Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-30 / 179. szám

r BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ^rffl SO fillér 1951. .111,11; 30., PÉNTEK--------------------------­M AI SZÁMBAN A kongresszusi anyag tanulmányozásának tapasztala­tai. — Készülnek a vasutasok az őszi csúcsforgalomra. —- A kunbaracsiak pahasza. — A dunavecsei járás területén megjavítják az áruellátást. — Kisbirck a megyéből. x_________________________________-J G yorsítsuk iwe^ a cséplést # Szerelnie augusztus like teljesíti beadási kötelezettségét Megyeszerte folyik a cséplés, ömlik a gabona a cséplőgép ga­ratján: zsákokba kerül a ,ió ter­més, az ország egészévi kenyere. Hatalmas feladat vár ebben a munkában . gépállomásainkra. Ezt a nagy feladatot úgy ked elvégezni, hogy minél gyorsab­ban kerüljön a dolgozók aszta­lára az új kenyér. Az általános cséplés néhány napja indult meg a megyében. A kezdeti eredmények, a gyak­ran előforduló géphibák azon­ban azt igazolták, hogy gépál­lomásaink egy része nem ké­szült fel megfelelően erre a nagy munkára. Sükösdön a ba­jai gépállomás által kiküldött négy cséplőgép közül három már az induláskor leállt. Drág- szélen sok bosszúságot okozott, hogy a kalocsai gépállomás ál­tal kiküldött cséplőgépbe nem tették bele a búzarostát. De nemcsak ez volt a baja a gép­nek, hanem már a javításnál is hanyag munkát végeztek, mert mindenfelé szórta a gabonát, csak éppen a zsákba nem. Ha­sonló hiba, mulasztás másutt is tapasztalható. Mindez abból fakad, hogy egyes gépállomásvezetők ha­nyagok, nem ellenőrizték meg­felelően a kiinduló gépeket. Ter­mészetes, hogy a cséplés külön­böző okokból történő akadályo­zása miatt joggal bosszankod­nak egyes termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok. Ezt igazolják azok a levelek :s, amelyek egymás után érkeznek szerkesztőségünkhöz. Vizin Ger­gely írja Bácsalmásról: ~Katv- már dolgozó parasztsága befe­jezte — a zab kivételével — a kalászosok aratását. Jelenleg a behordást végzik a községben. Ezzel egyidejűleg folyik a csép- iés is. A madaras! gépállomás azonban eléggé nemtörődöm mó­don intézte a cséplőgépek kihú- zatását. A tanácselnökhelyettes Sindrity elvtárs nem győzte te­lefonon kérni a gépeket és munkaidejének nagy többségét azzal töltötte el, hogy válaszol­jon a dolgozó parasztoknak ar­ra, hogy mikor lesz gép a szé­rűn. A beütemezett nyolc gép­ből július 22-ig csak kettő csé­pelt a községben,« Bár ez a le­vél nem a műszaki hibákról ír, de rámutat arra, hogy milyen helytelenül szervezik a munkát a gépállomáson. Gépállomásainkon még több helyen laza a munkafegyelem, a traktorosok egy része kihasz­nálja az ellenőrzések elmulasz­tását. A gépállomások vezetői általában keveset • tartózkodnak kint a brigádszállásokon, nem segítik kint a helyszínen az esetlegesen előforduló hibák gyors kijavítását. Sok esetben apróbb hanyagsá­gok miatt nem indulhat meg a munka. Például a garai Vörös Csillag termelőszövetkezetben a gépállomás később küldte kl a mázsát a gép után. Fetőfiszál- lásra július 20-án ment ki egy úi gép csépelni. Be is húzták az asztagok közé, de szerszámot elfelejtettek vele kiküldeni. — Hiányzott a mázsa, a nagyié tra és a mentőláda. Pedig ezek nél­kül nem lehet csépelni, azt min­denki tudja. Kurucz elvtárs, a mezőgazdasági előadó egy tár­sával elindultak mázsát kölcsö­nözni egyéni parasztoktól. Nem­csak mázsát találtak, hanem mellette egy jó állapotban lévő fecskendőt is, mind a kettő a gépállomás tulajdona volt, még tavaly felejtették ott a gépállo­más dolgozói a cséplés alkalmá­val. Nagy hiba, hogy egy évig senki sem kereste a mázsát és a fecskendőt. Előfordul még, hogy egyes gépállomásaink nem gondoskod­nak megfelelően a cséplőgépek­nél dolgozó munkásokról, nem látják el például az etetőket védőszemüveggel és munkaruhá­val. így tették ezt a csátaljai gépállomás vezetői is, amikor a garai Vörös. Csillag termelőszö­vetkezetben megindult^ a csép­lés. Minden körülmények kö­zött kell gondoskodni a baleset elleni védekezésről a cséplésnél. A gépállomások vezetőinek fi­gyelembe kell venni a cséplő­munkások munkájának meg­könnyítését, meg kell becsülni munkájukat, nem lehet tűrni, hogy néhány ember hanyagsága miatt megrövidüljenek a dolgo­zók. Ezeknek a hiányosságoknak, amelyek már most, az indulás­nál tapasztalhatók, késedelem nélkül véget kell vetni. A csép­lés gyors elvégzése egész né­pünk érdeke, ettől függ az idei gabonabegyüjtési terv mielőbbi teljesítése, mely elengedhetetlen a dolgozók jó élelmezéséhez, népgazdaságunk fejlesztéséhez, a kitűzött tervfeladalok megvaló­sításához. A gyors munka dol­gozó parasztjainknak is érdeke, mert minél előbb ér véget a cséplés, annál előbb tudja tel­jesíteni a beadását, viheti sza­badpiacra terményét. Megyénkben már több cséplő­gép-munkacsapat tett lelkes ver­senyvállalást a munka meg­gyorsítására. Mamuzsity Ferenc, a madarasi gépállomás Katymá- ron cséplő munkacsapatának ne­vében vállalást tett, hogy a napi normát 12Ö százalékra teljesítik. Urfi Imre, a kiskunhalasi gép­állomás 17-es számú gépének felelős vezetője munkacsapatá­nak nevében vállalta, hogy kör­zetében egyetlen beadásban hát­ralékos dolgozó paraszt sem lesz. Gépállomásaink vezetőinek és traktorosainak követni kell az élenjárók példáját. Felelősség­teljesebb, jó munkával kell megteremteniük a cséplés gyors és sikeres befejezésének felté­teleit. Augusztus 20-át, alkotmá­nyunk ünnepét úgy ünnepelhe­tik legméltóbban traktorosaink, a cséplőgépeknél dolgozó mun­kacsapatok, ha becsülettel ele­get tesznek a kötele-sség üknek, ezzel elősegítik, hogy minél előbb új kenyér kerüljön a dol­gozók asztalára, A SZEREMLEI utcákon sűrűn látni most a községbe tar­tó megrakott kocsikat. A kocsik mélyén felpupózva megrakott zsákok pihennek. A szekerek mind egy útra, a begyüjtőhely felé kanyarodnak, — Első a kötelesség — szól le a kocsiról Pinke László, mikor kérdezzük tőle, hová tart. Sie­tésre ösztönzi lovait, hogy meg­előzze Bárdos Jánost és Sóii Mihályt, akik a szemközti ke- resztútról szintén a begyüjtő­hely felé tartanak. A BEGYÜJTÖHELYEN gyor­san adogatják a zsákokat, hogy helyet engedjenek a többieknek is, hiszen a négy nap óta tartó cséplésből még egyetlen gazda sem mulasztotta el, hogy a vál­lalt jelszót megvalósítsa. A sze- remleiek ugyanis elhatározták, hogy gabonájukat a cséplőgép­től a begyüjtőhelyre viszik. A község népnevelői is min­den agitációs eszközt felhasz­náltak arra, hogy a cséplést gyorsbeadás kövesse és ez alól senki ne vonja ki magát. A tanáccsal megbeszélték, hogy versenyértékelési híradót fog­nak megjelentetni, melynek pél­dányait nemcsak a cséplőgépek­hez juttatják el, hanem a köz­ségbe is terjesztik. A tanács a cséplés meggyorsí­tására a legjobb cséplőbrigádnak versenyzászlót ajánlott jel. Az úttörő pajtásokból alakult kultúrbrigád esténként ének- és táncszámokkal köszönti a be­adásban élenjárókat. A TERMELÉSI bizottság is naponta számbaveszi, kik csé­peltek el aznap és valameny- nyien eleget tettek-e a beadá­suknak. Nagy segítséget jelent, hogy az olyan élenjárók, mint Thúri Józsej és Sóti Mihály, akik elsőnek csépeltek és első­nek tettek eleget beadási köte­lezettségeiknek — maguk is résztvesznek a felvilágosító munkában. A cséplést megelő­ző napon felkeresi dolgozó pa- raszttarsait és elbeszélget velük. Thúri József azzal érvel, hogy: »Soha nem volt még olyan szükség a gyorsbeadásra, mint most, mikor az árvízsujtotta te­rületek lakói is tőlünk várják az új kenyeret. Soha nem volt még időszerűbb az a régi igazság, hogy: aki gyorsan ad, kétszer ad.« Sóti Mihály ezzel érvel: »Ha azt akarjátok, hogy az új kultúr- ház előbb készüljön el, és hogy községünk fejlődése, szépítése tovább haladjon, ha azt akarjá­tok, hogy az őszi munka elvég­zésében az eddiginél még több gép segítsen benneteket, akkor vegyétek ki részeteket a gyors- beadásból7« Július 28-án megyénkben 757 cséplőgép állt munkába és több, mint 80 ezer mázsa gabonát csépelt cl. Cséplőcsapatalnk és cscplőgcpvczetőink egymással versenyezve küzdenek a megyei elsőségért, azért, hogy munká­jukkal hozzájáruljanak a cséplés minél előbbi befejezéséhez, ah­hoz, hogy az új gabona minél előbb a raktárakba kerüljön. A versenyben a gépállomások megyei igazgatóságának értéke­lése szerint Gilik József, a kis­A zsanai Uj Világ termelő- szövetkezet, mint ismeretes, el­sőnek fejezte be az aratást. El­sőségét még a behordás és csép­lés idején is megtartotta. A ter­melőszövetkezetben két brigád van. A terület és a gazdasági felszerelés jegyzőkönyvileg is át van adva a brigádoknak. A bri­gádvezetők az elnöktől megkap­ták az utasítást, hogy minden fogat álljon készen a behordás idejére. Ezt be is tartották. A kocsisok már napfelkeltekor a tarlón vannak és viszik a ga­bonát az asztagba. A csoport a múlt héten kezd­te meg a cséplést. Az első nap csépelt gabonát a cséplőgéptől a begyűjtő telepre szállították. Ezzel a csoport teljesítette be­adási kötelezettségét. Most már a tagság a többit — a vetőmagot leszámítva — maga között fel­oszthatja. Vidáman megy, a munka a boldog termelőszövetkezeti ta­Thúri József elégedetten állapítja meg: — Nincs is hiba nálunk. Senki sem várja, hogy a késlekedés szégyent hozzon a községre. Mi magunk közösítenénk ki azt, aki mindannyiunk elhatározá­sát elgáncsolni igyekezne. Sze- remle augusztus 10-re végezni akar a csépléssel és teljesíteni akarja beadási kötelezettségét! körösi gépállomás cséplőgépve­zetője került az első helyre. 1070-es gépével a cséplés meg­kezdése óta 983 mázsa gabonát csépelt el. Utána a legjobb ered­ményt Kolter Mihály dunave­csei cséplőgépvezető érte el 877 mázsa clcséplésével, ugyancsak 1070-es géppel. A kecskeméti gépállomásról Kiss Sándor DISZ-fiatal 1130 mázsás csép- lési eredményével, melyet 1360- as géppel teljesített, a harmadik helyre került. gok között, hisz ez az év gazdag ígéreteivel újra és újra megmu­tatja, hogy helyes úton járnak, és hogy helyesen cselekedtek akkor, amikor a közös gazdál­kodás útját választották. A hordás befejezésével — ami már csak néhány nap kérdése — újra hozzálátnak a kapálás­hoz, mert kukoricából, napra­forgóból is nagyobb termést akarnak elérni, mint az elmúlt évben. Még egy nagyon nagy feladat áll a termelőszövetkezet előtt: rövidesen fel kell javítani az ál­latállományt, hogy annak a ter­mékei is bő jövedelmet biztosít­hassanak a csoportnak. Jelen­leg is már a fejlődés útján van állatállományuk, mert van 200 darab pulykájuk, amelyek közel 15 ezer forint értékűek. DUDÁS LÁSZLÓ, a kiskunhalasi járás agro- propagandistája. Milliós beruházás Kerekegyházán: épül az új gépállomás wmm Közel háremmilliós költséggel épül Kerekegyházán a volt Farkas-kúria kertjében megyénk egyik legkorszerűbb gépállomása. Baloldali képünkön láthatók a hatalmas szerelőcsarnok bel­sejében folyó alapzati munkák. Jobboldalon: hamarosan elkészülnek a minden kényelemmel berendezett új. modern munkáslakások. Felelős cséplőgép vezetők versenye Jól szervezték meg a hordást és a cséplést a zsanai Új Világ termelőszövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom