Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

A Bulgany in—Eisenhower üzenetváltás újabb visszhangja

WASHINGTON (TASZSZ) A •»Nation« című lap február 4-i számában hírmagyarázatot fűz N. A. Bulgányin és Eisenhower üzenetváltásához és rámutat, hogy a húsz éves barátsági szerződésre előterjesztett szovjet javaslat elutasítása még olyan ürüggyel sem előnyös az Egyesült Államok kormánya Számára, hogy csupán propaganda javaslatról van szó. A lap hangsúlyozza: általában alig lehet felfogni, hogyan lehet elutasítani egy barátsági szerződést, majd ezeket írja: »Két nagyhatalom között a jelen pillanatban kétoldalú egyezmény megkötését sokan hatalmas jelentőségű eseménynek tekintenék. Ezért az elnöknek valamivel tovább kellett volna mennie válaszában és fel kellett volna hoznia azokat a feltételeket, amelyek alapján hajlandók lennénk szerződést kötni..., vagy pedig sokkal messzemenőbb és fontosabb javaslatok tervezetét kellett volna kifejtenie.«

A lap szerint Eisenhowernek élnie kellett volna a kínálkozó alkalommal, hogy eltekintsen attól a válaszformától, amely oly gyakran ismétlődik, hogy már az amerikai diplomáciai üzenetváltás sablonjává vált, nevezetesen, hogy eltekintsen attól a feltevéstől, amely szerint helyesen járunk el, amikor »tetteket, nem pedig szavakat« követelünk, mielőtt tárgyalásokba bocsátkoznánk az oroszokkal. A tárgyalások többségének az a célja, hogy megegyezésre bírják a feleket bizonyos akciók kifejtése érdekében. E2ek az akciók a tárgyalások eredményei, nem pedig előfeltételei kell, hogy legyenek. Ennélfogva kellemetlen helyzetbe kerülünk, ha továbbra ía kitartunk amellett, hogy a Szovjetunió, jóindulatának bizonyítására adja fel a német kérdésben elfoglalt álláspontját a mi álláspontunk javára, mielőbb a kérdést vele megtárgyalnánk. Ha ilyen álláspontra helyezkedünk... kijelentjük, hogy nem békés tárgyalásokkal, hanem feltételnélküli kapitulációval akarjuk a kérdések rendezését.

»

LONDON. A Reynold’s News

vasárnapi számában óva int a »katonai hatalmon, vagy katonai szövetségeken alapuló« politikai irányvonal folytatásától. A különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös viszonyáról szólva, a lap ezeket írja: »Most égetően szükségesek az olyan irányú erőfeszítések, hogy mindkét fél közösen oldja meg a nemzetközi problémákat. Vagy

együttműködést kezdünk, vagy folytatjuk a cselszövéseket és a harcot mindaddig, amíg ki nem robban a nukleáris háború.«

Az angol sajtókommentárok nagy figyelmet fordítanak a BUlganyin üzenetében foglalt javaslatokkal kapcsolatos francia magatartásra, amelyet a francia külügyminisztérium legutóbbi

nyilatkozatában határozott meg. A Sunday Times párizsi tudósítója ingerülten írja, hogy »a francia kormány nem osztja az Eisenhowcrhéz intézett újabb Bulganyln-üzenettel. kapcsolatos szkeptikus angol és amerikai magatartást és azt szeretné, hogy az orosz javaslatot további megvitatás tárgyává tegyék,« (MTI)

A szovjet kormány jegyzéke a törők kormanvfioz

MOSZKVA (TASZSZ) A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese

február 4-én fogadta K. N. Kavur urat, Törökország moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és átnyújtotta neki a Szovjetunió kormányának jegyzékét. A jegyzék többek között így hangzik:

Illetékes szovjet szervek közlése szerint az utóbbi időben, a szovjet—török határon át, Nahicsevany és Jereván városok közötti térségben a Szovjetunió területére és légiterébe Törökországból több nagy léggömb hatolt be. A léggömbök átmérője eléri a 15 métert és 300 kilogramm súlyú olyan felszerelést hordoznak, amely a terepről fényképeket készít. továbbá automatikusan működő rádióadókat és rádióvevőket és más rakományokat. A Szovjetunió területén észlelt és elfogott léggömbök vizsgálata azt mutatta, hogy mind o léggömb, mind a rájuk függesztett berendezés az Egyesült Államokban készült.

Illetékes szovjet légügyi szakemberek véleménye szerint ezek a léggömbök különböző időben, különböző magasságban és különböző irányban repülnek és veszélyeztetik a Szovjetunió belső vonalain, valamint a nemzetközi vonalakon repülő repülőgépek utasainak és személyzetének életét. Az illetékes szovjet szervek rendelkezésére álló adatok szerint az említett léggömböket Törökország területéről engedik fel.

Nem nehéz megérteni, hogy milyen helyzet alakulna ki, ha azok az államok, amelyeknek a légiterébe az említett szállító léggömböket küldik, ugyanerre az útra lépnének és hasonló légiszállító eszközöket bocsátanának be azoknak az országoknak a légiterébe, amelyeket a fentertilített törvénytelen cselekményekért felelősség terhel.

Az említett léggömböknek a Szovjetunió légiterébe való bebocsátása sérti a Szovjetunió területi épségét és szuverenitását és durván megszegi az ENSZ alapokmányában leszögezett általánosan elismert nemzetközi jogi elveket. Törökország területének e célra való felhasználása a török kormányra ezekért a törvénytelen cselekményekért feltétlenül felelősséget ró.

A Szovjetunió kormánya a török kormánytól elvárja, hogy intézkedéseket tesz annak megszüntetése céljából, hogy a Szovjetunió légíterébe küldendő léggömbök felengedésére török területet használjanak fel. (MTI)

A külfiu-yminiszícrlum közleménye

Az Amerikai Egyesült Államok 1 külügyminisztériuma 1959. feb-1 ruár 3-án a Magyar Népkcztár- | saság washingtoni követségének minősíthetetlen hangú jegyzéket nyújtott át, amelyben tiltakozik a nemrégiben idegen hatalomnak végzett kémkedéséit elítélt magyar állampolgárok ügyében.

Ä jegyzéket, rágalmazó, a magyar népet és kormányát mélyen sértő hangja, a magyar belügyekbe való durva beavatkozása miatt a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a kormányhoz nem továbbította, hanem az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének visszaküldte. (MTI)

Nem leit hazaárn ó

PR AGA. Miroslav Borecky, volt gottwaldovi tisztviselő, aki két évvel ezelőtt hagyta el Csehszlovákiát, a napsakban visszatért Nyugat-Németországból. — Boreckyt külföldi tartózkodása idején az amerikai Uémszolgálat beszervezte.

Borecky arra az ajánlatra,

hogy ellenséges ügynökként működjön hazájában, azzal válaszolt, hogy közvetlenül megérkezése után jelentkezett a csehszlovák államvédelmi hatóságoknál és azt kérte, hogy az 1955 májusi általános amnesztia rendelkezései értelmében visszakaphassa állampolgárságát.

HÍREK

— Vöröskeresztes báL Ladánybenén február 12-én, este 7 órai kezdettel a művelődés házában Vöröskercsztes bálát rendeznek. A táncmulatság bevételét az iskolai egészségügyi sarkok felszerelésére fordítják.

— Februárban országszerte »Könyvbarát mozgalom« Indult. A mozgalom részvevői aránylag csekély anyagi erőfeszítéssel saját könyvtárat gyűjthetnek. Az Állami Könyvterjesztő kétféle könyvsorozatot ad ki a könyvbarátok részére. »A művelt ember könyvtára« havi előfizetése 15, »A szép könyvek barátai« sorozat előfizetési díja havonta 25 forint. Mindkét kategória részvevői jelentős könyvvásárlási kedvezményben is részesülnek. A »Könyvbarát mozgalomban« való részvételre február hó 10-től kezdve lehet jelentkezni az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban.

— MMNOSZ továbbképző tanfolyam. A járási székhelyeken a községi MNDSZ-szervezetek vezetői továbbképzésen vesznek részt. Az előadás anyaga öt részre oszlik. Azi első foglalkozás anyaga: »Hogyan segíti öZ MNDSZ a párt politikája meg- V&lósitását«, a továbbiakban megvitatják az MNDSZ kulturális nevelőmunkáját, beszélnek az ifjúság neveléséről és a szervezeti feladatokról is.

— Irodalmi est. A Megyei

Könyvtár, az MSZT és a SZOT rendezésében Kecskeméten, a Cifrapalota kultúrtermében irodalmi estet tartanak február hó 7-én, este 8 órai kezdettel. —• Ehrehburg: PárizS' bukása Című regényéből tart előadást Kiss István tanár.

— A Kiskunfélegyházi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya feldolgozza a Város hatáfában gazdálkodó termelőszövetkezetek; történelmét. Jelenleg az adatgyűjtés folyik.

— Tavaly a kiskunhalasi kiskereskedelmi vállalatok 150 dolgozónak juttattak gázrezsót és 582 négyszáz forintos csecsemőkelengye utalványt Vál.ottak be.

— A Nemzetközi Nőnapra a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kiadásában gondos őszszeállítású műsorfüzét jelent' meg. A terjedelmes kiadvány több verset, egyfelvonásos színművet, dalt, koreográfiát és műsortanácsadót tartalmaz.

— Bírósági ítélet. A Kiskunhalasi Járásbíróság Elő Sándorné kiskunhalasi lakost, a 2l-es számú áruda vezetőjét, sikkasztás miatt 1 év és 6 hónapi börtönre ítélte. Elő Sándörné 1935, április 20-tól augusztus 15-ig terjedő időben több mint 14 000 forintot sikkasztott és ezt az öszszeget saját céljaira használta fel. Az ítélet nem jogerős.

Nagygyűlések a községekben

A megyei pártbizottság az elkövetkezendő napokban nagy- I gyűlést tart több községben, amelyeken a megyei előadók az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről tartanak előadást. A nagygyűléseket a községekben a helyi pártszervezetek, a tanács és a tömegszervezetek közösen szervezik.

Az alábbiakban közöljük azoknak a községeknek a neveit, ahol nagygyűlést tartanak, közöljük továbbá a megyei előadó nevét és a nagygyűlés kezdetének időpontját.

Mélykút: Molnár Frigyes, MB'oszt. vez. február 9-én este 5 óra. Madaras: Karászi József, JB első titkár, február 9-én este 5 óra. Mátételké: Rádi Ignác, JB titkár, február 9-én este 6 óra. Kunbaja: Putics József, MB titkár, február 9-én este 6 óra. Tompa: Topor István, JB első titkár, február 9-én este 6 óra. Kelebia: Hegedűs István, JB másodtitkár, febr. 9-én este 6 óra. Kisszállás: Molnár Frigyes, MB oszt. vez. 10-én este 6 óta. Hóduna, Dózsa TSZ: Karajkó János, JB másodtitkár, 11-én, 4 óra. Hercegszántó: Varga Antal, járási tanácselnök, Il-én este 4 óra. Dávod: Szelepcsényi Imre, MT elnökhelyettes, 11-én este 4 óra. Bácsszentgyörgy: Tóth István, JB titkár, 11-én este 4 óra.

Gara: Ördög László, MB másodtitkár, 11-én este 4 óra.

Bacs borsód: Glied Károly, JB titkár, 12-én d. e. 10 óra. Bácsbokod: Zárai Károly, MB titkár, 12-én d. e. 10 óra.

Vaskút: Kerek István, JB első titkár, 12-én d. e. 10 óra. Bácsszöllős: Oláh Margit, JB oszt. vez. 12-én délután 3 óra. Osikéria: Horváth István, MB oszt. vez,, 13-án este 6 óra. Tataháza: Varjú Pál, járási tanács elnöke, 13-án este 0 óra. Katymár: Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, 14-én, 5 éra. Bácsalmás: Petőfi Sándor, MB oszt. vez. 14-én este 5 óra.

A BÜNTETÉS

Aleliszej Lercsenká elbeszélése

Miron Bedusko kolhozméhész esténkint, munka után az öreg körtefa alatt szokott üldögélni. Szeme ilyenkor megpihent a takaros kis házak cseréptetőin, az új tehénistállón, a távolban összefutó távíróoszlopokon.

Ma azonban Miron komor arccal ment el a körtefa mellett. Rá sem hederitett...

Mironnal az történt, hogy tegnapelőtt bement a kolhozelnökhöz: — »Elmegyek a kerületi kórházba, kivizsgáltatom ezt a fránya reumámat« — mondta. Útközben aztán betért egy barátjához a szomszéd faluba, hogy megitassa a lovát. Éppen egy lakodalom kellős közepére pottyant és hát — ottmaradt vagy két napig.

Felesége, Onyiszka, majd belebetegedett az izgalomba. Azt gondolta, Miron rosszul lett valahol. Nem csoda hát, hogy keresésére indult és mikor megtalálta, egyenesen a vendégek közül cipelte a kolhozelnökhöz.

— Itt van ez a vén naplopó — elnök elvtárs!

Miront azzal büntették meg, hogy a hét végéig eltiltották a munkától.

Hát ezért nem volt ma kedve és türelme a körtefa alatt a kis padra telepedni. Fel-alá járt a kertben, akár a ketrecbe zárt vad.

Egyszeresek felbőgött az istállóban a tehén. »Még mindig nem fejted meg a tehenet, gazdasszony!; — ripakodott gondolatban feleségére Miron. Igen ez jó lesz! Ezt feltétlenül odamondja Onyiszkának...

Gyorsan elindult az istálló felé és az ajtóban összefutott az asszonnyal Onyiszka — kezében a tele sajtár — gúnyos pillantást vetett rá. Mironmk

torkán akadt a szó, sarkonfordidt és bement a házba. ,

Bent kellemes meleg volt. A kemencében ízott a tőzeg. Miron lefeküdt, de sehogyse jött álom a szemére.

Miron szokása szerint korán kelt, gyorsan megmosdott és felöltözött, de azután nem tudta, mihez kezdjen magával. Zavartan ténfargett ide-oda a ház körül.

Onyiszka, már indulóiéiban, sietősen szólt oda Mironnak.

— A sütőben találsz derelyét, a pincében meg tejfelt... Te dolgozó... —

tette hozzá gúnyosan.

A kolhozméhész lassú mozdulatokkal szedte elő a sütőből kedvenc ételét; a tejfellel leöntött, pirosra sült túrós derelyét. De ma ez sem ízlett neki. Boszszúsan fakadt ki:

— Hát már ez is derelye?!

Aztán leült az ablak mellé és bánatosan nézte az utat. »Mi jogon tilthatja meg nekem az elnök, hogy dolgozzam? Miért ülök én idehaza? Egyszerűen fogom magam és munkához látokí« — gondolta haragosan.

— Ki tilthatja meg, hogy dolgozzam? — kérdezte hangosan. De csak a falióra ketyegett válaszul...

Útközben Miron nem nézett se jo'obr ía, se balra. Elhatározta, hogy egy csomó gorombaságot vág oda az első embernek. aki szóba hozza büntetését. Néhány perc múlva odaért az új hiúhoz. Az alacsony töltést illatos kamilla és

sárga oroszlánfog nőtte be. A virágokról méhek gyűjtik a mézet. Lehet, hogy éppen az ő méhei! Haragosan zümmögve röpködnek körülötte, csodálkoznak, hogy ű itt lézeng tétlenül. Az egyik út felfelé visz a kovácsműhelyhez. Miron betért Szergyuk kovácshoz. Az vidáman köszöntötte:

— Jó egészséget, öregapám! Hogy

vannak a méheid?

Miron máskor mindig szíves választ ad, ma azonban a feje búbjáig elvörösödik mérgében és szégyenében.

— Hogy a csudába jut eszedbe, ilyen butaságot kérdezni?! — válaszolt dühösen és már indult is kifelé.

A kovács megcsóválta a fejét. »Hát ezt meg mi ieiíe?« — tanakodott magában.

*

Minél közelebb jutott a kerthez, annál határozatlanabbá váltak léptei, olyan óvatosan lépkedett, mintha nem szilárd talaj, hanem vékony jégkéreg lett volna lába alatt. Amikor a kertet övező palánkhoz ért, tompa méhzümmögést hallott... Nem volt ereje tovább menni.

Miron nem bírta tovább: gyorsan körülnézett. majd átvetette magát az alacsony palánkon. A kerités másik oldalán egres- és málnabokrok húzódtak. A terebélyes cseresznyefák sora egészen a tisztásig nyúlt, ahol a méhkaptárok voltak.

Csak két napja, hogy nem dolgozott, de úgy tűnt neki, mintha évek óta nem járt volna erre. Lélegzetét viszszafojtva ült le a fűre és csak ült mozdulatlanul. Egyszerre csak meglátta tanítványát, Szjomkát. A fiatal méhész lassú léptekkel igyekezett a kaptárok felé. Alla kissé meg volt dagadva, megcsípte egy haragos méh.

— Szjomka... — altarta megszólítani Miron, de aztán behúzta a nyakát, besurrant a bokrok közé és kiballagoii a kertből.

Amílcor a kolhozvezetóség épülete elé érL teherautó robogott el mellette. A gépkocsi a magtár előtt állt meg. A magtár ajtajában Onyiszka állt. Miron már messziről meglátta piros fejkendőjét.

— Megjött Meletából a rózsakrumpü! — kiáltotta Onyiszka, mintha régvárt vendég érkezett volna.

A magtárból fiatal lányok siettek ki. Egyszerre csak ott termett a kolhozelnök is. Amikor észrevette a közeledő Miron szomorú képét, odasietett hozzá.

— Unatkozol Miron apó? — kérdezte barátságosan.

Miron összerezzent és várakozóan nézett az elnökre. Az minden teketória nélkül karonfogta és odavezette a teherautóhoz.

— Látod? — kérdezte gyönyörködve az elnök. — Az idén vetünk elsőízben meletai rózsakrumplit. — Te meg eleget sétáltál már Miron Sztyepanovics — fordította szigorúra hangját. — Itt az ideje, hogy munkához láss!

— Hát lehet? — kérdezte Miron és megköszörülte a torkát. Szerette volna erősen megölelni az elnököt, de aztán mesterkélt nyugalommal így szólt:

— Nahát... És én azt hitiem, hogy mén két napin nem dolgozhatom

»