Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-29 / 230. szám
■ ROS V'z* R O Mosógép a jóléti alapból A dolgozó asszonyqk segítségére siet g városi tanács szakszervezeti bizottsága Talán még soha nem szóltak olyan felszabadultan, nem mondták el olyan őszintén kívánságaikat a városi tanács dolgozói, mint az elmúlt szakszervezeti gyűlésükön. A Közalkalmazottak Szakszervezete októ- oer 19—20-án tartja Hl, kongresszusát. E taggyűlésnek célja volt a sérelmek, jogos követelésiek feltárása, hogy a kongrcsz- szus határozatait ezek figyelem- aevételével hozzák. A beszámolón a hozzászólók jórésze bőven sorakoztatott fel példákat annak bizonyítására, hogy bár hosszú éveken keresztül az érdekképviseletről csak szó esett, az utóbbi időben kezdi betölteni hivatását a szalíT szervezet. Szó került arról a nyugtalanságról, bizonytalanságról is, mely a területrendezés következtében felütötte a fejét. Megyénket, varosunkat nem érinti a területrendezés, <4 a a hatáskörök leadása megköveteli majd a hozzáértőbb munkát, ezért fontos a továbbképzés. Újra felvetődött a bérkérdés. Az, hogy jóval kevesebb a szak- ösztályokon dolgozó előadók fi- eetése, mint felügyeletük alá mrtozó vállalatok beosztottjaié. A jelenlegi bérkategóriák nem ösztönöznek a továbbképzésre sem. Felvetették azt is, hogy a Hosszabb betegszabadságon lévő munkatársak feladatának elvégzése nagy megerőltetést kíván. A Munka Törvénykönyv leszögezi, hogy egy évig a betegszabadságon lévő béralapját nem lehet felhasználni. Ezt módosítani kellene úgy, hogy ideiglenesen, a beteg felgyógyulásáig, kisegítő munkaerőkkel oldhassák meg a feladatokat. Helyileg megoldható problémák is felvetődtek. Kérték a dolgqzók, hogy a városi tanácsnál is legyen önálló SZTK kifizetőhely, hisz a pedagógusokkal, a napközi otthonok dolgozóival együtt, ezer ember bérezése tartozik hozzájuk. Sok utánjárástól, sok munkaóra kiesésétől óvhatnák meg így a beteg és felgyógyult doigozókáh A városi tanácsnál gok np dolgozik. A háztgrtá$ vezetése, § gyermeknevelés nagy súllyal ne! hezedjk vállukra, ezért felvetették, hogy ott, ahol lehet, enyhíteni kell gondjukon. Felvetődött a mpsás problémája és ott, a helyszínen — a nők legnagyobb örömére — határoztak arról, hogy a jóléti alapból még e héten vásárolnak egy mosógépet, melyet díjtalanul a dolgozók rendel kezesére bocsátanak. Helyi képzőművészek kiáljüása A postás-kultúrotthon nagytermét már díszítik. Festmények, új képek kerülnek Ízléses egymásutánban a nagy falakra — rendezik a képkiállítást. Az RfSZT képzőművészeti szakosztályának és a postások képzőművész körének tagjai alkották a negyven új, meg új képet, melyeknek október 15-ig nézője lehet a város és a Hírős Hét érdeklődő közönsége. A kiállítás megnyitását szeptember 30-án délelőtt 11 árakor tervezik. Megiwp tartotta elnökségi ütését a megyei MSZÍ Tegnap a kora délelőtti órákban a Magyar—Szovjet Társaság Bács-Kiskun megyei titkársága a társaság megyei irodájában megtartotta elnökségi ülését. Az ülésen az MSZT negyedik negyedév} munkateryjavaslatát tárgyalták rpeg. Kovács István megyei titkár beszámolójában elmondotta, hogy negyedik negyedévi munkájuk alapjait a Központi Vezetőség július 18—21-i határozatai szabják meg. Ezután vitára bocsátotta az MSZT terveit. Ebben az időszakban is eor kerül a baráti körök megszervezésére, illetve kibővítésére. Előadásokat kívánnak tartani a szovjet külpolitika sikereiről, a szovjet tudomány, művészet és technika eredményeiről, azonkívül előkészítik ifjúságunk fel- ] készülését az 1857-ben Moszkvában megrendezendő VI. Világiíjú- ' sági Találkozóra. Tanfolyamokat fognak indítani, melyeken a DISZ-szel karöltve a VIT-re készülő fiataljainkat az orosz nyelv elsajátítására tanítják. Havonként ötven ismeretterjesztő előadást tartanak a megyében és 25 orosz nyelvű szakkört indítanak. A Szovjetunióban járt elvtársak 10 élményelőadást fognák tartani tsz-einkben, állami gazdaságainkban, beszámolnak gz ott látottakról, a szovjet mezőgazdasági kiállítás eredményeiről, sikereiről. A titkári beszámolót hosszas vita követte. Hírős Együttes alakul Kecskeméten Népi együtteseink igen kedveltek külföldön. A Kultúrkap- csolatok Intézetén keresztül egyre több meghívás érkezik, sajnos azonban ezeket nem tudjuk minden esetben kielégíteni, mprt még kevés megfelelő színvonala együttesünk van. Ezért a megyei pártbizottság, a megyei és városi tanács úgy határozott, hogy életre hív egy Hírős Együttest. Ennek tervét már meg is beszélték. 4 Hírős Essülíes népi zenekarból, énekkarból és tapptso- portból tevődik össze. Az énekkar magyát a Bgrtok-korps, a íánppspportét pedig a Borforgal- mi Vállalat tánccsoportja alkotja. Ág együttest a Hírős Hét után alakítják meg úgy, hagy szüret után már rendszeres próbákat tartanak. Úgy tervezik, hpgy tavasszal már hosszabb külföld' Útra 'S mennek. Nphéz munka vár a? együttes tggjgira, hogy a nagy célt megvalósíthassák. Ä ßprfprgalip) Vállalat 2« tagú tánepspportja próbáit már ennek megfelelően tartja. Ritmikus gyakorlatokat végeznek, lágyítják a lánpm<«sá!?Ú tanulják a helyes testtartást, hogy a tánc tökéletesen kidomborítsa a mondanivalót. A Jfírös Együttes jelentősége abban áll, hogy az ének- és zenekar, valamint a tánccsoport főként Hecskemét és környékének gazdag hagyományait és sajátosságait dolgozza fel. Elctrekcltik az elfelejtett Bartók kórusmüveket. Összegyűjtik a népdalokat és táncokat, hogy ezeknek jellegzetes mondanivalójával egész estéj betöltő műsort állítsanak össze. A Hírős Együttes működtetésére a városi lanács a jövő cyre mintegy 201) 000 fqrintot biztosít költségvetésében. A most alakulóban lévő együttes sok dicsőséget hozhat városunk, megyénk es országunk javára. Társadalmi erők segíteuek a tejpiac korszerűsítésében PIACI A pénteki hetipiacon a burgonya kilóját 1.80 forintért adták. A sárgarépa kilója 0.90—1.20, a gyökéré 1.50—2 forint volt. A vöröshagyma kilóját 2.60—2.80, a fokhagymát 7—8, a kelkáposztát 8, a fejeskáposztát 2, a ka- larábét 1.80, a karfiolt 3 forintért adták. A paradicsom kilója Q.8Q—T forint volt, míg a zöldpaprika 1.50—3.50 között cserélt gazdát. A főzőtök kilója 1.20— őrMiéii 'ui ituten — AZ ELSŐ ÖTÖSÖN TÚL Hogy is kezeljem? Iskolába járnak, de mégsem diákok. Iskolapadokban ülnek, de szünet- bsji,'— ha kedvük úgy tartja, — cigarettázhatnak is. (Sőt, még osztályfőnökit sem kapnak érte!) Kik ők? Esztergályosok, ácsok, ácssegédek, nyomdászok, gép- .rónők, bérszámfejtők, számlarevizorok, * Igen, az esti tagozatú gimnáziumba járnak, s már két hete, hogy náluk is megkezdődött a tanulás. Elsöosztályosok — általában túl a 20 éven. Hogy miért csak általában? Cs'ányi Erzsébet még csak 17 éves. Ö az első matematika ötös boldog tulajdonosa. — Szeret tanulni? — kérdezzük tőle a történelem óra előtti szünetben. — Igen, szeretek. Mi másért jelentkeztem volna? — Mik a tervei? (Először is megszabadulni az újságírótól, hiszen még át kellene lapozni az »Ősközösség bomlását«.) — Kitünően érettségizni. (Ezek szerint otthon mégis csak megtanulta.) Egyetemre szeretnék jelentkezni, építőiparira Ezután nyomban egy ácsot kérdezünk meg, Orgoványi Istvánt, aki mint segédmunkás dolgozik a Bács megyei Állami Építő Vállalatnál. — Nehéz a gimnázium? — Nehéz. Hetenként négyszer kell, hattól kilencig, bejárnunk az órákra és a napi munka mellett kicsit fárasztó a tanulás. — Érettségi után mik a tervei? — Egyetem. Hogy milyen, nem tudom még... (Pedig biztosan tudja, sok-sok éjszaka gondolhatott rá. Csak nem mondja. Lehet, hogy rajzolni szeret, osztálytársai szerint ügyes keze van. Vagy szégyenli talán, hogy egy ácssegéd tanulni akar? Ne szégyelje, kedves Orgoványi István, sőt legyen ra nagyon• büszke!) Becsöngetnek. Baltás Cézáné történelemtanárnöt felállással köszöntik— A tanulók nagy akaraterővel készülnek napról-napra az órákra — felelte, mikor azt kérdeztük tőle, hogyan tanulnak az elvtársak? — Egy pedagógusnak igazán •öröm egy ilyen osztályban tanítani, ahol egy pillanatra sem hanyatlik az érdeklődés a magyarázatok iránt, s ahol becsületesen felkészülnek az órákra. Mert előfordul, hogy a délelőttieknél, a «hivatásos diákoknál«, ezt nem kapja meg az ember. Megkezdődik az óra, az ötödik történelem óra. És mikor Baltás tanárnő felteszi a kérdést: »Milyen tényezők játszottak közre az ősközösség bomlásánál?« -— egyszerre huszonkét kéz emelkedik a magasba .,, A K A K 1.50, a zöldbabé 5—ß forint volt. Zöldborsó is volt, 9 forintért kilónként, a zöldtengeri csöve 40 —50 fillér között alakúitA gyümölcspiacon sok volt a szilva, 1—1.20 között vásárolták, az alma kilóját 2.50—4 forintért, a körtéért 3—5, őszibarackért í| —10, a szőlőért 3.50—4 forintot kértek. Dió is volt, 10-rr12 forintért kilónként. A baromfipiacon a csirkét 20 forintért árulták kilónként, a tyúkért 22, a pulykáért 18 forintot kértek. A soványkacsa kilója 20, a hízottá 25 forint volt. A soványliba kilója 20 fprintért a kövér 25 forintért cserélt gazdát. A tojás darabját 1.70-ért adták. A tejpiacon a tej literjét 3— 3.50, a tejfel literjét 20 forintért kínálták, míg a túró kilóját 10— 12 forintra mondták. A juhsajtért 25—30 forintot, a vajért 55 forintot kértek. Volt szárazbab is 5 forintért, a mák kilója 34, a méz 22 forint volt. Már húrpm napja építik a tejpiacot. Hordják a sódert talies- Kával, kiskocsival, — több, mint egy vagonra valót megmozgattak eddig, — bontják a burkolatot. Lelkes dolgozók tenyerét töri a lapát nyele, társadalmi munkásokét. Elsg nap vagy 15-ep dolgoztak a szült téren, jórészt a Díjbeszedő Vállalat dolgozói, a KISOSZ tagjai. Tegnap délelőtt már megjelent az első lovasszekér is, Szabó Imre bácsi, Váczi -János utca 1. szám alatti lakos volt az önzetlen segítő. De nemcsak ő, Vincze Károly, Kurucz tér G., Soós Mihály, Csáktornya u. 15., Jenei Mihály, Lowi Sándor utca 1„ Dombai László, Kurucz tér 2, szám alatti lakosok aláírása is Ott áll a felajánlási íven. Özv. Szóda Mihályné tanácstag, a kereskedelmi állandó bizottság tagja kereste fel őket, megígérték, hogy bármikor segítenek. Ennyien fuvarral és milyen sokan jelentkeztek kétkezi munkára. Nem Is futja majd a munkából, mindenki igénybevételéreKellemes meglepetésről számolhatunk be mihdannyÍjaknak, akiket érdekel a tejpiac Korszerűsítésének problémája, Hatvanezer forintot biztosított a városi tanács, hogy a téglaburkolat helyett sima beton fedje a teret, hogy a faasztalokat felváltsák a műkővel borított, korszerű, tisztántartható elárusító- asztalok. A költségvetés szerint ez összegből és ,a felajánlott tár- sadaípú munkából csak egy részére futotta volna. De most másként alakult minden. A téglaburkolat megbontásával kiderült, hogy vastag homokréteg fekszik a letöredezett téglák alatt, így a föld elszállítása, a homok ideszállítása nem foglal le annyi anyagi és társadalmi erőt. A számítások szerint a rendelkezésre álló összegből ar egész tejpiacot rendbehozhatják és 112 méter elárpsítóasztalt készíthetnek, A jelenlegi 50 méter fa-elárusítóaszlalok igénybevételére csak a szokatlanul nagy hetipiacokon kerül majd sor Megszűnik végérvényesen a tej- íclescgek földön való árusítása 3—4 hét múlva, mert akkorra készülnek el a munkálatok. Egy nagy tanulsággal szolgál ez az építkezés: a város lakóiban megvan a készség, a se- gíteniakarás — élni lehet, élni is kelj vele. tOOOOOOOOOf Új női fodrász KTSZ nyílik Pár nap múlva adják át városunk új női fodrász KTSZ-ét. mely a Csongrádi utcában nyílj! meg. Kecskeméti Gépgyár kádasbrigádjának kezdeményezése A gyár vezetői nemrég az Építésügyi Minisztériumban jártak. Hivatalos dolgaik intézése közben szóba kerültek a lakásépítkezések is, A minisztérium több vezetője ekkor előállt a következő dologgal: az új lakóházakhoz nincs elég fürdőkád. Mit tudna ebben segítem a vállalat? A gépgyár vezetői közölték: többet a tervezettnél nem tudnak gyártani. A fürdőkád viszont kell. Ekkor a minisztérium vezetői azt javasolták, hogy a vezetők tárják a kádasbrigádok elé a való helyzetet, kérjék a segítségüket. így is történt. Szájról szájra .járt az őszinte szó: az ü.l lakásokhoz kevés a fürdőkád, többre volna szükség. A kádasbrigádok dolgozói közül többen karéjba állva, sőt az utcán hazafelé is arról beszélgettek, hogy a műszakban nem tudnak többet gyártani, csupán egy lehetőség van — a vasárnapi termelés. Nem volt sok idő a gondolkodásra. Egyesek úgy vélekedtek, hogy nem helyes, mások pedig arra gondoltak: ha mi nem csináljuk meg, akkor több családnak nem lesz barátságos családi otthona, nem tudják a lakásokat határidőre átadni, j Ilyen körülmények között jöttek össze az elmúlt ' szombaton röpgyűlésre a kádasok. Nagy volt a I meglepetés. A brigádok tagjai több, kevesebb ' vita után beleegyeztek a vasárnapi munkába. Ügy szólt az egyezség, hogy másnap mindenki bejön. Ilyen is régen volt a gyárban. Mondjuk meg őszintén, a vezetők izgultak, bejönnek-e a kádas brigádok tagjai. Kár volt! Amit egyszer u munkás megígér — azt számos példa mutatja — ha tűzön-vízen is, de megvalósítja. Vasárnap reggel, minden kádasbrigád elfoglalta helyét a piarcon. Haladt is a munka, mint a karikacsapás. Lopva figyelték egymást, a brigádok tagjai e nem mondunk nagyot, ha azt írjuk, szívüket adták a munkába. Eljött az öntés ideje. 74 kádhoz vitték a vasat. Az öntés után a jólvégzett munka tudatában megtisztálkodtak, siettek haza a családhoz.' Hétfőn furdalta a kíváncsiság a brigádokat, vajon hogyan vizsgáztak tegnap? A tények az mutatták, hogy jól. A gyártott kádból csupán egy leit selejt. Még aznap ismét összejöttek, s úgy határoztak: vasárnap is dolgoznak. 4U0 kádat akarnak gyártani az év végéig a vasárnapi műszakokban. Ez a kis esemény látszólag jelentéktelen egyesek szemében. Pedig nem! Azon túlmenően, hogy szép emberi cselekedet, utal arra is, hogy a munkásosztály alkotókészségére pártunk vezetői számíthatnak. De ez a példa az üzemi demokratizmusnak is egyik nagyszerű megnyilvánulása.
