Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

A sertésbeadás után járó kukorica kedvezmény augusztus 31-én lejár

JELENTŐS ANYAGI előnyöket biztosít kormányunk a nyári sertéshizlalás elősegítése érdekében azoknak a termelőknek, akik augusztus 31-ig eleget tesznek sertésbeadási kötelezettségüknek. A termelő minden darab ezévi sertésbeadási kötelezettsége teljesítésére beadott sertés után 220 kilogramm kukoricabeadási kedvezményben részesül.

EZ A KEDVEZMÉNY azt jelenti, hogy ha egy sertés fel- hizlalásához körülbelül 5 mázsás takarmányszükségletet veszünk alapul, úgy a termelő beadót sertését 50 százalékban saját költsége nélkül hizlalta meg. A hizlaláshoz szükséges takarmánymennyiség 50 százalékát beadási kedvezményként visszakapja. Az így megmaradt takarmánymennyiségből azután újabb sertéseket lehet a szabadpiacra, vagy saját szükségletre felhizlalni.

A MADARASI DÓZSA termelőszövetkezet is nagy kedvezményt biztosított magának azzal, hogy már az első negyedévben 37 darab hízottsertés beadásával eleget tett 4479 kilós évi sertésbeadási kötelezettségének, mert 111 mázsa kukorica kedvezményt írtak le a tsz ősszel esedékes kukoricabeadásából.

HELYESEN CSELEKEDETT

és jól járt Kiss Sándor, bor- bási dolgozó paraszt is. A terv- felbontáskor az év utolsó negyedére — szeptember és december hónapokra — ütemezte be két sertését. Kötelezettségét azonban a napokban máris teljesítette. így az eredetileg előírt 1214 kilós kukoricabeadásából 440 kiló májusi morzsolt kukoricára beadási kedvezményt kapott és ősszel csak 775 kiló kukoricát kell beadni a termésből.

A KEDVEZMÉNYEN keresztül tehát az egyéni termelők és termelőszövetkezetek egyaránt jelentős mérsékléshez jutnak, ezzel egyidejűleg hozzájárulnak az ország zavartalan hús- és zsírellátásának biztosításához.

TEKINTVE, hogy a kedvezmény megadásának határideje augusztus 31-én lejár, saját érdekében minden termelő igyekezzen lehetőségeihez mérten beadási kötelezettségét teljesíteni, hogy részese lehessen az előnyös kedvezménynek.

Farkas István, Megyei Begyűjtési Hivatal

Pénzbírság közegészségügyi vétség miatt

Június 10-én tartott helyszíni ellenőrzésem alapján határozatommal többek között az alábbiakra köteleztem Kurányi Istvánt, a kunfehértói állami gazdaság igazgatóját: »A jelenlegi üzemi konyhában a mosogatóhelyiség és az étterem közötti falon átadóablak létesítendő. A félig szabadban lévő főzőheiyi- ség részben fallal, részben pedig sűrű légyhálóval zárandó körül. A mennyezetrészt résmentesre kell képezni, a kemence felőli végét fallal, illetve ajtóval kell elválasztani. A konyhában ágyat elhelyezni, illetve ott megszállni tilos.«

A hozott határozatra fellebbezés nem érkezett. Július 14-én jelentette a járás egészségügyi osztálya, hogy bár a határidő lejárt, de a rendelkezéseket nem hajtották végre. A gazdaság igazgatója az egészségügyi szervek intézkedéseit általában félvállról veszi. Dr. Kopeczky Károly járási orvos hónapokkal

ezelőtti figyelmeztetésére az igazgató kijelentette; ő ugyanis mindenben a saját elgondolása szerint cselekszik. így a jelenlegi üzemi konyhát előzetes helyéről áthelyezte anélkül, hogy az egészségügyi szervek tudtak volna róla. A konyha áthelyezése közegészségügyi szempontból teljesen rossz, holott ugyanannyi költséggel megfelelő konyhát lehetett volna kialakítani az egészségügyi szervek Útmutatása alapján. Amikor a járási orvos pénzbírság kiszabását helyezte kilátásba, az Igazgató kijelentette: a pénzbírság nála nem számít, mert erre a célra »külön kasszájuk van.«

Minthogy a rendelet értelmében azt, aki a közegészségügyi rendelkezéseket nem tartja meg, pénzbírsággal lehet sújtani, — Kurányi István igazgatót 500 forint megfizetésére köteleztem.

Dr. Thurzó Tamás,

áll. közeü. felügyelő.

Kezdőknek — tanulságul

A bajai járás termelőszövetkezetei az ősz közeledtével mindenütt építkezéshez látnak. Kellenek a férőhelyek, istállók, hiszen növekszik az állatállomány, a jó gazda pedig előrelát, előre gondoskodik. Hercegszántón az Uj Élet termelőszövetkezet is a jó gazdák közé tartozik. De a szövetkezet tervez, a bürokrácia végez.

Ne vágjunk azonban elébe a tényeknek.

A hercegszántói Uj Élet közölte, hogy építkezni akar. Az építési anyag kiutalásához megrendelő lapot kapott kitöltésre. Ez eddig rendben is volna. De a bürokrácia nem azért bürokrácia, hogy ezzel megelégedne. A megrendelőlap kiállítása után ugyanis megindul az önmagába visszatérő görbe vonal azzal, hogy

1. a kiállított megrendelőlapot beküldték a járási tanács mezőgazdasági osztály építési előadójának,

2. a járási tanács mezőgazda- sági előadója azt aláírva beterjesztette garanciabiztosítás végett a Nemzeti Bankhoz,

3. a kellő aláírásokkal ellátott megrendelőlapot továbbították a kecskeméti TÜZÉP köz-- ponthoz, ahonnan visszaigazolták azt,

4. a most már körülbelül két hónapja vándorló megrendelő- lap kellő diszpozícióval visszaérkezik a szövetkezethez.

A szövetkezet a diszpozíció birtokában igafogatokat indít Bajára az építési anyag átvételére.

1. Baján kiderül, hogy építési anyaggal nem rendelkeznek,

2. kiderül, hogy a TÜZÉP központ újabb bankgaranciat kér, melyet a szövetkezet nem kaphat meg, mert egyszer ilyet részére már kiállítottak.

önmagába így tér vissza az a görbe vonal, melyen a szövetkezetben először mérgelődnek, aztán beleunnak.

Idöjárásjelentés

Várható időjárás csütörtök estig: felhős idő, többfelé eső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb szél. A hőmérséklet alig változik.

Várható hőmérsékleti értékek csütörtök reggel 12—15, délben nyugaton 20—23, keleten 24—27 fok között. (MTI)

JHesÁL tgij album

Nyarat ír a naptár, de fakuló akáclevelekkel, hűvösödő éjszakákkal üzenget már a szépnevü szeptember. Egy-két hét még s a tanyai kismagyaro- kat kitárt kapuval várja a kibővített, frissen meszelt rekety- tyei I-es számú iskola.

Vass Lajos, »kiváló nevelő« címmel kitün- tetett igazgató feketefedelű albumot mutat. Ebben írta meg az iskola bővítésének történetét, vagy ahogyan az album első sora mondja: »Ebben gyűjtöttem össze azokat a gyöngyszemeket, amelyek iskolánk életével kapcsolatosak ...« A naplószerű írásból kitűnik: hogyan született meg a szülők, tanulók és a patronáló téglagyár dolgozóinak lelkes ösz- szefogásából ez a tágas, szép iskola itt, a homoktenger szélén.

1947-ben vetődik fel először a bővítés gondolata. Saját erőből vállalják a rekettyeiek. Gyűlnek a forintok az építőanyagra. Hamarosan 42 kocsi hordja az iskolához a 15.000 vályogot. Palásti Lajos, a Szülői Munkaközösség akkori elnöke kilenc fuvart tesz. Elkészül a terv is, — de itt megakad minden.

A tervből akta lesz, az elképzelésekből csalódás. 1950 őszén az eső tönkreteszi a vályogot és fal helyett az udvart töltik fel vele.

Keserűen írja Vass Lajos:

*■Tervünk köddé vált. AZ 5—6 kilométerről járó délutáni csoport továbbra is ebéd nélkül jár az iskolába, mert othon a »gyerek kedvéért« nem főznek meg 10 órára. Nincs hely, ahol megpihenjen, ázott ruháját megszárítsa, — az udvaron topog, amíg bejuthat a terembe. Fáradt, figyelmetlen a tanítás alatt, mert már az esti útra gondol, amit a sötétben kell megtenni hazafelé...«

»De a gyermeket szeretők nem nyugszanak a terv bukásába!« — folytatódik a napló. 1953 januárjában százhármán vannak azon a gyűlésen, ahol ismét megszavazzák az iskola bővítését. A téglagyár 20.000 forintos segítséget vállal. Az erdőgazdaság a Leitem- tanya lebontásából tetőszerkezetet ígéri az iskolának. A tanács pénzt biztosít.

Lelkes tanulók végzik a tanyabontást — közöttük az iskola volt növendékei: Kovács V. László, Mészáros Károly. 29 kocsi — helyi gazdáké és a téglagyáré — szállítják az anyagot, amiből olyan bőven van mostmár, hogy az eredeti tervet még egy tanteremmel és egy munkateremmel megtoldják.

Október 23-án megjelennek az építő- munkások. A VII— Vili. osztály tanulói tanítás után nem haj- landók hazamenni: odaállnak cserepet adogatni. Az épületbővítéssel az udvar kisebb lesz. A szomszédban lakó özv. Jakab Sán- dorné 400 öles területet ajánl fel az udvar bővítésére. De ez dim- bes-dombos bucka. Az igazgató és a gyerekek egyengetik el: tíz nap alatt 550 köbméter földet mozgatnak meg két talicskával.. ;

Ez év elején bekerülnek az ajtók, ablakok, megindul a padlózás, megérkezik a felszerelés. A parkosított udvaron fakadnak a fiatal fákj nőnek a virágok. S május 16-án

megtörténik az ünnepélyes átadás. Négy tantermes, irodával, külön munkateremmel és folyósával ellátott épületté tágult az eredetileg egytermes iskola.

A napló itt megszakad. De most újra folytatja Vass Lajos. Megírhatja, hogy szeptember 1-re melléképület készül, vakolják és kí- vül-belül meszelik az iskolát. Mindehhez a téglagyár ad anyagot, meszet és munkást. A Szülői Munkaközösség moitani elnöke ugyanis nem más, mint Kővágó Lajos, a gyár üzemvezetője.

Augusztus 19-én, a gyár élüzemavató ünnepségén a rekettyéi iskola úttörőcsapata is szerepelt. Az egyik tanuló kedves csasztus- kát költött erre az alkalomra, amelyben:

»Megköszönjük azt a sok-sok segítséget,

amellyel a téglagyár elhalmoz minket...«

— Város a faluért — falu a városért! — ez most a jelszó. A kibővített, egyre szépülő rekettyéi iskola új falai hangosan beszélő bizonyítékai ennek az összefogásnak,

Vita a tanácstörvény tervezetéről

A törvény növeli a lakosság részvételét a közügyek intézésében

Igen helyeslem a tanácstörvénytervezetben, hogy minden tanácstag körzetében köteles beszámolni munkájáról. Ez egyrészt arra serkenti a tanácstagokat, hogy tevékenyebben vegyenek részt a közületi munkában, másrészt a lakosság tudomására jut a ta- nácsi munka eredménye. Eddig nem sokat törődtünk alkotásaink, eredményeink tudatosításával. A kiskőrösi járásban például arról keveset beszéltünk, hogy kaptunk új vasútállomást, járdakö- vezést, Kecelen parkosítottunk, szövetkezeti áruházat építettünk, Imrehegy új tanácsházhoz jutott, megépült a kecskemét-kiskőrösi keskenyágányú vasút, a községben szülőotthonok létesültek.

Már eddig is sokan megtanulták, hogyan kell dolgozni a közért. Akasztón például Krizsán elvtársnak szívügye nemcsak a község, hanem a járás boldogulása is. Mint járási tanácstag, tevékenyen kapcsolódik a járási tanács munkájába. Ádám Lajos pirtói lakos szívesen jár tanácsülésekre és élenjár a hazafias kötelességek teljesítésében. Dúsa János járási tanácstag tevékenyen vesz részt a falu áruellátásában. Élni tudtak a joggal Greilich Ferenc, Xohlman János és Gillich Béla soltvadkerti tanácstagok is. Ezek a tanácstagok már megértették, hogy hogyan kell résztvenni a közügyek intézésében. Az új tanácstörvénytervezet még nagyobb lehetőséget nyújt a nép államalkotó munkájának. Növeli a lakosság részvételét a közügyek intézésében.

GULYAS ISTVÁN, Kiskörös, járási tanács.

Kitüntetések

az alkotmány ünnepe alkalmából

’■’■Mintagazda«-jelvénnyel kitünteti egyénileg dolgozó parasztok megyénkben:

Bagó Gergely Drágszél, Sipos Ferenc Foktő, Kapitány Ignác Homokmégy, Maguri János Hajós, Vén Sándor Öregcsertő, Korsós István Szakmár, Bolya József Dusnok, ífj. Pécsi Antal Kalocsa, Magyar József Miske, Bernât Lajos, Lakics György Kunszentmiklós, Fabók Imre, Adonyl István Szabadszállás, ifj. Nagy Sándor, Dobi Sándor Tass, Sipos János Kunadacs, id. Kovács István Kunpeszér, Adó- csi Gábor, Szegedi Gábor Fü- löpszállás, Ruttai Antal Kelebia, Janovai György, ifj. Túri István Kisszállás, Vili József, Németh Pál, Csuka János, Palásti Lajos, Szalai Benő, Vass Márk Kiskunhalas, Kathencz István Tompa, Sarok Ferenc, Musztonyi György Jánoshalma, Kovács Vilmos, Szöllősi József Dunavecse, Szabados János, Boldocki Imre Dunaegyháza, B. Nagy József Dunapataj, Kovács Sándor Uj- solt, ifj. Németh Sándor Ordas, Dani Gábor, Sági József Solt, Alföldi Lajos Apostag, Lajos Pál Csolyóspálos, Cseh László Gátér, Sóti András Jászszentlászló, Gáspár Béni, Patyi Sándor Kis- kunmajsa, Barka Benjámin, Kömpöcz K. Kiss János Kunszállás, Almási Ferenc Pálmo- nostora, ifj. Mizere György Tisza- újfalu, Nemcsok András Petőfi- szállás, Ágó Ferenc, Kiss Balázs, Rádi Ferenc, Gabicz József, Palásti Ferenc Kiskunfélegyháza, Ludas István, Koncsek János Tataháza, Vinkó Sándor, Felkensteink Antal Kunbaja, Andrási Imre, Piukovics János, Berberovics Antal Bácsalmás, Berber Ferenc Bácsszőlős, Vörös István, Galik Antal Mélykút, Dudás József, Csiszinger József, Szabó István, Obádovics József, Ádám Sándor, Bosnyák István, ifj. Ács János, Henner József* Valcsik János Baja, Rózsa Mihály, ifj. Herczeg József Keceli Judák József, Baa János, Kriszt Péter Tabdi, Vincze László, Dankó Gábor Tázlár, Hegedűs Gábor, Gaál István, Nagy Sándor, Kiss Sándor, Csősz Mihály* Hencze Lajos, Papp József, Antal Gábor Kecskemét, ifj. Papp Miklós Bátmonostor, György Albert Csátalja, Kovács István* Németh Mihály Dávod, Kozma István trsekcsanád, Schwöb János, Hegedűs Mihály Felső- szentiván, Mikes Lajos Garat Vélin Marínná, Gajdos Gáspár Hercegszántó, Farkas Antal Sükösd, Szabó Imre Nagyba- racska, Raffai Mihály Szeremlet Dujmov Gergely Vaskút, Deák Pál Csátalja, Nemecz Ferenc Lajosmizse, Inczédi Árpád La- dánybene, Gyuris János Kerekegyháza, Szabó Pál, Tóth János Izsák, Tapodi Jakab Or- govány, Kanyó László Bugact Kertész Péter Városföld, Antal Balázs, Hegedűs Béla Tisza- kécske, Bőszén József Lászlófal- va, Dudás Mihály Helvéciát Agárdi Imre Ágasegyháza, Sán- tha László Lakiteleki Pólyák Mihály JakaoSzállás.

Minőségre, selejtcsökhentésre törekszünk

A készáruraktárban dolgozók számos és szép felajánlásokat tettek a termelés növelésére, a selejt csökkentésére.

Az asszonyok és lányok még munka közben is nagy gondot fordítanak a tisztaságra, mert ez elengedhetetlen a mi munkánkban. A mi asszonyaink, leányaink keveset ígérnek, inkább cselekednek. Például a készáruraktárban már öt brigád augusztus 20-ra tett felajánlását 5 nappal előbb teljesítette. Ezek közül meg kell említeni a Göbölyös-brigádot, amelyek elnyerték a sztahanovista oklevelet, de a kongresszusi verseny alatt jutalmul elnyert vándorzászló még mindig náluk van.

A készáruraktárban felhalmozott különféle konzervek arról is számot adnak, hogy az idén többet és jobbat termeltünk. Míg tavaly több kifogás érkezett a konzervek minőségével kapcsolatosan, addig ezév- ben csak a vegyesízünk nem felelt meg a követelménynek.

Nálunk ezenkívül az engedélyezett selejt 3 százalék. Mi nemcsak ezt vesszük figyelembe, hanem arra törekszünk, hogy még ennél is kevesebb legyen a selejtünk. Fáradozásainkat megfelelő siker koronázza. Jelenleg 1.5 százalékra szorítottuk le a selejtet,

Ez nem a végső állomás, mert körültekintő munkával még több eredményt érhetünk el a selejt csökkentésében, mely természetszerűleg elősegíti életszínvonalunk emelkedését.

A nagy ünnep után továbbra is döntő feladatunk — most a paradicsomszezonban —, hogy áruink minősége 90 százalékban exportképes legyen. Ez nemcsak fegyelmezett munkát, hanem meggyőző, nevelő tevékenységet is kíván. Nem feledkezünk el arról, hogy naponta kell megértetni dolgozó társainkkal, hogy az életszínvonal emelését csak úgy tudjuk elérni, ha emeljük a termelékenységet, csökkentjük az önköltséget és minőségi áirut termelünk.

KARA KATALIN MEO-s Alföldi Kecskeméti Konzervgyár.

MI AZ OKA annak, hogy a kiskőrösi 94. számú Ruházati Kisáruház nem tudja kielégíteni a vevőket csecsemőkelengyéhez szükséges néhány árucikkel? A boltvezető állítása szerint nem rendelhetett nagyobb mennyiségű kocsipaplant, mert ezzel »túl magas« lett volna árukészlete: Nem csoda, ha ilyen hiányos árukészlet mellett, a kereslet ellenére nem tudta a bolt július havi tervét teljesíteni.