Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

KONGRESSZUSI VERSENY FALUN Több megbecsülést az asszonyoknak a bajai járás termelőszövetkezeteiben Értekezletre gyűltek össze Baja és a bajai járás termelőszö­vetkezeteinek asszonyai, hogy megvitassák teendőiket a többter­més érdekében. Az értekezleten elhangzottakból kitűnt, hogy az asszonyok lelkes részt vállalnak a szövetkezet megszilárdításában. Nem egy felszólalás hangzott el azonban arról i6, hogy több termelőszövet­kezetben még mindig lebecsülik, háttérbeszorítják a női munkát, Odor Gyuláné, a bajai Micsurin tsz tagja elmondotta, hogy az asszonyok a kongresszusi vállalás vaióraváltásán dolgoznak. Vál­lalták az 50 férőhelyes istálló megépítését és terven felül 10 szá­zalékos terméstöbbletet. Nyitrai Bertalanná a vaskúti Kossuth tsz asszonyainak munkájáról számolt be. A szövetkezet 26 asszonya külön brigádot alakított. Ez a brigád elvetett eddig 5 hold borsót, egy hold mákot, ugyanennyi retket és petrezselymet. Vállalták a 2—5 hold öntözéses kertészet megmunkálását, 30 hold növényféle­ség gondozását és 15 hold szőlő kezelését. 166 kertészeti ablakot készítettek el és a melegágyakat beveteményezték. Az asszonyok brigádjának minden tagja vállalta a 200 munkaegység elérését. Szili Péterné, a bajai Vörös Fény tsz tagja ismertette, hogy az elmúlt évben nem egy asszonytag 250—230 munkaegységet szer­zett. Az idén úgy határoztak, hogy megindítják az asszonyok so­raiban a 300 munkaegységért folyó mpzgalmat. A bajai Micsurin tsz asszonytagjai azonban annak is hangot adtak, hogy szövetke­zetükben nem becsülik meg a nőket, nem értékelik munkájukat. Annak ellenére, hogy a párt- és kormányhatározat biztosítja min­den tagnak az egyholdas háztáji gazdálkodást, a szövetkezet veze­tősége az asszonyok számára csak 1200 öl földet jelölt ki azzal, hogy családos asszonytagoknak ennyi is elég. A megbecsülés hiá­nyáról tett említést Simlacsik Kálmánná, a bajai Vörös Fény tagja is. A szövetkezetben még nagy számban vannak olyanok, akik lenézik, megvetik a női munkát. Wanger Györgyné állattenyésztő lelkes vállalást tett arra, hogy a gondjaira bízott 38 sertés felhízlalását az előirányzott július vége helyett már május végére befejezi és két hónap alatt a ser­tések darabonkénti súlygyarapodását 30 kilóval emeli. Ezzel se­gíti szövetkezetét, hogy ezévi sertésbeadásának mielőbb eleget tehessen. Bálrnonostor és Szeremle párosversenye MADARAS: A madarasi Dózsa termelő- szövetkezet tagjai örömmel szemlélik azt az 56 gyönyörűen hízott sertést, amelyekből már­cius 17-én 32 darabot beadási kötelezettség fejében elszállítot­tunk. Ezzel beadási kötelezettsé­günket 100 százalékig teljesítet­tük. Ezért a kormányrendelet ér­telmében 96 mázsa morzsolt ku­koricát elengednek a szövetke­zetnek, amely 27.000 forint tiszta jövedelmet jelent. Fokozza örö­münket az is, hogy a 21 darab szerződéssel lekötött hízottsertés is nemsokára elszállításra kerül. Ezért kb. 75.000 forintot kap a tagsag, amelyet munkaegységen­ként osztunk szét. A tagsag munkakedvét nagyban fokozza az is, hogy a félévi malacszapo- rulat meghaladta az előirányza­tot. A terv 6 darab és az eiert eredmény 7.5 góbénként, — Szarvasmarhabeadásunkat feb­ruár 18-ig 110 százalékra teljesí­tettük. Minden vonalon nagy­szerűen halad a munka. Az is bizonyítja, hogy 305 boidon március 5-ig elvégeztük a fej- trágyázást. A kívülállók is lát­ják a jó munkát, az eredménye­set és ebben a hónapban 7 új tagunk jelentkezett. A vezetőségnek az a terve, hogy két éven belül a szövetke­zet állatállománya elérje az egy­millió forint értéket. I orc/.ek Mihály KISKUNFÉLEGYHÁZA: Az állami tangazdaság már­cius 30-ig a takarmányrépa ki­tételével valamennyi tavaszi nö­vényt elvetett. 600 holdon vég­zett talajeiökészítö munkát, 240 holdon alaptrágyázást, 260 hóid különféle növényt vetett el, 632 hold őszi vetést és lucernát ré­szesített fejtrágyázásban. 20 hold dohányvetéshez szükséges me­legágyakat elkészítette és beve­tette. Fábián István Zetor-vezető két dekádon keresztül átlagosan 140 százalékos teljesítménnyel dol­gozott a talajelökészítésben és vetésben. Fekete Imre traktoros ugyanebben a munkában 105 százalékot ért el. A fogatos mun­kacsapat eredménye 125 száza­lék. A dohánymelegágyak készí­tésében Ficsor Luca munkacsa­pata 260 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgozott. Ez a munka­csapat párosversenyben van Nagy Illésné csapatával, ez utóbbi jelenleg egy százalékkal vezet. További terveink: megkezdjük a növényápolást gondos minő­ségi munkává!. Ezenkívül az egész kukoricaterületen alkal­mazzuk a négyzetes vetést, hogy a nagyüzemi gépi ápolás lehe­tőségét biztosítsuk. Dobos László T1SZAKÉCSKE: Az állami gazdaság DISZ- fiataljai megértették: mit jelent a szőlő- és gyümölcstermelés a kecskeméti járásban és elhatá­rozták, hogy döntő részt vállal­nak ennek fejlesztésében. Töb­bek között vállalták egy hold szőlő egészévi kezelését nyitástól az őszi takarásig. Ezt a munkát szabadidejükben végzik el. ígé­retet tettek 50 hold legelő meg­tisztítására, műtrágyává: való feljavítására, amit ehéten végez­nek el. Egy holdon heteróz.'S- kukoricát is termelnek a fiata­lok. A jószággondozó fiatalok vál­lalták, hogy bevezetik a szaka­szos legeltetést. A gazdaság ifjúsági szervezete mindemellett vállalta, hogy £80 hold kalászosvetésen elvégzik a pótbeporzást. ÁGASEGYHAZA: Itt is az állami gazdaság fia­taljai tűnnek ki. öt ifjúsági munkacsapat dolgozik egymás­sal versenyben. Felajánlásukat, hogy 170 százalékos teljesít­ménnyel dolgoznak, — március 30-ig 7 százalékkal túlteljesítet­ték. A szőlőmetszésben és a to­vábbi munkákban most 200 szá­zalékos. eredményre törekszenek. Az ifi-munkacsapat 1000 da­rab gyümölcsfát ültetett el. Ez­zel elsőnek teljesítették vállalá­sukat a járás fiataljai között. Példájukon a többi fiatal is lelkes munkát végez. Nincsenek versenyben, de a szőlő tavaszi munkálataiban elérik a ilO—120 százalékot, Versenyi István. CSOLYÓSPAEOS: Csolyóspáloson közel iOü dol­gozó paraszt megfogadta, hogy idő előtt tesz eleget beadási kö­telezettségének. A vállalók több mint egyharmada már eleget tett fogadalmának. Hódi Mihály 12 holdas középparaszt teljesí­tette március 20-án egészévi marha-, negyedévi tojás- és ba­romfibeadását. De kint a szántókon is küzde­nek a vállalások valóraváltásá- ért. Közel 90 dolgozó paraszt megfogadta, hogy a vetéstervek mielőbbi teljesítésével harcol a magasabb terméshozamért, özv. K. Tóth Ferencné 12 holdas kö­zépparaszt már végzett lO'/ö négyszögöl zab, 800 négyszögöl takarmányrépa, 300 négyszögöl napraforgó vetésével. Bitó Jó­zsef vállalta, hogy március 30-ra végez 400 négyszögöl zab, 800 négyszögöl burgonya, 400 négy­szögöl napraforgó vetésével, va­lamint 1 hold szőlő nyitás-met­szési munkával. Vállalását már március 25-én teljesítette, Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: Felhőátvonulások, többfelé eső, esetleg zivatar, mérsékelt dél­nyugati, majd átmenetileg élén- kebb északnyugati szél. Enyhe éjszaka. A nappali hőmérséklet nyugatén csökken, keleten alig változik. Várható hőmérsékleti értékek kedd reggel 7—10, délben nyuga­ton 13—16, keleten 17—20 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet április 6-án 10 fok felett lesz, (MTI) A BÁTMONOSTORI terme­lési bizottság a község dolgozó parasztjai nevében termelési és begyűjtési versenyre hívta Sze- remlét. A bátmonostori dolgozó parasztok vállalták, hogy a ta­vasziárpa vetését április 5, a zabvetést április 8, a lucerna- vetést április 10, a még hátra­lévő egyéb vetéseket április hó 12-ig befejezik. Vállalták, hogy gondos növényápolással napra­forgóból a holdanként! 7, cu­korrépából a 180, kukoricából a 18 mázsás termésátlagot bizto­sítani fogják. Vállalták azt is, hogy a pártkongresszus napjáig eleget tesznek félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségük­nek. SZEREMLE dolgozói elfogad­ták a bátmonostoriak kihívását. IJOGY MI VÉGRE született Czékus Balázs? — ennek az elmagya- cázására nem hiszem, hogy vállalkozna valaki a széles balotai határban. Nem azért, mintha nem ismernék a balo- taiak, sőt a határukon túli parasztok. Ismerik, nagyon is jól ismerik! Mert olyan ember volt ő világéletében, hogy mindent a maga házatáján szere­tett volna látni, ami hasznot hoz, min­dent maga akart bezsebelni. Egész élete alatt pedig, amely innen- onnan már eléri a 70 évet, még csak annyiérőt sem segített másokon, amivei félrelöknek egy keresztbenálló szalma­szálat, Ilyen volt a »híres« Czékus Ba­lázs! Ám, hogy azért egyik szavam a má­sikba ne öltsem, volt az ő életében is egy igen kivételes eset. Egyszer mégis­csak arra kényszerült, hogy segítsen máson. Úgy történt a dolog, hogy volt Czé- kus Balázsnaik egy unokatestvére, név- szerint Czékus Erzsébetnek hívták. Hát az Erzsi nem volt valami szemrevalo, kapós lány, meg akik kerülgették, azok mind olyan léhűtő-forma emberek vol­tak, akik az anyagi bukás szélén állva, csak a földjéért szerették volna. így vá­lasztani kellett: a föld a Czékus-csalad tulajdonában maradjon-e, vagy pedig elkótyavetyélje egy semmirevaló szél­hámos, azután munkára juttassa egyet­len lányukat? Az első eset nem lelt volna olyan veszélyes, inkább szégyen- teljes, mert ha a föld megvan is, mit szólnak az emberek, hogy a híres Czé- kus-lány pártában marad. Elég dölyfös család volt akkortályban a Czékus-familia, és elég ravasz ahhoz, hogy belássa azt a veszedelmet, ami ilyenformán feléjük leselkedett, és mondhatjuk, elég ravasz ahhoz, hogy el­kerülje is azt. így nem volt más hátra, mint a Balázs »jóvoltából« megmen­teni a jassut, aki el is vette az Erzsit feleségül. Könnyű azonban eldönteni, bogy rokoni emberségből tette-e, vagy csak jó üzleti szimatból. Mert a famí­lián ugyan kisegítette a bajból, dehát ha úgy vesszük, megkapta érte az árat is: 6é hold földet a lánnyal együtt. És alán nem mondunk el túlnagy titkot, na nem hallgatjuk eL hogy Czékus Ba­AZ ÁLNOKSÁG ODÚJÁBAN lázs nem is annyira az asszonyt, hanem a földet tartotta a főnyereménynek. C'Z LETT VOLNA az ő életének első és utolsó »jótéteménye«. Dehát miért is segített volna máso­kon? — Amikor az ő házában mindig bőven volt minden. Hiszen mostani leg­kedvesebb szólását ismételve: — Erő, egészség, szöröncse volt itt mindig — csak most vedlettünk meg, mint kígyó a borit! — És mégis, hány holdon gazdálkod­tak? — teszem fel neki a kérdést, mint­ha nem tudnám, hogy olyan ember áll előttem, akinek életében soha nem törte fel a tenyerét a kapanyél. — Hány holdon? — kérdi tétovázva. Nem felel azonnal, pedig ha nem is az ő dereka görbült bele annak a sok föld­nek a kapálásába, azt azért biztosan számon tartotta, hogy mennyi volt! — Csakhát úgy gondolja: nem jó azt min­denkinek tudni. Talán, hogy időt nyerjen a gondolko­záshoz, odaszól a kemence mellett gubbaszkodó öregasszonynak: — Mondd csak, mennyi földünk is volt? Az rögtön kikottyantja, hogy: 110 hold. — És most? — Két hold — mondja igaz, mély fel­háborodással. — Hát mondja csak, meg lehet ebből élni!? Két sovány hold! — ökölbe szorítja kövér mancsait, s a belső felindulástól megremeg rákvörös to­kája. A szegény, szerencsétlen, kisem­mizett embert akarja előttem játszani. Nem sikerül! A sok visszafojtott indu­lat, a régi jómód elvesztésének végte­len keserűsége akarata ellenére féke- veszetten tör utat magának. Becsüle­temre mondom, nem is emberre, hanem valami csúf állatra hasonlít. Gyorsan másfelé tereli a szót. Az időre, a vetésekre, meg sok mindenre. Még a fiatal koráról is beszél. Kissé dicsekedve, hogy megtudjam: milyen ember volt ő! Na meg hát, ha már itt az idegen — el kell ütni valamivel az időt! A beszéd hevében még azt is el­mondja, hegy 37 évig volt iókupec. — Egyszer azt mondja nekem a ha­lasi bíró, hogy 555 ló után, meg majd­nem annyi marha eladása után vetnek ki vám adót a múlt évre. Hát én csak nevettem magamban, amikor hozzágon­doltam még azt a párszázat, amit azon felül eladtam — a hatóság tudta nél­kül. De régen is volt ez már, még a 30-as évek derekán! Az volt ám a jó világ! Csak úgy dőlt a pénz! AMINT FECSEGÉSÉT hallgatom, gyülekezik, kavarog bennem az útálat, a gyűlölet, aminek hegyébe un­szolja magát, ágaskodik egy kérdés. Fél­beszakítom és megkérdezem: — És a földjével... a többivel, mi van!? Hogy maradt csak 2 hold? Rövid hallgatás. A pillantásán látom, erről nem szeret beszélni, de végül mégis kimondja: — Kiadtam még az elmúlt. években kishaszonbévletbe — és csak azt a két holdat tartottam meg magamnak, gon­doltam, öregek vagyunk már arra, hogy mi magunk munkáljuk a többit. Újra elhallgat. A hallgatásban azon­ban érzem, hogy itt valami hamisság van. Azután mégiscsak nekidurálja magát. Elmondja ezt is, ha már a többit olyan szépen meghallgattam — gondolhatta magában, — mert egyszerre megintbe­szédessé vált; — Most azonban meggondoltam. Tudja, közbejött a kormány Programm, és az lehetővé teszi a biztonságos pa­raszti gazdálkodást. Tavaly őszön lejár­tak a bérleti szerződések... és én nem kötöttem újakat, hanem megtartottam magamnak a földet. Egy néhány bérlőét ugyan továbbra is érvényesítette a ta­nács, de ezek közül egy már le is mon­dott róla; Szekeres Imre, aki 3 és fél holdat bérelt. A lemondásról a kezem­ben van a nyilatkozat, amit tanukkal is aláírattam a biztonság kedvéért. Most még Hegedűs Balázst akarom lebeszélni, hogy mondjon le arról a két holdról ő is! Megtörölte izzadt homlokát és kövér vigyor húzódott az arcára. Még mon­dani szeretett volna valamit, amit eddig nem akart elszólni, vagy nem mert kii mondani. Dehát enélkül nem ér az egész semmit! Ha eddig elmondta, ki­mondja ő a többit is, — gondolta — és újra beszélni kezdett: — Mostmár van 73 hold földem! Ezzel már lehet valamit kezdeni. — Hogy fogják maguk ezt a sok föl« det megmunkálni? — Előbbi szavait is« métlem. — öregek már ehhez a sok földhöz, meg biztos jószág sincs annyi, mint amennyi kellene? — kérdezem. — Ugyan már, ne féltsen minket! —» mondja ravaszul, míg alattomos mosoly bujkál az arcán, t— Először is napszá­mosokat fogadok, másodszor pedig én addig egy tenyérnyit el nem vetek, míg a tanács nem ad vetőmagot, meg va­lami igaerőt segítségül, hogy elvégez­hessem a munkám! — Itt egyet hunyo­rít, és szaporán megmagyarázza, hogy biztos sikerül elintézni a kérését, mert elsősorban az államot éri a legnagyobb károsodás, ha nem terem majd 73 hol­don a gaznál egyéb. — Hát számít az az államnak is va­lamit, mert volt olyan esztendő, hogy 403 mázsa gabonát is megtermeltem. IVEM KELL SOKA GONDOL« 1 ’ KOZNI, hogy az ember kitalálja ezekután, hogy mit akar Czékus Ba« lázs! Nyilvánvaló, hogy arra spekulál, amire évekkel ezelőtt, amikor, hogy úgy mondjam, még tehetősebb ember volt: a mások verejtékes munkájából gondta­lan, dorbézoló jólétet teremteni magá­nak, vagyont gyűjteni mások kizsaro­lása, kizsákmányolása árán, vagy ha ez nem menne, akkor megakadályozni azo« kát a becsületes dolgozó parasztokat a munkában, akik eddig a bérlői voltaic» Ha jól meggondoljuk, lényegében mind a két módon veszedelmes a fondorke- dása és egyformán árthatna nekünk. De a balotaszállási tanácsot sem kell fél­teni! Bár a balotaszáLlásiaknak nem ke­nyere a ravasz számítás, az alakosko­dás, — meg tudják akadályozni, hogy Czékus Balázs szabotálja a munkát. BL R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom