Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

¥ JÓKAI KECSKE Jókai Mór kecskeméti lakóháza az átépítés előtt. \ Jókai-utcában álló ház utcai frontját teljesen átalakították. A jelenlegi emlék­tábla is másformájú, mint a képen ábrázolt. A kapu melletti egyablakos szobában lakott Jókai. ÉSZAKI CSOPORT: Kecskeméti Kinizsi II.—Kecs­keméti Petőfi 3:0 (0:0) Kecskemét. Vezette: Szabó. Az első félidőben kiegyenlített volt a játék. Szüret után felülkerekedett a Kinizsi és megérdemelten nyerte a mérkőzést. Lajosmizse—Kunszentmiklós 3:0 (1:0) Lajosmizse. Vezette: Kovács. A lajosmizsei csapat minden részé­ben jobb volt. mint a vendégcsapat. A Kunszentmiklóst csak a kapusa nagyszerű védése mentette meg a na­gyobb arányú vereségtől. Kecskeméti Vasas—Kiskunfél­egyházi Lokomotív 2:1 • Kecskemét. Vezette: Sulyovszki. Döntetlen eredmény jobban meg­felelt volna a játék képének. A Vasas gyors csatárai jobban hasz­nálták ki a helyzeteiket. Izsák—Kecel 3:0 Izsák. Vezette: Szűcs. A hazai csapat sok szép támadást vezetett és eredményesen lőttek kapura . Kalocsai Fáklya—Kiskunmajsa 2:1 (1:0) Kalocsa. Vezette: Firányi. A felázott, nehéz talajon inkább küzdelem, mint szép játék folyt. A döntetlen eredmény közelebb állott volna a valósághoz. Kecskeméti Honvéd II.—Soltvad- kert mérkőzés elmaradt, Solt vad kert nem jelent meg. DÉLI CSOPORT: Jánoshalma—Kiskunhalasi Kinizsi 4:1 (1:1) Jánoshalma. Vezette: Szoboszlai. A szünetig jól tartotta magát a vendégcsapat védelme, a II. félidő­ben azonban a gyorsabban és kor­szerűbben játszó Jánoshalma felül­kerekedett. Bajai Dózsa—Kunfehcrtó 0:0 Baja. Vezette: Jung. Erösiramú mérkőzés és változatos játék. Mindkét kapu sokat forgott veszélyben, de a csatárok sorra ron­tottak. Az eredmény megfelel a mu­tatott játéknak. A megyei labdarúgóbajuokság- eredmenyei Megyei A) osztály Kiskunfélegyházi Vasas—Bács­almási Petőfi 1:0 (1:0) Kiskunfélegyháza. Vezette: Rozs- nvai. Jóiramú, helyenként igen kemény mérkőzés. Mindkét csapat sok gól­helyzetet hagyott kihasználatlanul. A mérkőzés egyetlen gólja szabadrú­gásból esett. Jványi a II, félidő 20. percében egy 11-est nem tudott ér­tékesíteni. Csákit (K. Vasas) és Pinkovicsot (B. Petőfi) a játékvezető kiállította. Kiskunhalasi Lokomotív—Kecs­keméti Dózsa 2:2 (1:0) Kiskunhalas. A Kiskunhalasi Lokomotív jóval többet támadott és csak támadósorá­nak erélytelenségén múlott az egyik pont elvesztése. Pulait (K Dózsa) már a mérkőzés elején kiállította a játékvezető és így a K. Dózsa végig tiz emberrel játszott és mindkét esetben csak nehezen tudta az egyen­lítést kiharcolni. Bajai Vörös Lobogó—Tisza- kécske FSK 2:0 (1:0) Tiszakécske. Vezette: Szelei. A bajai csapat minden részében jobb volt és nagyobb arányban is győzhetett volna A hazai csapat tervszerütlenül és csapkodva ját­szott. Kiskőrösi Petőfi—Kecskeméti Építők 2:0 (1:0) Kiskőrös. Vezette: Kiss. A kecskeméti csapat lényegesen többet támadott, mint a Petőfi csa­társora. azonban a legjobb helyzete­ket is kihagyta. Nem így a Kiskő­rösi Petőfi, melynek csatársora keve­sebb helyzetét is ki tudta használni és megérdemelten szerezte meg a győzelmet jelentő két pontot. A Kecskeméti Vörös Meteor—Kis­kunhalasi Dózsa mérkőzést elhalasz­tották. Bajai Építők—Kalocsai Kinizsi 10:0 (5:0) Baja. Vezette: Grulich (Kecskemét). 2500 néző. Hatalmas lendülettel kezdődik a Megyei R) osztály A p r 6 h irdetések játék. A támadások hol az egyik, hol a másik kapu előtt viharzanak. Úgy néz ki, hogy itt minimális gólkü- lönbségü győzelem fog születni bár­melyik csapat javára. A IS. percben Bogardi váratlanul gólt lő. 1:0. A 23. percben Pallós kapura lő, ebbe Ba­laton beleteszi a lábát és öngólt vét. 2:0. A 29. percben Ónodi egyéni já­ték után ritkán látott gyönyörű gólC lo. .3:0. A 38. percben Pallós fejese., majd a 42. percben Ónodi lövése jut a Kinizsi hálójába és ezzel 5:0ra vezetnek az Építők. A második iélidő első perceiben a Kinizsi támad, de a 9. percben Pal­los révén 6:0-ra növeli előnyét az> Építők. Lassan a hazai csapat nyomasztó fö­lénybe kerül és a 20. percben Bogár­ai a 25 ben Ónodi, a 30-ban Bor­bély, a 32. percben ismét Ónodi ered- menyes és már kétszámjegyű eredmény. Innen az Építők iskola- .latekot mutatnak és az eredmény nem változik. _Az eredmény bár kétszámjegyű, a Kmizsi ennek ellenére sem játszott alárendelt szerepet. Az Építők jól is játszottak Ónodi vezérletével, de iól jött ki a lépésük is. Rácsbokndi Kinizsi—Madarasi FSK 4:0 (0:0) Bácsbokod. Vezette: Hammer (Ba- ,a). 1000 néző. Váltakozó támadásokkal indul a mérkőzés és így tart ez az elsü­tő percben. Lassan felnyomul a Kini- «1 és mindjobban kapujához szorítja Madarast. Ekkor még a vendégcsa­pat jól védekezik és a Kinizsi ered­ményt elérni nem tud. A második félidőben a nyomás to­vább tart és a 20. percben Vidra, a 2a. percben ugyancsak Vidra ered­ményes. 2:0-ra vezet a Kinizsi. In­nen a hazai csapat még nyugodtab- ban játszik, minek eredménye, hogy a 28. percben Samberger, majd a 28. percben Klingt 11-esével már 4:0 a Kinizsi javára, A hátralévő időben a hazai csapat sokat tologat, de úiabb eredményt elérni már nem tud I-Iammer a mérkőzést jól vezette Vaskút—Kelebia 2:1 (1:1) Vaskút. Vehette: Soós. Igen erősiramú mérkőzés. A szemfülesebb csatársorral rendel-- kezű Vaskút megérdemelten győzött. Dávod—Katymár 5:0 (3:0) Katymár. Vezette: Csákvári. A vendégcsapat végig nyomaszt« fölényben volt. Gara—Mélykút 1:0 Mélykút. Vezette: Sásdi. Mindkét csapat sokat támadott és sok jó helyzetet hagyott kihaszná­latlanul, a vendégcsapat valamivel határozottabb volt a kapu előtt. Bácsalmási Dózsa—Bajai Vörö» Lobogó II. 4:1 (4:0) Bácsalmás. Vezette: Magyar. A bácsalmási csapat az első félidő­ben nagyszerűen játszott és ennek alapján megérdemelten nyerte a mér­kőzést. Szünet után erősen vissza­esett a hazai csapat. Góllövök: Farkas (2), Radies (1), Tóth (1), illetve Nyilasi. IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Bajai Vörös Lobogó—Tiszakécske 7:0. Bácsbokod-—Madaras 4:0. Kméti Dózsa—-Khalasi Lók, 2:0. Bajai Építők—Kalocsai Kinizsi 5:0, Kalocsai Fáklya—Kiskunmajsa 4:0. Izsák—Kecel 5:1. Kméti Kinizsi—Kméti Petőfi 2:0. Lajosmizse—Kunszentmiklós 0:0. Jánoshalma—Kiskunhalasi Kinizsi 1:1. Bajai VL—Bácsalmási Dózsa 1:0. Vaskút—Kelebia 0:0. Katymár—Dávod 1 :Ó. Bajai Dózsa—Kuníehértó 6:2. A megyei labdarúgó bajnokság «A« csoportjának állása a nyolcadik forduló után; 1. Kméti Dózsa 8 5 3 _ 28 : 7 13 2. Bajai Építők 8 5 2 1 35: 4 13 3. B.-almás! P. 8 6 — 2 39:12 12 4. Khalasi Dózsa 7 5 2 _ 1 2: 5 13 5. Kiskunf. Vasas 8 5 1 2 19: 5 11 6. Khalasi Lók. 8 4 1 3 16:14 9 7. Kai Kinizsi 8 4 1 3 12:23 9 8. Bajai VL 8 4 — 4 20:11 8 0. Kméti Építők 8 3 1 4 11:12 7 10. Kiskőrösi P 8 1 3 4 11:23 5 11. B.-böködi K. 8 2 « 12:2fi 1 12. Tiszakécske 8 1 1 6 10:39 13. Madarasi FSK S 1 1 6 0::» 3 14. Kméti VM 7 1 — 6 5:36 2 ájus 5-én, halálának ötve­nedik évfordulóján orszá­gos ünnepségekkel emlékezünk meg Jókai Mórról. Nekünk, kecskemétieknek kétszeresen ün­nep a róla való megemlékezés. »Nem ok nélkül nevezem Kecs­kemét városát második szülő­városomnak.'" «Itt lett belőlem ember e derék, tősgyökeres ma­gyar városban, és itt lett belő­lem magyar író. Itt ismertem meg az igazi népéletet a maga kifogyhatatlan változatosságá­ban, a néphumort, a puszták vi­lágát. Egész írói működésem­nek alaphanguiatát itt sajátítot­tam el.« A 17 éves ifjú 1842-ben Kecs­kemétre jött, hogy a reformá­tusok nemrég alakult főiskolá­ján a középiskolai tanulmányú-, kát befejező kétéves jogi tan- folyamot elvégezze. Az Ökollé- gium falán elhelyezett márvány emléktábla tanúsága szerint Jó­kai »ez iskola falai között töl­tötte két legszebb diákesztende­iét«. A komáromi ügyvéd véz­na, beteges fia “az áldott leve­gőjű alföldön, Kecskeméten« gyógyult meg és lett egészséges, életerős ifjúvá, A Nagybudai- utcában lakott Gyenes Mihály “hites mérnök és ügyvéd, a vá­rosi erdők inspektora« házában a kapu melletti egyablakos szo­bában. Lakótársa volt a házi­gazda gyámfia, Gyenes Pali. Jó­kai kiváló tanuló volt. Három féléven át csak Szánthó József nevű társa előzte meg. A má­sodik év végére ő lett az első eminens. A kecskeméti kollégiumban igen egészséges szokás alakult ki: amelyik diák tudott vaia- rrljt, az tanította rá a többieket, így volt a jogászok között tor­na-, ének-, zene-, tánc-, sőt francia nyelvmester is. Jókai rajzra tanította társait. Tanítvá­nyai között volt Márton Ferenc is, a később Abonyi Lajos né­ven ismert író. A festésben tár­sa volt Muraközy János, akinek daliás alakjáról később regény- hősöket mintázott. Egész vasár­napokat töltöttek együtt festés­sel. Jókai igen sok arcképet fes­tett, közülük néhány ma is megtalálható kecskeméti csalá­doknál. jogászifjúság társadalmi életéből is kivette a ré­szét. A szőkehajú, kékszemű, jó­modorú, műveit és sokoldalú, táncban, szavalatban, énekben és festésben egyaránt kiváló fia­talembert a szilaj alföldi fiúk kedveskedésből, talán kissé gú­nyosan is Móric Kisasszonynak emlegették ugyan, de azért az első pillanattól fogva vezérük­nek ismerték el. Ö szerkesztette a jogászifjúság Calliope című kéziratos újságját. Tevékenyen részt vett a jogászok által ren­dezett műkedvelő színielőadáso- kon is. Jelentősek Jókai fejlődésében a Kecskeméten szerzett élmé­nyek is. Eddigi jóformán üveg­házi élete után itt ismerkedett meg a nép életével. Házigazdája, Gyenes Mihály városi erdőmér­nök sokszor elvitte magával hi­vatalos útjaira- parasztszekéren. Egy félévszázad múlva így em­lékezett meg erről: »Elkóborol­tunk a Tiszáig, a Szikra-csár­dáig, a homokbuckákon keresz­tül a Fehértóig. Én mindenütt új meg új népelettel találkoztam a pusztákon, karámokban, a ta­nyákon, a csárdában, a halász­tanyán. Megismertem a magyar fajt a maga őseredeti sajátságai­ban. Összejöttem a pusztabírák- kal, hadnagyokkal, akik betyá­rokat üldöznek, s a futó betyá­rokkal, akik azokat kikerülik. Megismerkedtem a népnek ész­járásával, fogalmaival, közmon­dásaival, kifogyhatatlan humo­rával. Hallottam a népmeséket a bogrács tüze mellett, a kukori- eafosztásnál, a szüretelésnél. — Láttam a híres bikaharcot s a pünkösdi király parádéját, ami­nek mind most már híre sin­csen, meg azokat a pusztai pár­bajokat, amik meseszámba men­nek.« A. bikaharcot megtaláljuk “Hétköznapok« című első regé­nyében, a pünkösdi király pa­rádéját az “Egy magyar nábob«- ban. a pusztai párbaj pedig a "Sárga rózsa« zárójelenete. z itt szerzett élmények mellett Petőfivel való barátságának a felújítása is je­lentős volt. Már előzőleg Pápán tanultak együtt. Akkor még Pe­tőfi színészi, Jókai pedig festői babérokról álmodozott. 1843 ja­nuárjában a hajdani iskolatárs, a vándorszínész Petőfi Kecske­métre jött. Március végéig, amíg Petőfi városunkban tartózkodott, Jókai szavai szerint minden üres idejüket együtt töltötték és építették fellegváraikat. Petőfi kezdeti irodalmi sikerei nagy ha­tással voltak Jókai irodalmi fej­lődésére, A “Zsidó fiú« című dráma sikere után kezdte írni »Hétköznapok« című regényét. A szélsőségesen romantikus és hihetetlen történet színhelye a Jókai-korabeli Kecskemét és környéke. 1844 július 31-én távozott Jó­kai Kecskemétről. Kapcsolatai azonban sohasem szakadtak meg többé. Kecskeméti emlékei és élményei sok művéhez szol­gáltattak anyagot. Életrajzi írá­saiban is többször megemléke­zett itteni életéről, fiatalkori em­lékei szinte állandóan foglalkoz­tatták. Negyvenhat év múlva, 1808 október 23-án a hajdani kecske­méti diák, akkor már a nemzet nagy regényírója ellátogatott »második szülővárosába«. Ünne­pélyesen, szeretettel fogadták. Az ifjúság fáklyás-zenével köszön­tötte, a város pedig 250 teríté­kes vacsorán ünnepelte. Az ifjú­ság üdvözlésére beszéddel vála­szolt. Amit az ifjúság feladatai­ról mondott, ma is időszerű: “Visszaképzelem magam azon időkbe, amikor még én is olyan fiatal voltam, mint Ti most... Itt látom folytatását annak a meg­kezdett műnek, melyben egykor ifjú erővel mi is fáradoztunk. Tirátok tekint egész nemzetünk, mint jövendő sorsának megala­pítójára. Minden pálya, mit ifjú szívvel kezd és ifjú erővel foly­tat a mai nemzedék, legyen bál­áz tudományos, legyen bár az iparos, kereskedelmi vagy föid- mívelői pálya, az mind hazánk felépülésére szolgál.« A vacsorán mondott beszédé­ben nagy melegséggel emléke­zett meg »a puszták metropoli­sa, a negyvenezer lakosú nagy falu« fejlődéséről: »Valódi min­taképe, útmutatója a kecskeméti nép a magyar embernek arra nézve, hogy hogyan lehet egy homoksivatagon megélni, ho­gyan lehet nemcsak poézissei, hanem a praktikus élet útján nemcsak becsületet, hanem pénzt is szerezni a magyar ember­nek.« — mondotta. kecskemétiek mindenkor ápolták és őrizték Jókai emlékét. Büszkék voltak arra, hogy városukat második szülő­városának tekintette, ötvenéves írói jubileumán, 1894-ben dísz­polgárrá választották, róla ne­vezték el azt az utcát, ahol haj­dan lakott. A lakóházán, az Űkollégiumon és az Ökollégium második emeleti fordulóján el­helyezett emléktáblák a megbe­csülésnek csak külső jelei. Most, amikor Jókairól emlékezünk, kecskeméti kapcsolatai kétszere­sen köteleznek bennünket arra, hogy műveit olvassuk, terjesz- szük és a dolgozók minél széle­sebb rétegeivel megismertessük. Kiss István. 18 éven felüli férfi munkaerőt. (segédmunkást) NAGYBUDAPES l' TERÜLETÉN villamos vágányépítési munkára felveszünk. Dolgozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezmé­nyes üzemi étkezést, ingyenes villa­mosutazási igazolványt, a vidékiek­nek munkásszállást, a családjuktól távollevő családfenntartóknak napi 6 forint különélés! pótlékot biztosí­tunk. — Jelentkezés: a Fővárosi Vasútépítő Vállalat budai építésve­zetőségénél: Bp., II., Henger-u 2. és a pesti építésvezetőségnél: Bp., XIV . Thököly-u 145. sz 5054 ~A BÁCSKISKUNMEGYEI Mellék- termék- és Hulladékgyűjtő Vállalat vásárol minden nagyságú használt boroshordót, úgyszintén használt tölgyfa erjesztőkádakat a legmaga­sabb 'hivatalos áron. — A Bácskis- kunmegyei MÉH Vállalat kecskeméti telepén tüzrendészeti célra és víztá­rolásra alkalmas használt fahordók vállalatok és üzemek részére hiva­talos áron kaphatók. 3153 ELADÓ elsőrendű, 60 mázsát bíró gumiskocsi. — Alpár, Petőfi-utca 22 az.______________________________ 3151 ELADÓ 2-f-l-es Standard rádió. — Kecskemét, VIII., Juhász-u. 24. 476 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. nz. Telefon: 25—16 26—19, 11—22, 20—97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét. Széchenyi-tér 1. sz. Telefon: 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 24—09 Felelős: Faragó Imre igazgató Húsvéti népmulatság Kecskemét határában. A háttérben jól látszik a pusztai lóverseny. Ezt elevenítette meg a nagy író ►»•Egy magyar nábob« című regényének pünkösdi királyválasztásról szóló fejezetében. A Magyar Tudományos Akadémia Jókai pályázata A Magyar . Tudományos Aka­démia Jókai Mór. halálának 50. évfordulója alkalmából pályá­zatot hirdet Jókai életével és munkásságával kapcsolatos na­gyobb tanulmányokra, értekezé­sekre: ötezer, háromezer és két­ezer forintos díjakkal. Pálvázn.1 lehet bármely. Jókai életművet érintő témával. A pályaműveket — két példányban — 1954. de­cember 31-ig kell a Magyar Tu­dományos Akadémia I. osztályá­hoz benyújtani. A pályázattal kapcsolatban az I. osztály titkár­sága ad felvilágosításokat, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom