Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-31 / 180. szám
r *\ BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mmmsm^mmmsrnnsEm IX. ÉVFOLYAM. 180. SZÁM Ara 50 fillér 1954. JULIUS 31., SZOMBAT A MAI SZAMBÁN A kalocsai gépállomás pártszervezete a cséplési kampány idején. — Kunfehértó vezet a halasi járás községednek begyűjtési versenyében. — Gabonabegyüjtési versenyhíradó. — Mélykúton közös szérűn csépelik a gabona nagy részét. — Minden szem elpergett som- kórómag forintot jelent. — Mackó Ferenc egy mázsa búzája. — Párthír. — Kishírek a megyéből. V ________________________J Él énkül a verseny Dávod és Hercegszántó kozott As ismeretterjesztő munka legfontosabb kérdései Dolgozó népűnk már 10 esztendeje építi az új szocialista Magyarországot. Elmondhatj ük, hogy ez alatt a 10 esztendő alatt a kultúrotthonokban és az előadótermekben az ismeretterjesztő előadók százaival elégítik ki a dolgozók tudásvágyát. Felnőtt dolgozóink kulturális nevelése, a felszabadulás után Kezdettől fogva fontos kérdés volt. Ezért az ismeretterjesztő munka formái a Szabad Föld Téli Esték és a Szabad Föld Vasárnapok keretében már elég korán kialakultak. Az ismeret- terjesztő munka eredményeit bizonyítja, hogy az előadások során néhány alapvető ismeretet tudtunk nyújtani a mezőgazda- sági és természettudományi, irodalmi és történelmi ismeretek köréből. Ez az ismeretkör azonban csak nagy vonalakban közölte az ismereteket. Az elért eredmények mellett pártunk és kormányunk júniusi programmja megmutatta a hiányosságokat is. Ezek a hibák főleg abból következtek, hogy leszűkítettük az ismeretterjesztő munka széles körét az előadásos propagandára és a termelési agi- tációra. Igyekezve mindent centralizálni, nem biztosítottunk megfelelő kezdeményezést a járásoknak és a tömegszervezeteknek. Nem tettük színessé, gazdaggá az ismeretterjesztő munkát eddig a sajtó, rádió, film, a múzeumok és könyvtárak lehetőségeit kihasználva. Az ismeretterjesztő munka változatos formáit figyelembe véve kezdeményeztük az elmúlt év folyamán a »kérdés-felelet«- estek bevezetését. Az első időkben ezek az esték fontos segítői lettek a tanácsok és dolgozók közötti kapcsolat elmélyítésének. Az utóbbi időben azonban mégis elhanyagoltuk ezt a hasznos formát. Kevés olyan községgel dicsekedhetünk, mint Kecel, ahol felismerték ezeknek az alkalmaknak fontosságát és tárgyi lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a dolgozók a kérdéseiket minél több alkalommal felvethessék. A »kérdés-felelet«- esteken kívül az ismeretterjesztő munka számos kötetlen formába biztosítja a nyár folyamán a Megyénkben szinte már hagyományossá vált az ünnepi vásár, melyet évről-évre különböző városokban, vagy községekben rendezünk meg. Az idei ünnepi vásár Kiskunhalason lesz megtartva. A vásár színhelye is könnyen megközelíthető vasúton és országúton egyaránt. A vásár látogatóinak kényelméről messzemenő; gondoskodás történik. Maga a vásár a Hósök- ligetében helyezkedik el. Nehéz lenne képet alkotni a vásár nagyságáról, ha azt közölnénk, hogy hány millió forint értékű árut tervezünk a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Hogy ha az állami és szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar - és a dolgozók kulturális nevelését: így a falunapok, filmvetítéssel egybekötött Szabad Föld Vasárnapok. Az elmúlt hónapok munkájának másik jelentős eredménye az, hogy sokszáz dolgozó előtt lepleződtek le azok a frázisok, amelyek elsekélyesítették a szocialista hazafiság eszméjét. A dolgozók egyre jobban érzik, hogy a szocialista hazafiság nem a régi, harcos hagyományokból elvonatkoztatott dolog, hanem a felszabadult ember érzése, melynek jelentős alkotó része, a nemzeti büszkeség, haladó nagyjaink tisztelete, családunk s szülőföldünk szeretete. Ezeknek a felismeréseknek a megnyilvánulása számtalan helyen tapasztalható. A jelent a múlttal ösz- szehasonlító értékes helyi krónikák születnek Kiskőrösön, Kecelen, Dunaszentbenedeken s még számos helyen a megye területén. Ezeknek az érzéseknek a to- vábbápolása mellett az ősz es a tél folyamán végső feladat lesz a dolgozók kulturális nevelésének biztosítása. A népművelési munkások fontos feladata, hogy az előadások összefüggő, rendszeres ismeretet nyújtsanak a Szovjetunióról, a népi demokráciákról, a nemzetközi életben fontos szerepet játszó országokról. Egy-egy országnak nemcsak politikai, hanem gazdasági, kulturális és földrajzi viszonyait is ismertetnünk kell. Ezeket az ismereteket pedig úgy nyújtsuk, hogy emberi közelségbe jussanak a dolgozókhoz. Mindig elsősorban az embertől beszéljünk, arról, hogyan élnek és boldogulnak más országok fiai. Az ismeretterjesztés bármely formáját alkalmazzuk is, szem előtt kell tartani a dolgozó ember kívánságát, tudás utáni vágyát. Ennek a munkának sikeres elvégzése nemcsak a népművelési szervek feladata. Ma a dolgozók kulturális nevelését az oktatási forma tág tere biztosítja, mi az ismeretterjesztés sajátos eszközeivel végezzük ezt a feladatot, de nem nélkülözhetjük a tömegszervezetek eddiginél még hatékonyabb támogatását. Rigó Teréz. ktsz-ek pavilonjait s egyéb árusító sátrakat egymás melleit állítanánk fel, két kilométer hosz- szúságú boltot kapnánk. Hatalmas területet foglalnak majd el az állat- és temiényvásár, s a különböző sport és kulturális rendezvények. Az állami kereskedelmi vállalatok már most gondoskodnak a légkülönbözőbb ruházati, vasműszaki, játék és egyéb áruféleségek beszerzéséről, hogy az emlékezetes ünnepi vásáron mindenki megtalálja a részére szükséges cikkeket. Gerőcs István, Megyei Kereskedelmi Iroda áruforgalmi oszt. vés. Hercegszántó a párosversenyben erősen nyomába szegődött Dávodnak. Dávod azonban nem hagyja magát. A tanács végrehajtó bizottsága és a termelési bizottság közösen elhatározták, hogy a verseny további fokozására naponta »versenyhíradót« jelentetnek meg. A níradót minden reggel eljuttatják a cséplőgépekhez és hangoshíradón, valamint dobszó útján is tudatosítják az eredményeket. A községben 12 gép csépel. Július 29-ig több mint 200 dolgozó paraszt gabonáját csépelték cl. Akik elcsépeltek, közvetlenül a géptől SZEREMLÉN a vettföldi- dülőben péntek este óta cséplőgép dolgozik. A gépen Kovács István cséplőgép vezető irányításával 21 tagú brigád végzi a nagy munkát. Eddig 20 egyénileg dolgozó parasztnak csépelték el gabonáját, mindnyájan közvetlenül a cséplőgéptől tettek eleget beadási kötelezettségüknek. A brigád tagjai között, sok a fiatal. Lendületük magával ragadta a községben dolgozó másik négy cséplő-brigádot. Most éppen Kincses János gabonáját csépelik, a gazdát azonban hiába keresi az ember, most fordult az átvevő helyre, hogy az elsőnek leeresztett gabonával beadási kötelezettségének tegyen eleget. A közös szérűn az árvíz elől mentett gabonát csépelik. Víztartalma miatt napi 80 mázsánál többet nem tudnak végezni, eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Elsőnek Németh Mihály püspök-pusztai középparaszt kocsija gördült az átvevőhelyre. Nyomon követte Szekeres József, Zsilinszki József és Zsi- linszki László. A termelési bizottság tagjai, akik kezdeményezték Hercegszántóval folyó párosversenyt, példát mutatnak. Nemcsak beadási kötelezettségüknek tesznek azonnal eleget, de végeztek a tarlóhántással és a másod vetéssel is. Naponta többször felkeresik a cséplőgépeket és gyors beadásra serkentik paraszttársaikat. A CSÉPLÖ-BRIGAD tagjai naponta 20—25 kilogramm gabonát keresnek. — De mihelyt elhúzatunk a belsőbb dűlőkbe, növekedni fog a kereset. Akkor naponta 120- 130 mázsa cscplésével is végzünk, — mondja Angyó Ferenc, aki mint népnevelő nemcsak a brigád tagjaival beszélget el mindennap, hanem minden gazdával is, akinek csépelnek. — Ferenci József sem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a gazdák figyelmét fel ne hívná a gyorsbeadás fontosságára, jelentőségére. Minden délben, az ebédszünetben újságolvasás folyik. Figyelmesen és nagy érdeklődéssel hallgatják a legfontosabb eseményeket. Ami azonban érdeklődésüket a legjobban felkelti, az a cséplőcsapatok versenyének alakulása. Ezt ők is fokozottabban kísérik figyelemHercegszántó dolgozói is éber figyelemmel kísérik versenytársukat. A községben csépelő 11 gép segítségére sietett egy kombájn is. A hordás meggyorsítására 5—6 gazda összeáll, hogy munkaerő és igafogat segítséggel gyorsítsák a hordás mielőbb befejezését. Hercegszántón július 29-ig majdnem 300 dolgozó paraszt csépelt cl és valamcny- nyien eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Alföldi József, Lipokatity Márk, Nagy Márk és Vélin Antal elsők között tettek eleget kötelességüknek. mel, mert a versenyben lemaradni ok sem akarnak. — A gyorscséplés gyorsbeadást is jelent — állapítja meg Gardil Péter gépkezelő." Nagy gondot is fordítunk a gépre, hogy a brigád megszakítás nélkül dolgozhasson, ne legyén műszaki hiba miatt kiesés. A VETTFÖLD1 dűlőben dolgozó brigád élen halad a munkában. Nemcsak egymás megsegítésével, de munkafegyelmével, szervezettségével is. Amiért bírálni kell, az a bajai gépállomást illeti. Nem gondoskodott mozgó-mosdóról, de még csak egy egyszerű mosdótálról sem, nem látta e! az etetőket munkaruhával. Nincs megfelelő ivóvizes edény, és ahol van, ott meg nincs pohár. Már több, mint egy hete folyik a cséplés, de a brigád tagjai a mozgóboltnak; híre-hamvát sem látták; Ünnepi vásár lesz Kiskunhalason Dolgozó parasztjaink a cséplőgéptől eleget tesznek a beadási kötelezettségüknek Községünk területére a kerekegyházi gépállomás 4 cséplőgépet rajonírozott be. A legutóbbi tanácsülésen a végrehajtó bizottsági tagok és a tanácstagok elhatározták, hogy minden cséplőgép körzetében 10—10 termelőt lelátogatnak és a gyors behordásra serkentenek. Egyben vállalták, hogy segítik egymást a hordási munkákban. Ezen a tanácsülésen 27 tanácstag és 10 dolgozó paraszt tett versenyvállalást, hogy a gabonabeadását közvetlenül a cséplőgéptől teljesíti az alkotmány ünnepének tiszteletére. A tanácsülés során Deli Sándor tanácstag javaslatára egyhangú határozattal versenyre hívtuk Ladánybenét a gabonabehordás, cséplés, valamint a beadási kötelezettségnek augusztus 15-ig való teljesítésere. A legjobb cséplő-brigádnak versenyzászlót létesítettünk. A cséplés végeztével pedig a legjobb eredményt elérő cséplőbrigád még tárgyjutalomban is részesül. A tanácsülés után nagy lendülettel láttunk munkához. A cséplést július 19-én megkezdtük. Cséplőgépeink kisebb hibával küzdöttek és emiatt kezdeti zavarok keletkeztek. Ezeket azonban Dömötör Imre, a gépállomás körzeti gépésze fáradhatatlan munkával leküzdötte s nagy szakértelemmel az elromlott gépeket azonnal kijavította. Cséplőgépeink július 28-ig 301 mázsa búzát, 1310 mázsa rozsot, 99 mázsa árpát és 40 mázsa zabot csépeltek el. Községünk 1622 hold gabonavetéséből 478 hold termését csépeltük el. Dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségét a cséplőgéptől azonnal teljesíti. Kemencei Ferenc 4 holdas, Gyenes Lajos 15 holdas, id. Tolnai Mihály 7 holdas és Gottlieb József 3 holdas dolgozó parasztok elsők között tettek eleget beadásuknak. A legutóbbi értékelés szerint községünk beadási tervét búzából 38 százalékban, rozsból 36 százalékban, árpából 34 százalékban és zabból 6 százalékban teljesítette. Tóth Béla vb.-elnök, Kunbaracs. A fe'elős cséplőgépvezet-ők versenye A megyei tanács legutóbbi értékelésé szerint a július 29-ig elcsépelt gabonamennyiségeket figyelembevévc a lajosmizsci gépállomás cscplöcsapala vezet. K. Juhász József cscplögcpve- zetü munkacsapata 1238 mázsa gabonát csépelt el a cséplés megkezdése óta 800-as gépével. Ezután a legjobb eredményt Erős János, a bácsbokodi gépállomás cscplögcpvczetője crte cl. 2152 mázsát csépeltek el 1500-as géppel. Harmadik helyre került Vajda Ferenc cscplögcpvezctö, aki 1719 mázsát csépelt el 1200-as géppel. Következő Gut István, a tiszakécskci gépállomás cscplögcpvezetőjc, aki 1404 mázsát csépelt cl 1200-as géppel. Bartha Károly, a kiskunfélegyházi gépállomás cséplőgépvezetője 1350 mázsa gabonát csépelt cl 1200-as géppel. Hatodik a versenyben a kiskunmaj- sai gépállomás cséplögcpvcze- töje, Csuka Tivadar. 1145 mázsát csépelt cl, 1070-es géppel. EGY SZEREMLEI CSÉPLŐBRIGÁDNÁL
