Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-12 / 163. szám

Híradás a csengődi Új Élei Tsz első közös aratásáról A mai napon végeznek az ősziek aratásával Aranysárgán hullámzik a gyenge szélben az itt-ott még lábonálló gabonavetés a csen­gődi határban, de az Uj Élet Termelőszövetkezet tábláin már katonás rendben sorakoznak a keresztek. Egy másik táblában kaszapengék csillannak a nap­fényben s a kaszások inogott tarka ruhákban asszonyok és leányok hajladoznak. Serényen jár a kezük s köznép nevetnek, kacagnak. Vidáman folyik itt a munka, de nép* js csoda, hiszen az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai az idén már közösen arat­nak. Régi, ismerősként látogattuk meg tzt a termelőszövetkezetet. Láj/úk Megszületését az elmúlt év őszén és figyelemmel kísér­etük az új termelőszövetkezet kezdő lépéseit. Külön öröm hát számunkra, hogy beszámolha­tunk az első aratásról. Itt áll a táblában Kenyeres Ferenc is, a tsz párttitkára, aki szorgalmas munkájával s határtalan lelke­sedésével mutat példát e kis kö­zös gazdaság tagjainak. Estétől reggelig munkában van fiával és óiét leányával együtt. Otthon ki­csi gyermekek vannak, az asz- szony ezért nem dolgozhat. Meg aztán főznie is kell a családra. Ott állunk mi is a táblában és Kenyeres Ferenc elvtárssal beszélgetünk. A termelőszövet­kezetről, az aratásról, az élet­ről. A felhőtlen égen forrón tűz a nyári nap s Kenyeres Ferenc verejtékes homlokát törölgeti. — Nehéz a dolgunk az ősziek aratásával, hiszen annyifelé kell mennünk. Az ősszel még min­denki magá vetett úgy, ahogyan tudott. Most, ha itt végzünk, ak­kor egy másik táblába kell áll­nunk, —- magyarázza Kenyeres elvtárs. Igen, így valótton nehéz áz aratás egy termelőszövetke­zetben, mert á gép még nem könnyítheti meg a munkájukat, mindazonáltal nagy a bizakodás, mért jövőre,, már másképpen lesz. Ősszel ibár egy tagba ve­tik a gabonaféléket és a követ­kező aratásnál már nem k*U itt görnyedniük a táblában. A nehézségek ellenére is jó! halad az aratás. Az őszi árpát már learatták s most 35 holdon a rozsot vágják. Már ebből Sincs hátra sok és ma estére be is fe­jezik az ősziek aratását, azután pedig megkezdik a behordást. A termelőszövetkezet három foga­tot állít munkába, de segíti őket a behordásban a gépállomás is. A behordásra szerződést kötöt­tek a Kiskőrösi Gépállomással és egy Zetor a napokban már meg is kezdi a munkát. Az alig egy esztendős termelőszövetke­zet tagjai, öregek és fiatalok, nők és férfiak egyaránt nagy szorgalommal dolgoznak s nincs közöttük egyetlen ember sem, aki nem tudná, hogy az idén vég­zett munkájukkal jövőjük alap­jait rakják le. Az idei termés- eredmény még nem mondható kimagaslónak. Nem számítanak többre, mint amennyit még egyé- ................ ............................<♦»«■ n i gazdaságukban elértek, de az eddigi becslések szerint meg­lesz a holdanként! 9 mázsás át­lagtermés. A termelőszövetkezet tagjai az aratás ideje alatt sem hanyagol­ják el a növényápolást. Harma­tos reggeleken például szorgal­masan töltögetik a burgonyát-. A gondos munka meg is látszik, mert az Uj Elet Termelőszövet­kezet burgonyája a legszebb az egész határban. Az aratást há­rom brigád végzi, brigádonként 8—8 taggal S szorgalmuk még a nagy meleg ellenére sem lankad, mert a mai napon mindenkép­pen végezni akarnák az ősziek aratásával. Dicséret a jó munkáért * A Kiskunhalas! Járási Tanács pénzügyi osztálya nemrégiben értékelte a járás községeinek az adófizetés terén elért eredmé­nyéit és dicséretben részesítette Takács Viktor harkakötönyi adóügyi megbízottat. Takács Viktor ugyanis jó munkájával hozzájárult, hogy a község ne­gyedévi adótervét 103 százalék­ra teljesítették. Takács elvtárs jó felvilágosító munkával, a községi tanács segítségével érte el ezt a jó eredményt és bebi­zonyította, hogy lelkiismeretes és türelmes munkával lehet eredményesen teljesíteni az adó­fizetési tervet. Bogyó Elemér Harkakötöny Hétssá% méter gyalogjáró története Tass község tanácsüléseiről el lehet mondani, hogy ott való­ban él a táhácsdemokrácia. A májusi tanácsülésen a község- fejlesztési tervvel kapcsolatban olyan vita kerekedett, hogy alig volt olyan tanácstag, aki nem szólalt fel. Érthető is. Hiszen arról kelleti dönteni, hogy a ter­vezett járdát merre építsék? — Nagy Mihály az autóbuszmeg­álló felé vezető utcát javasolta, egy másik tanácstag az italbolt­hoz tartó szakaszt ajánlotta. Már vagy tizen mondták cl javasla­tukat, de döntés még néni szüle­tett. Ekkor állt fel lia Józsefi bár semmiképpen sem akart hozzászólni, nehogy azt gon­doljak: hazabcszcl. Azt ajánlot­ta, hogy a Telep utcában, a Kos­suth körúton és a Rákóczi utcá­ban építsék meg a járdát, hi­szen árra nagy az átmenő gyá- logfotgalom. Egyébként Czék az utcák vezetnék a betonúihoz és az autóbuszmegállóhoz is. Ha ezen a szakaszon csinálják, há­rom tanácstagi körzet lakói is jól járnak. Azt is elmondta, hogy amíg 1952-ben mindössze három kilométeres járdát tudtak építe­ni s az is salakos volt, — addig most vállalja, hogy a meglévő 30 000 forintból társadalmi mun­ka szervezésével 7—800 méter hosszúságú betonjárdát építenek. A tanácsülés végülis úgy ha­tározott, hogy az autóbuszmeg­állóhoz vezető szakaszon építe­nek járdát. Az lia Józse} által javasolt részeken utcarendezést is végeznek. A Szervezést, az el­lenőrzést a három tanácstagra bízták; ők a felelősek, hogy á járda elkészüljön. A tanácsülés után a három ta­nácstag munkához is látott. Elő­ször kisgyűlésen tudatták min­denkivel a határozatot. Akadtak persze olyanok, mint Nagy Mi­hály, aki a társadalmi munka alól azzal áz ürüggyel akart ki­bújni: — fizetjük az adót, meg a járulékot, csináltassa meg ab­ból a tanács, — Sok türelem kellett a húzódozolc meggyőzé­séhez. Idős Balázs Miklósné, egy 74 éves asszony elsőnek jelent­kezett a társadalmi munkára s ezután már senki sem mondta, hogy nem ér rá, nem megy se­gíteni. S a munka megindult. A fo­gatok a töltést, a cementet, a be­tonlapokat hordták, a női nép­ség — mármint az asszonyok, lá­nyok — döngölték a leendő jár­da alapzatát. Naponta 8 kocsi, 16—18 ember is dolgozott. lia József naponta tervet csinált: kik segítenek azon a napon s ezt ellenőrizte is. Megcsinálták az útcarendezést is. Talál Józsefné portáján à ke­rítést majd egy méterrel vitték beljebb s mivel alacsonyan fe­küdt a telké, magas töltést is készítettek. Nyiri Antaléknál ólakat vágtak le s a gazda meg­értette: ha szélesebb a kocsiút, ő is könnyebben közlekedik, llét helyen csináltak az utcában ha­sonló rendezést. S haladt, haladt a munka, bár akadtak gondok is. Egyszer ú cement hiányzott, másszor a ka­pálások idején megfogyatkozott á munkácfd —, de a járda csak épült. Balázs Miklósáé szinte mindennap olt volt. Az Alkot- mdny és Lenin TSZ, — amelyek székházai az említett tanácstagi körzetekben vaniiak — minden hívásra küldték a fogatokat. Többen, akik állandó munkán voltak, napszámbért fizették, hogy azt is használják fel a jár­dához. Az őszinteség kedvéért meg kell mondani, hogy az ösz- szegyült ioo forintot nem a kő- müveéék kapták, hanem Talál néni kerítéséi építették belőle fel —, de mégis jó helyre ment a pénz. Július első napjaiban a tanács vb. emberei hivatalosan felmér­ték és átvették a járdát; ami 700 méter hosszú, 90 centi széles. Ha József is összegezte a mun­kanapokat. Eszerint 117 napi földmunkát és 95 nap kocsifu­vart végeztek társadalmi mun­kában a három tanácstagi kör­zet lakói, amely érték közel 20 ezer forint. lia József felesége is megnyu­godott mostmár. Kezdetben so­kat mondogatta urának: »Minek kell neked beleavatkozni min­denbe?!, meg hogy: »elkezdted s most nem győzői szaladgál­ni ...« Most már ő is együtt örül a szomszédokkal, hogy lámcsak, érdemes Volt dolgozni, mert tél- víz idején mégis kényelmesebb lesz a betonjárda, mint a sárban cuppogni. lia József, Nagy Mihály, Bá­rány László tanácstagok pedig újabb dolgokon törik a fejüket. Az aratás Végeztével közös erő­vel megcsinálják a kapubejárók kövezését, amihez a tanács már még is rendelte a terméskövet. No, meg előkészítik annak a 100 1 méter járdának megépítését is, amelyre már nem futotta a költ­ségvetésből, de mégis hozzájuk tartozik » , . Koós Zoltán I — ......—................ J avasoljuk a halasi mozi vezetőségének: vezessen be olyan szünetrendszert, amely Véget vetne előadások közben a közönség egyrésze példátlan fegyelmezetlenségének. Több alkalommal tapasztaltam — legutóbb a vasárnapi előadá­son —, hogy 20—30 megrögzött későnjövő hogyan képes élvez­hetetlenné tenni egy filmelőadást. A vetítés feléig szakadatlan vólt a zajos jövés-menés, helykeresés, méltatlankodás. A képe­ket, a film hangját percekig láthatatlanná s érthetetlenné tette a lárma, a sok, sorok között botorkáló ember. Budapesten és több más városban úgy oldották ezt meg, hogy a híradó lepergetése után tartanak szünetet S aki elkésik, az a szünetig nem mehet be a nézőtérre. Ügy vélem, Kiskunhalason is be lehetne vezetni ezt a módszert. Hiszem, hogy a jól nevelt mozilátogatók hálásak lennének ezért az intézkedésért, ...és a kiskőrösi Vendéglátóipari Vállalatnak: fordítsanak nagyobb gondot az étterem szomszédságában lévő cukrászda tisztaságára, berendezésére. A finom sütemények, a jó fekete s á gyors, udvarias kiszolgálás miatt sokan látogatják szí­vesen ezt a helyiséget, de egy-két szemet és jóízlést sértő jelen­séget ézóvá kell tenni. Az előtér és a süteményeket védő üvegfal gyakran kétes tisztaságú. A pult mögött, takaratlan vízcsap kagy­lójában hálömszámra hever sokszor a használt. tányér, pohár. S legutóbb az egyik kiszolgáló elvtársnő, enyhén szólva, gyanús tisztaságú és vasalású köpenyben sürgölődött a vendégek között. Apróság talán, de egy cukrászda jellègêhèz különösképpen hozzá­tartozik, hogy a jövőben ezekre a dolgokra is jobban ügyeljenek Kalocsai napló tanácstagi beszámolok A tanácstörvény értelmében a tanácstagok időnként kötelesek beszámolni Választóiknak a tanácsban végzett munkáikról. Kalo­csán a tanácstagok első félévi munkájuk eredményeiről most tart­ják beszámolóikat. Tájékoztatják választóikat a határozatokról és a közérdekű rendeletekről. Hogy mennyire sikeresek ezek a tanácstagi beszámolók, bizo­nyítja az Is, hogy a választók igen sok közérdekű javaslatot ter­jesztenek elő. amit a tanácstagok a végrehajtó bizottsághoz to­vábbítanák. Eddig 59 javaslat került a végrehajtó bizottság elé. Macsai Károly például javasolta, högy a Budai Nagy Antal utcában a főutcáról felszedett téglákból építsenek járdát társa­dalmi érővel. Mindenki a saját Háza előtt megcsinálná a járdát, csupán a téglát adják át erre a célra. Farkas Antal kifogásolta, hogy a tégla-, cserép- és maltertörmeléket a Vajas-meder tölté­sére használják fel. Javasolta, högy inkább a mellékutcák ká­tyúit töltsék meg a törmelékkel. Csatári Károly a Gombolyagi útoti lévő fahíd megjavítására hívta fél a figyelmet, mert már közveszélyes rajta a közlekedés. György József a Csap és Tavasz utcában közkút építését javasolta. A szerelési munkát a körzet lakói és szakemberei társadalmi munkában elvégeznék. A javas­latok azért is értékesek, mert nagyrészük helyi erővel meg­valósítható. A tanácstagi beszámolók ezen a héten befejeződnek. A végre­hajtó bizottság úgy számít, hogy még igen sok értékes helyi erő­vel megvalósítható javaslat érkezik be. EGYESÜLT A NÉPFRONT, AZ MNDSZ ÉS A BÉKKBIZOTTSAG A Petőfi Sándor Népművelési Otthonban tartotta a Városi Népfront, az MNDSZ és a Bé­kebizottság az egyesülő ülést. Svéd Pál, a Városi Népfront el­nöke számolt be a népfront ed­digi munkájáról, Elmondta, hogy a népfronton belül már meg­alakult a nőtanács és a béketa­nács. Megállapította, hogy a feladatokat ezután egyesült erő­vel nagyobb sikerrel tudják majd végrehajtani. A jelenlévő párt-, állami és tömegszervezetek vezetői a leg­messzebbmenő támogatásukról biztosították a népfrontot. So­kan szólaltak fel. Összegezve: az időszerű mezőgazdasági ten­nivalókra való mozgósításban, a Hunyadi- és az augusztus 20-i ünnepségek megszervezésében, a város fejlesztésének társadalmi úton való segítésében, népgazda­ságunk eredményeinek és a népi demokratikus Magyarország megismertetésében szabták meg a népfroht legközelebbi tenni­valóit. Ezután az elnökség újjává- lasztásáta került sót. Elnöknek Andriska Géza kisiparost, el­nökhelyettesnek Balaton Ferenc elvtársat, a városi pártbizottság osztályvezetőjét, titkárnak Ló- vasi Ilona ügyvédjelöltet vá­lasztották. PENG A Már aranysárga búzát ringat a forró nyári szellő a város ha­tárában. Egyfe több helyért pen- dül meg a kasza a gazdag ter­mést ígérő gabonatáblákban. Az őszi árpa már keresztekbe rak­va sorakozik a tárlókon. Sbh helyen a tarlóhántást is elvégez­ték az őszi árpa helyén. Az tszkra TsZ-ben a búzát vágja at aratógép. A BÈtiïÜJ' is felkészültén várják a gabbiia- bt.takarítást. À Begyűjtési Hi­vatal már jó előre biztosította a magtárakat. Két átvevő helyen veszik majd ét az állam iránti kötelezettségükét teljesítő gaz­dáktól a gabonát. A Margit Ma­lomban és a Márer-íéle raktár­ban. Habuda elvtárs, a Begyűjtési Hivatal vezetője úgy tájékozta­tott, hogy gyorsan megy majd az átvétel. Három-háröm rako­dómunkás lesz a két átvfevőhe­KASZA A hét elején üjabb hangok is vegyültek a határ zajába. Fel- zúglak a cséplőgépek. Egyelőre azonban Csak pfóbaeséplcst vé­geztek az őszi árpával, amit egyébként már hordanak a szé­rűkre. Már említettük, hogy jó ter­mes ígérkezik. A* eddigi óvatos becslések szerint az őszi árpa átlagtermése 14—15 mázsa lesz. ü Helyek lyen, egy pedig az apróniagva- kat Veszi át. A dolgozó paraszt 15—20 perc alatt elintézheti a gabona átadását. A vételjegyek: kiállítását 4 síeméljr végíi majd a Márer-féle raktárban, amely alig 50 méterre van csak a má­sik raktártól, a Margit Malom­tól. Itt is 10—Í5 pere alatt vé­gezhet a gabonabeadó. Ha a dol­gozó parasztok nem késleked­nek és a cséplőgéptől egyene­sen á begyűjtöheiyre viszik az államnak járó részt, egyáltalán ném lesz törlödáS a raktáraknál. VÉGLEG TULAJDONUKBA KERÜLT A reggeli napsugár zászlódíszbc öltözve találta a 48-as háza­kat. Az emberek nemcsak a vasárnap tiszteletére öltöztek ühnep- lőbe, hanem örömükben is. Egy Virágokkal díszített asztal körül gyülekeztek, ahol ott álltak már a város párt- és tanácsvezetői is. Labancz Ferenc, a körzet egyik tanácstagja emelkedett szó­lásra... -Valamennyien az egykori érseki uradalom jogfosztott, ki­semmizett cselédei voltunk, akiket az urak emberszámba sem vettek.-... -Ma a 48-as házak lakói, a volt cselédek, hivatalos okmányt kapnak, hogy az a hajlék, melyben laknak, telekkel együtt örök tulajdonuk.<s.. Tizenegy évvel ezelőtt juttatták a volt cselédeknek az érsek­ség cselédháíait, de azóta sbm törődött senki sem azzal, hOgy ne­vükre írassák. Labancz Ferenc tanácstag érdeme, hogy az ügy most végre elintézést nyert. Ezt ünnepelték vasárnap a 48-as há­zak lakói. Nevükben Oláh Istvánné mondott köszönetét a pártnak és a tanácsnak. Az új háztulajdötiosök boldogan írták alá a vég­zés átvételét igazoló vétívehet. Most már végleg és visszavonha­tatlanul saját tulajdonukba vették a 48-as házakat. ANYAKÖNYVI HÍREK SzUlétték: Győrkei Dezső és Jenéi Magdolnának: Ferenc; Jeló Sándor és Sáfrán Katalin­nak: Katalin: Ángeli Tamás és Raffai Saroltának: Tamás; Ka­pitány András és Nagy Margit­nak: ibolya; Rigó Béla és Vörös Hónának: lldikó-Györgyi; Si­mon József és Pető Katalinnak: Katalin; Unger János és Benkó Máriának: Mária Terézia; Nagy József és Pécsi Juliannának: István; Kákonyi József és Pajy;» Máriának: György; Kuti András és Kákonyi Hónának: Győrgy- Nándor; Nikrnártn János és Lendvai Máriának: Mária-Mág- dolna; Krizsán Géza és Matos Máriának: Ëvâ Mária nevű gyermeke. Házasságkötés és elhalálozás a városban az elmúlt hétén nem történt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom