Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-19 / 169. szám
VHÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG AZ MB? BÁCS-EUSKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Ára <50 fillér 1956. JÚLIUS 19. CSÜTÖRTÖK Hákosi Mátyás elvSárs loirolo u Központi Vezetőséghez Ä Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetőségének ulese A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-án összeült. Az ülés napirendjének első pontján szervezeti kérdések szerepeltek. A napirend előadója Hegedűs András elvtárs volt. A napirend első pontjához a Központi Vezetőség az alábbiakat határozta: Rákosi Mátyás felmentéséről. A Központi Vezetőség megállapítva Rákosi Mátyás érdemeit* a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban a magyar nép jobb jövőjéért, a szocialista Magyarországért vívott harcban, egyetért a Rákosi elvtárs levelében foglaltakkal és saját kérelme alapján felmenti Öt politikai bizottsági tagsága és a Központi Vezetőség első titkári tisztsége alól. A Központi Vezetőség első titkára megválasztásáról. Tisztelt Központi Vezetőség! Kérem a Központi Vezetőséget: mentsen fel a Központi Vezetőség első titkári tiszte és a politikai bízottságbeli tagságom alól. Kérelmem egyik oka, hogy hatvanötödik életévemben járok és két éve tartó, mind komolyabbá váló betegségem gátol a Központi Vezetőség első titkárának tisztségével járó munka elvégzésében. Emellett azok a hibák, amelyeket a személyi kultusz, valamint a szocialista törvényesség terén elkövettem, megnehezítik a pártvezetés számára, hogy teljes mértékben összpontosítsa pártunk figyelmét az előttünk álló feladatokra. Felmentésemet kérve pártunk, dolgozó népünk, a szocializmus nagy ügyét kívánom szolgálni. RÁKOSI MÁTYÁS 'Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Legyen szabad e kérésemhez néhány kiegészítést fűzni. Ami egészségi állapotomat illeti, két év óta hipertóniában szenvedek, vérnyomásom emelkedik s néhány nappal ezelőtt az orvosok a Politikai Bizottsághoz jelentést küldteli, melyből egy mondatot idézek: »Rákosi elvtárs jelen állapotát semmiképpen sem tartjuk megfelelőnek, s ezért a legsürgősebb beavatkozást kérjük állapota romlásának feltétlen megakadályozása céljából.« Az elvtársak az utóbbi két évben gyakran tették szóvá, hogy nem járok már annyit az üzemekbe, a tömegek közé, mint régente. S igazuk volt. Csak azt nem tudták, hogy ennek egészségem romlása az oka. Egészségi állapotom kezdett munkám minőségére és mennyiségére is kihatni, ami ilyen fontos munkakörben csak károkat .okozhat a pártnak. Ennyit egészségemről. Ami azokat a hibákat illeti, melyeket a személyi kultusz és a szocialista törvényesség megsértése terén elkövettem, 1953. júniusában a Központi Vezetőség ülésén — és azóta is — ismételten elismertem s velük kapcsolatban — a nyilvánosság előtt is — önkritikát gyakoroltam. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkája és Hruscsov elvtárs beszámolója után világossá vált számomra, hogy e hibák súlya és kihatása nagyobb, mint ahogy hittem s a kár is, amely e hibák következtében pártunkat érte, sokkal komolyabb, mint ahogy ezt azelőtt gondoltam. E hibák megnehezítették pártunk munkáját, csökkentették a párt és a népi demokrácia vonzóerejét és akadályozták a pártélet lenini normáinak, a kollektív vezetésnek, az építő bírálatnak és önbírálatnak, a párt és állami élet demokratizmusának, a széles dolgozó tömegek kezdeményező és alkotó erejének kibontakozását. Végül e hibák igen széles támadási felületet nyújtottak az ellenségnek. Összességükben e hibák, melyeket a pártmunka legfontosabb posztján elkövettem, súlyos károkat okoztak egész szocialista fejlődésünknek. E hibák kijavításában nekem kellett élen járnom. Ha a rehabilitáció vontatottan, időnként megszakításokkal haladt, a személyi kultusz felszámolása terén tavaly bizonyos visszaesés állt be, a kritika és önkritika, a kollektiv vezetés lassan fejlődött, a szek- táns, dogmatikus nézetek és módszerek ellen nem folyt elég határozott harc, úgy mindebben kétségtelenül engem, a párt első titkárát terhel komoly felelősség. Tisztelt Központi Vezetőség! Több, mint négy évtizede, hogy a szocialista mozgalom aktív katonája vagyok. Ott voltam pártunk első lépéseinél, részt- vettem a magyar kommün harcaiban, a Horthy-terror elleni nehéz küzdelmekben. A hosszú börtönévek után megélhettem, hogy a hatalmas Szovjetunió felszabadította hazánkat s ott lehettem az első sorokban, amikor a magyar kommunisták szívós, kemény harcok közepette győzelemre vitték hazánkban a szocializmus nagy ügyét. Biztos vagyok benne, hogy pártunk, dolgozó népünkre támaszkodva, most is egységesen, a XX. kongresszus szellemében minden nehézséget és ellenséget leküzdve s a harcokban megerősödve halad tovább a demokratizmus, a szociaiista építés jobb jövőbe vivő útján! Ifegeáils Änclras elvtárs, a Politikai Biüoftftság íagjja, a Minisztertanács elnökének felszólalása a Központi Vezetőség 1958. Július 18-1 ülésén Tisztelt Központi Vezetőség! A Politikai Bizottság megvitatta Rákosi elvtárs felmentési kérelmét a Központi Vezetőség első titkárának és politikai bizottsági tagságának tisztsége alól, egyetért ezzel a kéréssel és javasolja a következő határozati javaslat elfogadását. »Határozati javaslat. A Központi Vezetőség megállapítva Rákosi Mátyás elvtárs érdemeit a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban, a magyar nép jobb jövőjéért, a szocialista Magyarországért vívott harcban, egyetért Rákosi elvtárs levelében foglaltakkal és saját kérelme alapján felmenti őt politikai bizottsági tagsága és a Központi Vezetőség első titkári tisztsége alól.« A Politikai Bizottság úgy látja, hogy ennek a határozatnak az elfogadása a párt érdekét, az előttünk álló feladatok sikeres megoldását szolgálja. Rákosi Mátyás elvtárs elévülhetetlen, történelmi érdemeket szerzett a párt megalapításában, a Horthy-fasizmus elleni harcban, a nemzetközi munkásmozgalomban, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának létrehozásában, hazánk népi demokratikus fejlődésében, dolgozó népünk szebb és jobb jövőjéért vívott harcában. Ezeket a nagy érdemeket nem feledtethetik el azok a, hibák, amelyeket a szocialista törvényesség megsértése és a személyi kultusz terén elkövetett. Rákosi elvtárs felmentési kérelmének az elfogadása elsősorban nem ezen hibák miatt szűk- i séges, hanem azért, mert mint a K. V. első titkára, részben betegsége, részben idős kora miatt is, nem tudott éiére állni a párt előtt álló feladatok végrehajtásáért folyó harcnak. Rákosi clv- társ munkaideje betegsége miatt az elmúlt két évben erősen korlátozva volt; egészségi helyzete az utolsó időben tovább romlott, emiatt az orvosok hosszabb gyógykezelést javasoltak számára. Ez a helyzet erősen éreztette a hatását mind a Politikai Bizottság, mind a Központi Vezetőség munkájában. Látva ezt a körülményt, maga Rákosi elvtárs kérte a felmentését, azért, hogy igazi kommunista módjára elősegítse a bárt előtt álló feladatok végrehajtását és elhárítsa azt a lehetőséget, hogy az ellenség rajta keresztül a pártot támadja. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy most az ellenség, sőt egyes ingadozó elemek is fel akarják majd használni Rákosi elvtárs felmentését zavarkeltés- rc, előfordulhat, hogy ugyanezt megkísérlik Nagy Imre körül csoportosuló jobboldali elemek is. Résen kell lennünk és minden zavarkeltő kísérletet a leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Minden erőnkkel erősítenünk kell pártunk egységét és fegyelmét! A Politikai Bizottság Rákosi elvíárs felmentési kérelmének elfogadása esetén Gerő Ernő elv- társat javasolja a Központi Vezetőség első titkárának. Gerő elvtárs több évtizedes munkás- mozgalmi tapasztalattal rendelkezik és nagyjelentőségű munkát végzett pártunk, népidemokra- ' tikus rendszerünk építésében, A Politikai Bizottság úgy véli, hogy Gerő elvtárs megválasztása a K. V. első titkárának, elősegíti a pártvezetés egységének megszilárdítását és mindazon feladatok végrehajtását, amelyek pártunk és országunk előtt állanak. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Vezetőségnek, hogy éljen a Szervezeti Szabályzatban lefektetett jogával és a következő elvtársakat kooptálja a Központi Vezetőségbe: Rendes tagoknak: Matusek Tivadar és Molnár Ernő elvtársakat, a Központi Vezetőség póttagjait, továbbá Földes László, Hazai Jenő, Horváth Imre, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György és Mező Imre eivtársa- kat, póttagoknak: Fock Jenő, Hajdú József, Horváth János, Németh Károly, Kukucska János, Rudas Ernő elvtársakat. A Központi Vezetőség kiegészítése megerősíti a vezetést tapasztalt elvtársakkal, részint olyanokkal, akik az 1953-as éveket megelőzően alap nélkül, igazságtalanul kerültek ki a vezetésből, részint olyanokkal, akik a legutóbbi évek harcaiban, a kongresszus óta eltelt két évben a párt és az állami élet különböző területein jó munkájukkal kitűntek. A Politikai Bizottság javasolja továbbá a Központi Vezetőségnek, hogy négy elvtársat — Kádár János, Kiss Károly, Marosán György, Révai József elvtársakat — a Politikai Bizottság tagjává, két elvtársat — Gáspár Sándor és Rónai Sáudor elvtársakat — a Politikai Bizottság póttagjává válassza meg. A Közpcnti Vezetőség első titkárává egyhangúlag Gerő Ernő elvtársat választotta meg. A Központi Vezetőség kiegészítéséről. A Központi Vezetőség rendes tagjává kooptálta: Matusek Tivadar és Molnár Ernő elvtársakat, a Központi Vezetőség póttagjait, továbbá Földes László, Hazai Jenő, Horváth Imre, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György és Mező Imre elvtársakat, A Központi Vezetőség póttagjaivá kooptálta: Fock Jenő, Hajdú József, Horváth János, Kukucska János, Németh Károly és Rudas Ernő elvtársakat. A Politikai Bizottság kiegészítéséről. A Központi Vezetőség a Politikai Bizottság tagjaivá választotta: Kádár János, Kiss Károly, Marosán György és Révai József elvtársakat. A Központi Vezetőség a Politikai Bizottság póttagjaivá választotta: Gáspár Sándor és Rónai Sándor elvtársakat. A Központi Vezetőség napirendjének második pontjaként meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját »Pártegységgel a szocialista demokráciáért« címmel. A napirend előadója Gerő Ernő elvtár.-, az MDP Központi Vezetőségének első titkára volt, (MTI) Egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban E HÁROM FELADAT megvalósítására való törekvés jegyében ültek össze tapasztalatcserére a városi és a járási tanácselnökök, hogy megbeszéljék, milyen megoldásokat lehetne találni a közigazgatás megjavítása érdekében. A »vendéglátó« a bajai járási tanács végrehajtó bizottsága volt, amely az érsek- esanádi üdülőjébe hívta meg a részvevőket. A festői szépségű Duna parton folyt a vita, először Szclepcsényi Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese mondotta el, hogy mit tettek eddig az ügymenetek egyszerűsítése érdekében. A költség- vetési kötöttségek megszüntetése volt az egyik legfontosabb cél. Többszöri tárgyalás után, felsőbb hozzájárulással, a jövőben a béralap- és a létszámgazdálkodás hatásköre a tanácsokhoz kerül. A kapott béralapon belül önállóan gazdálkodnak, ha csökkentik a létszámot, a felszabaduló pénzösszeget vagy fizetés- emelésre, vagy egyéb más célokra használhatják. A vállalatok átvételével kapcsolatban is történt felterjesztés, a megyében lévő vállalatokat — egy-két nagyobb üzem kivételével — a tanácsok kezelésébe kérték. A vita során sok hasznos és értékes javaslat hangzott el. MILLASIN TERÉZ, a Kalocsai Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, több hasznos észrevételt tett, szerinte sok olyan hivatal és intézmény van, amelyet a tanács kiszolgál, ezek részben ugyanazt a munkát végzik, amit a tanács is végez, tehát az ügyintézésnél kettősség áll fenn. Egyszóval ezeket meg kellene szüntetni, vágj' a tanácshoz csatolni. Ezzel nemcsak egyszerűbbé tennék az ügyintézést, hanem csökkenthetnék az indokolatlanul magas létszámokat is. Van például a Statisztikai Hivatal, amely az adatok zömét a tanácsoktól szerzi be. Viszont, ha a tanácsiak szüksége van valamilyen adatra, — a bürokrácia nagyobb dicsőségére — a tanácsnak azt írásban kell kérni. A tűzrendészettel a tanács is foglalkozik és természetesen a tűzoltóság is. Itt szintén kettősség áll fenn. A tanácshoz lehetne csatolni a tűzrendészetet, a tűzoltósággal együtt és ezáltal üsszefogóbb lenne az irányítás. DOBI ISTVÁN, a Kecskeméti Járási Tanács végrehajtó bízott« ságának elnöke ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket máris megvalósítottak a helyi tanácsok hatáskörének növelésére. Ezekről már külön cikket is írtunk lapunkban. Dobi elvtárs elmondotta azt is, hogy az adóügyek intézése, valamint a konya velés levitele a községekbe, máris érezteti kedvező hatását. Egy hónap alatt mintegy 30 panasz, fellebbezés érkezett a járáshoz. Ezek olyanok, amit helyben nemi tudtak elintézni, valamilyen oknál fogva. Azelőtt havonta átlag ezer ügyet kellett a járásnak intéznie, azaz csak kellett volna, mert az egyéb más tennivalók mellett nehezen mentek a dolgok. Egy-egy probléma elintézése sokszor hónapokig tartott részben éppen emiatt, most pedig a helyszínen negyedóra alatt el tudják intézni. VINCZE FERENC, a Bajai Járási Tanács végrehajtó bizottságának titkára, az állami tulajdonban lévő ingatlanok adásvételével kapcsolatos bürokráciát ítélte el. Ebben a döntés joga a megyei tanács vkg osztályáé. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ez az osztály dönt arról, hogy megveheti-e az illető az említett ingatlant. A vevőnek emiatt fel kell utazni Kecskemétre. Vas- kútról több (aájt vételajánlat érkezett. A verőknek innen kell felutazni Kecskemétre. Szerinte a járás meg tudná mindezt oldani. HORVÁTH BfiLA, a Félegyházi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, azt helytelenítette, hogy a megyei tanács jelöl ki jogügyi szakértőket egyes ügyek elintézésénél, fizeti nekik a napidíjat és az útiköltséget, ugyanakkor a tanácsnak is van jogügyi előadója. Sok kisebb-nagyobb visszásságra hívták még fel a figyelmet a járási tanácselnökök. Szelep- csényi elvtárs megállapította, hogy az elhangzott javaslatok — bár egyike-másika nyitott kapukat dönget, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága már tett felterjesztést, — nagyon hasznosak voltak és előre vitték* az ügyel*
