Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

» A kiskiisifíiajsai pártbizottság javítsa meg a begyűjtési hivatal és a tanács munkájánál! pártelienarzését Kiskunmajsáp két hete csépel­nek. A gazdák több mint 25 szá­zaléka már elcsépelt. A gabona- begyűjtésben azonban hibák vannak. A beadással 41 termelő hátralékban van, pedig a kis- kunmajsai községi pártbizottság is készült a kenyércsatára. Lát­szólag mindent megtett azért, hogy a cséplés és begyűjtés si­keres legyen. A párt-végrehajtó­bizottsági ülés, a tanácsülés, a Hazafias Népfront, a mezőgaz­dasági állandó bizottság mind- mind megtárgyalta, sőt paraszt- gyűlésen is volt szó róla. A gyű­lések részvevői vállalták, hogy mozgósítják a dolgozó paraszt­ságot a szemveszteség nélküli betakarításra és a begyűjtés hiánytalan teljesítésére. Eddig 37 kisgyűlést tartottak. Ezeken ismertették a kenyérga­bona állami szabad felvásárlá­sát is. A megjelent parasztok mind megígérték, hogy eleget tesznek beadási kötelezettségük­nek. Helyesléssel fogadták az ál­lami szabadfelvásárlásról szóló kormányrendeletet. A község határában tizenkét cséplőgép már dolgozik. Minden géphez két népnevelőt osztottak be. Ezek felváltva végzik az agitációs munkát. Mindezek ellenére egy dolog­ról mégis megfeledkezett a köz­ségi pártbizottság: a községi begyűjtési hivatal munkájának pártellenőrzésé­ről. Pedig a begyűjtési hivatalnál nagyfokú szervezetlenség ural­kodik. À cséplés megkezdésekor az egyik gépnél két napig nem voll begyűjtési meg­bízott, aki az állami gabona szabad fel­vásárlását szorgalmazta volna. Ezért nem tudták, kinek meny­nyit kell bevinni, nem tudták megállapítani, ki maradt el a beadással. A hátralékosak szá­ma felszaporodott hatvannégyre. Később kiderült, hogy ezek nem mindegyike elmaradó, mert több esetben a géprészt számolták begyűjtési hátraléknak. Negy­venegy beadással elmaradt ter­melőnél jelenleg nem tudják, hogy beadásával csak részben maradt-e el, vagy gabonáját a magas víztartalma miatt nem vette át a Terményforgalmi Vál­lalat, vagy pedig egyszerűen nem akarta teljesíteni állam­iránti kötelezettségét. A begyűj­tési hivatal nem volt képes na­ponként kimutatni, hogy meny­nyi gabonát adtak el a termelők az államnak szabad felvásárlás­ra. Nem követelte meg, hogy erről a begyűjtési megbízottak esténként jelentést tegyenek. Haracsi Mihály elvtárs 1954 októbere óta vezeti a begyűjtési hivatalt. Kiskunmajsa többnyire a begyűjtésben elmaradó közsé­gek közé tartozott. Most is ezek között van. A július 10-i ta­nácsülésen Haracsi elvtárs a be­gyűjtésről szóló beszámolójában ezt azzal indokolta, hogy a ter­melők nagy része nem érzi kö­telességének hátraléka törlesz­tését. Arra hivatkozott, hogy elődje nem nevelte a termelő­ket a beadás teljesítésére. A kulákok nem akarnak beadni. A parasztok maradiak, mert ka­rácsonyra hizlalják a sertést, mint nagyapáink. Szerinte a múlt kedden is csak azért nem volt sertésfelvásárlás, mert nem karácsony előtt vagyunk, stb. Arról egy szót sem szólt a be­számolóban, hogy a begyűjtési hivatal s ő ma­ga, milyen mulasztásokat követett el és mit akarnak tenni a begyűjtési munka megjavítására. Haracsi elvtárs beszámolója után a községi párt-végrehajtó- bizottságnak azonnal látnia kel­lett volna, hogy ilyen széliemben nincs biz­tosítva a kenyérgabona be­gyűjtés zavartalan végrehaj­tása. Helyes lelt volna a párt-végre­hajtóbizottsági ülés napirendjé­re tűzni a begyűjtési fjivatal te­vékenységét és fokozottan ellen­őrizni munkáját. így megelőz­hették volna a hibákat, bizto­síthatták volna a jó adminiszt­rációt. A tanács munkájának pártel­lenőrzése sem teljesen kielégítő. Igaz ugyan, hogy Varga elvtárs, a községi függetlenített titkár és Kurucz elvtárs tanácselnök, na­ponta megbeszélik a tennivaló­kat. Az együttes megbeszélések­nél azonban talán éppen a ha­tározatok végrehajtásának el­lenőrzéséről feledkeznek meg. Ez történt a közös szérűk szer­vezésével kapcsolatban is. A ta­nácsülés határozatot hozott kö­zös szérűk szervezésére. A vég­rehajtó bizottság azonban nem készített tervet arról, hogy hol és hány közös szérűt szervez­nek. Eddig több, mint hatszáz termelő csépelt el, de a tanya­világban csak hét közös szérűt szerveztek. A tanács vezetői úgy gondolják, hogy amint a cséplés halad, úgy szervezik a közös szérűket. A párt-végrehajtóbi- zottságnak még a cséplés kez­dete előtt meg kellett volna kö­vetelni a tanácstól, hogy pontos tervet készítsenek erre vonatkozóan, mert a közös szérűk létrehozását nem lehet a véletlenre bízni. A kiskunmajsai pártbizottság azt a tanulságot vonhatja le az idei cséplési és begyűjtési mun­kák során szerzett tapasztalatai­ból, hogy a politikai munka megszervezése mellett nagy gon­dot kell fordítani a begyűjtési hivatal, a tanács és egyéb szer­vek munkájának pártellenőrzé­sére is. Mién jói ez élei a lermeíöszövelkezelbgn ? A Népújság pályásait felhívása Szerkesztőségünk pályázatot hirdet ív legjobb írásokra a kö­vetkező címmel: »Miért jobb az élet a termelőszövetkezetekben?« Az írások miitassâts ipcg a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét a kisparaszti gazdálko­dással szemben. Ábrázolják egy­ógy tsz, vagy Isz-iag fejlődésé­nek bemutatásával a szövetke­zeti parasztság felemelkedését, anyagi és kulturális színvonalá­nak jobbraíordulását. A terme­lési kérdéseken kívül írhatnak a termelőszövetkezeti családok ott­honairól, az asszonyok és a fia­talok új, boldog életéről is. A beküldött írásokat a szer­kesztőbizottság értékeli. A meg­felelő leveleket, tudósításokat, el­beszéléseket, riportokat lapunk­ban folyamatosan közöljük és a legjobb írásokat a következő tárgyakkal jutalmazzuk: X. 1 db kerékpár: 3. 1 db rádió; Böddi Lászlóék megtartják szavukat A községtől három kilométer­re, Felsölajos alatt csépel Böddi László DISZ-brigádja. Éppen új asztag hajazatát hányták a gép­be, amikor odaérkeztem. Acsáp- löcsapat valamennyi tagja erős, vidám, fiatalember. Szinte a sze­mükben Izzik az a nagy lelkese­dés, amellyel munkájukat vég­zik. A traktor és cséplőgép között heverő drótkötélen a gép balol­dalára akasztott, karikába haj­tott villany vezetéken kívül sem­mi más különöset nem lehetett észrevenni a gép körül. Ezek is azért tűntek a széniembe, -mert a drótkötél úgy volt a traktorra akasztva, mintha most állítot­ták volna be a cséplőgépe*-. Közben Bagó elvtárs, az el­nökhelyettes is, a géphez érke­zett. — Hogy megy a munka? — kérdezte a feléje forduló embe­rektől. Égy fiatal, svájcisapkás ember válaszolt: — Jól, élnökhelyettes elvtárs — hiszen már a tizenhatodik vagonnál tartunk. Üjabb érdeklődők érkeztek a géphez, s a már híressé vált munkacsapat tagjaihoz — mely­ről elárulhatjuk, hogy a megyé­ben elsőnek nevezett be a DISZ- fiatalok országos versenyébe — csak úgy röpködtek a kíváncsi kérdések: Hány órát tudnák eb­ben az esős időben dolgozni? Mennyi a napi átlaguk? Hogyan teljesítik a csépeltetek beadásu­kat? Összeszokott-e már a »banda«? stb... Az a fiatalember szólalt meg elsőnek, aki az imént olyan büszkén jelentette ki, hogy már a tizenhatódik vagonnal csépe­lik. Maga Böddi László volt. — Büszke vagyok a cséplő- munkacsapátunkra — mondja megfontoltan. — Érdemes volt értük harcolni. Amikor ugyanis szervezkedni kezdtünk még a tél folyamán, Török elvtárs, a ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője nem akarta megenged­ni, hogy csak fiatalok dolgozza­nak a munkacsapatban. »Nem bírják a fiatalok végig a nehéz munkát, kell oda idősébb is« —• intett bennünket. Hát mi bebi­zonyítottuk, hogy megálljuk a helyünket. Nekem az a vélemé­nyem — a tavalyi tapasztalatok alapján —, hogy igazában csak­is fiatalokkal lehet nagy ered­ik 1 db ezüst cigareítakészlct, tárca és öngyújtó: 4. 1 db értékes töltőtoll. Az G—20-ik helyezések könyv­jutalomban részesülnek. A pályázaton részt vehetnek a termelőszövetkezeti tagok, a Isz- bc újonnan belépő dolgozó pa­rasztok és a tsz-ekkel foglal koz< párt- és tanácsfunkeionáriusak. valamint olyan üzemi munká­sok, disssisták, akik részt vesznek a termelőszövetkezetek paíroná- lásában. A pályázatra szánt írásokat már a felhívás megjelenésétől számítva, folyamatosan kell be­küldeni október 1-ig, az. alábbi címre: Bác3-Kiskunmegyei Nép­újság Szerkesztősége, Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Egy le­vélíró több írással is pályázhat. A pályázatot október elsején le­zárjuk. Ezután kerül sor a pá­lyadijak odaítélésére. Bács-Kiskunmegyei Népújság Szerkesztőbizottsága. ményt elérni, mert azok még a lehetetlent is megpróbálják. Ezt bizonyítja, hogy amikor kiindul­tunk, 14 vagonos tervünket 26 vagonos módosítással vállaltuk. Most azért dolgozunk, hogy a cséplést 30 vagonos eredmény­nyel fejezzük be — mondja ha­tározottan. Alig, hogy Böddi elvtárs be­fejezte szavait, egy szőkehajú, szemüveges fiatalember vette át a szót: — Dolgozunk mi szívesen, hi­szen magunk látjuk hasznát — mondja meggyőződéssel. Napon­ta 18—18 órát is megy a gép egyfolytában. Ehhez persze a »technika« segít bennünket, — s egy mozdulattal a gép meilétt fekvő viüanyzslnór felé mutat: — Böddi elviárs kihúzza a zsi­nórt* kitűzi a lámpát az asztag- ra és még késő éjjelig vidáman dolgozunk. Az elmúlt hétén na­ponta átlagosan 167 mázsát csé­peltünk el a Petőfi TSZ-ben. Azcp a héten három mázsa ga­bonát kerestünk fejenként. Hát ügye megérte? Ismét Böddi László veszi át a szót. Elmondja, hogy üzemzavar miatt még nem állt le a gép és szerelőt sem kellett hívni a gép­állomásról. Ha valami kisebb hiba van, maguk javítják meg. Kecskeméten tartotta első idei ülését a, Magyar Tudományos Akadémia nemesítési főbizottsága Július 29-én, Kecskeméten a Duna—Tiszaiközi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézetben tartotta első idei ülését a Magyar Tu­dományos Akadémia agrárszak­osztályának nemesítési főbizott­sága. Az ülésen resztvettek a főbizottság tagjai, a kertészeti kísérleti intézetek vezetői és tu­dományos kutatói. Megjelent Somos András akadémikus, Porpáczi Aladár akadémikus, Párizs János, az akadémia szak- titkára és több kiváló kertészeti kutató. Az ülést délelőtt 10 órakor Rejtári Tibor, 3 Magyar Tudo­mányos Akadémia agrárszak­osztálya nemesítési főbizottsá­gának titkára nyitotta meg. — Az a körülmény, hogy erre az ülésre, — amely főleg a Duna—Tiszaközi gyümölcs és kertészeti nemesítés kérdéseit vitatja meg, — itt kerül sor, még inkább aláhúzza a kerté­szeti nemesítés fontosságát, amely eddig elmaradt a mező- gazdasági nemesítés mögött, — mondotta. Ezután Mészöly Gyula, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója ér­tékelte az intézet munkáját. Én­nek keretében részletesebben ismertette a paradicsom neme­sítésében elért eredményeket. Az intézet tudományos munka­társai közül Bauer Ferenc, a kecskeméti tájfajta rozs heteró- zis-kísérletejről, Milinkó István a növénykórtani vizsgálatokról. Nyújtó Ferenc pedig a gyü­mölcstermesztési kutatásokról számolt be. A tudományos előadások után a részvevők vita keretében ki­cserélték a kutatómunkában szerzett tapasztalataikat. ■ Lapzártakor jeSeniik ; Sáléren iinszonkellen kérlek felvételiket a lemelöszevetkezelekbe A gátéri termelőszövetkezetek ebben az esztendőben léptcn- nyemen igazolják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Még ki sem csodáikozta magát a falu magas termésátlagaik felett (a Vorosi- lov TSZ-ben például 10—12 mázsával fizetett a búza az egyéniek 8—9 mázsás átlagával szemben), máris újabb eredménnyel léptek az egyéni gazdák eié. Nemrégiben osztott ki a tsz 50.000 forint előleget, amelyből munkaegységenként 7 forint jutott. Megkezd­ték a gabona osztását is. Hat kg. jut ebből egy munkaegységre. Harmadik éve dolgozik ebben a tsz-ben a 66 éves idős Szepesi Andrásné, aki eddig már 200 munkaegységet teljesített, s eddig szerzett munkaegységeire 13 mázsa gabonát kap. Szepesi néni érdeme a tsz gyönyörű dohánytáblája, amely már megközelíti az egy méteres magasságot. A faluban egyre több egyénileg dolgozó határozza el, hogy nemcsak kívülről szemléli tovább a tsz-ek eredményeit s a tsz tagság egyre gyarapodó életét, hanem maga is erre az útra lép. Legutóbb huszonketten kértek felvételüket a két termelőszövet­kezetbe. Közöttük van Kapornyai Lajosné, a községi pártbizott­ság titkárának felesége, Bálint Mihálync. a tanácselnök felesége Gyöngyi Julianna DiSZ-tag, Fekete Mihály, Pántlika Istvánná s még számosán. Miért nem olvasnak újságol a Kerekegyházi Gépállomás cséplőgépeinél Nehéz, munkát végeznek a cséplő-munkacsapatok. Kora reg­geltől, késő estig dolgoznak azért, hogy népünk jövőévi ke­nyere mielőbb biztonságos hely­re, a magtárakba kerüljön. — Munkájuk során beszélgetnek tsz-tagckkal, egyénileg dolgozó parasztokkal, s felvilágosító sza­vuk nyomán meggyorsul a ga­bonabegyűjtés és a kenyérga­bona állami felvásárlása. A cséplőgépeknél dolgozók azonban hetekig távol a külvi­Persze, nagy gondot fordítanak a karbantartásra, mert másként nem bírná a munkát a 80Û mil­liméteres kis gép. Minden perc drága. — Ezért a húzatásokinál Is nagyon vigyázunk az időre. Szerdán például nyolc esetben húzattunk, de a beállítás soha­sem tartott 5—10 percnél to­vább, mert mindenki segített, hogy minél gyorsabban indul­hasson újra a gép. Hogy jó munkát végzünk-e? — kérdezi a körülötte állóktól, s közben a törekrázó alól egy marék töreket mutat: —- Nincs benne egy szem gabona sem. Hirtelen Sinka Kálmán zsá­kos szólal msg, méltatlankodva mondja, hogy bizony a gépállo­más részéről nem sokát törőd­nék velük, g főként a verseny­nyel. Már közel két hete csé­pelnek, de értékelést még egyet­len egyszer sem kaptak. — Pe­dig kíváncsiak lennénk rá, hol is állunk mi most a verseny­ben?! A beszélgetés alatt az idő jól elhaladt. Böddi elvtársiak mun­kája nyomán egyre több zsák telt meg gabonával. Gyorsan, vidáman halad a munka, mint­egy jelképéül annak, hogy a fia­talok betartják adott szavukat. Koós Zoltán. tágtól végzik munkájukat. Csak úgy tudnak eredményesen ver­senyezni, ha rendszeresen érte­sülnek más munkacsapatok eredményeiről. Agitációs mun­kájuk eredménye is attól függ, hegy politikailag mennyire tá­jékozottak. A nagyvilági, a kül- és belpolitikai események is ér­deklik őket. Éppen ezért min­den cséplő-munkacsapat meg­rendelte az újságokat, hogy a déli pihenők alkalmával felol­vashassák azokat. Pénteken néhány gépet meg­látogattam Lajosmizse és Ke­rekegyháza határában. A dolgo­zók elpanaszolták, hogy nem kapnak újságokat, bár az árát befizették. Később elmentem a Kerek- egyházi Gépállomásra is. Az egyik szekrény tetején gyanúsan sok újságot fedeztem fel. Ér­deklődésemre, — hogy milyen újságok azok — azt válaszolták: a cséplő-munkacsapatoké. Most már nem hagyott a kí­váncsiság nyugodni, közelebbről megnéztem a lapokat. Találtam hét keddi, hat csütörtöki, tíz pénteki Szabad Népet, kilenc szerdai, hat csütörtöki, tíz pén­teki Bács-Iíiskunmegyei Népúj­ságot, öt csütörtöki, tíz pénteki Szabad Ifjúságot. Ezek után érthető, miért nin­csen újság a gépeknél. A gépál­lomás igazgatója utasította ugyan a brigád-elszámolókat, hogy naponként vigyék ki 8 cséplő-csapatoknak az újságo­kat, annak ellenőrzéséről azon­ban megfeledkezett. Ezért a mulasztásért felelősség terheli nemcsak a gépállomás igazgatóját, hanem a párttitká­rát is. A cséplőgépeknél folyó politikai munka fontos segítője a sajtó. Gondoskodjanak arról, hogy a jövőben idejében kijus­sanak az újságok a cséplőgé­pekhez, Naérf Ottó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom