minden területét, a fiatal életek minden fontos, megoldás­ra váró problémáját. Eltökélt szándékunk, hogy a Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Kolompár Má­tyás (anyja Kolompár Vilma), Számadó József Pál (Szabó Ju­liánná), Hugyecz Margit (Szabó Margit), Kovács Péter (Smido- vics Klára), Medek Antal Lajos (Péter Anna Juliánná), Horti Sán­dor Pál (Frittmann Mária), Jójárt József (Kocsán Zsófia), Sárik Aranka Katalin (Hódi Er­zsébet), Kollár Jenő (Jójárt Vik­tória), Kolompár Kálmán (Ko­lompár Terézia), Kis-Rabata Ká­roly (Németh Aranka), Kis Lí­dia Klára (Péter Lidia), Szerczlá Erzsébet (Mendovics Franciska), Dóvlcs János (Vízin Erzsébet), Tóth Margit (Király Margit), Dabis Gizella (Czirkó Ilona), Kolompár Balázs (Kolompár Aranka). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Lehőcz Benő és Orbán Jolán, Kolompár Ambrus és Kolompár Juliánná, Bakics József és Nagy Juliánná, Czencz István és Nugg-Györgg Piroska, MEGHALTAK: Rózsahegyi Jánosné Gyukity Matild 64 éves, Paprika István 3 hónapos, Ba­ba nyecz Péterné Király Emilia 73 éves, Mészáros József 1 hó­napos, Csömör Alajos 81 éves, Tandari Antal 46 éves. KISZ-t a fiatalok érdekeinek első harcosává, következetes vé­delmezőjévé tesszük. Minden üzemben, hivatalban, intézmény­nél érvényt szerez a fiatalok ér­dekeit szolgáló törvényes rendel­kezéseknek. Ilyen törvénybe rög­zített — és eddig soha komolyan nem vettl — rendelkezés például az, hogy az épülő új lakások 20 százaléka a fiatal házasokat il­leti. A KISZ feladatának tartja, hogy síkra szálljon illetékes he­lyen a rendelet betartásáért és szót kér ebben a kérdésben ugyanúgy, mint a fiatalok mun­kakörülményeire, szociális prob­lémáira vonatkozó rendelkezé­sek kérdésében] A gazdasági ve­zetőkkel folytatott rendszeres megbeszélésein megvizsgálja és orvosoltatja a fiatal dolgozók jogosnak bizonyult panaszait, sé­relmeit és rendszeres, szakszerű tanácsadással is segítségükre siet ügyes-bajos dolgaikban. TEVÉKENYSÉGÜNK közép­pontjába állítjuk a szórakozási lehetőség biztosítását, kulturált, hasznos időtöltés megszervezé­sét. Akinek kedve, tebetséga van, máris jelentkezhet szín­játszócsoportunkba, tánccsopor­tunkba, az énekkarba, a zene­kedvelőkből zenekart alakítunk. Lesznek irodalmi estjeink, ami­kor irodalomkedvelő barátaink első próbálkozásait meghallgat­juk, megvitatjuk, szakavatott ta­nácsot is kaphatnak. Egyes, ál­talános érdeklődésre számottartó kérdésről ankétpkat is rende­zünk. KÜLÖN FOGLALKOZUNK a lányok sajátos problémáival, éle­tük ügyes-bajos gondjaival. Azt akarjuk, hogy lányaink annak­idején kitűnő háziasszonyok, jó anyák és feleségek legyenek s ehhez minden szükséges tudni­valót elsajátítsanak. Erről gon­doskodik a szervezetben működő leánytanács és erre a célra kü­lön programot .állít össze a ja­vaslatok, kívánságok szerint. Van lehetőségünk különböző szakkörök alakítására, ahol a hasznos női ismereteket közve­títjük leányainknak. A SPORT, minit a legtöbb fia­talt érdekig hasznos időtöltés, igen alkalmas arra, hogy szer­vezetünkbe vonja a fiatalok né­pes seregét. Ezért megkülönböz­tetett figyelemmel törekszünk sportéletünk kialakítására. Laki­teleken van már üdülőnk, amely kiválóan alkalmas hétvégi vik- kendekre, és üdülésekre. Ping-pongasztal mellett ját­szunk, vidáman táborozunk, vagy irodalmi esten vitatkozunk: minden tevékenységünket úgy irányítjuk, hogy ezen keresztül tagjaink megismerjék és még jobban megszeressék hazájukat és azt a rendszert, amely meg­adta nekik a lehetőséget mun­kára, örömre, a gondok megol­dására. Gondoskodni fogunk ar­ról, hogy megtudják: honnan jött és merre tart az emberiség az élet országútján. MINDEZ PEDIG nem ígérge­tések mézesmadzaga. A prog­ram terv, amely az általános tennivalókat határozza meg, azonban csak minden egyes ta­gunk konkrét munkájával való­sulhat meg. A | lehetőségeket megadta a párt, a munka ránk vár, azt helyettünk^ senki el nem végzi. Nem is akarjuk, hogy az agyontámogatás miatt ne tud­junk a saját lábunkon járni, Űjjáéledt mozgalmunk olyan lesz, amilyenné mi tesszük. Mulassuk meg, mit tudunk: Két Nobei-díjas tudós az atoiiifegyverröi A közelmúltban világszerte nagy feltűnést keltett a 18 nagy- tekintélyű nyugatnémet atom- tudós felhívása, amelyben az emberiség lelkiismeretéhez for­dulva az atomfegyverek betil­tását követelték. A tudomány embereinek felelősségtől átha­tott figyelmeztetéseire kedden két nagytekintélyű Nobel-díjas csatlakozott: Frederic Joliot- Curie, a francia atomtudomány egyik úttörője, a nemzetközi békemozgalom vezető alakja és szüntetéséről. Albert Schweitzer' francia or­vosprofesszor. Joliot-Curie kije­lentette, nem haliasztbató to­vább az atomfegyverek betil­tása. Valamennyi kormánynak haladéktalanul meg kell egyez­nie a kísérletek megszüntetésé­ben. — Dr. Albert Schweitzer az atom- és hidrogénfegyverek­kel rendelkező nagyhatalmak között olyan megegyezés meg­kötését követelj, amelyben meg­állapodnak a kísérletek meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom