Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

A bajai járás kommunistái a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért A bajai járás kommunis­tái az elmúlt napokban aktíva­ülésen vitatták meg a termel ó- szövetkezeti mozgalom helyzetéi és a további feladatokat. Karaj- ró János, a párt-végrehajtóbi­zottság titkára tartotta a besza mólót. A járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben gazdaságilag, szervezetileg és politikailag is tovább erősödtek. Az elmúlt év­ben belépettekkel együtt immá: 2154 család dolgozik szövetke­zetekbe tömörülve a járás föld­területének 12.45 százalékán. — Eredményes gazdálkodásuk kö­vetkeztében az egy munkaegy­ségre jutó részesedés átlagh a 30 forint fölé emelkedett. Biztatóak az eredmények a nunkafegyeiem megszilárdítá­sában is. Ez a szövetkezeti gaz­dálkodásban való fokozott biza­lom következménye. Kedvezően itatott a terméseredmények ala­kulására a területek egyénekje való felbontása, a csátaljai Bu­dai Nagy Antal, a dávodi Sza­badság, a csávolyi Uj Élet és a járás több termelőszövetkezete- oen. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét a magas terméseredmé­nyek is bizonyítják. A dávodi Szabadság például burgonyából Holdanként 150 mázsa termést ért el. A hódunai Dózsa pedig az idén kísérletet tesz a holdan- kénti 400 mázsás cukorrépater­més elérésére. Az agrotechnikai módszerek alkalmazása mind nagyobb teret hódít. A járás te­rületén 7000 mázsa műtrágyát használtak fel és ebből 4600 má­zsát a / termelőszövetkezetek. Az aktívaülésen sok szó esett a termelőszövetkezeti, gépállo­mási és községi pártszervezetek eddigi hiányos politikai nevelü- és szervezőmunkájáról. Elha­nyagolták a termelőszövetkeze­tek eredményeinek ismerteté­sét, népszerűsítését és elnézték a községek kulákjainak és más ellenséges elemeknek szövetke- zctellenes aknamunkáját. Az aktívaülésen beszéltek a Részlet a »Hölt lelkek« c. regényből. (Devecseriné Guthy Erzsébet fordítása.) Mii őst leírást illenék adni az irodai helyiségekről, amelyeken hőseink áthaladtak, de a szerző rettentően fél min­den hivataltól. Még ha úgy esett is, hogy ragyogóan tiszta irodákban kellett megfordulnia, ahol fényezett padlók és aszta­lok voltak, mindig igyekezett onnan — szerényen, szemlesüt­ve — mentői hamarább kijutni, így hát egyáltalán nem tudja, hogyan fejlődik és virágzik ott minden. Hőseink sokféle iratot, ok­mányt láttak, lehajtott fejeket, széles tarkókat, frakkokat, vi­déki szabású kabátokat, sőt va­lami egyszerű, világosszürke ze­két is, amelynek viselője, oldal­ra hajlott fejét csaknem a pa­pírra fektetve, szorgalmasan és fürgén másolt valami jegyző­könyvet, pőrrel szerzett földek­ről, vagy birtokról, téves átírás­ról, melyet valamely békés föl­desúr kaparintott meg és, mi­közben folyt ellene a bírósági eljárás, nyugalomban végigélte rajta az életét, megszedte ma­rtát, gazdaggá tette gyermekeit Is, unokáit is — a törvény vé­delme alatt. A hivatalszobában olykor rövid, rekedt kiáltások hangzottak: »Fedoszej Fedosze- jevics, kérem a 368. számú ügy­iratotI« — »ön- mindig elrakja valahová a kincstári tintatartó dugóját!« Néha méltóságosab- ban, parancsolóbban hangzott a kiáltás, bizonyára valami főnöktől származott: »Nesze! Ezt másold le! Különben lehu- zatom a csizmádat és egy hétig maradsz idebent étlen-szom- tan!« A tollak zajos percegése úgy hangzott, mint amikor szá­raz rozsét szállító szekerek ha­ladnak az erdőben, rőfnyi vas­tagságú avarréteaen. szövetkezeti demokrácia betar­tásáról, az alapszabályszerű mű­ködésről. Harcolni kell a háztáji gazdaságok túlzott felduzzasz­tása elien. A termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztésénél szá­moljuk fel a kilépettekkel szem­ben még itt-ott megmutatkozó tartózkodó magatartást. A járás termelőszövetkezetei számszeríj növekedés nélkül nem fejlődhet­nek kielégítően a belterjesebb, jövedelmezőbb gazdálkodás felé. Hoffmann István, a csávolyi Uj Elet megbízott elnöke felszóla­lásában ennek adott hangot, amikor kijelentette: — várjuk közénk a középparasztekat. Szó esett a tervezések hibái­ról is. A rossz terveknek nin­csen vonzóerejük. A jövedelme­zőség emelésére az állattenyész­tés növelése mellett nagyobb gondot kell fordítani a szerződé­ses ipari növények termesztésé­re. A járás felső részén a pap­rika, déli részén a kender és cu­korrépa termesztése kifizetődő. Az ilyen utak vezetnek a jövedeimezőség növelésén ke­resztül a tagok éietszínvonala- nak további emeléséhez. Hor­váth Mátyás, a nagybaracskai Petőfi párttitkára ennek felis­merését hangoztatta. Az ered­mények növelésében azonban nagy szerepet játszik az alapsza­bályok következetes alkalmazá­sa s az olyan szektariánus meg­nyilvánulások felszámolása, me.y az öreg tagoltnak különb jogo­kat akar biztosítani, mint a ké­sőbb belépetteknek. Közös erő­vel kell többet termelni, hogy jobban éljünk. Pétiké János dávodi tanácsel­nök felszólalása megállapította; Kevés olyan ismertetés szólt a kívülállókhoz, mely az olyan szövetkezeti tagot népszerűsítet­te volna, mint Illés András, a dávodi Szabadság tagja, aki csa­ládtagjaival együtt készpénzben és terményben 67.146 forint ré­szesedéshez jutott. Párt és álla­mi szerveink az ilyen eredmé­nyek ismertetésével is népsze­rűsítsék a termelőszövetkezeti mozgalmat. A termelőszövetkezetek tagjai is foglalkozzanak többet, beszél­gessenek sokat a még kívülál­lókkal, — mondotta Bilekov Ilona, a szeremlei Béke elnöke —, hogy a dolgozó parasztság előtt világossá váljon a nagy­üzemi gazdálkodás fölénye. Országosan ellenőrzik a gépkocsik üzemanyagiogyasztásat A népgazdaság, illetőleg a közleke­dés szempontjából igen komoly szer­vezetet állított fel az Autóközleke­dési 'tudományos Kutató Intézet. Arról van szó, hogy a Miniszter- tanács határozata folytán országo­san megszervezte a gépkocsik tüzelő- szer- és üzemanyagíogyasztásának ellenőrzését és műszaki felülvizsgá­latát. Eddig Budapesten. Székesfe­hérvárott (szervezés alatt), Győrött, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Szolno­kon. Miskolcon és Gyöngyösön állí­tott fel kirendeltségeket. Az üzem­anyagfogyasztás ellenőrzésével egy­idejűleg a budapesti kirendeltség vizsgálja felül a körzetükhöz tarto­zó gépkocsik karburátorait, gyújtó- berendezéseit. A gázolajadagoló-szi- vattyúk felülvizsgálatára egy későbbi időpontban kerül sor. Az ellenőrzés már eddig is meg lepő eredményeket hozott. Sorozato­san kiderült, hogy egyes gépkocsik fogyasztása a norma kétszeresét is meghaladja. De ezen túlmenően is nagy a szolgálat gazdasági jelentő­sége, mert hibás beállításból üzem­zavarok támadhatnak. Ezzel a vizs­gálattal azonban gyorsabban sor ke­rül ezek elhárítására. A kirendeltségekhez befutó gép­kocsikról megállapítja a szolgálat, mit fogyaszt az érkezéskor való mű­szaki állapotában s mennyi a fogyasz. tá3 — beállítás után. A vizsgálat­ról az üzembentartó Írásos bizony­latot kap. Itt jegyezzük meg, hogy kívánatos, hogy a vezető az ellenőr­zéshez vigye magával a gépkocsi törzskönyvét. örömmel regisztráljuk a nagyje­lentőségű szolgálat bevezetését. A kirendeltség a gépkocsikat — tíz- és tízezer kocsi rendszeres ellenőrzésé­ről van szó — műszakilag teljesen felülvizsgálja és útbaigazításokat ad a helyes üzemeltetésre. UNALOM ELLEN A* amerikai megszállók szörnyen unatkoznak Japán­ban. Már könyökükön jön ki a gyermekeiket hátukon ci­pelő japán nők »ügetőverse­nye«, de a karddal és lőfegy­verrel rendezett párviadalok sem elégítik ki őket. A víg- kedélyű katonák azért nem csüggednek. Mindúntalan ki­agyalnak valami újabb szóra­kozást. Mint a Kiodo Cuszin hír- ügynökség jelenti, az ameri­kai legények legutóbb elha­tározták, hogy tréfából kipró­bálják gyakorló kézigránát­jaik robbanóhatását. Egy este a vidám fickók gyakorlatból visszatértükben Tokió egyik főútvonalán gránátokat hají­tottak az »Aszahido« cipőüz­let fényes kirakatába. Ez igen! Ez már döfi! Fülsike­títő robbanás és a jókedólyü amerikaiak harsány hahotája közepette üvegszilánkok és szétszaggatott elegáns cipők repültek a járókelők közé. A helyi rendőrkapitány fel-- kereste az amerikai katonai hatóságokat s bár lelke mé­lyén semmiféle reményt nem táplált, kérte, tiltsák meg a katonáiknak, hogy robbanó­anyagot hordjanak magukkal. Lehetséges, hogy a parancs­nok ígéretet tett a kérés tel­jesítésére. De egy világos : amíg a helyi hatóságok kép­viselői csak mint alázatos ké­relmezők mernek fellépni, addig ez marad az amerikai katonák jelszava: Mulassunk bármibe is kerül a japánok nak! Változások a rádió egyes állandó műsorainak időpontjában A tavasz közeledtével a falu* rádió reggeli műsorát a jövőben öt órakor sugározza a rádió, hogy a korábban kelő falusi dolgozók — akiknek elsősorban szól — meghallgathassák. A gyorsabb, tartalmasabb tá­jékoztatás megvalósításáért né­mi változás lesz a hírközlések időpontjában. A 4.30-kor el­hangzó híreken kívül ezentúl reggel 6 órakor is ad a rádió friss híreket. A Szabad Nép ve­zércikkét 7 órakor ismertetik és utána ugyancsak híreket olvas­nak fel. A lapszemlékre dél­előtt 10 órakor kerül sor. A 22 órás hízközlés idejét öt perccel növelik, hogy a sok belföldi ét- külföldi eseményről részleteseb­ben tájékoztathassák a dolgozó­kat. A »reggeli naptár« című meg­emlékezést 7.45 órakor sugároz­za majd a rádió, hogy az iskola­rádió körűi gyülekező gyerekek­hez is eljusson. A fenti változások hétfőtől,- március 14-től lépnek érvénybe a Magyar Rádió műsorában. Tito elnök beszéde a jugoszláv nemzet­gyűlés március 7-i ülésén BELGRAD. (TASZSZ) A Tanjug jelentése szerint Tito elnök a jugoszláv nemzetgyűlés március 7-i ülésén beszámolót mondott Jugoszlávia külpo­litikájáról. Tito elnök a többi között az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek tevékenységéről szólva ki­emelte, hogy ez a szervezet »nem igazolta azokat a re­ményeket, amelyeket azemberi­GOGOL: latálkosás a bürokráciával Csicsikov és Manyilov az első asztalhoz ment, amelynél két fiatal hivatalnok ült; megkér­dezték: — Szíveskedjenek megmon­dani, kihez kell itt fordulni adásvételi szerződések ügyé­ben? — Miért, mi tetszik? — kér­dezte mindkét hivatalnok. — Kérvényt kell benyújtanom. — Mit tetszett vásárolni? — Előbb azt szeretném tudni, hol van az adásvételi szerződé­sek asztala, itt, vagy máshol. — Előbb tessék megmondani, mit vásárolt és mennyiért, ak­kor megmondjuk, hol, máskép nem. á sicsikov mindjárt látta, ^ hogy a hivatalnokok egyszerűen csak kíváncsiak, mint minden fiatal hivatalnok és sze­retnék mind magukat, mind hi­vatali állásukat mennél fonto­sabbnak, tekintélyesebbnek fel­tüntetni. — Hallgassanak ide, kedves barátaim — mondta Csicsikov — én nagyon jól tudom, hogy minden adásvételi ügyet, tekin­tet nélkül a vételárra, ugyan- egy helyen szoktak intézni, hát kérem, mutassák meg azt a bi­zonyos asztalt, ha pedig nem tudnak útbaigazítani bennün­ket, majd máshoz fordulunk felvilágosításért. A hivatalnokok erre nem vá­laszoltak, hanem egyikük csak az ujjával bökött a szoba túlsó szöglete felé, ahol öreg hivatal­nok üti az íróasztalnál és okmá­nyokat rendezgetett. Csicsikov és Manyilov az asztalok között egyenesen odament. Az öreg mélyen el volt merülve munká­jába. — Szabad tudnom — fordult hozzá Csicsikov és meghajolt — itt intézik az adásvételi szerző­dések ügyét? Az öreg feltekintett és kimér­ten mondta: — Nem itt intézik, — Hát hol? — A szerződések expedíciójá­ban. — És hol van a szerződések expedíciója? — Iván Antonovicsnál. — És hol található Iván An- tonovics? Az öreg a szoba másig szögle­te felé bökött az ujjával. Csi­csikov és Manyilov odament Iván Antonovicshoz. Iván An- tonovics már odaérkezésük előtt félszemmel hátra sandított és lát­ta őket, de ugyanabban a pil­lanatban még mélyebben bele­merült az írásba. — Szabad tudnom — fordult hozzá Csicsikov és meghajolt — itt van az adásvételi szerződé­sek asztala? ű ván Antonovics mintha “ nem is hallotta volna a kérdést, beletemetkezett iratai­ba és egy szót sem felelt. Mind­járt meglátszott, hogy ez már érettkorú, tapasztalt ember, nem aféle fecsegő, fontoskodó mitugrász. Nyilvánvalóan jóval túl volt már a negyvenen. Fe­jét sűrű fekete haj borította, arcának egész középső része előreugrott és orrban csúcsoso­dott ki, szóval olyan volt, ami­lyet a diákotthonokban köcsög­pofának szokás nevezni. — Szabad tudnom, itt hitele­sítik a szerződéseket? — ismé­telte mag kérdését Csicsikov. — Itt — felelte Iván Antono­vics, köcsögképét hátrafordít­va, aztán megint nekilátott az írásnak. — Az én ügyem a következő: az itteni kerület több földbir­tokosától jobbágyokat vásá­roltam áttelepítésre. A szerző­dés megvan, csak hitelesíteni kell. — Jelen vannak az eladók? — Némelyik jelen van, a töb­bitől meghatalmazásom van. — A kérvényt elhozta? — El. Nagyon szeretném, ha... Ugyanis nagyon sietek... Nem lehetne az ügyet például még ma elintézni? — Még ma! Azt már nem. Ma nem lehet — felelt Iván Antonovics. — Előbb ki kell deríteni, nincs-e valami aka­dály. — Egyébként, ami az ügy mi­előbbi elintézését illeti... Iván Grigorjevics, az elnök, nekem jóbarátom... — A dolog nem csupán Iván Grigorjevicstől függ — jegyezte meg Iván Antonovics mogor­ván. — Vannak itt mások is.. Csicsikov megértette a furfan­gos célzást és megnyugtatta Iván Antanovicsot, mondván: — A többi sem károsodik; magam is hivatalnok voltam, ismerem a szokásokat... — Menjenek Iván Grigorje- vicshez — mondta Iván Antono­vics, most már valamivel ba­rátságosabb hangon — adja ki ö a rendeletet a megfelelő kö­zegnek, nálunk a dolog nem fog fennakadást szenvedni. (''sicsikov kivett a zsebé- ^ bői egy bankjegyet és letette Iván Antonovics elé, aki azt egyáltalán nem vette észre, úgy, hogy azonnal rá is tett egy könyvet. Csicsikov szerette volna felhívni rá a figyelmét, megmutatni neki, de Iván An- lonovics fejének egy mozdula­tával értésére adta, hogy nincs szükség a figyelmeztetésre. ség belé helyezett.« Hangsúlyoz­ta, hogy Jugoszlávia ellenzi a világ tömbökre való felosztásál és a fegyverkezési versenyt. Tito állást foglalt az »aktiv együtt­élés« politikája mellett. A nyugati országokkal való kapcsolatokról szólva rámuta­tott, hogy »Jugoszlávia kormá­nya a nyugati országokkal való legkonstruktívabb együttműkö­dés megteremtésére összpontosít­ja erőfeszítéseit.« A Németország kérdéséről kije- V lentette, hogy el kell ismerni az {/újraegyesüléshez való jogát. /;Tito elnök azonban nem nyilat­kozott a háborús párizsi egyez­ményekkel kapcsolatos maga- tartáisáról. A továbbiakban kifejtette azt az álláspontot, amelyet a jugo­szláv kormány a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal való kapcsolatainak kérdésében elfoglalt. Hangsúlyozta, hogy a /Jugoszlávia és a Szovjetunió, va­lamint a keleteurópal országok közötti kapcsolatok normalizálá­sa komoly hozzájárulást jelen­tett a béke megszilárdításához Európa e részében és világszerte elősegítette a feszültség enyhü­lését. — Tito ugyanakkor kije­lentette, hogy nem ért egyet az­zal a nyilatkozattal, amelyei V. M. Molotov a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakái; a Jugoszlávia által az utóbbi években elfoglalt álláspont kér­déséről adott. Ezután Tito indiai és burmai látogatásáról beszélt. A beszámoló befejező részét a Jugoszlávia és a nyugati, va­lamint keleti országok között) gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdéseknek szen­telte. (MTI) ______ Elitéit Jfekcíprágó kuláko). Martinkovics László többszA- É fősen büntetett volt hentes- é- mészáros egy borjút vásárol.- amelyet engedély nélkül vágott le. A húst a piacon akarta érté­kesíteni. Martinkovics ellen s kecskeméti járási ügyészség büntető eljárást indított. Ugyancsak őrizetbe vette a ,rendőrség Sinka Károly 28 éves \ kulákot, aki 20—30 szarvas- marhát vásárolt és azokat e'a- vabonként 500—600 forintos nye­reséggel eladta. Sinka rövides :n a bíróság elé kerül. /MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom