Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-16 / 167. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM. 167. SZÁM Ára 50 fillér 195!. JULIUS 16, PÉNTEK Az új félé Mezőgazdaságunk dolgozói most aratják évi munkájuk gyümölcsét. Megyénk járásaiban dübörögnek a kombájnok, kattogna« az aratógépek , és suhannak a kaszák. Dolgozó parasztjaink most takarítják be egészévi verejté- kes munkájuk eredményeit. Több helyen már a betakarításra. került a sor. A szántóinkon felsorakozó kévék azt jelzik, hogy szép jövedelme lesz a dolgozó parasztoknak. De arra is' figyelmeztetnek, hogy pénzükért vásárolni akarnak: mezőgazdasági kisgépeket', közszükségleti cikkeket. Vásárolni azonban csak" akkor tudnak, ha az üzletekben bő választékban, jó minőségben állnak rendelkezésre a különböző árucikkek. A dolgozó parasztok • azért termelnek többet, hogy többet vásárolhassanak. Iparunk fontos feladata, hogy ezt a megnövekedett szükségletet kielégítse, így kapcsolódik egybe az ipari munkás s a mezőgazdaság dolgozójának munkája. Ezt a munkát közös, érdek fűzi össze: az egész nép jóléte emelésének érdeke. Az elmúlt félévben ipari üzemeink megtettek-e mindent, hogy kielégítsék a dolgozó parasztok megnövekedett szükségleteit? Nem tettek meg mindent! Ipari üzemeink dolgozói mögött hat' kemény hónap van. — Sok üzemben értek el széu eredményt, törlesztették az első negyedév, adósságát, • jobbminőségű és nagyobb mennyiségű árut termeltek. Az elért, kétségtelenül nagyszerű eredmények, nem maguktól születtek. A kongresszusi verseny sikere, most a kongresszus: határozatainak végrehajtásáért folyp harc izámos győzelme, a műszaki és fizikai dolgozók egységének, a vezetés javuló színvonalának, s nem utólsó sorban a párt- és tömegszervezetek. jó politikai, verseriyszervező munkájának köszönhető. A kongresszusi verseny tette lehetővé, hogy mind A kecskeméti, mind a kiskunhalasi BARNEVÄL sokat pótolhatott elmaradásából. A kiskunhalasi BARNEVÁL nemcsak a termelékenység emelésénél, hanem az önköltség csökkentésénél is ért eh számottevő eredményt. A kongresJzusi verseny során konzervgyáraink is értek el sikereket. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói vállalták, hogy közel félmillió forint értékű elfekvő anyagot értékesítenek. Két-gzerannyit értékesítettek, mint amennyit vállaltak. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár ' a tervteljesítésnél jobb eredményt ért el, mint a béralap felhasználásánál. Mindkét konzervgyárra jellemző, hogy nem jól gazdálkodtak a munkáslétszámmal. Túllépték a keretet, ami a munkabérben is többletkiadást eredményezett, v kezdetén Javult a munkafegyelem is. A Sükösdi Papri kafeldolgozó Vállalatnál elérték azt, hogy az elmúlt hónapban nem volt hiányzó. Példás a munkafegyelem a Kecskeméti Gyufagyárban is. Ez azonban mar nem mondható a Kecskeméti Gépgyárra,. ahol még ma is sokan hiányzanak. Ennek egyik oka, hogy a gyárban sok kétlaki munkás dolgozik. Mi a második félév főfeladata. hogy munkásosztályunk eleget tehessen pártkongresszusunk célkitűzéseinek? Olcsóbban és jobban termelni! A termelékenység csakis akkor emelkedik,' az önköltség csakis akkor csökken, a minőség csakis akkor javul rohamosan és tartósan, ha a dolgozó tömegek mindennapi munkájának szinte természetes jellemvonásává válik a gazdaságosságra, takarékosságra, pontosságra való törekvés. Egyes helyeken ezt nem értik meg. Néhol a szavak puszta ismételgetésével akarják megoldani a második félév főfeladatait. Ezeken a helyeken a kongresszus útmutatásait formális jelszóvá koptatják. Az egész ország most a párt III. kongresszusa határozatainak végrehajtásán dolgozik. A kongresszusi határozatoknak maradéktalan végrehajtásához szükséges, hogy felkeltsük a munkások aktivitását. Ezt legjobban helyi tények feltárásával tudjuk elérni. A helyi tények feltárása a' pártszervezetekre vár. Érveiktől függ, hogyan tudják a dolgozókat mozgósítani, az úgynevezett -konfekciós« agitá- cióval nem számíthatunk sikerre. Csak az állandóan változó élet kimeríthetetlen tárházából meríthetjük új, meg új érveinket, mert különben minduntalan ismételjük magunkat. A százszor elmondott, -előregyártóit« érvek nem mozgósítanak. Egyéniség, sajátos egyéni íz szükséges a. népnevelő munkájához. A népnevelőnek éppen ezért magának kell érveket .találnia. A pártszervezetek pedig a »tálaláshoz« . adnák segítséget, módszert. Csakis így - lesz -eleven, friss, az életet minden pillanatban nypmonkövető, és következetes az üzemekben végzett politikai munka. Uj félévet kezdett iparunk. Sok, nehéz-feladattal kell megbirkóznunk. Amilyen jogosan elvárjuk a munkásoktól, hogy tudásuk legjavát adva végezzék feladataikat, ugyanúgy elvárjuk minden vezetőtől, hogy támaszkodjon a dolgozók kezdeményezésére, a. munka jó mégszérve- zésével segítse azok kibontakozását, -a gazdaságos . munka érdekében folyó széleskörű verseny kialakításában. Kombájn arat a lajosmizsei Vörös Csillag tsz tábláin. Béli Mihály vezető és Kántor István segedvezetö irányítja a kombájn munkáját, mely közel 70 ember napi aratási és cscplési munkáját végzi el. DOLGOZIK A CSÉPLÖBRIGÁD ARANYSÁRGA keresztekké zsugorodtak a széles gabonatáblák a tajói határban is. Az állami gazdaság a múlt héten befejezte 100 hold rozs, 100 hold búza és "37 hold ősziárpa aratását. Emellett levágtak 10 hold őszi magborsót, 55 hold tavaszit. Elcsépelték 55 hold réticsenkesz termését, 23 hold kései érésű őszibúza ál] még talpon — ezt kombájn vágja majd és 100 hold tavaszibúza, ami ugyancsak zöld még. DRENKÖ JÁNOS aratógépkezelő négy nap alatt 80—90 hold gabonát takarított ’le. Még ki sem hült helye az aratósé- pen s még párórás volt neve a gazdaság dicsőségtábláján, ahová az aratási terv 180 százalékos teljesítéséért került — máris új munkába fogott. Szombaton délben megkezdte a cséplést. A kiskunhalasi járásban ez volt az első meginduló cséplőgép. HÉTFŐ ESTIG közel 300 mázsa gabonát eresztett le a cséplőbrigád. Ebből már hétfőn feldíszített vasúti vagonokban útnak indult 170 mázsa rozs a kecskeméti malomba. A legközelebbi szállítmányt Budapestre, a Gizella-malomba küldi á gazdaság. A BÖRCSÖK-FÉLE tanya eperfákkal szegélyezett szérűjén homályos hajnaltól késő éjszakáig 7 úg a nagy 1200-as cséplőgép. Az eső napközben meg- megakasztja a munkát pár órára. De amit napközben elveszteget a brigád, az esti holdvilágnál pótolja. Naponta átlag 800 keresztet csépelnek el. A^ztag- rakásra nincs idő, nyolc iga és egy traktorosvontató közvetlenül a gépbe hordja a kereszteket. Percnyi megállás- nélkül forogniuk kell az igáknak, mert ha Huszár Károly etető — aki már harmadik éve csépel itt — elkezdi etetni a dob.ot, ugyancsak megizzadnak a kévehánvók. Ilyenkor a pelyvahordó lányoknak is szaladniuk kell, Horváth Illésnek pedig a toronymagas rakomány tetejére szállít félper- cénként kazalnyi ' friss szalmát az elevátor. DRENKÖ JÁNOSNAK ez az első nyara cséplőgép mellett, ö arra ügyel, hogy géphiba miatt ne legyen egyetlen percnyi kiesés a cséplésből. A brigádtagok órával kezükben figyelték meg, hogy reggel hat és fél perc alatt beugrasztja a traktort s napközben is olyan figyelemmel hallgatja a gép minden rezzenését, mint orvos a beteg ember szívverését. S ha a eséplésben nincs is múltja Drenkó Jánosnak — az aratási terv túlteljesítése biztatás arra, hogy a csép- lésben sem végzi alább. A CSÉPLŐMUNKASOK elmondása szerint az élelmezés jó. Kérésükre újabban uzsonnát is kapnak az üzemi konyháról. De van egy kívánságuk: az esti leves helyett szeretnének sűrűbb, kiadósabb ételt kapni. Véleményük szerint ném kíván külön költséget, ha leves helyett sűrűlebbencset vagy paprikáskrumplit főz a konyha. A CSÉPLŐGÉP MELLŐL belátni a mozgalmas határt. A behordott keresztek helyén traktor szánt, — 50 hold másodvetésű moharnak készít magágyat, A fogatok, amelyeket az eső megakaszt a hordásban — pár órára sem állnak le tétlenkedni: trágyát hordanak a földekre. A 100 holdas rozstábla helye fest csak árván: itt majd ősszel indul nagy munka. Ezen a területen ugyanis többé nem lesz gabona: gyümölcsöst telepít helyére a gazdaság 80 hold barackossal, 20 holdon meggyel és egyéb csemetével. Dunaszentbenedek dolgozóit már nem károsíthatja az áradás Az elmúlt hetekben hatalmas felhőszakadások voltak az Alpok északnyugati részén. A lezúduló óriási víztömeg következtében Bajorországban és Ausztriában kiöntött a Duna. Ennek hatására a Duna vízszint emelkedése Magyarországon is megkezdődött, sőt ■mint utóbb értesültünk, várható, hogy egyes helyeken ki is lép medréből. Az elmúlt napok tapasztalatai szerint ez a veszély jórészt a mi megyénk Duna melletti községeinek a hullámtéri területein lévő terményeit veszélyezteti. Bár várható, hogy a Duna kiönt medréből, megfelelő előkészületekkel azonban el tudjuk érni, hogy a hullámtéri területek víz a,lg kerülésén kívül nagyobb veszélyről ne legyen szó. Szorgalommal, kölcsönös segítséggel, az idő jó kihasználásával el tudjuk érni, hogy mielőtt az árhullám elérné tetőpontját, a veszélyeztetett területekről idejében el tudjunk szállítani mindent. Est bizonyít- ia a kalocsai járásban Dunaszentbencdek község példája is. ■ ■ * Alig hagyja el a gépkocsi Úszódat, kevéssel 'utána feltűnnek Dunaszentbenedek csinos kis házacskái. Szokatlanul csendes a falu. Mint később megtudjuk, a község népe a Duna- parton van. Veszélyben a sziget, a község egyik legjobban termő része, s rajta a kenyérnek való gabona, Egyre \emelkedik, duzzad a megáradt folyó, a máskor olya n csendes, szelíd Duna. A piszkos-szürke haragos hullámok egyre, többet hódítanak el a szigeti. földből. A parton hősiesen folyik a munka. Sietni kell. A községbeliek által hídnak nevezett földsáv tetejét, mely a szigetet a parttal összeköti, ha egy kis hullám van, már nyaldossák a zavaros színű habok, tán csak? egy nap még, vagy annyi se, és víz alá kerül az egyetlen szárazföldi mentési lehetőség — a *>híd«. Pedig a szigeten még jócskán van gabona. A szigeten lévő 200 holdról, mint a tanács elnöknőjétöl megtudtuk, nem kevesebb, mint 800 ember egészévi kenyerének megmentéséről van szó. Bármilyen szorgalmas is a falu népe, kicsi a község, kevesen vannak, s így honvédfiaink áldozatos segítsége nélkül; az. 1700 mázsányi gabonából ugyancsak keveset tudtak volna megmenteni. így azonban, mire a péntekre jelzett nagyár megjön — szorgalmas munkával, honvédségünk segítségével biztos helyre tudják menteni a gabonatáblák várva- várt termését. Sietés, motorzaj, nyüzsgés és parancsszavak a Dunaparton, több mint 100 kalászba- vágó kasza, szorgalmas betakarítási munka a sziget belsejében, — körülbelül így lehetne ezekben a napokban jellemezni a bene- dekieket és a nekik segítő honvéd elvtársakat. Hétfő óta közel 200 honvéd vett részt a gabonamentés munkálataiban. A nagy katonai gépkocsik kévékkel megrakva, megállás nélkül gördülnek át a. kis hídszerű földsávon. Katonák, DISZ- fiatalok, mosolygó gazdák integetnek felénk. Kinek pedig még bent van a kenyere a szigeten, az aggódó tekintetével, szinte sietteti az autókat. — Menj! -»■ Siess! — Rohanj, rohanj, mert az én részem még bizonytalan ... Verseny ez — verseny az idővel, az árral.,,-. Kedd óta folyik az aratás és a hordás; legalább olyan gyorsan, ahogy a víz szinte emelkedik. De már megállapítható i hogy az emberi szorgalom és az egymáson való segíteniakarás győzedelmeskedni fog a víztengerén. Egymásután érkeznek a kévékkel megrakott kocsik, s velük együtt a hírek, — Már nem sok gabona áll lábon. — A honvédek és DlSZ-fia- talok versenyt aratnak. De a víz is egyre nő. emelkedik. Van olyan rész a szigeten, ahonnan már.csak cső- nakokkal lehet kihordani a gabonát. A mentési munka azonban nem áll meg. Működésbe kerülnek a honvédségi -rocsók-, a nagy motoroscsónakok; s a honvédek és DISZ-fiatalok petren- cerudakkal felszerelve; ezekkel folytatják a mentési munkálatokat; Búcsúzunk. Nyugodtan megyünk tovább. Honvédeink megtették kötelességüket, minden elismerést megérdemelnek. Dunaszent- benedek község dolgozói pedig bebizonyították, hogy a veszélyeztetett területek népének helytállása, egymás segítése biztosíték a,rra, hogy nehezen várt terményeinkben ne okozzon kárt az áradó Duna,
