Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-07 / 157. szám

Hogyan készült tel a kiskuntiiajsai gépállomás a cséplési, tarló hántási és másod vetési terv maradéktalan végrehajtására ? Gépállomásunk a legfelelősség- teljesebb munkaszakaszhoz érke­zett: a gabonatermés gyors, vesz- leségnélküli betakarításához. — Feladatunk a tavalyihoz viszo­nyítva sokszorozott, inéit gazda­gabb a termés, községünkben a tavaszibúza a kalászosterületet is megnövelte, de legfőképpen: a cséples elvégzése idén kizáró­lag a gépállomás feladata. Erre a nagy munkára 51 csép- ïôszekrény és 2 kombájn áll tenderezésünkre. A betakarítás­ra való felkészülés alapjának a gépek szakszerű, lelkiismeretes kijavítását tekintettük — ami határidőre meg is történt olyan minőségben, hogy az átvételkor alig akadt néhány kisebb hiba. Javító brigádjaink versenyét ál­landóan értékeltük és jutalmaz­tuk — a verseny alapján pedig a napi szakmai és politikai okta­táson keresztül teremtettük meg. mindenegyes dolgozóval megért­tettük: az ország és saját szem­pontjából mit jelent, hogy jól ki­javított gépek ihduljanalt mun­kába. A javításokhoz szükséges alkatrészt és anyagot elfekvő hulladékokból nyertük. Május 31-ig, azaz öt hónap alatt 89.000 forint megtakarítást értünk el ilyen módon, vagyis többet, mint az egész tavalyi esztendő­ben. Az erőgépek javítását más mó­don kellett biztosítanunk, mert közben a talajmunka is folyt. Július 5*én már 17 cséplőgépünk dolgozott A munkaszervezést, a rajorl- és menetlrányterv elkészítését igyekeztünk legjobban megolda­ni. A brigádszervézetek élére 5 hónapos iskolát végzett dolgozó­kat állítottunk. A gépek ugyan­azon területen csépelnek majd, ahol az őszi és tavaszi talajmun­kákat végeztek. A tervezésnél a termelőcsoportdk munkaerejét vettük legdöntőbben figyelembe. Ahol kevés volt, oda irányítot­Miben látjuk a verseny jelentőségét és célját y Csökkentik a földadót és a beadást azoknál a termelőknél, akiknél elemi kár terméskiesést okozott A dolgozók politikai felkészí­tése önmagától hozta a verseny­szellem kialakulását. A vállaiá­sok között kiemelkedő Tóth Jó­zsef munkacsapatáé, amely ta­valy a megye legjobb, az ország hatodik cséplöcsapata volt s mint ilyen, 6500 forint jutalmat is kapott. Idén is lelkesen fel­készült a munkacsapatok közöt­ti verseny megindítására, vállal­ta, hogy 1070-es gép után au­gusztus 5-ig 55 vagon gabonát csépel el. Kovács Mihály felelős traktorvezetőnk — aki június hó 10-ig talajmunka tervét már lit százalékra teljesítette — Farkás Jánossal együtt napi 200 mázsás teljesítményt és az óragrafikonos munkamódszer alkalmazását vál­lalta. A cséplés mellett 1500 hold tai'ló vár határunkban gépi szán­tásra. Már most valamennyi gzántógépünk kint dolgozik, hogy határidőn belül biztosítsuk a tarlóhántás elvégzését. Ezen felül az a hat traktor, amely ter­melőszövetkezeteinkben csépel — éjjeli műszakban végzi a tarló- buktatást. A versenyvállalások között ott található minden olyan dolgozónk neve is, aki a tarlóhántás és másodvetés sike­réért tett felajánlást. Bóna Im­re például vállalta, hogy július 20-ra befejezi éves talajmunka tervét, Jókai Teréz 200 hold má­sodvetés alá történő szántást vé­gez. A verseny nyilvánosságának biztosítása Dolgozóink tudják, hogy a verseny segítségével nemcsak a kenyerét biztosítják hamarabb, öé többet is keresnek, hogy jobb munkával esősorban őggutguta*. Ezért a szántógépeket fokozot­tabban ellenőriztük, megkíván­tuk a gondosabb karbantartást. Megmagyaráztuk a dolgozóknak: ezeknek a gépeknek alapos ja­vítására mér nem lesz idő — ezért úgy vigyázzanak, hogy erre ne is legyen szükség. S valóban, amikor traktoraink június 15-- 20 között behúzattak, csupán gondos átvizsgálásra volt szük­ség, minden komolyabb javítás nélkül. A gépek javítása mellett pár- huzámosán folyt a dolgozók elő­készítése a cséplésre. 20 dolgo­zónk egy hónapon át egésznapos szakmai és politikai tanításban részesült, a többi 31-et munka­idő után oktattuk. Hasonlóan foglalkoztunk az 1020 főből álló éséplömunkacsapatok előkészíté­sével is. Ezek tagjai már a vá­lasztási agitáció során segítettek népnevelőinknek — többek kö­zött ismertették a begyűjtési rendeletet is stb. — s természe­tesen a cséplés és begyűjtés so­rán is agitátorként dolgoznak. A lelkes készülődést bizonyítja, hogy a munkacsapatok vezetői, tagjai gyakran felkeresnek ben­nünket, sürgetik a megindulási — de az elmúlt vasárnapon pl. hívás és figyelmeztetés nélkül valamennyi cséplőgépnél dolgozó traktoristánk is bejött a gépál­lomásra, hogy utoljára tüzetesen átvizsgálják gépeiket, tűk a két aratógépet, jól tudván, hogy gyors cséplés csak időbeni aratás nyomán lehetséges. El­gondolásunk helyesnek bizo­nyult. A csolj óspálosi Lenin ter- inelőcsoport például a kombájn, aialógép és az időben kiküldött cséplőgép segítségével július hó 5-ig már teljesítette gabonabe­adási kötelezettségét. Ugyanéi te­liz időponttá már 17 cséplőgé­pünk dolgozott a gépállomás körzetében. nak biztosítják a magasabb élet- színvonalat. A községi tanácsoktól az oda beérkezett jelentések alapján minden este telefonon megkér­jük gépeink eredményeit, feldol­gozzuk és másnap a körzeti ag- ronómusok segítségével minden géphez eljuttatjuk az 5 legjobb és 5 legrosszabb teljesítmenyt. Ot naponként valamennyi gépről írásos versenyhíradót szerkesz­tünk. A gépeket versenytáblács­kákkal láttuk el, az alábbi ötlet szerint. A tábla egyik oldalai: piros zászló jelzés alatt áll a munkacsapat napi vállalása (óra­grafikonos módszer esetében a? egy órai) s a tábla másik felén zöld zászló alatt a teljesítmeny helye. Amennyiben a vállalás teljesítve van, a piros zászló ke­rül a teljesítmény oldalára, — ha nem, akkor megmarad azon a részen a zöld zászlócska. Így a munkacsapat távolabb dolgo­zó tagjainak nem kell a géphez szaladni, távolról egy pillantásra megláthatják az eredmeny állá­sát. Az irányítást illetően: a veze­tőség minden hajnalban röviden értékeli az előzőnapi munkái, megbeszéli a feladatokat — maju naponta a területen ellenőrzi a gépek és a beosztottak munká­ját. Kétnaponként pedig a bri- gádvezetők, körzeti mezőgazdá­szok és mechanikusok bevonásá­val tartunk megbeszélést. A felelős vezetőknek segítsé­gükre siettünk azzal is, hogy há­zilag elkészített szakmai útmu­tatóval láttuk el őket, az összes műszaki hibák és azok kijavítási módjának feltüntetésével. Mindezeket a feladatokat erős­kezű vezetéssel, a vezetőségen belül a legszorosabb együttmű­ködéssel, mindenkor és minden­ben a pártszervezetre, gépállo­másunk kommunistába támasz­kodva oldjuk meg. Tavaly hasonló munkaszerve­zéssel dolgoztunk s gépállomá­sunk a csépiésben a inegye első­je, az ország kilencedik adomá­ba lett. De sajnos — tavalyról nemcsak a jó tapasztalatokat hoztuk át, hanem a rosszakat is. Például eddig az idén is meg­feledkeztünk arról, hogy eleven párosversenyszerződést kössünk más gépállomással. Ezt azonban most felébredve, pótoljuk. Ver­senyre lépünk járásunk másik gépállomásával, a kiskunfélegy­házival, hogy ilyen úton is biz­tosítsuk a csépiésben, illetve be­gyűjtésben járásunk elsőségét. Hogyan segíthetik munkánkat az egyéb szervek és azok in­struktorai? Az irányításra csak a gépállo­más igazgatója jogosult, mert csak így biztosítható a tervszerű munka. A minisztertanács erre vonatkozó határozata előírja: az Igazgató ne engedje meg, hogy egyetlen szerv is beleszóljon a vezetésbe a megyei igazgatósá­gon kívül. A gépállomás igazga­tója, aki a dolgozók élén a nép kenyeréért harcol, joggal elvár­ja, hogy bárki — tekintet nél­kül arra, hogy honnan jön — úgy lépjen fel, mint egyenlő az egyenlővel, mint azt a kommu­nista erkölcs diktálja. A szilárd, egyszemélyi vezetés­hez tehát párosulnia kell a me­gyeszékhelyről és a járástól ér­kező instruktorok segítségének. Ezek az instruktorok mindenek­előtt szakképzett, lelkiismeretes, emberséges dolgozók legyenek. Mert az a tapasztalatunk, hog) legtöbbször inkább gátolják a tervszerű munkát éppen azzal, hogy egyikük-másikuk nem eleg szakképzett, nem elég lelkiisrne- letes és a fellépése is inkább ag­resszív, mint meggy ózó. Ilyen pl. a kiskunhalasi városi lanacc- tcrvelöudóju: Szűcs elv társ, aki — bár csak két alkalommal jáil még a gépállomáson — de fellé­pése mindenkor lekezelő, duivu volt, régi botosispánia, vagy zu- pásórmesten e einelékeztelett bennünket, semmint a népi ta­nács dolgozóját a. Szűcs elvtár­son kívül Szeri elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa is gyakran fenyegetőzik indokolat- lunul a legszigorúbb felelősség- levonással és ok nélkül meggon­dolatlan kijelentéseket tesz u gépállomás vezetőségére. ‘A megyei igazgatóságtól, sót az ÁMG főigazgatóságtól is na­gyobb segítséget várunk, min: amit eddig kaptunk. Különösen a műszaki osztálytól, amelynek beosztottjai igen ritkán járnák hozzánk és konkrét támogatás helyett íróasztal mellől sokszor felelőtlen ígéretekkel akarnak sogíteni. Ilyen maradt a még hiányzó 11 darab cséplőmeghaj- ló traktor, amelyeknek a szolno­ki gépjavítóból rég itt kellene lenniök. Helyettük július 3-án —- tehát amikor a cséplés már meg­indult — értesítést kaptunk, hogy a gépek egyrészét Bajáról, másrészét Balassagyarmatról kell elhoznunk. Mi nem támaszkodunk egé­szen a megyei igazgatóságra, de azt a segítséget, amelyet ritkán kérünk, el is várjuk. Olyan se­gítséget kérünk, amilyent Bok- kon elvtárs, a politikai osztály munkatársa szokott adni, hosz- szabb ideig itt tartózkodva, lel­kiismeretesen a területen meg­győződve a hiányosságokról. Csak Ilyen módon, az egyéb szerveknek ilyen formájú támo­gatása mellett tudja biztosítani gépállomásunk a nagy cél eléré­sét: az új kenyér szem veszteség- nélküli gyors betakarítását, hogy ezen keresztül is hozzájáruljunk kormányunk célkitűzéseinek megvalósításához: az életszínvo­nal gyors emeléséhez. Kiskunmajsa, 1953. július 6, Sebők Antä! pol. helyettes. Fleischer Sándor igazgató. Dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája és a kedvező időjárás következtében az idéh gazdag gabonatermést takarí­tunk be. Az eddigi cséplési étedrnények teljes mértékben igazolják a jó terméskilátásokat. Egyes helyeken azonban elő­fordult az is, hogy a bőséges éső miatt a gabonaföldek egy része huzamosabb ideig víz aia került. Szórványosan egy-két községben — a jégeső is némi kárt okozott a gabonában. — Mindezek az egész gabonaterü­let egy csekély részén kisebb- nagyobb terméskiesést okoztak. A dolgozó parasztok több helyről kérték, hogy az elemi károk miatt csökkentsék a ga­bonabeadást és a földadót. Kor­mányunk helyt adott ezeknek a kérelmeknek, s ezért azokat u terméskieséseket, amelyek elemi kár miatt következtek be, mind az egyéni termelőknél, mind a termelőszövetkezeteknél, figye­Megyénjt gépállomásai között széleskörű verseny indult meg az aratási és cséplési munkák mielőbbi elvégzésére, A nyári munkákban eddig a legjobb eredményt a csáf. aJjai gépállomás érte el, ahol az egy aratőgépre esd át­lagos napi teljesítmény július 4-ig 23.6 kh, míg az egy trak­torra eső tarlóliántáe napi átla­ga 19.1 hold. Az ara.ógépkezelök versenyé­ben továbbra is Makkul Antal vezet 145 holddal. A napok­ban (ért át az öragraflko- nos módszerre. Ezzel a módszerrel a pénteki napon 20 kh búza leáratárát tudía elvégezni, annak ellenére, hogy a gabona nagy része erő­sen le volt dőlve. Vállalta, hogy lembe veszi és a kár nagyságá­nak megfelelően mérsékli a ga­bonabeadást és a földadót. A begyűjtési, a pénzügy-, a kül- ügy- és a földművelésügyi mi­niszter együttes utasítást adott ki, amelyben intézkedik, hogy a vízkár nagyságát a termelő kérelme alapján a járási tanács­tól kiküldött kéttagú bizottság, a jégkárt pedig az állami bizto­sító kiküldöttei a legrövidebb időn belül állapítsák meg. Az utasítás előírja, hogyha az ele­mi kár következtében a termés- kiesés 25—50 százalék között van, a földadót és a gaboné be­adást 25 százalékkal, ha pedig 50—75 százalék között van, 59 százalékkal kell csökkenteni. Ha a kár meghaladja a 75 százalé­kot, akkor a gabonabeadust is és a földadót is 75 százalékkal kell mérsékelni. Ha az elemi kár következtében a termés tel­jesen elpusztult, akkor az össze; földadót és a gabonabeadást el kell engedni. (MTI) az arait ás még hátralévő időtar­tama alatt minden nap elérj ezt a teljesítményt, A legjobb aratógépkezelők : Makkai Antal. Lajosmlzse 145 kh, Mojzes János, Csátalja 94 hold, Legjobb kombájnvezetők: Id, Ucsik János, Borota 81 hóidat aratott le. amelyről 1098 mázsát csépelt él. Palásti Lajos Csátalja. szintén 81 holdon vég­zett az aratással, 1068 mázsát takarított be, Daróczi József. Bácsbokod, 67 hóidról 121Ó má­zsáit csépelt el, filenjárnak a növényápolásban; Csekei István, Csátalja,- 731. hold. Bognár József, Hartá; 631 hold. Sörös Bé a, Kiskunfélegy­háza, 449 hold, I ‘ Gyűlik az előcsépelt gabona a jászszentlászíói raktárba Jászszentlászlóia kihúzatott a cséplőgép, hogy megkezdje az eiőcséplést. A falu nem várta készületlenül. A községi tanács a rendelet megjelenése után azonnal hozzáfogott a széleskörű tuda­tosításhoz, kisgyúléseken, értekezleteken, falitábla, hangoshíradó és minden egyéb útján ismertette a falu parasztságával az elő- cséplés módját. Az ellenség, a falu kulákjai azonban azonnal akcióba léptek. Azt kezdték huesztelni, hogy a rendelet szerint beadandó meny- nyiség nem fog beszámítani a beadási kötelezettségbe. A dolgozó parasztok azonban nem hiába vannak bizalommal a tanácshoz min­den kétes kérdésben. Nem hitték el az ellenség szavát, hanem a kételkedők egyenesen bementek a tanácsházára, bejelentették, hogy milyen hangok járják. Majd amikor megtudták, hogy hazug rémhír csupán, maguk járták végig a szomszédokat és buzdítot­ták őket a gyors behordásra. Az ellenség célja, hogy minél kevesebb előcséplés legyen —« nem sikerült. 28 dolgozó paraszt kért eddig a községben engedélyt, egyetlen napon tízen keresték fel a tanácshézát. A becsületes dolgozó parasztok így adtak választ az ellenségnek. Azok, akik el­csépeltek, azonnal beszállították az államnak járó részt. Váradi László elsőnek vitt be 82 kg. rozsot, majd Oláh I., ifj. László Imre, Kürtösi József, Virgonc István és többen szállítottak gabonát a raktárba. Ha még volna valaki, aki kételkednék, azoknak meg­mutatják a szabályosan kiállított vételijegyeket és biztatják őket: nem tilos bemenni a tanácsházára és megnézni a begyűjtési cso­port szobájában a szabályszerűen elkönyvelt tételeket sem, ami azt bizonyítja, hogy egyetlen deka gabona sem vész el a beadási kötelezettség teljesítéséből, Az egyénileg dolgozó parasztok előtt olyan példa van a be-< adási kötelezettség pontos teljesítésére, mint a Lenin termelőszöi vetkezet, amely péntek estig 64 mázsa rozsot csépelt el és még ugyanaznap vagonbarakolt 49 mázsát. A csoport az aratásban is példát mutat. Gépi segítség nélkül, kézierővel dolgoznak, 23 pár aratja a bő termést. Szombaton már csak 20 hold volt hátra a rozsból és 54 hold búza. A munkák meggyorsítására vállalták, hogy vasárnap is aratnak és csépelnek. De nem pihen a többi kéz sem, Az asszonyok, akik az aratásból kimaradtak, kapálnak és kötözik a szőlőt, — de a learatott táblák helyén is szorgos munka folyik, vetik a kölest és az egyéb másodnövényt. Kombáj nvezetőink, aratógépkezelőink versenyben a gyors betakarításért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom