Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BACSKISKUNMEGYíl PXPTBIZOTTSXGANAK LAPJA Vin, ÉVFOLYAM, 18G, SZÁM |rg gQ fillér A. kollektív vezetés a pártvezetés legfőbb elve sák felelősségüket, lealacsonyít­ják a vezető pártszerv szerepét, Ez a pártonbelüli demokrácia súlyos megsértése, Az ilyen helytelen dolgok arra vezetnek, hogy egyes pártbizottságok néha nem eléggé megalapozott határozatokat hoznak, Pártunk Központi Vezetősé­gének határozatai alapján ki­dolgozott kormányprogramm megvalósításának egyik döntő alapfeltétele a kollektív vezetés elvének érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink munkájában érvényesül messzemenően pártdemokrácia. A vezetőség tagjai, a pártbizottságok az egyes elvi kérdéseket mélyreha­tó tanúimén/ozás után kő/ceon vitatnak meg és kollektív mun­kával alakítjuk ki azokat a ha­tározatokat, amelyek a pártszer­vezet, vagy pártbizottság hely’ politikájának kialakítása, veze ttse szempontjából döntő jelen­tőségűek. Az így született hatá­rozatok az aktivisták, a pártve­zetőségi tagok, a pártbizottsá gok tagjainak tapasztalatai, ja­vaslatai alapján készülnek el pártunk politikájának, a közpon­ti határozatoknak a nelyi kon­krét jelenségeknek figyelembe­vételével. Jelenti a kollektív ve eetés azt is tehát, hogy szab'] don érvényesül a párt életében a bírálat, önbírálat, A Pravda egyik legutóbbi ve­zércikke azt írja: „A kommu­nista párt a magas eivszerűség, a kollektív vezetés szellemében neveli kádereit, abban a szel­lemben, hogy az egyes vezetők alá tudják rendelni akaratukat a kollektíva akaratának.“ Egy­általán nem mondhatjuk azon­ban el azt, hogy ezeknek az el­veknek a maradéktalan érvé­nyesítése érdekében mindent megtettek volna pártszervezete­ink, pártbizottságaink. Ezen a területen súlyos hibák mutat­koznak. Egyik legutóbbi cik­künkben részletesen elemeztük a kalocsai járási pártbizottság munkájának viszonyát a kollek­tív pártvezetés elvéhez. Meg kell mondanunk az ott felvetett hibák, hiányosságok egyáltalán nem egyedi jellegűek. Kisebb- nagyobb mértékben legtöbb pártszervezetünkben és pártbi­zottságaink jórészében is megta­lálhatók. Nem készítik elő meg­felelően az üléseket, a napiren­di pontok tanulmányozására nincs megfelelő idejük a párt- bizottság tagjainak és a meghí­vottaknak. A beszámolókat, ja­vaslatokat leggyakrabban maga a pártbizottság, vagy pártszer­vezet vezetője készíti. És nem egyszer hosszú és időfecsérlő vita ellenére sem alakul ki olyan elmélyedt, felelősségteljes mérlegelése a javaslatoknak, mely elengedhetetlenül szüksé­ges lett volna. Ennek egyik oka, eredője az, hogy a beszámolók pem készülnek el kellő időben. A beszámolót tartó funkcioná­rius gyakran csak az ülés előtti napon kezd hozzá — egyedül — elkészítéséhez. Erről a gyökeré­ben helytelen módszerről így ír a Pravda: „Az ilyen munka- módszerek csökkentik a pártbi­zottság tagjainak jogait, aláás-. A taggyűlések és alapszervi vezetőségi ülések levezetésében Is súlyos hiányosságokat talá­lunk nem egy helyen akadnak olyan funkcionáriusok, akik durvább, vagy burkoltabb for mában, de gátatvetnek a bírá­lat, önbírálat szabad érvényesí­tésének. A nagy Sztálin nem egyszer rámutatott arra, hogy az igazi pártszerű, bátor maga tartás azt jelenti, hogy tudunk kollektíván cselekedni és ké szék vagyunk alárendelni aka­ratunkat a kollektíva akaratá­nak, készek vagyunk elfogadni a bírálatot, sőt igényeljük, kö­telességünknek érezzük, hogy a pártmunkában a legszélesebb dolgozó tömegek bírálatára tá­maszkodva végezzék munkáju­kat munkatársaink. Elég gyakori jelenség még ná­lunk, hogy az egyes alapszer­vezetek nem tartanak rendsze­resen vezetőségi üléseket, tag­gyűléseket. Ezt ma egyik-másik pártbizottság azzal indokolja hogy a cséplés, behordás, a be­gyűjtés idején nincs idő ülé­sezésre. Az ilyen pártbizottsá­gok, pártszervezetek, pértveze- tők általában minden időszak­ban, minden évszakban gyár­tanak hasonló elméleteket, hiá nyosságaik, hibáik palástolásá­ra. Már pedig a kollektív veze­tés elve megköveteli, hogy min­den alapszervezet gondosan elő­re elkészített munkaterv alap­ján dolgozzék. Ebben a munka­tervben megvannak jelölve a legfontosabb feladatok és a fe­lelősök is, akik a pártszervezet egésze előtt felelnek a rájuk bí­zott feladatok végrehajtásáért, A tervszerű munkából egyene­sen következik az is, hogy a kollektiven született határoza­tok, intézkedések végrehajtását rendszeres ellenőrzés kíséri. Hi­szen a kollektív vezetés nem zárja ki, sőt egyenesen feltéte­lezi azt, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek vezetői, vezető­ségi tagjai egyéni felelősséggel eltelve végzik munkájukat. Ez a felelősség azt jelenti, hogy fe­lelnek a párt előtt a rájuk bí­zott munkaterületen végzett munkáért, a felsőbb pártszervek határozatainak maradéktalan végrehajtásáért. A kollektív vezetés érvénye­sülése feltételezi azt, hogy funk­cionáriusaink olyan személyi tu­lajdonságokkal rendelkeznek, mint a szerénység, tömegek len­dületébe, alkotóerejébe vetett bizalom és. az az eltökélt szán­dék, hogy mint kommunistának, mindig és mindenkor dolgozó 1953. AUG 9, VASARNAP A rémi Kilián György tsz-ben szorgalmasan folyik a cséplés. A termelőszövetkezet ősziáxpája holdanként 16, a 80 hold kereszt- sorosán vetett búzájuk pedig 20 mázsás átlagtermést biztosított. A bajai járásban fokozni kell a tarlóhántás és másodvetés menetét A hajul járásban nagy a lemaradás a tarló- hántásban és másodvetésben. A legnagyobb hiány ÉrSekcsaná- üon mutatkozik. A termelőszö­vetkezetek 565 holdra tervezet* tarlóhántásából mindössze 19 holdon végeztek, az egyéniek pedig 319 holdból csupán 39 holdon, míg a másodvetés ösz- szesen’27 holdon történt meg. A bajai gépállomás nem t^t ele­get szerződésbeli kötelezettsé­gének, s most a terma őcsopor- tok az időben megérkezett vető. maggal nem tudják, mit kezdje­nek. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok viszont vetnének, de a számukra kiutalt vetőmag nem érkezett meg. Kézenfekvő volna, hegy a termelőszövetkezetek ve­tőmagkészletéből' jusson a Szá­mukra, ha a bürokrácia nem szólna bele. így most az a hely­zet, hogy ahol vethetnének, ott nines a talaj előkészítve, ahol viszont a talaj kész, ott pedig nincsen vetőmag, tehát a má­sodvetés sem így, sem úgy nem folyik. Nemesnádudvaron a me­zőgazdasági állandó bizottság eredményesebb munkát végez. Itt már 439 holdon kész a tarló­hántás és 132 holdon a másod- vetéss ~ —T-—I terv te'jesitése A silfríilSi I körUi is hibák vannak. A termelőszövetkezetek az előírt 558 köbméterből mind­össze 40 köbmétert silőztak el eddig, az egyéniek az 556 köb­méterből még semmit, Érsek* csanádon tehát ennek érdekében is jobb felvi ágosító munkát kell végezni a tarlóliántás és má* sodvetós sürgetésével egy idő* ben, A versenytárs községek segítik a lemaradt Siikösdöt Süküsd a bajai járás közsé­gei között folyó versenyben igen lemaradt. Vaskút, Bács. bokod, Duenok gépállomásai azonnal a község segítségére siettek. Az első napi 4 vagonos csépi és i eredmény már másnap­ra 10 vagonra emelkedett és azóta is napról-napra növekszik. A cséplőgépek versenyében a vaskút! gépállomás gépei vezet* nek 159 százalékos eredmény- nye). közvetlen mögötte haladt Bácsbokod 121 é3 a dusnoki 101 százalékos tejesítéssel. Meg* gyorsult a beadás üteme isj kocsi-kocsit ér az átvételi he* lyeken.. jVjaponta egyre több táv- ' irat érkezik a megyei pártbizottsághoz, amelyben köz­ségek és termelőszövetkezetek örömmel jelentik a csépiés be­Szakmár a begyűjtési verseny elsőségéért harcol Jó ütemben halad a cséplés és begyűjtés Szakmáron. Egy­másután telnek duzzadásig a dolgozó parasztok zsákjai és a mag­tárak, a jó termésből könnyen tesz eleget mindenki beadási kötelezettségének. Az a tény, hogy a községben nincs egyetlen hátralékos, egyetlen gazda sem, aki ne a cséplőgéptől teljesítette volna kötelezettségét — arra veil, hogy Szakmár község dolgozó parasztsága a járásban jelenleg elfoglalt második helyről az első­re akar kerülni. Ennek a harcnak Is vannak élenjárói. Tóth Ist­ván felsőereki középparaszt földje 13 mázsás átlagtermést ho­zott, s a búzája hl. súlya 85 volt. A beadás 100 százalékos telje­sítése után 52 mázsa búzája vár szabadpiaci értékesítésre. Tóth István abban is példát mutat, hogy kukoricáját háromszor ka­pálta, ötször ekézte, a 48 kilogramm tojáselőírást 105 százalékra teljesítette egészévi soványbaromfibeadásával együtt és rendezte háromnegyedévi adótartozását is. Példamutató gazda Kapitány István is. Nagy lelkesedéssel készül a mezőgazdasági kiállításra, ahová többfajta terményen kívül 300 mázsás átlagtermésű cukor­répájából is hoz. fejezését és a gabonabegyüjtésl tervek teljésítsét. Kunbaján és Hercegszántón 6-án, azaz tizen­négy nappal a határidő élőt0 mind a termeöszövetkezetekj mind az egyénileg dolgozó pa* rasztok eleget tettek beadási kötelezettségüknek, T igyanezt jelentette Ne* mes'nádudvar, Felső- szentiván, Dávod és Érsekcsa* nád. Baja városa 7-i keltezésű táviratában közli a begyűjtés 100 százalékos te j-esf-ését. Apos- tagon a cséplés fejeződött be az egyénileg dolgozó parasztok szérűjén. a A BAJAI álami gazdaság be­mutatóján szerepei a keresztso- rosan vetett, a legújabb agro* technikai eljárásokkal kitenyész­tett öszibúza, amely ebben az évben 21 mázsát termett hol. dánként. S bemutatja a gazda­ság az 5000—6000 liter tejho. zamú teheneit. Miért van lemaradva Úszód község a behordásban? ÚSZÓD község határát jár­va az az érzése támad az em­bernek, hogy itt mindenki mély álomba merült. Kilométereken át nem iá ni a határban sem embert, sem lófogatot, A ga­bonakeresztek százholdakon érintet énül sorakoznak egymás mellett. A behordás , állásáról nem tud pontos képe? nyújtani tanácselnök, de anélkül is könnyen megállapítható, hogy 30—40 százaléka még a fö de­lien hever a learatott gaboná­nak. S ha továbbra így halad a behordás, előreláthatólag augusz­tus végére nem sok gabona marad kint. MIVEL. OKOLJA meg Ru­mann elvtárs, a községi tanács elnöke a súlyos lemaradást? Az- . , zal, hogy a legnagyobb erőfe­ticpu.uk érdekeit kelj szolgálni, kzítc^ mellett som tndia. össze* hívni, illetve mozgósítani az ál­landó bizottságot és senkitől nem kap semmilyen segítséget. Ugyanakkor hivatkozik arra, hogy nincs a községben elég cséplőgép és a csép őgépelc hiá­nya miatt nem tartja szükséges­nek előre sürgetni a öehordást. PERSZE felelősség terheli a lemaradásért a járási tanács mezőgazdasági osztályát is. Mindenre van idejük a mező­gazdasági osz'ály dolgozóinak, ckak éppen a gabonabehordás elősegítésére nem érnek rá. Pe­dig mozgolódásban egyá'talán nincs hiány a mezőgazdasági osztály dolgozói részéről. Egész nap motorkerékpáron ide-oda kelesével, hármasával. Bár alig­hanem van valami tervszerül íen- ség ebben a szágu dozásban, amit az a tény; lg igazol,. hogy augusztus 5-én pé'dául Faj-sz községben hat instruktor is járt. Záporként zuhogtak a nagyszerűnél nagyszerűbb szem­pontok a tanácselnök fejére. Mindenről volt szó — csak ép­pen a hordás és a cséplés meg­gyorsításáról nem. MEGYÉNK területén egyre jobban kibontakozik a munka- verseny annak érdekében, hogy néhány napon beiül végezzünk a behordással és cséplésse'. Jó lenne, ha végre Úszód község is felébredne és gyorsan behozná súlyos lemaradását, S helyes lenne, ha a járási tanács me­zőgazdasági osztályának in­struktorai változtatnának egy kicsit munkamódszerükön. Az ide-odaezáguldozás he yett terv­szerűbben dolgoznának. Hepp József, megyei tanács* Egyre több község és termslőszövetkezet jelenti a csépiés befejezését és a gabonabegyűjtési terv teljesítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom