Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-21 / 276. szám

Választási gyűlés Sudspest XX!. kerietäea A íőváros XXI. kerületének dolgozói szombaton délután a csepeli sportcsarnokban tartot­ták meg választási gyűlésüket, A gyűlés elnökségében helyet foglalt Hidas István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese, Zsofi- nyécz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a Rákosi Mátyás Művek igazgatója,. Szűcs Lajos, a budapesti párt- bizottság titkára, Földes László, a Rákosi Mátyás Művek párt- bizottságának első titkára, Kom­játhi László, az RM Kohászati Tröszt vezetője. A Himnusz hangjai után Gazda Géza Kossuth-dijas, a Hazafias Népfront XXI. kerüle­tének elnöke nyitotta meg a gyűlést. Bejelentette, hogy Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgo­zók Pántja Központi Vezetősé­gének első titkára levelet kül­dött a választási gyűlésnek. A levél szövegét' Földes László, a Rákosi Mátyás Művek pártbi­zottságának e ső titkára olvasta fel.-KEDVES BARÁTAIM, KEDVES ELVTARSAK! Harcos, elvtársi üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm szabadságomról a nagygyűlés minden részvevőjének és Önökön keresztül minden csepeli dolgozónak. Örömmel értesültem arról, hogy a csepeli dolgozók abban a nagy megtiszteltetésben része­sítettek, hogy jelöltek a budapesti városi tanácsba. Hálás Uöszö- nctemet fejezem ki, hogy az irántam táplált bizalmukat ilyen tormában is kinyilvánították. Legyenek meggyőződve arról, hogy mint a múltban, úgy ezután is minden erőmmel és- képességem­mel azon leszek, hogy munkámmal szolgáljam dolgozó népünk ügyét. Az önök bizalmának megnyilatkozása buzdítás számomra, hogy még jobban és még többet dolgozzam nagy pártunk céljai­nak, az új szakasz feladatainak megvalósítása érdekében. Kívánom, hogy Csepel harcokban edzett dolgozói ezután is élenjárjanak a munka frontján és példamutatásukkal magukkal ragadják egész munkásosztályunkat, dolgozó népünket. Meg vagyok róla győződve, hogy példát mutatnak majd a november 28-j helyi tanácsok választásán is és egyemberként adják szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjeire. RÁKOSI MÄTYAS.« Ezután dr. Csutkái István fő­orvos, a kerületi népfront­bizottság tagja szólalt fel, majd Hidas István, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács el­nökhelyettese mondott beszédet. Hidas István beszéde során hangoztatta: az életszínvonal emeléséhez lendületes munkára, a tervek teljesítésére és túl­szárnyalására, olcsó cs jóminö- ségű termékekre van szükség. Vörös Csepel —• a magyar munkásmozgalom bölcsője, a magyar munkaversenymozgalom lángjának meggyujtója és táp­lálója. Húsz évvel ezelőtt, a Horthy-fasiszta időkben maga­san szárnyalt a forradalmi dal A lépcsőmászástól fáradt tü­dők zajos lihegése büdös szesz- szagot terjesztett a cellában. Részegek voltak kivétel nélkül. Tíz óráig pálinkáztak, vedeltek, mint a szomjas állatok. így tör­tek a fogházra: Héjjas Endre, a két Felföldi és Kriss Vilmos. Fegyver volt mindegyik kezé­ben, puska, vagy revolver. Héjjas Endre kiadta a paran­csot: — Megkötözni a bitango­kat és lehajtani a kocsikra. Az­tán mindannyian a védtelenek­nek estek. Ük öten nem adták egykönnyen magukat. A kötél ott tekeredett, mint a sziszegő kígyó. Percek teltek el, de még mindenkinek szabad volt a keze. Az ellenállás láttán a részeg, aljas düh megtízszereződött. Előkerült a puskatus és sorjába vették a nép hős fiait. Szegedi hajós — a diktatú­ra alatti lakáshivatal vezetője volt az első. Csizmával, puska­tussal a veséjét rugdosták, szörnyű * szadizmussal, mintha nem is anyaszülte ember lenne a talpuk alatt. Szegedi elvtárs összeesett, fájdalmasan Itapkod- ta a levegőt, keze ökölbeszorult a kínoktól. Az egész testét össze­vissza kötözték és mint valami hordót, kigurították a folyosóra. Farkas Istvánt, a helyettes iiárosparancsnokot puskatussal éppen fejbctalálták. Azonnal eszméletet vesztette. Odarakták Szegedi elvtárs mellé. Lazaro- Vics elv társnak a térdkalácsát törték össze. Megbénult, nem tu­dott menni. Takács elvtárs — a volt párttitkár az idegkimerültség végső fokán szinte elborult elmével, arcot teljesen eltorzító fájdalommal kellett végignézze a vadállati kegyetlenkedést, Va­lami szörnyűséget forgathatott a fejében. Egyszerre előrelépett, talán azzal a céllal, hogy ha ♦ Az ellenforradalmi idők sokat szenvedett hőseinek 35. évfordulójá­ba. Csepel munkásainak ajkáról: -Vörös Csepel vezesd a harcot. Váci-út felelj neki.** — Ma, amikor 'ismét nagy, lelkesítő feladataink vannak, Csepelnek több kerékpárral, acéllal, szerszámgéppel, több hengereltáruval, több motorke­rékpárral kell a harcot vezetni a párt politikájának megvalósí­tásáért. Az 1954-es tervek telje­sítéséért, a jobb minőségű, olcsóbb áruk termeléséért, Cse­pel dolgozói között lángoljon fel a munkaverseny, nagyszerű munkásosztályunk hősi munka­tettei. A gyűlés Gazda Géza zárósza­vával ért véget. (MTI) 1A Nemei Kommunista Párt elleni terrorper BERLIN. (MTI) A karlsruhei úgynevezett alkotmányjogi bíró­ság egész Németország dolgozó népének szenvedélyes tilta­kozását semmibevéve, novem­ber 23-án, kedden megkezdi a Némát Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalását. A terrorpert Adenauer kormá­nyának a bírósághoz juttatott beadványa alapján folytatják le. Az Adenauer-kormány beadvá­nyában koholt vádak alapján felszólította a karlsruhei bírósá­got, hogy. nyilvánítsa alkot­mányellenesnek a Német Kom­munista Párt politikái tevékeny­ségét. Amennyiben az úgyneve­zett alkotmányjogi bíróság ele­get tenne a felszólításnak, az Adenauer-kormány »jogalapot« szerezne a Német Kommunista Párt betiltásához. Nyugat-Németország dolgozói egyébként a Német Kommunista Pártba való belépésükkel és a kommunista sajtó támogatásával válaszolnak Adenauerék gálád terveire. Szeptember elejétől október végéig 1276 nyugatné­metországi munkás és alkalma­zott lépett a Német Kommunista Párt tagjainak sorába. A nyu­gatnémetországi kommunista lapok előfizetőinek száma ugyan- ezidö alatt több mint 8000-re emelkedett. (MTI) (hónok napja Az utóbbi évekhez hasonlóan ebben az évben is országszerte megrendezik az óvónők napját. A megyei tanáesok döntése alap­ján november 20-án, vagy 21-én megyénként egy, vagy két helyen tartják meg a megyék, illetve a járások óvónőinek értekezletét.. Az óvónők napján az országos pcdagóguskonferencián részt vett óvónő-küldöttek beszámolnak a konferencia jelentőségéről, az ott elhangzottakról. A beszá­molót vita követi, majcj kultúr­műsorokat rendeznek rövid elő­adással és az előadás témájához kapcsolódó irodalmi-zenej, vagy népi tánemüsorral. FEKETE ÉJSZAKÁK* — Vázlatok egy nagyobb írésműhöz — (3) élete árán is, a túlvilágra küld­jön legalább egyet belőlük. Aztán hátrább húzódott, maga elé meredve, ‘ mintha önmaga végső döntését várná. Ahogyan pillanatokon múlik az élet, vagy halál, úgy éppen ebben a pilla­natban dőlt el — mi fog tör­ténni. Azután még egy pillanat és Takács István hanyattvágód­va, elmetszett torokkal, üveges szemmel utoljára látta félholt társait. Hirtelen még a gyilkosok is megdermedtek. De mivel a halál programmjukhoz tartozott, nem sokat tétováztak, hanem a többi cellákból kihurcolt embe­rekkel együtt az utcán várakozó kocsikra pakolták valamennyit. Egy börtönörrel és az ottmaradt Szili Istvánnal, Takács elvtárs holttestét levitették. Kettőjük­nek kellett ottmaradni őrzésé­re. így maradt életben a ma már megőszült, de az új rendet lelke­sen, becsülettel építő Szili Pista bátyánk. A szekerek már nem élő em­bereket vittek tengelyükön. Kct irányban indultak. Tizennyolc élőhalott Szikrának, tizenhárom Pedig Orgoványnak, a monostori erdő szélének indult utolsó útjá­ra. Hajnal volt, mire a gyilkos­ság befejezésének színhelyére ér­tek. A dér megőszítette a határi. A varjak nagy felhője feketített egy jókora darab földet. A dimbes-dombos holttiszapart me­redten ölelte a nydrón millió ta­virózsát ringató vizet. Tengernyi könny jelképe volt akkor a vén Tisza. De a fák is sírtak, a korái nap fényében megolvadt dér ott- csillogott-nedvesedeU a tavasszal lombot fakasztó rügy- szemeken. A fekete éjszakák úgy nehe­zedtek az. egész környékre, mint a sűrű, bűzös füst, aminek beszí- vása mérgez, egészséget ront, életet veszélyeztet. Hány család maradt árva ezeken az éjszaká­kon? Hány család vesztett apát, kenyérkeresőt és hány apa vesz­tett családot, feleséget, gyerme­ket, jövőt, célokat, boldogságot. Harminchét özvegy és ötvenkét árva maradt néhány éjszaka után. Es az asszonyok felkerekedtek. A sok sírástól kivörösödött szem­mel, fáradt, petyhüdt arccal odaálltak Zsitvai Tibor kor­mánybiztos elé és követelték: — Adja vissza a férjeinket, a ke­nyérkor esőnket! Mit akarnak velünk? Enni és élni akarunk — semmi többet, de a férjeinkkel. Adja vissza őket és akár sohase lássuk magát többet! A hozzátartozók még nem tudták a valóságot. Sok kósza­hír jutott a fülükhöz, de addig, míg ilyen dologban a teljes való­ságról meg nem győződik az em­ber, sohasem tudja elhinni a legrosszabbat. Zsitvai megvető gőggel hallgat­ta a kérést, vagy inkább köve­telést. — A városi hatóságnak semmi köze ahhoz, hogy mi tör­ténik, vagy történt a maguk férjeivel. így hát a segítség sem ránk tartozik. Annyit azonban mondhatok, hogy válogassák meg, mit mondának hivatalos helyen, de azt is, hogy mit be­szélnek odakint. Maguk lázadók! Ha a legkisebbet észlelem, mindegyiküket internáltatni fo­gom. A feleségek magukban átkot- szórvu elmentek. És később tiídták meg, hogy mi is történt valójában. Ezeken az éjszaká­kon a rendőrségi fogházból hur­colták cl és megölték Berényi Pált, Berkes Sándort és Reis­NEMZETKÖZI A nemzetközi politika hom­lokterében a múlt héten a szov­jet kormány újabb béke-lépése állott; az a javaslat, hogy no­vember 29-ére hívjanak össze Párizsba vagy Moszkvába álta­lános európai értekezletet az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, méltán keltett világszerte rendkívüli fi­gyelmet. Európai biztonság, vagy né­met militarizmus? A Szovjetunió mondhatni, a tizenkettedik órá­ban, felemelte figyelmeztető, óvaintő ujját: Még nem késő, térjetek le a végzetes útról, a német felfegyverzés szakadékba vezető útjáról, induljunk cl együtt, egymás mellett az együt­tes biztonság útján, amelyen az európai és ezt követően az álta­lános béke megteremthető len­ne. A szovjet kormány tehát is­mételten rámutatott az egyetlen lehetséges megoldásra: az euró­pai kollektív biztonság rendsze­rének megteremtésére. A népek érdeke ez? Kétség­telen. Ezért fogadta a világ köz­véleménye helyesléssel az újabb szovjet kezdeményezést — és hozzátehetjük: másfelől ugyan­csak ezért kerestek körmönfont ellenvetéseket, elutasító érveket, Dullestól Churchülig, Mcndes- Erancetől Adenauerig azok az uralkodó körök, amelyek az új Wehrmacht felfegyverzésével akarják megtámasztani az »erő- helyzet« mindinkább hitelét vesz­tett politikáját. A népek válasza jutott kifeje­zésre azokban a válaszjegyzé­kekben, amelyekben Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Albánia kormánya a szovjet ja­vaslatot elfogadva síkra szállt a kollektív biztonsági értekezlet gondolata mellett. A mi népünk különösen érdekelt a német ini- litarizmus elleni intézkedések meghozatalában, hiszen a német expanzió, a német militarizmus a szó szoros értelmében mindig mann Bélát. Tizenöt kecskemétit a lakásáról hurcoltak el. Ezek azonban nyomtalanul eltűntek, együtt azzal a négy rendőrrel, aki­ket az áldozatok hozzátartozói­nak feljelentésére a nyomozás­sal megbíztak. Mindenki szeme- láttára az is megtörtént fé­nyes nappal, hogy Francia Kiss Mihály kedvtelésből lelőtte a még húsz évét el sem érő Lusz- tig Lászlót. Hosszú-hosszú sora van még a vandál gyilkosságoknak úgy Kecskemét környékén, mint másutt. Ezt majd egy nagyobb- méretű írás kívánja megre- gényesíteni. Solt, Izsák, Kiskun­halas, mind egy-egy állomása a szabadságot szerető nép szenve­désének, megpróbáltatásának. A hősök elpihentek a porlasztó homokdombok ölén, vagy a monostori erdő sűrű gyökérháló ágyán. Csak csontjaik maradiak ránk, a harcukat és hősiességü­ket soha el nem felejtő utódok­ra. De mi ennél sokkal többet érzünk örökségünkül. Tudjuk és nem felejtjük, hogy bátran vál­lalták sorsukat, nem lehetett »megtéríteni« őket, vagy tál lencséért megvásárolni elvüket. Élni akartak, de hősi halált hal­tak. A nép hatalmát akarták és a tőke hatalma akasztotta, foj­totta őket. Elporladt testük, a. szív, az agy ezzel együtt. De nézd határunkat, földjeinket, a szőlők vesszejét, az erdők,lomb­koronáit. Kém tőlük miénk és áldottabb-c. ez a föld, melynek tálán minden négyzetét a láza­dók, a forradalmárok vére, könnye, verejtéke öntözött. Ezekben a napokban kalap- levéve állunk a holtak emléke előtt és tisztelgünk az életben maradt és níég ma is harcoló, ősz veteránok becsületének. Ha­zánk és városunk nagy hagyo­mányai közé soroljuk harcaito­kat és nem felejtjük el rátok emlékeztetni a késő, boldog utó­dokat! ‘ : ‘ WELTHER DÁNIEL; is hazánk elevenébe vágott. Ai magyar történelem tanúsága sze­rint a német hatalmi törekvéseid évszázadokon keresztül akadá­lyozták a magyar nemzeti ónál» lóság, a nemzeti kultúra kifejlő­dését és legutóbb egy emberöltő alatt kétszer sodorták pusztítói háborúba az országot. Természe­tes tehát, --- a magyar népet feá nyegető német miiitarizmus fel-1 élesztéscnek és Ausztria újabb erőszakos bekebelezésének ve­szélye láttán kormányunk arra törekszik, hogy biztosítékot te­remtsen az újjáéledő német ha­talmi törekvésekkel szemben., Kétségtelen tény, hogy a lon­doni és párizsi megállapodások! megvalósítása feltámasztaná »■ német militarizmust, fokozná » háborús veszélyt, megnehezítené a vitás európai kérdések rende­zését. »Ezt — hangsúlyozza aj magyar jegyzék — a békeszerető' országok nem nézhetik tétlenül^ Ezért a magyar kormány, teljes! egyetértésben a Szovjetunióval,: szükségesnek és halaszthatatlan­nak tartja, hogy az európai né­pek a fenyegető veszély elhárí­tása céljából tárgyalásokat kezd­jenek, hogy a nagy cs kis né­pek érdekeinek megfelelően a felfegyverkezés helyett megte­remtsék az európai kollektív biztonság rendszerét.« Ezt követeli hazánk — ezt kí­vánják a nagy és kis népek. — Ezért szállt síkra a világ béke - mozgalmának vezérkara, a múlt héten a ^véd fővárosban össze­ült Béke-Világianács. Stock­holmban a népek szava szólalt meg. A stockholmi figyelmeztetés száz- és százmilliók hangja. — Stockholm ezekben a napokban az emberiség lelkiismereti, es erről nem fcledkczljetik meg se Párizs, se London, se New York. Gilbert de Chambran francia; parlamenti képviselő a BVT ülé­sének első napján megkérdezte: »Kérdezem Önöktől, hol van a/, a német — ha nem náci —, aki szívesebben látná Németország felfegyverzését, mint hazája vi­rágzását? Melyik francia része­sítené előnyben a felfegyverzést Franciaország biztonságával - és békéjével szemben? Melyik jó- zangondolkodású ember törődne bele a háború kockázatába Né­metország felfegyverzése kedvé­ért?« Ezekre a kérdésekre egyértel­mű a felelet. Az egyszerű em­berek, a népek elvetik a remi- litarizálás háborúval terhes po­litikáját, mert a békés egymás- mellctlúlés gondolatát helyeslik, mert nyugodt, alkotó munkát akarnak. Az elmúlt hét eseményeinek summája: keresztút'noz, érkezett Európa. Azok, akik elutasítják a kol­lektív biztonság útját, az ameri­kai parancsra felíegyverzett és újabb vérc3 hadjáratokról áb­rándozó német revansiszlákkal szövetkezve Európa népei ellen indulnak. Ezt a tényt nem tud­ják sem cáfolni, sem megvál­toztatni azok az üres kibúvók, vagy képmutató ígéretek, hogy az agresszív nyugateuropai szö­vetség megalakítása után haj­landók tárgyalóasztalhoz ülni. Európa biztonsága és a német militarizmus feltámasztása — összeegyeztethetetlen fogahnak. Azok pedig, akik a kollektív biztonság megoldását keresik: az európai népek igazi érdekeinek képviselői, a béke hívei és har­cosai. Kétségtelen, csak az utóbbiak mutatta úton érhet célt Európa. (MTI) ____ A MAGYAR TÁVIRATI IRODA KÖZLI A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az igazságügymi- niszfer előterjesztésére a Kéthly Anitára kiszabott börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből el­engedte,. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom