Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMEGYËI PAkTBIZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, HO. SZÁM Jra SO fillér 1953. JUNIUS 17, SZERDA A MAI SZAMBÁN Ä Magyar Dolgozók Pártja Bácsmegyci Bizottságának megbízatása a DISZ-bizottságok és szervezetek részére az 2953-as évi betakarítási és begyűjtési békeversenyre, ■— Hogyan készül tel Vaskút község pártbizottsága az aratásra és a cscplcsre. — A homokmégyiek versenye a Békc-Világtanács tiszteletére. — Fordítsunk több gondot a növényápolásra. V. A Béke-Világ'tanács budapesti ülése A páríaktíva értekezletek elé Amikor a hadsereg v alamilyen döntő jelentőségű ütközet előtt áll, a vezetők, a legkeményebb harcosok kidolgozzak a támadás tervét, még szorosabb egységbe fogják soraikat és az elsők között harcolva, saját példájuk erejével sokszorozzák meg a harcosok lendületét és minden nehézséget leküzdve vívják si a diadalt. Falun ma döntő (elentőségű ütközet előtt állnak a kommunisták és velük együtt a falvak dolgozói. Közvetlenül ott állnak a jövőévi kenyérért folyó harc küszöbén. Ez a nagy feladat azt követeli meg, hogy még szorosabb egységben, a dolgozó tömegekre támaszkodva vívják meg a harcot falusi kommunistáink. A közeljövőben az aratás, cséplés és a begyűjtés maradéktalan végrehajtásának harci feladatait tárgyalják meg alun a kommunista aktívaérte- tezletek. Az alapvető kérdés az, íogy megértsék falusi elvtársa- nk, hogy a bőséges termés betakarítása, a begyűjtés gyors és maradéktalan megszervezése és lebonyolítása ma a legfontosabb politikai feladat falun. Termésünk gazdagnak ígérkezik, de nem tudunk végképp hátatfor- ditani a nehézségeknek, nem tudunk döntő változást hozni közellátásunk területén, ha nem harcolunk következetesen a szemveszteségmentes aratásért, a gyors és minőségileg kifogástalan cséplésért, betakarításért s aa nem mozgósítjuk dolgozó parasztságunkat a beadási tervek maradéktalan, már a cséplőgéptől való teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink vezetőinek egyrészéből indokolatlan és semmivel meg nem magyarázható túlzott optimizmus kapott lábra. Egyesek úgy képzelik, hogy a dúsnak ígérkező termés egymagában elegendő biztosíték arra, hogy a nagy csata biztos győzelemmel végződjék. Ez azonban egyáltalán nincs így. Ezért még komoly erőfeszítéseket kell tenni. Az aktívaértekezleteken tehát meg kell tárgyalni részleteiben a minisztertanács határozatát, s mozgósítani kell a falusi kommunistákat a határozat végrehajtásáért folytatott politikai felvilágosító munkára, fel kei! ébreszteni bennük a példaadás, a harckészség akaratát és lendületét. Hasznosítania kell pártszervezeteinknek, pártbizottságainknak azokat a nagyszerű harci tapasztalatokat, melyeket az elmúlt év nehézségeinek leküzdése és a választási politikai munka idején szereztek a falun dolgozó elvtársak. Azzal a hamissággal és lendülettel kell neki- állni az aratás, cséplés és a begyűjtés megszervezésének, mely pártszervezeteink, pártbizottságaink munkáját a választások idején jellemezte. Mert hiába hoznak pártbizottságaink, vezetőségeink nagyszerű, előremutató határozatokat, ha nem harcolnak lendületes politikai munkával ezeknek a határozatoknak végrehajtásáért. Ezért kell most minden erőt összpontosítanunk a növényápolási munkák jó végrehajtására. Ezért kell a kommunista példamutatás erejével magunk után vonni a falu dolgozóit és ezért szükséges a választások után lanyhuló politikai felvilágosító munka lendületét maximálisra fokoznunk. Falun elsősorban a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság között kell széleskörű politikai munkával megmagyarázni a minisztertanács határozatát, amely azt írja elő, hogy az első gabonát a hazának kell adnia a cséplés megkezdése után minden dolgozó parasztnak, termelőszövetkezetnek. Ez elsősorban maguknak a dolgozóknak a legközvetlenebb egyén: érdeke. A község, a termelőszövetkezet a beadási kötelezettség teljesítése után ugyanis azonnal megkapja a szabadpiaci értékesítés jogát és minden korlátozás, megszorítás nélkül értékesítheti eladásra szánt készleteit. A kommunistáknak kell az első sorokban harcolnia azért, hogy a szabadpiaci értékesítés lehetőségeivel maradéktalanul és minél gyorsabban élhessenek falvaink, községeink dolgozói. Ezt a csatát azonban csak úgy nyerhetjük meg, hogyha következetes harcot folytatunk a falusi osztályellenség kártevése, szabotázsa ellen. Agitációnkban le kell lepleznünk az ellenség munkáját, amely minden erejével arra törekszik, hogy meggátolja terveink teljesítését. Pártszervezeteinknek, a falu minden kommunistájának az előttünk álló nagy ütközet sikere érdekében fokozottabb mértékben kell támogatnia a mezőgazdasági versenymozgalmat, amely az utóbbi időben komoiy lendületet vett. A verseny ki- szélesítése, tömegméreteinek fokozása komoly biztosíték arra nézve, hogy a minisztertanács határozatát maradéktalanul végrehajthassuk és megvethessük jövőévi fejlődésünk alapjait. — Az aktívaértekezletek tehát legyenek harcos indítói az aratás, a betakarítás és a begyűjtés nagy harcának, kiindulópontjai annak a széleskörű politikai, szervezési munkának, melynek sikerétől függ a harc sorsa, melynek eredménye újabb fokmérője lesz párttagságunk helytállásának, tántoríthatatlan békeakaratának, A Béke-Világtanács budapesti tanácskozásán Emanuel d’As- tier de la Vigeiic tar'.otta a megnyitó beszédet. Bevezető szavaiban aláhúzta annak a jelentőségéi, hogy március hónap folyamán megbeszélések kezdődtek és a tárgyalások újra megindu tak a nagyhatalmak közölt. Megindul: egy párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesü t A lamok között. Ke- le en a Szovjetunió kormánya ünnepélyesen beje enlette: minden kérdés békésen megoldható, nevezetesen az Egyesült Államokkal is. Nyugaton Eisenhower elnök vá asza törte meg a hosszú csendet. Ez a két esemény, az újrakezdett fegyverszüneti tárgyalások és a megkezdett párbeszéd a két nagyhatalom közölt azért yo't lehetséges, mer: megelőz le őket a bene erőinek nagy bécsi találkozója, melynek lefolyása nagy visszhangra taiáit a népek körében. A kormányok végül is reagáltak erre az oly erősen kinyi atkoz látott akaratra. így a március ó.a kia akult új helyzet nagy reményeket nyújt a világnak. A helyzetnek ilyen irányú fejlődése a do gok új megvizsgálását és különösen új kezdeményezéseket kíván a vi'ág békemozgalmától. A kedvező körű - menyek pedig az: a köteleseit- ségei ró.ták a Béke-Világta- nácsra, hogy cselekedjen. A szónok a továbbiakban meghatározta a békemozgalmat. — Ez élő mozgalom — mondotta — és o’yan egyszerű és észszerű eszméket használ fel, amelyek a békeszeretö emberiség közkincsét képezik. Megmutatja, hogy ezek az eszmék nem ábrándok. Feszóítja a közvéleményt és a népeket, hogy ezeke: az eszméket jutassák érvényre Kormányaikon keresztül. Ezek az egyszerű és észszerű e'gondolások mindig ugyanazok: az erőszakhoz való folyamodás e ítélése a nemzei- közi kapocsolatokban; a tárgyalások, a taá’kozások és a kereskedelmi kapcsolatok szükségessége; a különböző rendszerek és társadalmi formák békés egy üti élésének lehetősége; a nemzetközi együ'.tműködés szükségessége; a lefegyverzés szükségessége. Figyelemmel kell kísérni az eseményeket, megragadni minden kezdeményezést, minden eszköz: a feszü tség enyhítésére. A továbbiakban hangoztatta, hogy az öt nagyhatalom kö zötlti egyezmény, az úgynevezett , .békepaktum“ továbbra is a legfontosabb célkitűzés. A békemozgalom ma már ott tart, hogy az öt nagyhatalom nem tehette meg többé, hogy nyíltan is tudomásul ne vegye a népek békeakaratát. Ez a jelenlegi helyzetnek fö jellemvonása és a békemozga'om erőfeszítésének következménye. De ez egyúttal a bizakodás egyik oka ist A továbbiakban a felszólaló vázolta azokat az erökeg amelyek még szemben ál nak a tárgyalással. Majd kifejtette, hogy a legcsekélyebb jelt is ki kei hangsúlyoznunk, a legcsekélyebb kezdeményezést is bátorítani keli. Utána rátért a békéért vívott harc döntő tényezőjének a. vázolására. Itt a legfontosabb a népek akciója. Hangoztatta, hogy a béke ügye nemcsak a diplomaták és a kormányférfiak ügye. A dönő tényező a népek akciója. A népeken múlik az. hogy taá'ko- zók jöjjenek létre, hogy siettessék a tárgyalások lefolyását, megakadályozzák a szabolázs- cse.ekményekei; és hogy az aka- dá yokat elhárítsák. A népek és a béke erői nem cselekedhetnek egymástól elkü önülve, ha sikert akarnak elérni. A népeknek meg kell állapodni ok egymással, meg ke l határozniok törekvéseiket és a közös makit és ezeket érvényre kel juttai- niok a közvélemény és a kormányok előtt. Ez a fe adata, ez a szèrepe a Béke-Világtanáes- nak, — Az u*óbbi idők győzelmei és reménységei nagy büszkeséggel töltenek el bennünket. Ez megnövekedett felelőssége: hárít ránk. Emberek mi liői, akik megszabadultak a fé elemtől és bizalmatlanságtól, azí akarják, hogy a béke és a barátság felé vezessék őke: — fejezne be beszédét a hallgatóság tapsa közepette d'Astier de la Vigerie. A Béke-Viliágtanács budapesti (anácskozásán Isabe le B ume be g a parlamenti képviselőnő megemlékezett Yves Farge-ió1., a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról. Szavait a jelenlévők feiá lva halgatták végig. A tanácskozás e ső napján felszóla t Wilhelm Elfes nyugatnémet küldött, vo’it főpolgármester, a Béke-Világtanács tagja. Rámutatott arra, hogy Németország Jelenegl ’ ke.iiéiázakítobtsága olyan helyzetbe sodorta a né met népet, amelybe nem nyugodhat bele. — Németország mai ál’apota Kedden délelőtt a Béke-Világ- tanács ülésszaka folytatta tanácskozásait. Az EFEDOSZ nagytermében már jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött. Elfoglalják helyüket a tanácskozás meghívott vendégei is. Itt van Deák János Kossuth-díjas, a róla elnevezett patronálási mozgalom elindítója, Szöczei — mondotta — nemzeti szerencsétlenség és azzal fenyeget, hogy nemzetközi szerencsétlenséggé nő. Kelet- és Nyugat- Néni: fország öKszetartoznakj nye vük és történelmük révén összenőttek: egy nemzet, egy ku túra, egy gazdasági rend, egy államiság. A nép nem két, hanem csak egy Németországot ismer, nem akar két német részáf amot, hanem csak egy össznémet ál'amiságoí és ezért követeli az egységesítésit. A német nép köve,e ése, hogy a megszálló hatalmak állapodjanak meg egymás között és a nénié ok is egymásközi egyezzenek meg. A tanácskozáson feiszőlalt Hermeió Bezerra Cavalcanti iá Hornok, brazil küldött is. Hangoztatta, hogy a népek a legnagyobb egyetértésben é'heüiek egymással, bármilyen. legyen ideológiájuk, vallási vagy é et- mődjuk. Utána René Bovard svájci küldött felszólalása következett. Kifejtette azt, hogy mindenütt a világon vannak jóindulatú emberek, akik az emberiség legnagyobb részét képezik. Bármilyen hatalmas i? az a kisebbség, amely a profit érdekében csak a tömegek ki- zsákmányo ására gondol, nem sokáig érvényesítheti önző érdekeit. A tárgyalások lehetőségeinek megteremtésére legelőször is vissza kell állítani a tárgya'ásókhoz szükséges feltételeket. A Béke-Világtanács példát mutatott a békéért dolgozó szervezeteknek és nem szűnik meg ebben az irányban tovább .tevékenykedni. Majd Zaiamea, Columbia állam vo.t közoktatásügyi minisztere ' következett, aki azt fejtegette, hogy a békét nem egyszerre, egy küzde'emben nyerjük el; hanem azt naponta kell kivívni. Sándor Kossuth-díjas sztahano-« vista. D. Tóth Mihályné Mező-* túrról jött, a »Bercsényi« tsz tagja, sertésgondozó. Ebben az évben már 410 munkaegységet szerzett. Básti István, a heves-« megyei Kál község egyik megbecsült középparasztja. Begyüjt-.sl kötelezettségét példásan teljesítette, ezzel érdemelte ki azt ti megtiszteltetést, hogy részt vehet Carlos Augusto Leon venezuelai küldött felszólalása Carlos Augusto Leon venezuelai kü'döít felszólalásának bevezető szavaiban arról a hatásról beszélt, amelyet a nemzetközi feszültség a népek é e- tére gyakorolt. Elitélöleg nyilatkozott az északatlanti szerződésről. a bonni és párizsi szerződésekről: és azokról a katonai egyezményekről, amelyek egyes latinamerikai á lamok és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között létrejöttek. — A nemzetközi helyzetnek ezek a következményei — mondó, tita —, ame’yeket a háború hívei kihaszná'nak, kü önösen keserűek La'in-Amerika, számára. Szuverénitásunk és függetlenségünk védelmében kő e- lességünk megváltozhatni ezt a helyzetet. — A mi szabadságmozgalmunk vezérei függetlenségi harcaink közepette hűek maradlak a béke ügyéhez és a mi országaink közötti szövetség létrehozásán fáradoztak, hogy felvehessük a harcot minden újabb leigázási kísérlettel szemben. — A je'en pillanat kiváló alkalmat nyújt nekünk arra, hogy hűek maradván legszebb hagyományainkhoz, részt vehessünk a nemzetközi feszültség megoldásában. .Az ez év decemberében Oarasasban ösisze- üíö X. pánamerikai konferenciának az lssz a kötelessége; hogy népeink érzelmeinek meg- fele ően hozzájáruljon a nemzetközi feszültség megszüntetéséhez — fejezte be hozzásző á- sát a venezue ai küldött. Fe'szólalásávai befejeződött a Béke-Világtanács ülésének első napi tanácskozása. A Béke-Világtanács keddi ülése
