Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-19 / 42. szám

Válását még a mai napig sem kaptunk — Szóljanak bele az érdekelt községek is! NEHEZEN NÉGY? Á Bajai, 43. sz. Autóközlekedési Vállalat és a MÁV Áilomásfőnökség mindezideig eldöntetlen vitája MAGYAR ALLAMVASŰTAK ÁLLOMÁSFÖNÖKSÉGE Baja Az érdekelt szolgálati helyek értesítése céljából közöljük, hogy a vasútpótló személy- és teherforgalmat 1956. december ho 2-ával, vasárnappal kezdődőleg teljes egészében megszüntetjük. A szolgálati helyek figyelmét szíveskedjék felhívni arra, hogy a MÁV által kiadott utazási igazolványok utoljára 1956. december 1-én, szombaton használhatók fel. Míg 1956. december 2-től a MÁVAUT, illetve a TEFU díjszabás szerint fognak gépkocsi­jaink közlekedni. Baja, 1956. november 29-én, Végvári László sk. Galamb István sk. munkástanács elnöke igazgató * A címzett a következő választ küldte a fenti értesítésre: BAJAI 43. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Baja Válaszolva 1956. november 29-iki 7424/1956. sz. átiratukra, közöljük, hogy az abban foglaltakat nem vesszük tudomásul. A vasútpátló forgalom Cím részéről történő beszüntetése jogtalan. Szolgálati helyeinken a menetjegyet továbbra is kiadjuk. A for­galom beszüntetéséből eredő mindennemű kárt, akár személy­forgalomban, akár az áruforgalomban a szállításra felkínált áruk esetleges megromlásában keletkezik, a Címre hárítjuk át. Kö­zöljük továbbá, hogy az idézett átiratukban foglaltakat a MÁV Igazgatóság tudomására hoztuk. Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét és azonnali érte­sítést. Baja, 1956. december 1-én. Keresztes Gyula sk. állomásfőnök Segíti-e a falu lakosságát a Bajai Autóköslekedési Vállalat? A MÁV vasútpótló dolgozói kénytelenek így felvetni a kér­dést. Hozzá kell tegyük, hogy 196! vasúti dolgozó kenyerét ve­szélyeztetik. 120 fizikai dolgozó, 43 utazó személyzet, 3 málházó, 4 raktárnok, 6 átirányító, 13 állomásvezető, 2 forgalmista és irányító nem tud dolgozni, mert ők ezt lehetetlenné teszik. Igen örülnének, ha őszintén nyilvá­nosság előtt megmondanák, ml a céljuk és kinek jó ez? Dönt­senek az érdekelt községek, ki­nek van igaza. A vasút részére 10 személy­autóbuszt és 20 teherautót küld­tek, hozzá pótkocsikat, ezeket biztosították a mi munkánkhoz. Ezzel naponta 3500 utast vit­tünk, 400—600 mázsa darabárut és 4500—5500 kocsirakományú árut. Kiszolgáltuk maradékta­lanul a falukat. Október 28-án még dolgoztunk és november hó 21-én kaptunk újból 2 személy- kocsit. November 23-án a vá­rosi tanács kér. osztályán meg­beszélést tartottunk a jobb for­galom érdekében. Ügy látszott, hogy ha lassan is, de megindul­hat nálunk a jó munka. 27-én Rikkert János forg. oszt. vezető közölte, hogy saját kezelésbe ve­szik a vasútpótlót, de emberek nélkül, mert náluk így döntött a munkástanács, November hó 29-én és december 1-én a csa­tolt hivatalos levelezés zajlott le. Választ még a mai napig sem kaptunk. Eredmény: nagy ke­gyesen a 2 kocsit engedélyezték azzal, hogy munkásokat, diáko­kat, bérleteseket vihetünk, te­hát a részükre rosszul fizetőket. Amikor más utast is felvettünk, Bilikért telefonon kifogásolta, majd főleg a saját pilótájuk fel­lépésére engedélyeztek egy já­ratot Sükösdtől és vissza a diá­kok és a ml munkásaink részé­re. Ezentúl semmit, mert nincs üzemanyag. Ebben az a furcsa, hogy a mi vonalunkon a saját, kb. 25—40 százalékkal drágább tarifájuk szerint viszik az uta­sokat, hisz a falusiaknak van miből fizetni, — mondják. A ml kocsijainkat is (amit a vasúti munka részére küldtek hozzá­juk) szétosztották saját forgal­muk részére. A cukorrépát má­zsánként összköltségben 2 fo­rinttal drágábban szintén szál­lítják. Mindez valószínű az amúgyis kis keresetű dolgozók érdekében. Mindennek a koro­nája, hogy a faj szí tanács 1400 liter üzemanyagot adott részünk­re, az ottani másfél hónapja munka nélkül álló kocsi bein­dításához. Ezt sem engedélyez­ték. Ez a valóság. Most a bajai fizikai dolgozók­nak, 60 munkásnak Budapestre kell elmenni dolgozni, hogy kere­setük legyen. Tudják meg fele­ségeik, gyermekeik, mi ennek az oka, A vonalunkon sok ezer má­zsa gabona vár elszállításra, amikor szűkösen van az ország élelemben. A sükösdi tőzegbá­nyában kb. 1500 vagon tőzeg, amikor nincs tüzelő; Mi ezt nem akarjuk, dolgozni szeretnénk, szeretnénk jobban keresni és szeretnénk, ha az utasok minden járatnál nem a vasútasokat szidnák a lemara­dásért, mert amint a fentiekből látható, ebben nem mi vagyunk a hibásak. Van azonban még egy komoly indokuk: »Ezt a vasutat Bebrits csinálta, őt kirúgták, a vasútja sem maradhat meg«, közölték velünk szószerint. Ha ez igaz, azt is kívánhatnák: Baross Ga­bor meghalt, szüntessünk meg minden vonatot, — aki akar, csatlakozzon ehhez nyíltan, nem elbújva. Mi nem ezt akarjuk. Kérjük a községeket és lakóit, döntsék el ők, hogy mit szólnak ehhez, ami kb. 5—6 éves ered­ményünket akarja megsemmisí­teni, Baja, 1956. december 13. Fajszi Föld. Szöv. részéről: Puskás János boltvez. Major Sándor, Főint, lg. Kir, vezetője. Telefonon csatlakoztak hozzá: Güzsván Mihály, Bátya, Forró József, Bátya, Várnái Lajos, Fajsz, Kiss József, Érsekcsanád, Patonai Tibor, Úszód, Putnoki Antal, Dusnok, Tóth Sándor, Ordas, Kelemen Pál, Foktő, Lovászi Sándor, Géderlak állomás vezetői; Huzovics Lajos, Stróbl Ist­ván, Rab Mihály, Kosár György, Nagy József, Bencze Pál, Asztalos Pál, Varga Já­nos, Tóth Imre, Kuti Mihály, Szabó István, fizikai dolgozók; Kérjük, ha lehet a pesti lapok és az illetékesek felé is továb­bítani. Segítsenek nekünk, Tegnap délelőtt a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató­ságán szenvedélyes hangokkal tűzdelt beszélgetés folyt le. A beszélgetők: a mezőgazdasági igazgatóság vezetője és a Föld­művelésügyi Minisztérium ki­küldötte, Miért izzott ilyen parázzsá a vita s mi az, ami sok helyen még vitára sem ad okot, bár országnyian akarják a régi módszereket elhunytnak nyil­vánítani. A minisztérium csak­nem két hónappal az októberi események után egy terveze­tet küldött le, hogy ahhoz lentről adagolta,sson vélemé­nyeket. A tervezet az utóbbi évek egyik legégetőbb kérdé­sével, a termelőszövetkezetek­kel foglalkozik és akar megol­dani bizonyos nehézségeket. A közmondás ügy tudja: »jobb későn, mint soha«. Ügy látszik, a közmondás alkalmazásával a minisztériumban eléggé élen­járnak. A termelőszövetkezetek hely­zetét illetően az élet időközben így vagy úgy sok mindent megoldott. Már november ele­jén világosan látható és vár­ható volt, hogy bizonyos prob­lémák a fénynél sebesebben fognak felmerülni és a megol­dások hirtelenjében túlzók lesz­nek a felgyülemlett sok igaz­ságtalanság következtében. A minisztériumnak mégis csak december 18-án jut eszeb*, hogy egy tervezetet vélemé­nyeztessen cs majd ki tudja mikorra, rendeletté tegyen. ~ Mennyivel egyszerűbb és oko­sabb lett volna, ha a miniszter összehívja előbb az illetékese­ket és megtárgyalja a megtár­gyalni valókat. Egy hónappal hamarabb bölcs, megnyugtató rendelkezések születhettek vol­na. Am a miniszter ezt netn tette és így abba a helyzetbe hozta önmagát, hogy a me­gyéket irányító mezőgazdasági igazgatókkal együtt az élő problémákat sem tudta meg­ismerni. * Még szerencse, hogy a me­gyei tanácsban volt annyi erő, hogy ugyanolyan körülmények között meg tudta őrizni kezde­ményező készségét és a sajtó­ban is közzétett javaslatot dol­gozott ki a földprobléma meg­oldására. Lapunk hasábjairól szeret­nénk mondani, ha keli kiálta­ni: tessék lomtárba tenni azo­kat a módszereket, melyek sze­rint intézkedésre csak akkor van szükség, ha már baj van. Előrelátó, bölcs intézkedéseket kérünk és várunk az élet szem­pontjaival dúsítottan, hogy azok alkalmasak legyenek a gyógyításra. Nehezen megy? Lehet... meg kell próbálni. de PETŐFI NEPE Az MSZMP-hírei 1956. XII. 19. a kiskun fél egy hási járásból A kiskunfélegyházi járás 11 községéből már hét községben megalakult az MSZMP községi szervezete. Ezenkívül a gátéri Béke Tsz-ben, a tiszaújíalusi Ti­sza Tsz-ben és a pálmonostori Béke Tsz-ben is pártszervezet alakult. A tagok száma 230. « * Kiskunfélegyháza területén 25 alapszervezet alakult meg 372 taggal. Ebből csak egy üzemi alapszervezet van, a Toliüzemé. A két nagyüzemben: a Gépgyár­ban és a Bányászati Berendezé­sek Gyárában még nem alakult meg a pártszervezet, * A Kiskunfélegyházi Járusi Ta­nácsnál megalakult az MSZMP szervezet, A régi 44 tagból már 25-en beléptek. Többen leérték felvételüket olyanok is, akik ed­dig nem voltak párttagok, öt tagú ideiglenes vezetőséget vá­lasztottak. A megválasztottak között Nyámádi Lajos VB-titkár és Csányi Imre, a mezőgazdasági osztály vezetője a régi vezető­ségben is részt vett. Kiskunmajsán 24 taggal meg­alakult az MSZMP közaégí »ter­vezete. Az öt tagú ideiglenes ve­zetőségbe Varga elvtársat, az eddigi pórttitkárt. Puskás elv­társat a fegyveres alakulattól, Kurucz elvtárs VB-elnököt, Han­ga elvtárs tisztviselőt, Csíki elv- társat, a gépállomás traktorosát választották, Kiegészítő javaslatok az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottsága és a megyei tanács végrehajts bizottsága együttes előterjesztéséhez & megyei földrendezési csoport vezetőjének véleménye HANGULATLÁMPA A hangulatlámpa talapzatán egy pöttyös fejkendőjű kislány ül. ölében kitárt, fehérszárnyú könyv pihen. Jobb kezének mu­tatóujjával irányítja a sorok vo­natait, nehogy belezavarodjék az olvasásba. Vajon, miről ol­vashat ez a kis kőbaba? Korát tekintve, nem lehet több hét esztendősnél. Álmodó tekintetén a gyermeki gondok pillangói izálldosnak. A gyermekkor leg­szebb történeteit olvassa: a me­séket. Ez a törékeny kis szobor rü­gyeket varázsol lelkem érző fái­ra s virágbaomló tavasz borul körülöttem a szobára. Gyermekkoromban én is ját­szadoztam ilyen kis emberpalán­tákkal utcánk hajdúsági porá­ban s ha egymás tekintetébe néztünk, a mesék hőse volt a mi lábbadozó életünk. Egy ilyen lélek nélküli kis kerámiában is benne él az al­kotó szépséget formáló gondo­lata. Pindnrka mutatóujjának iránytűje a boldogabb és kilet­jesülő jövendőt betűzi. Mennyi kifejező erő, ihletet adó látha­tatlan mozdulat sejlik e kőből faragott kislányban. Ügy érzem, mintha saját gyermekemet sze- retgetném, amikor ránézek apró csizmáira s parányi testére. Sok­szor még a suttogását is hal­lom, rimánkodó hangjának ké­relmét, hogy meséljek neki cso­dálatos meséket. Egy élettelen tárgy is ébreszt­het gondolatokat, hát még a ma született gyermek éjszakába nyúló sírása.' Nem sírás ez, ha­nem jeladása a feltörekvő élet legyőzhetetlenségének. — Talán fiam születésekor írom ineg leg­szebb versemet, amelyben össz­hangban lesz az ember, a tarta­lom és a forma. Eloltom a lámpát s gombaala­kú sátra a sötétben még egy pillanatig ráragyog az öklömnyi kislány csodákra szomjazó alak­jára, és olyan mesék születnek bennem, amiket eljövendő kis­fiámnak fogok majd elmondávi. Biéliózky Sándor December 12-i számunkban közöltük az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizott­sága együttes előterjesztését a föld tulajdonjogával és haszná­latával kapcsolatos egyes kérdé­sekről. Az előterjesztést azzal a céllal közöltük, hogy e sürgető és égető kérdésekkel kapcsolatos véleményüket olvasóink és min­den érdekelt mondja el, vagy írja meg lapunknak. Ez az előterjesz­tés még csak javaslat a Minisz­tertanácshoz, amelyen valószí­nűleg még változtatni fognak. Felkerestük a megyei tanács pénzügyi osztályának földnyil­vántartási csoportját és megkér­deztük Oláh Lajost, a csoport vezetőjét, hogy mi a véleménye a javaslatról. — Nagyon fontosnak cs idő­szerűnek tartom a javaslatban említetteket. A csoportom átta­nulmányozta az előterjesztést. Számos gondolatot ébresztett bennünk, amelyeket most el­mondok. — Sajnos, azzal kell kezde­nem, hogy a forradalmi esemé­nyek során tíz községben eléget­ték vagy elpusztították a katasz­teri birtokíveket, a nyilvántartá­sokat. Ezek pótlása éveket vesz génybe. Mindenki előtt ismere- ies az is, hogy községeinkben nagy zűrzavar van a földnyil­vántartásokban. Éppen ezért he­lyesnek találom az előterjesztés másik pontját, amely szerint a földreform során juttatott, de té­ves területtel telekkönyvezett in­gatlanok helyett a juttatott csak a ténylegesen bírókéban tartott terület közterheivel legyen meg­terhelve. Az előterjesztés szerint a téves telekkönyvezés igazolá­sához elég a községi tanács vég­rehajtó bizottságának és a helyi földnyilvántartónak az igazolá­sa. Ezzel én egyetértek, azonban, ha valakinek négy hold helyett csak két holdja van, a másik két holdat, amivel ugyan meg van terhelve, de nincs a birtokában, valószínűleg más használja. Az összterület változatlan, tehát azt is ki kell nyomozni, hogy ki az, akinek viszont kevesebb terület van telekkönyvezve, de ugyan­akkor többet használ. Vagyis a tanács és a földnyilvántartó egy­ben ezt is nézze meg. A negyedik pont szerint a régi tulajdonos a felajánlott birtokot visszaigényelheti 350 aranykoro­na kataszteri tiszta jövedelem felső határig. Értesüléseink sze­rint megyénk homokos vidékein máris olyan hangokat hallani, hogy 60—80 holdas birtokok fog­nak kialakulni; mivel ezeken a területeken az aranykorona ala­csony. Szerintem a területet is meg kellene határozni a vissza­igénylésnél. Az utolsó pont szerint a föld- rendezési és a földnyilvántartási apparátust a mezőgazdasági szakigazgatási szervek keretén belül össze kellene vonni. A ma­gam részéről ezzel nem értek egyet. Szerintem a földrendezési csoportra, mint ilyenre nincs is szükség, mert a jövőben, különö­sen a tagosítások megszüntetésé­vel nem sok dolguk lesz. Amit ők végeztek, azt a községi taná­csok és a földnyilvántartók is el tudják intézni. Megjegyzem még azt is, hogy mi néhány évvel ez­előtt az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Megyei Ki- rendeltségéhez tartoztunk. Az jobb megoldás volt. Most ugyan­is úgy néz ki a helyzet, hogy a műszaki részt, a mérnöki mun­kákat ők végzik, ugyanakkor nálunk is van műszaki rész. Sok­kal pontosabb és gyorsabb volna a munkánk, ha ismét együtt dol­goznánk velük. Később, ha a je­lenlegi zűrzavarban rendet te­remtenénk, még a létszámot iff lehetne csökkenteni — hangoz­tatta a földnyilvántartási csoport vezetője. * Bizonyára másoknak is van Véleményük. Reméljük, hogy az egészséges vita elősegíti, hogy a Minisztertanács mielőbb mindén érdeket szem előtt tartva hatá­rozatot hozzon e fontos és égeti kérdésekben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom