Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-07 / 106. szám
A BAJAI TÜRR ISTVÁN MÚZEUMBAN Az idegen, aki Baja utcáit, tereit, parkjait járja, lépten- nyomon a történelmi múlt haladó hagyományaiba ütközik. A Türr István Múzeum termei gazdag gyűjteményét őrzik ennek a múltnak. Levelek, iratok, könyvek dokumentációs anyaga, a múzeum hat termében az állandó Duna-kiállílás mellett a város fejlődése, iparának kialakulása, a halászok, vízimolnárok életének, munkásságuk emlékei ezer és ezer érdeklődőt vonzanak. A múzeum 1950-től hirdeti nevében is az olasz szabadságnarc hős tábornokát, a nagy csatorna- építőt és mezőgazdászt. Egy külön terem őrzi a Türr Istvánról szóló emlékeket. Vastagh György kiváló alkotása örökítette meg Garibaldi volt hadsegédét, aki mint ezredes résztvett a magyar légió szervezésében. — Kossuth Lajos kérésére a maTürr István. értő tekintettel szemlélgetik a lakatosipar díszes kulcsfaragását, a kart, mely hetek, hónapok munkáját őrzi. Emléke ma már csupán annak az igyekézetnek, mely megalapozta a magyar iparos és később a gyárimunkás jóhírnevét, beesületét. A Türr István Múzeum ma már hozzátartozik a város életéhez. Az állandó kiállítások mellett hatalmas Roosewelt-téri kiállítási termében helyi és fővárosi képzőművészek kiállításait rendezik. A képzőművészet régi hagyománya a városnak. A múzeum őrzi a múlt század egyik legnagyobb arcképfestőjének, a bajai földesúr Grassalko- vics herceg udvari festőjének, Bodenauer Jakabnak Mária Teréziát ábrázoló festményét. Je- kobej Károly tájképei, Beck Vilmos, Bence Ferenc, Prigli Antal, Józsa Károly mind ebben a városban alkották művészi festményeiket. gyár légió saját nemzetiszínű zászlaja alatt küzdött az olasz szabadság kivívásában. Sokan állják körül naponta azt az üvegszekrényt, mely Türr István tábornoki öltözékét, kardjait, tábornoki jelvényeit, sapkáit és díszcsákóját őrzi. Türr István nemcsak, mint a harcok hőse, a szabadságért folyó küzdelem lánglelkű harcosa, szerzett magának világhírnevet, hanem mint csatornaépítő és mezőgazdJász is. Az ő nevéhez fűződik a görögországi Korin tusi-csatorna elkészítése is. A csatornát még Néró kezdte a maga idejében ásatni, de a munira félbemaradt. 1881-ben Türr István a magyar Gerster Béla mérnökkel együttesen kezdett a csatorna kiépítéséhez és tizenkét- évi fáradhatatlan munka után a csatorna elkészült. Hazatérve ő kezdeményezte a mai Ferenc-csatorna megépítését. Mint mezőgazdász, már akkor felismerte a vízbő területek jelentőségét a mezőgazdaságban. A Ferenc-csatorna bevezető torkolatánál a Kamanás-Duna partján ott áll emblémájával a város híres Türr István kilátója, örök emléket állítva munkájának. A város alatt hömpölygő Duna nemcsak a város ipari és kereskedelmi fejlődését segítette, de hírnévhez juttatta halászatát is. Az állandó Duna-kiállítás egyik terme a régi halászok életéről, halászati eszközeiről szóló emlékeket őrzi. Bizony az egykori halászok, ha nem találtak fogásra, nem voltak restek csónakjaikon, kis lélekveszlőiken a várostól messze délre húzni egy kis halfogásért. Ma is használják még az egykori »pókot«, a mai kukocsot a nádasokban való iialászatnál. Ez a kisebbfajta dobóháló nem zárja el a víz mélyébe való lelátást, így ázván oda irányítható a háló, ahol sűrűn ficánkol a hal. Ma mái’ alig ismerig a »slepphálót«. Sóderes vízmederben volt csak hasznaiható. A »borona« is halászszerszám volt. Kvadrátra kötött háló. Az- egyik oldalát összevarrták, a másikra rámát helyeztek. A rámán két tégla adta a merüléshez a segítséget. A »butykálót« harcsafogásra használták. Gerébes József egykori halász feljegyzése mondja: »A víz butykolása csalogatja a harcsát. Bizton azt véli ilyenkor, zsákmány közeledik.« A kései utódokat megtanítja a jó, éa eredményes harcsafogásra is. »A butykolás akkor jó, ha a felhős Duna szürke foltjai tarkítják a vízszínt és a tisztulás a szürkésből átcsap a verőfénybe, akkor kap csak igazán a harcsa. A butykolót is távozó szürke foltnak nézi.« Az egyik teremben díszes fémveretek csillogása köti ,e a figyelmet. A város gazdag iparának, a céhek emlékei. Az egykori feljegyzések szerint 1699- ben 535 gazdát tartottak nyilván a városban és 199 iparost. Az első céh 1769-ben alakult. 1840- ben már 1173 volt az iparosok száma. Hosszú évtizedekig mesz- sze környéken híressé tették nevüket. Később lassan sorvadni kezdtek. A kilencszázas években már megszűnt a posztónyíró, a gombkötő, az óiakészítö, rézöntő és reszelővágó ipar. Díszes faragású, keményfából készült céhládákban tartották az iratokat. Cizellált mestermunka volt a céhjelvény. A város iparosait messze környékről felkeresték, gyalog, lóháton, kocsin, de legtöbben a Dunán csónakokon. Sok fiatal gyönyörködik a régi mesterek munkáiban, SzakTeles Ede, a város szülötte, a múzeumnak ajándékozta híres szobor- és éremgyűjteményet. Nagy István, a világhírű erdélyi festő utolsó éveit Bajén töltötte. Itt alkotott újabb és újabb remekműveket. özvegye számos művészi értékű- festménnyel gazdagította a múzeumot. A város szülötte volt id. Éber Sándor, az országoshírű freskó-festő. A mai festőnemzedék ifj. Éber Sándor, a fiatalon elhunyt Ágoston Vencel, Miskolczy Károly, Gőldner Tibor, Bácskai Mikii Ferenc, Kun István, Wein- trager Adolf és mind között a magyar festőművészet egyik kimagasló, világhírnevű festőművésze, a Kossuth-díjas Rudnav Gyula, akinek nevéről nevezték el a városban alakult művésztelepet. Állandó képtára felbecsülhetetlen művészi értéket őriz. — Egy-egy kiállítását ezrek látogatják. A múzeum termei harmonikus egységben mutatják be a város elmúlt életének hagyományai mellett a fejlődés, a mai élet ezernyi szépségét. A falvak íia- taljai-öregjei sokszor kelnek útra, hogy falai között gyönyörködhessenek. A haladó hagyományok serkentő ereje mind több munkás- és parasztfiatait irányít a Deák Ferenc utcai festőiskolába. A Türr István Múzeum a közeljövőben tovább gazdagodik gyűjteményében, a régészeti leleteket bemutató állandó kiállítási termével. A kilencvenes években megindult kutatások csupán a felszínen talált régészeti anyagok összegyűjtésére szorítkozott. A hivatalos leletmentés tulajdonképpen 1952-ben indult meg. Az első lelet-mentés Katymáron kezdődött, ahol a magyar középkor maradványaira bukkantak. Madarason pedig szarmatakori halomsír, avartemető és a magyar középkor emlékei kerüitek napfényre. Kele- bián bronzkorszakbeli hamvasz- tó-urnára bukkantak egy sírmező feltárásával, Sükösdön a szarmatakor, Bácsalmáson szarmatakor, magyar középkor, Baján, Bátmonostor-on és Mária- könnyén ugyancsak évezredes emlékekre bukkant a leletmentés. A felszabadulás óta hatalmas fejlődésnek indult a múzeum. Kulturális felemelkedésünk mozgató erejévé vált. A múzeum kapuja is feltárult a dolgozók előtt. A Türr István Múzeum a maga fontos szerepével, a realista művészet ápolásával és bemutatásával nagy és jelentős szerepet tölt be. Sok segítő kéz támogatja, hogy termei a múlt minél elevenebb képét tárják a látogatók elé, a város képzőművészei pedig alko tásaikkal, azok bemutatásával gazdagítják, (iQétji ka licitj — új cici Megérkezünk egy fákkal és gyümölcsössel körülvett, kastélynak is mondható, gyönyörű szép épület elé. Köröskörül a petőfi- szállási Kossuth Termelőszövetkezet dúsan termő földje terül el. Este van, a földeken még serényen folyik a munka, versenyben dolgoznak a brigádok, a munkacsapatok. A kastély körül is serény, dolgos kezek tesznek- vesznek, meszelik, csinosítják az épületet. Nem is olyan régen, még tizenegynéhány évvel ezelőtt ebben a kastélyban nagy úr lakott. A környék kiskináiya, Endre Zsigmond, nagyságos úr, szolgabíró, országgyűlési képviselő, felsőházi tag, a rettegett hírű Endre László nyilas miniszter apja. Gyakran robogott végig a habos fogat az úton és bizony kijárt a parasztnak a pofon, ha elfelejtett köszönni a nagyságos úrnak. Folyt a pezsgő, a dáridó, mind a tizenegy szobában, hiszen telt a jó keresetből, a dolgozó nép verejtékéből. És most... És most belopjuk magunkat a házba. Tágas, nagy terem. Frissen és ízlésesen festve. Jelenleg kultúrteremnek használják. A színpadon próba folyik, fiatal, csillogó szemű, derűs arcú DISZ-tagok járják a népi táncot. Urbán Zsuzsa, Ménesi Magda, Csenki Sári, Szabó Éva és a többiek. Ezek a fiatalok az új élet hajtásai. Nekik épül már a világ, övék már ez a kastély, a községé és a tsz dolgozóié. Most is műsorra készülnek, a napi munka után. Diákok, parasztok és felnőttek egyaránt buzgólkodinak a kultúrműsor összeállításán. Kiss Bálint pedagógus, a kultúrotthon vezetője, Ménesi Tiborné nevelővel irányítják a munkát. De itt van a tsz-elnök is: Gubcsi János. H. Szabó Ilonka, DISZtitkár és a tanácselnök is. Jólesik nézni, ahogy féltő gonddal adnak tanácsot, segítik a kultúrotthon munkáját. Nem régqta folyik itt a rendszeres kulturális élet, bár a kul- túrotthont 1952 óta használják, de hivatalos működési engedélye csak 1954 augusztus óta van. Egyszóval azóta lett hivatalosan a kultúrotthon gazdája a tanács. Kiss Bálint népművelési ügyvezetőnek s a kultúrotthon vezetőjének adjuk át a szót. — Nehéz feladatunk van, hiszen a népművelé^ileg idetartozó terület több, mint 11.000 holdon fekszik. Mégis úgy érzem, munkámnak van talaja, vannak ak k segítenek, Igaz, hogy hiányosak a berendezéseink, de székeket a tsz ígért, egyéb anyagokat a községi tanácstól kapunk, a kisebb építkezéseket pedig társadalmi munkában végezzük eu Különösen jó példával jár elő a szövetkezet elnökének felesége, Gubcsiné elvtársnő, Szánó Mihálynéval a legtöbbet segít a kultúrház csinosításában. Ha meszelésről van szó, ők az első vállalkozók. Elmondja még azután Kiss elvtárs azt is, hogy rövidesen szakköri életet indítanak a kultúrotthonban és hetenként egy-egy film-, vagy műsoros előadást akarnak szervezni. Egyszóval otthonná, igazi kultúrotthonná kívánják tenni. Elbúcsúzunk és már messze járunk, amikor még utánunk lopakodik a fiatalok éneke: »Hídló végén, padló végén karikás táncot járunk...« — Boldog mosoly tölti el szívünket, szeretettel’ gondolunk rájuk, hiszen új élet költözött egy nagy úr ódon kastélyába és ez az élet a mai emberek boldog élete. Csaba Gyula. —m A Kiskőrösi Képzőművész-kör kiállítása A Kiskőrösi Képzőművész-kör kétnapos kiállítást rendezett a kiskőrösi művészek alkotásaiból. Nagy tetszést és elismerést arattak Madarász Gyula művei. Legjobban sikerült festményei közé tartozik Petőfi és az Öcsi című kép. Károly Sándor tájképei érdemelnek dicséretet, Dombóvári Márton Fiúarckép című ceruzarajza, s a Fiam és Utcarészlet című festményei minden látogatóból komoly elismerést váltottak ki. Gellért Károly kiváló tehetségét bizonyítják művészi fafaragásai. Meg kell említenünk Breczkó Sándor és Madarász Gyula gipszből készült domborműveit. A fiatal tehetsegek közül Kudron Tibor, Szabó Kelemen és Vén Ferenc ceruzavázlatai tűntek ki. Â Népújság kiváló terjesztői Ladánybene, a kecskeméti járás egyik legkisebb községe. A község a lajosmizse—kerekegyházi országút két oldalán néhány sor házból áll, a községhez azonban nagy kiterjedésű tanyavilóg tartozik. Nehéz körülmények között folyik tehát egy ilyen községben a hírlapok terjesztése. Ladánybene azonban mégis a legjobbak között szerepel. Egy évvel ezelőtt még csak 10 olvasója volt a Bácskiskunmegyei Népújságnak, ma már 30. Ebben a községben rövid idő alatt megháromszorozódott a Népújság olvasóinak száma, ami elsősorban a postahivatal jó munkáját dicséri. A postahivatalnak mindössze két kézbesítője van. Elgondolhatjuk, milyen nagy feladatot jelent számukra a nagy terület rendszeres bejárása, a hírlapok és postai küldemények kihordása. Deák Ferenc és Hostya Imre a hivatal lelkes, fiatal kézbesítői fáradságot nem ismerve járják a területet és örömmel látják, hogy a lakosság mennyire meg van elégedve munkájukkal. Beszélgetésünk során elmondották a postahivatal dolgozói, hogy sok segítséget kapnak a község vezetőitől, akik a pártsajtó előfizetése terén jó példával járnak elől. Kostya elvtárs elmondta, hogy az utóbbi időben sokkal könynyebben tudja terjeszteni a Népújságot, mert az sok érdekes, közérdekű cikket tartalmaz. A dolgozó parasztokat ma már nemcsak az érdekli, mi történik a községben, hanem az is, ami a község határán túl a megyében és az országban történik. Jó lenne, ha a kerekegyház! postások megnéznék és utána követnék a ladánybeneiek munkamódszerét, mert ptt megelégszenek azzal, hogy csak a »bete tkézbesítő« foglalkozik újság- terjesztéssel, a többiek — »nem érnek rá...« így történik meg azután az, hogy a soldi a 1 kisebb Ladánybenén lényegesen több Népújságot terjesztenek, mint Kerekegyházán. Kerekegyháza nagyobb község, jobbak a terjesztési feltételei, mint Ladánybenének. A különbség azonban az a két község között, hogy egyikben már felismerték, hogy a saj tóterjesztés politikai munka, míg a másikban még nem. Kerekegyházán egyelőre még megelégszenek azzal, hogy a tervet teljesítik, míg Ladánybenén a terv túlteljesítésén fáradoznak. A nem egyenlő feltételek között lévő két község közötti különbségnek ez az oka. A kis La- dánybehe így hagyta el a nagy szomszédot. Mezei István, Türr István tábornoki öltözéke, kardjai, tábornoki övei, sapkái,
