Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

m «ft-saw»«* BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPB/rcSKISKUNM*GYEI P/tRTBIZOTTSfàMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 201. SZÁM Jra ZO fillér 1954 AUG. 26. CSÜTÖRTÖK Juhász Sándor, a bácsalmási gépállomás traktorosa n.eg- I kezdte az őszi szántást a tataházi Dózsa tsz-ben. Nincs vesztegetni való időnk À megyei pártaldíva határozatainak végrehajtásáért A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A BAJAI JÁRÁSBAN Egyelőre megyénkben nyolc üzem mutatta meg: lehet ol­csón, jól, gazdaságosan termeim a kollektíva tapasztalatainak felhasználásával. Az élüzemi oklevelek és az ezzel járó pénz­jutalmak az erkölcsi elismerés egyik nagyszerű kifejezői, Ez a lehetőség nem korlátozott. Min­den üzem vezetője és dolgozója számára biztosítva van. Ehhez azonban sok nagyszerű hétköz­napi hőstettre van szükség. Alkotmányunk ünnepe után vagyunk. Ez a verseny szakasz is mint a többi, gazdag tapasz­talataival, tanulságaival jelöli meg a továbbhaladás biztos út­ját. Igen ösztönző ebben g ver­senyben az, hogy a legfontosab­bért: a gazdaságos termelésért folyik. Ez vizsga arról, hogy melyik üzemben mit tettek a minőség megjavítása, a techno­lógiai és bérfegyelem betartása és az önköltség csökkentése ér­dekében. Az eredmények meg­mutatják, hogyan forrott össze az üzeni vezetősége az élet- tapasztalatban bővelkedő fizikai dolgozókkal, mit tettek a közös ügyért: az életszínvonal emelé­séért. Az ünnep után is szorgalma­san kell dolgozni. Az első na­pok termelése azt mutatja, hogy üzemeink jórésze az ünnepi hangulatból nehezen .tud kilá- bolni. A Kecskeméti Cipőgyár­ban augusztus 22-én például a napi termelés 83 pár gyermek­cipővel volt kevesebb az előírt­nál. A Kecskeméti Gépgyárban mgusztus 10—20-ig sem teljesí­tették a tervet. 22-én pedig 77 százalékot jelzett a termelési kimutatás. Lehetséges-e ilyen esetben az önköltségcsökkentésről beszélni? Nem! Az ilyen termelés nem segíti elő a vidámabb holnap megteremtését. Ahol megértet­ték a párt útmutatását, gyakor­lati munkába alkalmazzák, ott meg van a megfelelő eredmény is. A Kecskeméti Gyufagyár, a Kecskeméti Barnevál és míg számos üzemünk rendszeresen teljesíti napi tervét. Ez azért lehetséges, mert az egész kol­lektíva valósággá váltja azt a jelszót: nincs egy percnyi vesz­tegetni való idő, mert a boldo­gabb holnap több és jobb ’.ér­mékét vár minden dolgozótól. Az idő pénz, s aki ezt nem érti meg, aki azzal kezdi a napi munkáját: majd holnap jobban dolgozom, az már eleve becsapja önmagát s ezen túl egész né­pünket. Az ilyen gondolkodás vezet arra, hogy puszta szó, üres ígéret marad az a felaján­lás, amely becsületre kötelez mindenkit. Üzemeinkben még jónéhány ilyen »fecsegő« van, aki nagy szavakkal beszél a békéről, me­leg, családi otthonról s közben az idővel és az anyaggal, a nép vagyonával nem takarékosko­dik, nemtörődöm módon dolgo­zik. Az igaz, hogy nem lehet mindenkinek egyforma ügyes, könnyű keze, gyors felfogása. Nem is ezen van a vita, mert valaki lehet ügyes, gyorsfelfo­gású és mégsem igyekszik segí­teni jó munkájával az egész társadalmat. Lehetséges azon­ban, hogy kevésbbé ügyes, de szívvel és lelkesedéssel, akarat­tal dolgozó, az élenjárók segít­ségével eljut a legjobbak közé, mert szívében él a tudat: a mi országunkat csak az állandó jó munka teszi szebbé, gazdagabbá. Nekünk nem a mennyiség mindenáron való növelése szük­séges. Ugyanis üzemeink jóre- szében a termelés közben még keveset törődnek az önköltség­gel, csákiszalmájaként kezelik a nép vagyonát, sőt eltűrik a lo­pást is. Tehát lopják, pazarol­ják közös tulajdonunkat, a nép vagyonát. Mi a szülőanyja üzemeinkben a pazarlásnak? Gondatlanság, nemtörődömség, felelőtlenség. A Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalatnál 10 darab 420X160-as lemez szőrén-szálán eltűnt. A Kinizsi Konzervgyárban több mázsa cukor nem került fel- használásra a konzervek gyár­tásánál. Sőt olyan jelenség is tapasztalható, hogy 19.000 üveg­ről nem tudnak számot adni. — Néhány üzemünkben még min­dig indokolatlanul magas az ad­minisztrációban foglalkoztatot­tak száma. A Kecskeméti Épü­letlakatosipari Vállalatnál min­den műszaki dolgozóra egy ad­minisztratív dolgozó jut. Ez pa­zarlás, megdrágítja a termékek önköltségét. A telefonköltség­gel, postaköltséggel sem takaré­koskodnak. De takarékoskodnak a dolgozók védőételénél s az egészséges munkakörülmények biztosítására adott összegek fel- használásánál: — a dolgozó egészségének rovására. E hibák ellen különösen nz utóbbi időben mind fokozottab­ban és egyre többen harcolnak üzemeinkben. Látható eredmé­nyek is vannak. Az élüzem cí­met elnyert üzemek jól haszno­sították a párt III. kongresszu­sának útmutatását. A verseny- vállalások egyrésze is a takaré­kosságra, a pazarlás megszünte­tésére irányul. A Kecskeméti Cipőgyárban a szabászok 26 négyzetméter felsőbőrt takarí­tottak meg 4220 forint értékben. Ugyancsak a sérült cipők rész­arányát 10 százalékról 8 száza­lékra csökkentették, a minőségei pedig 93.3 százalékra emelték, A feladatok nemcsak egysze­rűén gazdasági intézkedést kö­vetelnek, A gazdaságos terme­lés döntő mértékben az üzem­ben folyik. A kommunisták, szakszervezeti aktívák, becsüle­tes dolgozók szép és megtisztelő munkája, hogy meggyőzéssel, példás termeléssel megértessék minden dolgozóval: —■ további előrehaladásunk nem engedheti meg, hogy elpocsékoljuk a drá­ga időt, hogy pazaroljunk, Patronáló üzemek munkájának eredményei A MEGYEI párt-végrehajtó­bizottság hatái'ozatát követve Baja üzemeiben a dolgozók kí­vánsága mind erőteljesebb lett: A munkás-paraszt szövetség szellemében nyújtsunk segítsé­get, hogy a közös munka ered­ményei minél gazdagabbak le­gyenek. A HATÁROZATOT igy ér­lelte cselekedet. A DÁV dolgo­zói elsőknek vállalták a csávo- lyi Haladás és Búzakalász pat- ronálását, őket követték a Vas­ipari és Mechanikai Javítóvál- ialat dolgozói, a Vörös Fény patronálásával. Nem maradtak et a város többi üzemei sem. A Gyapjúszövetgyár a nagybaracs­kai Vörös Szikra, a Ruhaüzem dolgozói az érsekcsanádi Vörös Csillag, a Mezőgazdasági Gép­javító a bátmonostori Uj Ba­rázda és a bácsbokodi Uj Ott­hon termelőszövetkezet patroná- lását vállalta. A patronáló ipari üzemekhez csatlakoztak a Nem­zeti Bank dolgozói, akik a csát- aljai Kossuth megsegítését vál­lalták. ÚTRA KELTEK a patronáló­brigádok. Legtöbb helyen a gazdaság számadásai körül mu­tatkoztak hibák. — A csá- volyi Haladásban például az állatállomány számbavételekor kiderült, hogy a pontatlan álló- mányvezetés nem tükrözi vissza a beállott változásokat, ami a járlatok számában is megmu­tatkozott. MAS SZÖVETKEZETEKBEN a patronálok arra lettek figyel­mesek, nem készülnek minden­kor bizonylatok, melyek a pénz­tárkönyv folyamatos vezetését hátrál tátják. A csátaljai Kos­suthban, de más szövetkezetek­ben is tenyésztési nyilvántar­tási könyv helyett pusztán fel­jegyzéseket vezettek. A patronálok mindenütt hoz­zákezdtek a hibák felszámolá­sához. A segítséget nemcsak a szövetkezetek vezetőségei, de a tagság is szívesen fogadták. VOLTAK UGYAN, akik nem jó szemmel nézték a hibák fel- hánytorgatását. Mándity József, u csávoiyi Haladás elnöke nem jó szemmel nézte, hogy a pat­ronálok csoporttaggyűlésen is be akartak számolni munkájuk­ról. IIÉTRÖL-HÉTRE járták a patronáló-brigádok a szövetke­zeteket. A Nemzeti Bank pat- ronáló-brigádja szakmai tanács­adás során tudatosította a ve­zetőséggel, hogy a helyes és pontos könyvelés megköveteli, hogy a brigádvezetők, állatgon­dozók, raktárosok mindenkor pontos adatszolgáltatással segít­sék a könyvelő munkáját. Hely­telen az a nézet, mely a járás nem egy termelőszövetkezeté­ben úrrá lett, hogy a könyvelő­ket más munkával foglalkoztat­ják. A gazdaság fontos támasza a számvitel, amivel meg lehet akadályozni a vezetésben ma még megmutatkozó tervszerűt- lenséget, az egyes hitelek sza­bálytalan felhasználását, meg­sértését a pénzügyi fegyelem­nek. A PATRONÁLOK másirányú segítsége is erős támasza lett a szövetkezeteknek. A Vasipari és Mechanikai Javítóvállalat dol­gozói segítségére siettek az ál­taluk patronált Vörös Fénynek az aratás, cséplés gyors befeje­zésében. Segítettek a kombájnok műszaki hibáinak gyors elhárí­tásában. A PATRONÁLÓ mozgalom ereje bebizonyította, hogy erős támasza lett a szövetkezetek­nek. Most a megyei kommu­nista aktíva határozata után még szorosabbra vonják kap­csolatukat Baja üzemeinek dol­gozói és a termelőszövetkezeti tagok. A járás gépállomásainak meg kell gyorsítani az őszi talajelőkészítést A BAJAI JÁRÁSBAN vonta­tottan halad az őszi talajelőké­szítés. A járás gépállomásai, ha hozzá is kezdtek a munkához, a szerződéskötések nem biztosit- . ják a gépkapacitás teljes ki­használását. A VASKÜTI gépállomás gé­pei már ott dolgoznak a terme­lőszövetkezetekben a vaskuti Dózsában, a garai Vörös Csil­lagban, Kossuthban. A gépállo­más munkáját azonban hátrál­tatja és akadályozza a termelő­szövetkezetekben alkalmazott helytelen vetésforgó. Pedig az idő sürget, szeptember elején már vetni kell az ősziárpát. A BAJAI gépállomás 25 gé­pe végzi a talajelőkészítést a gépállomás körzetében. Három szelektor vetőmagtisztitást vé­gez. Eredményes inunké folyik a nemesnádudvari Kossuth és a sükösdi Vörös Zászló termelő­szövetkezetekben. A verseny lendületével azonban gyorsítani kell a munkát, hogy időben vé­gezhessenek. A CSÄTALJAI gépállomás agronómusai közül Schmidt Oszkár a csátaljai Budai Nagy Antalban, Valkai Imre a dávod•' Szabadságban, Pólya János a garai Fürst Sándorban a talaj- munka meggyorsítására jóelörs elkészítették szövetkezeteik ve­tésforgó tervét. A mezőgazda­ság eredményeinek továbbfoko- zása mellett nem feledkezteK meg az állattenyésztés fejlesz­téséről seni. Tervet készítettek, — különösen a sertésállomány •— továbbfokozására. A gépállo­más körzetében a munka to- vábblendítésére az élenjáró ag- ronómusok tapasztalatcsere ér­tekezletére vonta össze agronó- musait. A BÄCSBOKODI gépállomás eddig 53 holdon végzett a vető- és mélyszántással. 646 holdon fejezte be a középmélyszántást, A gépállomás elhanyagolta az egyéniekkel való szerződéskö­tést és így nem tudja gépkapa­citását teljes egészében kihasz­nálni. Vasárnap agitáeiós napot tartottak, de a felvilágosító munka és a kellő előkészítés hiányosságai miatt mindössze 22 holdra kötöttek szerződést. A JÄRÄS gépállomásainak meg kell gyorsítani a gépkapa­citás teljes kihasználásával az őszi talajelőkészítés, a mély­szántás munkáját, a jövőévi többtermés elérésére való felké­szülést. Az értekezlet, mely. a járási tanácson az elmúlt na­pokban zajlott le, ugyancsak ezt a célt szolgálta. Ezt célozza majd a gépállomások és termelőszö­vetkezetek együttes tanácsko­zása is Csátalján szeptember hó 2- án, Bácsbokodon szeptember 3- án, Baján szeptember 6-án és Vaskúton szeptember 7-én. — Ezeken az értekezleteken már az eddig végzett munka ered­ményeit és a fennálló nehézsé­gek gyors elhárítását fogják megvitatni, hogy az őszi munka mielőbbi elvégzése, a vetés ha­táridő előtti befejezése mind nagyobb sikerre vihesse a kór- mányprogramm valóraváltását. A vásárlóközönség szolgálatában Megyénk bolthálózata a párt és kormány segítségével megfelelően fejlődik. Legutóbb Kecskemét szivében, a Beloiannisz-téren a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat újjáépített és kibővített 1. számú élelmiszerüzlete újra megnyílott. A vállalat dolgozói a takarékosság szem- előtt tartásával segítették az átépítést. A vásárlók kényelmét szolgálja Bárány Bá­lint újítása, mely szerint az elárusító pultok teljes szélességében kosár tartókat szereltek fel. Az üzlet belseje kényelmes, világos, levegős. A pultoknak a vevőtér felén eső részén az üveg­konzolok egyaránt szolgálják a vevők és kiszol­gálók kényelmét, de biztosítja ez azt is, hogy az árut a dolgozók láthassák is. Külön pultnál lehet kapni a fűszer, háztar­tási cikk, dohány, csemegebor, cukorka-csoko­ládé, kenyér és gyümölcsféleségeket. Ennek a;: előnye az, hogy a vásárlónak nem kel! külön blokkot váltani a pénztárnál és ott fizetni és azután az árut átvenni, hanem itt megvásárol­hatja a szükséges áruféleséget. Ennek megfele­lően az eladószemélyzet létszáma is megnöveke­dett. A kiszolgálás pedig reggel fél 7-től este fél 9 óráig egyfolytában történik. Gergely Miklós, Kecskeméti Kiskereskedelmi vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom