Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-15 / 39. szám

Glagg a <fxueqtdôui a JCiikuítfMtggtuízi cÆLlami cJlmdiárchcut U A parasztság csak addig visz terményt a piacra, amíg a pénzéért árucikket kap Nem állnak hosszú sorok az üzlet előtt, de ki és be hatal­mas emberáradat hömpölyög a kiskunfélegyházi Állami Áruház aj tain. Az üzletben az árukkal megrakott polcok és asztalok előtt a vásárlók tömege. Gyorsan és udvariasan folyik a kiszolgá­lás. Lassan már két hónapja fo­lyik az az »ostrom« az áruház és az áruk ellen. Vajon meddig lehet ezt bírni? — vetődik fel önkénytelenül a kérdés. A meg­rövidített nyitvatartás mellett is naponta félmillió forint forgal­mat bonyolítanak le. Az áruház igazgatóját, Bálint Lászlót, a csomagolóban talál­juk meg. Az igazgató is »be­ugrott« segíteni. Nem újság ez, hiszen Bálint igazgató az úgy­nevezett »békeidőben« is hol a kiszolgáló pult. hol a pénztár, Mennyi fizetést kapunk decem berben ? Az önhibájukon kívül nem dolgozóknak 69 százalékos bér fizethető Okik december ti és 12-én nem dolgoztak, ezekre a napokra nem kapnak béri — A prémiumok elszámolása függetlenítettek. Amennyiben azonban a termelés beindítása, vagy egyéb, az üzem érdekében végzett feladataik miatt kivéte­lesen nem munkakörükben vé­geznek munkát, részükre erre az időre legfeljebb a saját munka­körükben őket megillető munka­bért kell folyósítani. A forradalmi munkás—paraszt kormány rendeletet hozott a bér­fizetés rendjének helyreállításá­ról és az 1956 decemberi bérek kifizetéséről, Hogyan történik a decemberi kereset elszámolása? A KALOCSAI JÁRÁSI TANÁCSNÁL HALLOTTUK, * •-, ::hogy a kenyérgabonavetést már elvégezték, bár a tavalyi te­rülethez képest kevesebb a szántóterület, de így is búzából 17.075 kát. holdat, rozsból 1077 kát. holdat, őszi árpából pedig 1952 kát. holdat vetettek el. * t : : hogy kevés a takarmány­keverék-vetés, összesen csak 217 kát. hold. Kevés az őszi lucerna­vetés is, csupán 21 kát. holdon vetettek. i «-. ; : hogy a szántást a tavasziak alá 12.800 kát. holdon fejezték be és a kukoricaszár-betakarítást már 16.600 kát. holdon végezték el. * : : ; hogy a járásban kevés az állatállomány, ezért sok mű­trágya kell. A községi mezőgaz­dasági előadókkal történt meg­beszélés szerint 800 mázsa fosz­fortartalmú műtrágya, 2800 má­zsa pétisó és 500 mázsa kálisó kell a trágyázás elvégzéséhez, * : : : a kalocsai járás tavaszi ve­tőmagszükséglete búzából 500 mázsa, árpából 800 mázsa és burgonyából 500 mázsa. A já­rási tanács ezt a fennálló meny- nyiséget csere útján kívánja le­bonyolítani. Arra kérik a ter­ményforgalmi telepeket, hogy árpáért ne csak árpát, búzáért ne csak búzát, hanem akinek nincs, az esetleg rozsot, kuko­ricát is adhasson cserébe. • i s : hogy a kalocsai járásban a termelőszövetkezetek december 20-ra befejezik a zárszámadást. vagy a csomagoló mögött volt található, ahogy a forgalom ezt megkívánta. Egy kérdés, egy felelet, egy áru kiadása váltogatja egymást. •— Hogy vannak áruval el­látva? — Mint látja, jól! Megfelelő készletekkel rendelkezünk. — Hogy meddig? Ez a nehezebb. Bő választékaink vannak a leg­különbözőbb árucikkeinkből, bár férfi télikabát, cipőféleségből, téli alsóneműből olyan nagy a kereslet, hogyha nem kapunk utánpótlást, baj lehet. — Az áruellátást honnan szer­zik? — Részben öntevékenyen Bu­dapestről, részben pedig a me­gyei Nagykertől. Bár az utóbbi­val nem vagyunk megelégedve. Egyes nagykereskedelmi válla­latok osztályvezetői úgy visel­kednek a kiskereskedelemmel az áru elosztásánál, mintha va­lami különös kegyet gyakorol­nának. Hallottunk különböző import­cikkekről, cipőről, kerékpár­ról, szappanról, stb-ről. Ezekből még mindig nem kaptunk, pe­dig szükség lenne rá. Nagyon fontos az ilyen mezőgazdasági jellegű város áruval való ellá­tása. Ezért is lenne fontos, ha a normális termelés megindulna, mert ez az egyetlen lehetőség az infláció megakadályozására, az élet helyreállítására. A pa­rasztság is csak addig visz ter­ményt a piacra, amíg a pénzéért árucikket kap. Végigmegyünk az áruházon. A kiszolgálás kifogástalanul fo­lyik, hiszen 6—7 év óta össze­szokott, összegyakorolt személy­zet dolgozik itt, A vásárlók keze megtelik csomagokkal, árukkal. — Hát igen! — Meddig lehet ezt az »ostromot« bírni? A vég­telenségig —, de csak akkor, ha lesz utánpótlás, de nem lehet alapozni a külföldi segélyre, importra, csak arra, amit ma­gunk termelünk. Tehát dolgozni! Termelni! — ba —■ A rendelet szerint a végzett munkáért a törvényes rendelke­zések szerinti bérek fizetendők. Ott ahol a decemberre előírt munkaidő rövidebb volt az 1956. október 23 előtti mun­karend szerinti munkaidőnél, a különbözet után kifizethető a november 1-től 20-ig terjedő idő­re alkalmazott átlagórabér 80 százaléka — feltéve, hogy a dol­gozó a decemberre előírt munka­rend szerinti munkaidőt ledol­gozta. Azoknál a dolgozóknál, akik­nek törvényes munkaideje meg­haladja a havi 210 órát, a 80 százalékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munkaidő külön- bözete után kell folyósítani és az átlagbér kiszámításánál a túl­órapótlékot is figyelembe kell venni. A közlekedési akadályok miatt távollevők részére a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján az akadályok fennállása idejére leg­feljebb az előbbiek szerint szá­mított átlagbér 80 százaléka fi­zethető. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresete a fen­tiek következtében 800 forint alá csökkent: a 800 forintos keresetet biztosí­tani lehet. Kivételt képeznek azok, akiknek keresete a csök­kentés nélkül sem érné el a 800 forintot. Ezeknek a dolgozóknak a rendes — tehát csökkentés nél­küli — keresetet kell kifizetni. Azoknak, akik a fentiektől eltérő okok­ból nem dolgoztak, a munkában nem töltött időre bér nem fizethető. 1956. decem­ber 11. és 12-ére nem fizethető bér azoknak, akik ezeken a na­pokon bármilyen címen nem dolgoztak. A bányászatban — az előzőektől eltérően — csak a tényleges munkában eltöltött időre, illetve a végzett teljesít­ményért fizethető bér. A munkástanácsok tagjai a munkástanácsokról szóló tör­vényerejű rendelet szerint nem Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbér-fizetésére nézve ugyan­azokat az elveket kell alkal­mazni, mint a munkások kere­setére, Mennyi prémiumot lehet kifizetni? A rendszeresen prémiumban részesülő dolgozók prémiumát az I—III. negyedévi átlagos pré­mium alapján kell kiszámítani, ez azonban nem haladhatja meg a 100 százalékos tervteljesítésért járó prémiumot. Az ilyen mó­don kiszámított prémiumot az alapbérek csökkenésének ará­nyában csökkenteni kell. Ahol a negyedik negyedévre már történt prémiumkifizetés, ott az előbbiek szerint kifizet­hető negyedévi összes prémium­ba a korábban folyósított össze­geket bele kell számítani. Azoknál a vállalatoknál, ame­lyek a jóváhagyott prémiumfel­adatukat teljesítették, prémiu­mot az eddig szokásos módon kell számfejteni, A bérkifizetést a munkástanács szabályozza A rendelet szerint azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az El­nöki Tanács rendelete szerint munkástanács működik, a bér- kifizetést — a most kiadott rendelet irányelvei szerint —­a munkástanács szabályozza. A rendelet szerint kifizethető prémiumok összege vállalati ke­retnek tekinthető felosztásáról a munka beindításával kapcsolatos feladatok figyelembevételével a vállalat igazgatója és a munkás- tanács dönt. Mikor fizetik a béreket? A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a decem­ber 1—15 közötti munkanapokra a rendelet szerint számított hoz­závetőleges kereset. A szokásos levonásokat a decemberi bérből legkésőbb a végelszámoláskor végre kell hajtani. A december végi bérfizetése­ket az előírt bérfizetési napokon kell teljesíteni, az alábbi kivéte­lekkel: Visszaállítják az „Aranykalászos gazda“ cím viselését jogosító téli mezőgazdasági iskolák rendszerét Mezőgazdaságunk fejlesztésének legfontosabb útja a minél szélesebb körben való áttérés a belterjes gazdálkodásra. Ennek egyik feltétele a termelők szakmai tudásának, hozzáértésének növelése. Áll ez nemcsak az állami gazdaságokra és termelőszö­vetkezetekre, de az egyéni termelőkre is. Ezért a kormány a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget kíván biztosí­tani a magyar föld minden művelőjének arra, hogy szakmai tu­dását elmélyítve gazdaságában többet, jobbat és olcsóbban ter­meljen. Ennek érdekében a tervek szerint az ezüstkalászos tanfolya­mok kibővítése mellett visszaállítják az egyéni termelők által igen kedvelt »aranykalászos gazda« cím viselésére jogosító téli mezőgazdasági iskolák rendszerét. Kiszélesítik továbbá az egyes speciális termelési irányokkal foglalkozó szaktanfolyamok rend­szerét. A régen jól bevált vándortanfolyamokat a legjobb szak­emberek bevonásával még ezen a télen megrendezik. A termelő­szövetkezeti dolgozók számára továbbra is fenntartják az eddigi szervezett oktatási rendszert. A korszerű termelési eljárások minél szélesebb körű elter­jesztéséért tervezik, hogy valamennyi mezőgazdasági szakoktatási intézmény •— beleértve a tangazdaságokat is — egyúttal szak- tanácsadó állomás is legyen, ahol a szakemberek a hozzájuk for­duló termelőknek minden termelési kérdésben ingyen szaktanács­csal szolgálnak. Közlemény az eltűnt gépkocsik bejelentéséről A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Főigazgatósága felkéri mindazo­kat a gépkocsi-üzembentartókat, akiknek birtokából az elmúlt he­tek alatt az általuk üzemben tartott gépkocsi kikerült, hogy pontos címüket és a gépkocsi adatait (forgalmi rendszám, mo­HOZTAK-E ÚJSÁGOT? tor-, és alvázszám, gyártmány, pótkocsi-nyilvántartási szám) 48 órán belül személyesen, vagy le­vélben jelentsék be a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium Autófelügyeletének, Budapest, VI. kér., Magyar Ifjúság utca 8. (volt Andrássy út), telefon: 122- 726. A bejelentés elmulasztása esetén a felkutatott vagy megta­lált gépkocsikat más szerveknek, vállalatoknak adja át az Autó­felügyelet, dec, 19-cn fizetendő az egyébként dec. 20-án fizetendő az egyébként dec. 21-én fizetendő az egyébként dec. 28-án fizetendő az egyébként dec. 29-cn fizetendő az egyébként dec. 19, 20 és 21-én fizetendő bét dec. 22, 23 és 24-én fizetendő bét dec, 25, 26 és 27-én fizetendő bér dec. 28, 29 és 30-án fizetendő bér dcc, 31 és jan. l-én fizetendő bér Ez volt a tompái tanácselnök első kérdése — miután üdvözöl­tük egymást. Az áramkorláto­zás miatt rádiót nem tudunk hallgatni, újságot pedig hol ka­punk, hol nem kapunk. így az­tán azt 6em tudjuk, mi törté­nik a megyében, az országban. — Mi az oka, hogy nincs új­ság? — Nem küldenek annyit, mint amennyire szükség lenne — hangzott a válasz. Megmondjuk őszintén, nagyon csodálkoztunk. Jelenleg nincs korlátozva az újság példányszáma, minden község kaphat annyit, ameny- nyire szüksége van. Kérdezzük meg a tompái postát, vajon ők mit mondanak. — Október 23. előtt körülbe­lül 700 újságelőfizető volt a községben. És most? — 65 újsá­got kapunk naponta — hangzik a posta válasza. — S miért nem kérnek töb­bet? — Tudja, még nem alakult ki, hogy ki vesz újságot és ki nem. Majd későbbül — És addig? Addig ne olvas­sanak az emherek? Érthetetlen ez a magatartás. A lakosság sze­retne tájékozódni mindenről, de nem lehet, mert nincs elég új­ság, mert a posta nem mer töb­bet rendelni. Ez a válóság. Mert ki hiszi azt el, hogy például Tompán, ahol a község lakosai­nak száma 5000, csak 65 ember akar újságot olvasni. Hogy kevés az újság, az nem­csak tompái jelenség. így van ez Kelebián, Kiskőrösön, Fü- löpszálláson, Dunavecsén, Kalo­csán és másutt, szinte minde­nütt. S mindez azért, mert nem veszik figyelembe az olvasók igényeit és nem rendelnek több újságot. De miért cselekszik ezt a pos­tahivatalok? Miért nem bizto­sítják az embereknek azt a jo­gát, hogy újságot olvassanak. Azt javasoljuk, ne akadályozza­nak meg ebben senkit. Olvas­hasson mindenki újságot, aki csak akar, >»VWVWWVMWWVWVWV\ A Magyar Vöröskereszt felhívása A Magyar Vöröskereszt veze­tősége közli, hogy engedélye nél­kül senki nem rendezhet gyűj­tést a Magyar Vöröskereszt ré­szére. Kéri azokat a szerveket, ame­lyek gyűjtést akarnak rendezni, hogy a gyűjtés helyét és a fele­lős vezető nevét jelentsék be dr. Killner György ügyvezető főor­vos kormánybiztosnak, a Ma­gyar Vöröskereszt központjába (Budapest, VIII. kér., Baross u. 15). Amennyiben valahol már gyűjtenének, erről haladéktala­nul jelentést kérnek. A Magyar Vöröskeresztnek felajánlott pénzösszegeket kö­szönettel veszik és kérik, hogy azt a 252 000 számú »Belföldi adományok számla« elnevezésű OTP-nél vezetett csekkszámlára fizessék be. A december 28-án és 29-én ki­fizethető bérekre december 22— 23-án legfeljebb az esedékes ösz- szeg fele előleg címéi kifizet­hető. Ezt az összeget ®onban a december 28—29-i kifizetéskor egy összegben le kell vonni. A törvénytelenül kifizetett bérek elszámolása Több vállalatnál, intézmény­nél novemberben és december­ben a törvényes rendelkezéseket túllépve fizettek ki munkabért. A rendelet szerint a kormány által jóvá nem hagyott és kifize­tett többletbéreket, illetve elő­legeket a járandóságokból le kell vonni. A levonás ütemét a dol­gozók jövedelmének nagyságát figyelembe véve úgy kell meg­állapítani, hogy a levonások ál­talában legkésőbb 1957. április 30-ig befejeződjenek. A rendelet betartását a válla­latok, intézmények felügyeleti szervei, valamint az illetékes bankfiókok ellenőrizni kötele­sek. A munkástanácsok elnöksé­gének tagjait, a vállalatok igaz­gatóit és főkönyvelőit, valamint az intézmények vezetőit a kor­mány személyükben anyagilag is felelőssé teszi a bérkifizetési rendeletek betartásáért. A rendelet hatálya nem terjed ki a kis- és nagykereskedelem, valamint a közétkeztetés dolgo­zóira. Kormányhatározat a fizetett munkaszüneti napokról A kormány határozatot hozott a fizetett munkaszüneti napok­ról. A határozat értelmében ja­nuár 1, húsvéthétfő, április 4, május 1, augusztus 20 és kará­csony mindkét napja fizetett munkaszüneti nap. Március 15 nemzeti ünnep, tanítási és hiva­tali szünnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom