Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-31 / 179. szám
» A kiskiisifíiajsai pártbizottság javítsa meg a begyűjtési hivatal és a tanács munkájánál! pártelienarzését Kiskunmajsáp két hete csépelnek. A gazdák több mint 25 százaléka már elcsépelt. A gabona- begyűjtésben azonban hibák vannak. A beadással 41 termelő hátralékban van, pedig a kis- kunmajsai községi pártbizottság is készült a kenyércsatára. Látszólag mindent megtett azért, hogy a cséplés és begyűjtés sikeres legyen. A párt-végrehajtóbizottsági ülés, a tanácsülés, a Hazafias Népfront, a mezőgazdasági állandó bizottság mind- mind megtárgyalta, sőt paraszt- gyűlésen is volt szó róla. A gyűlések részvevői vállalták, hogy mozgósítják a dolgozó parasztságot a szemveszteség nélküli betakarításra és a begyűjtés hiánytalan teljesítésére. Eddig 37 kisgyűlést tartottak. Ezeken ismertették a kenyérgabona állami szabad felvásárlását is. A megjelent parasztok mind megígérték, hogy eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. Helyesléssel fogadták az állami szabadfelvásárlásról szóló kormányrendeletet. A község határában tizenkét cséplőgép már dolgozik. Minden géphez két népnevelőt osztottak be. Ezek felváltva végzik az agitációs munkát. Mindezek ellenére egy dologról mégis megfeledkezett a községi pártbizottság: a községi begyűjtési hivatal munkájának pártellenőrzéséről. Pedig a begyűjtési hivatalnál nagyfokú szervezetlenség uralkodik. À cséplés megkezdésekor az egyik gépnél két napig nem voll begyűjtési megbízott, aki az állami gabona szabad felvásárlását szorgalmazta volna. Ezért nem tudták, kinek menynyit kell bevinni, nem tudták megállapítani, ki maradt el a beadással. A hátralékosak száma felszaporodott hatvannégyre. Később kiderült, hogy ezek nem mindegyike elmaradó, mert több esetben a géprészt számolták begyűjtési hátraléknak. Negyvenegy beadással elmaradt termelőnél jelenleg nem tudják, hogy beadásával csak részben maradt-e el, vagy gabonáját a magas víztartalma miatt nem vette át a Terményforgalmi Vállalat, vagy pedig egyszerűen nem akarta teljesíteni államiránti kötelezettségét. A begyűjtési hivatal nem volt képes naponként kimutatni, hogy menynyi gabonát adtak el a termelők az államnak szabad felvásárlásra. Nem követelte meg, hogy erről a begyűjtési megbízottak esténként jelentést tegyenek. Haracsi Mihály elvtárs 1954 októbere óta vezeti a begyűjtési hivatalt. Kiskunmajsa többnyire a begyűjtésben elmaradó községek közé tartozott. Most is ezek között van. A július 10-i tanácsülésen Haracsi elvtárs a begyűjtésről szóló beszámolójában ezt azzal indokolta, hogy a termelők nagy része nem érzi kötelességének hátraléka törlesztését. Arra hivatkozott, hogy elődje nem nevelte a termelőket a beadás teljesítésére. A kulákok nem akarnak beadni. A parasztok maradiak, mert karácsonyra hizlalják a sertést, mint nagyapáink. Szerinte a múlt kedden is csak azért nem volt sertésfelvásárlás, mert nem karácsony előtt vagyunk, stb. Arról egy szót sem szólt a beszámolóban, hogy a begyűjtési hivatal s ő maga, milyen mulasztásokat követett el és mit akarnak tenni a begyűjtési munka megjavítására. Haracsi elvtárs beszámolója után a községi párt-végrehajtó- bizottságnak azonnal látnia kellett volna, hogy ilyen széliemben nincs biztosítva a kenyérgabona begyűjtés zavartalan végrehajtása. Helyes lelt volna a párt-végrehajtóbizottsági ülés napirendjére tűzni a begyűjtési fjivatal tevékenységét és fokozottan ellenőrizni munkáját. így megelőzhették volna a hibákat, biztosíthatták volna a jó adminisztrációt. A tanács munkájának pártellenőrzése sem teljesen kielégítő. Igaz ugyan, hogy Varga elvtárs, a községi függetlenített titkár és Kurucz elvtárs tanácselnök, naponta megbeszélik a tennivalókat. Az együttes megbeszéléseknél azonban talán éppen a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről feledkeznek meg. Ez történt a közös szérűk szervezésével kapcsolatban is. A tanácsülés határozatot hozott közös szérűk szervezésére. A végrehajtó bizottság azonban nem készített tervet arról, hogy hol és hány közös szérűt szerveznek. Eddig több, mint hatszáz termelő csépelt el, de a tanyavilágban csak hét közös szérűt szerveztek. A tanács vezetői úgy gondolják, hogy amint a cséplés halad, úgy szervezik a közös szérűket. A párt-végrehajtóbi- zottságnak még a cséplés kezdete előtt meg kellett volna követelni a tanácstól, hogy pontos tervet készítsenek erre vonatkozóan, mert a közös szérűk létrehozását nem lehet a véletlenre bízni. A kiskunmajsai pártbizottság azt a tanulságot vonhatja le az idei cséplési és begyűjtési munkák során szerzett tapasztalataiból, hogy a politikai munka megszervezése mellett nagy gondot kell fordítani a begyűjtési hivatal, a tanács és egyéb szervek munkájának pártellenőrzésére is. Mién jói ez élei a lermeíöszövelkezelbgn ? A Népújság pályásait felhívása Szerkesztőségünk pályázatot hirdet ív legjobb írásokra a következő címmel: »Miért jobb az élet a termelőszövetkezetekben?« Az írások miitassâts ipcg a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét a kisparaszti gazdálkodással szemben. Ábrázolják egyógy tsz, vagy Isz-iag fejlődésének bemutatásával a szövetkezeti parasztság felemelkedését, anyagi és kulturális színvonalának jobbraíordulását. A termelési kérdéseken kívül írhatnak a termelőszövetkezeti családok otthonairól, az asszonyok és a fiatalok új, boldog életéről is. A beküldött írásokat a szerkesztőbizottság értékeli. A megfelelő leveleket, tudósításokat, elbeszéléseket, riportokat lapunkban folyamatosan közöljük és a legjobb írásokat a következő tárgyakkal jutalmazzuk: X. 1 db kerékpár: 3. 1 db rádió; Böddi Lászlóék megtartják szavukat A községtől három kilométerre, Felsölajos alatt csépel Böddi László DISZ-brigádja. Éppen új asztag hajazatát hányták a gépbe, amikor odaérkeztem. Acsáp- löcsapat valamennyi tagja erős, vidám, fiatalember. Szinte a szemükben Izzik az a nagy lelkesedés, amellyel munkájukat végzik. A traktor és cséplőgép között heverő drótkötélen a gép baloldalára akasztott, karikába hajtott villany vezetéken kívül semmi más különöset nem lehetett észrevenni a gép körül. Ezek is azért tűntek a széniembe, -mert a drótkötél úgy volt a traktorra akasztva, mintha most állították volna be a cséplőgépe*-. Közben Bagó elvtárs, az elnökhelyettes is, a géphez érkezett. — Hogy megy a munka? — kérdezte a feléje forduló emberektől. Égy fiatal, svájcisapkás ember válaszolt: — Jól, élnökhelyettes elvtárs — hiszen már a tizenhatodik vagonnál tartunk. Üjabb érdeklődők érkeztek a géphez, s a már híressé vált munkacsapat tagjaihoz — melyről elárulhatjuk, hogy a megyében elsőnek nevezett be a DISZ- fiatalok országos versenyébe — csak úgy röpködtek a kíváncsi kérdések: Hány órát tudnák ebben az esős időben dolgozni? Mennyi a napi átlaguk? Hogyan teljesítik a csépeltetek beadásukat? Összeszokott-e már a »banda«? stb... Az a fiatalember szólalt meg elsőnek, aki az imént olyan büszkén jelentette ki, hogy már a tizenhatódik vagonnal csépelik. Maga Böddi László volt. — Büszke vagyok a cséplő- munkacsapátunkra — mondja megfontoltan. — Érdemes volt értük harcolni. Amikor ugyanis szervezkedni kezdtünk még a tél folyamán, Török elvtárs, a tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nem akarta megengedni, hogy csak fiatalok dolgozzanak a munkacsapatban. »Nem bírják a fiatalok végig a nehéz munkát, kell oda idősébb is« —• intett bennünket. Hát mi bebizonyítottuk, hogy megálljuk a helyünket. Nekem az a véleményem — a tavalyi tapasztalatok alapján —, hogy igazában csakis fiatalokkal lehet nagy eredik 1 db ezüst cigareítakészlct, tárca és öngyújtó: 4. 1 db értékes töltőtoll. Az G—20-ik helyezések könyvjutalomban részesülnek. A pályázaton részt vehetnek a termelőszövetkezeti tagok, a Isz- bc újonnan belépő dolgozó parasztok és a tsz-ekkel foglal koz< párt- és tanácsfunkeionáriusak. valamint olyan üzemi munkások, disssisták, akik részt vesznek a termelőszövetkezetek paíroná- lásában. A pályázatra szánt írásokat már a felhívás megjelenésétől számítva, folyamatosan kell beküldeni október 1-ig, az. alábbi címre: Bác3-Kiskunmegyei Népújság Szerkesztősége, Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Egy levélíró több írással is pályázhat. A pályázatot október elsején lezárjuk. Ezután kerül sor a pályadijak odaítélésére. Bács-Kiskunmegyei Népújság Szerkesztőbizottsága. ményt elérni, mert azok még a lehetetlent is megpróbálják. Ezt bizonyítja, hogy amikor kiindultunk, 14 vagonos tervünket 26 vagonos módosítással vállaltuk. Most azért dolgozunk, hogy a cséplést 30 vagonos eredménynyel fejezzük be — mondja határozottan. Alig, hogy Böddi elvtárs befejezte szavait, egy szőkehajú, szemüveges fiatalember vette át a szót: — Dolgozunk mi szívesen, hiszen magunk látjuk hasznát — mondja meggyőződéssel. Naponta 18—18 órát is megy a gép egyfolytában. Ehhez persze a »technika« segít bennünket, — s egy mozdulattal a gép meilétt fekvő viüanyzslnór felé mutat: — Böddi elviárs kihúzza a zsinórt* kitűzi a lámpát az asztag- ra és még késő éjjelig vidáman dolgozunk. Az elmúlt hétén naponta átlagosan 167 mázsát csépeltünk el a Petőfi TSZ-ben. Azcp a héten három mázsa gabonát kerestünk fejenként. Hát ügye megérte? Ismét Böddi László veszi át a szót. Elmondja, hogy üzemzavar miatt még nem állt le a gép és szerelőt sem kellett hívni a gépállomásról. Ha valami kisebb hiba van, maguk javítják meg. Kecskeméten tartotta első idei ülését a, Magyar Tudományos Akadémia nemesítési főbizottsága Július 29-én, Kecskeméten a Duna—Tiszaiközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tartotta első idei ülését a Magyar Tudományos Akadémia agrárszakosztályának nemesítési főbizottsága. Az ülésen resztvettek a főbizottság tagjai, a kertészeti kísérleti intézetek vezetői és tudományos kutatói. Megjelent Somos András akadémikus, Porpáczi Aladár akadémikus, Párizs János, az akadémia szak- titkára és több kiváló kertészeti kutató. Az ülést délelőtt 10 órakor Rejtári Tibor, 3 Magyar Tudományos Akadémia agrárszakosztálya nemesítési főbizottságának titkára nyitotta meg. — Az a körülmény, hogy erre az ülésre, — amely főleg a Duna—Tiszaközi gyümölcs és kertészeti nemesítés kérdéseit vitatja meg, — itt kerül sor, még inkább aláhúzza a kertészeti nemesítés fontosságát, amely eddig elmaradt a mező- gazdasági nemesítés mögött, — mondotta. Ezután Mészöly Gyula, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója értékelte az intézet munkáját. Énnek keretében részletesebben ismertette a paradicsom nemesítésében elért eredményeket. Az intézet tudományos munkatársai közül Bauer Ferenc, a kecskeméti tájfajta rozs heteró- zis-kísérletejről, Milinkó István a növénykórtani vizsgálatokról. Nyújtó Ferenc pedig a gyümölcstermesztési kutatásokról számolt be. A tudományos előadások után a részvevők vita keretében kicserélték a kutatómunkában szerzett tapasztalataikat. ■ Lapzártakor jeSeniik ; Sáléren iinszonkellen kérlek felvételiket a lemelöszevetkezelekbe A gátéri termelőszövetkezetek ebben az esztendőben léptcn- nyemen igazolják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Még ki sem csodáikozta magát a falu magas termésátlagaik felett (a Vorosi- lov TSZ-ben például 10—12 mázsával fizetett a búza az egyéniek 8—9 mázsás átlagával szemben), máris újabb eredménnyel léptek az egyéni gazdák eié. Nemrégiben osztott ki a tsz 50.000 forint előleget, amelyből munkaegységenként 7 forint jutott. Megkezdték a gabona osztását is. Hat kg. jut ebből egy munkaegységre. Harmadik éve dolgozik ebben a tsz-ben a 66 éves idős Szepesi Andrásné, aki eddig már 200 munkaegységet teljesített, s eddig szerzett munkaegységeire 13 mázsa gabonát kap. Szepesi néni érdeme a tsz gyönyörű dohánytáblája, amely már megközelíti az egy méteres magasságot. A faluban egyre több egyénileg dolgozó határozza el, hogy nemcsak kívülről szemléli tovább a tsz-ek eredményeit s a tsz tagság egyre gyarapodó életét, hanem maga is erre az útra lép. Legutóbb huszonketten kértek felvételüket a két termelőszövetkezetbe. Közöttük van Kapornyai Lajosné, a községi pártbizottság titkárának felesége, Bálint Mihálync. a tanácselnök felesége Gyöngyi Julianna DiSZ-tag, Fekete Mihály, Pántlika Istvánná s még számosán. Miért nem olvasnak újságol a Kerekegyházi Gépállomás cséplőgépeinél Nehéz, munkát végeznek a cséplő-munkacsapatok. Kora reggeltől, késő estig dolgoznak azért, hogy népünk jövőévi kenyere mielőbb biztonságos helyre, a magtárakba kerüljön. — Munkájuk során beszélgetnek tsz-tagckkal, egyénileg dolgozó parasztokkal, s felvilágosító szavuk nyomán meggyorsul a gabonabegyűjtés és a kenyérgabona állami felvásárlása. A cséplőgépeknél dolgozók azonban hetekig távol a külviPersze, nagy gondot fordítanak a karbantartásra, mert másként nem bírná a munkát a 80Û milliméteres kis gép. Minden perc drága. — Ezért a húzatásokinál Is nagyon vigyázunk az időre. Szerdán például nyolc esetben húzattunk, de a beállítás sohasem tartott 5—10 percnél tovább, mert mindenki segített, hogy minél gyorsabban indulhasson újra a gép. Hogy jó munkát végzünk-e? — kérdezi a körülötte állóktól, s közben a törekrázó alól egy marék töreket mutat: —- Nincs benne egy szem gabona sem. Hirtelen Sinka Kálmán zsákos szólal msg, méltatlankodva mondja, hogy bizony a gépállomás részéről nem sokát törődnék velük, g főként a versenynyel. Már közel két hete csépelnek, de értékelést még egyetlen egyszer sem kaptak. — Pedig kíváncsiak lennénk rá, hol is állunk mi most a versenyben?! A beszélgetés alatt az idő jól elhaladt. Böddi elvtársiak munkája nyomán egyre több zsák telt meg gabonával. Gyorsan, vidáman halad a munka, mintegy jelképéül annak, hogy a fiatalok betartják adott szavukat. Koós Zoltán. tágtól végzik munkájukat. Csak úgy tudnak eredményesen versenyezni, ha rendszeresen értesülnek más munkacsapatok eredményeiről. Agitációs munkájuk eredménye is attól függ, hegy politikailag mennyire tájékozottak. A nagyvilági, a kül- és belpolitikai események is érdeklik őket. Éppen ezért minden cséplő-munkacsapat megrendelte az újságokat, hogy a déli pihenők alkalmával felolvashassák azokat. Pénteken néhány gépet meglátogattam Lajosmizse és Kerekegyháza határában. A dolgozók elpanaszolták, hogy nem kapnak újságokat, bár az árát befizették. Később elmentem a Kerek- egyházi Gépállomásra is. Az egyik szekrény tetején gyanúsan sok újságot fedeztem fel. Érdeklődésemre, — hogy milyen újságok azok — azt válaszolták: a cséplő-munkacsapatoké. Most már nem hagyott a kíváncsiság nyugodni, közelebbről megnéztem a lapokat. Találtam hét keddi, hat csütörtöki, tíz pénteki Szabad Népet, kilenc szerdai, hat csütörtöki, tíz pénteki Bács-Iíiskunmegyei Népújságot, öt csütörtöki, tíz pénteki Szabad Ifjúságot. Ezek után érthető, miért nincsen újság a gépeknél. A gépállomás igazgatója utasította ugyan a brigád-elszámolókat, hogy naponként vigyék ki 8 cséplő-csapatoknak az újságokat, annak ellenőrzéséről azonban megfeledkezett. Ezért a mulasztásért felelősség terheli nemcsak a gépállomás igazgatóját, hanem a párttitkárát is. A cséplőgépeknél folyó politikai munka fontos segítője a sajtó. Gondoskodjanak arról, hogy a jövőben idejében kijussanak az újságok a cséplőgépekhez, Naérf Ottó,
