Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-17 / 140. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUNMEGYËI PAkTBIZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, HO. SZÁM Jra SO fillér 1953. JUNIUS 17, SZERDA A MAI SZAMBÁN Ä Magyar Dolgozók Pártja Bácsmegyci Bizottságának megbízatása a DISZ-bizottságok és szervezetek részére az 2953-as évi betakarítási és begyűjtési békeversenyre, ■— Hogyan készül tel Vaskút község pártbizottsága az aratásra és a cscplcsre. — A homokmégyiek versenye a Békc-Világtanács tiszteletére. — Fordítsunk több gondot a növényápolásra. V. A Béke-Világ'tanács budapesti ülése A páríaktíva értekezletek elé Amikor a hadsereg v alami­lyen döntő jelentőségű ütközet előtt áll, a vezetők, a legkemé­nyebb harcosok kidolgozzak a támadás tervét, még szorosabb egységbe fogják soraikat és az elsők között harcolva, saját pél­dájuk erejével sokszorozzák meg a harcosok lendületét és min­den nehézséget leküzdve vívják si a diadalt. Falun ma döntő (elentőségű ütközet előtt állnak a kommunisták és velük együtt a falvak dolgozói. Közvetlenül ott állnak a jövőévi kenyérért folyó harc küszöbén. Ez a nagy feladat azt követeli meg, hogy még szorosabb egységben, a dol­gozó tömegekre támaszkodva vívják meg a harcot falusi kom­munistáink. A közeljövőben az aratás, cséplés és a begyűjtés maradéktalan végrehajtásának harci feladatait tárgyalják meg alun a kommunista aktívaérte- tezletek. Az alapvető kérdés az, íogy megértsék falusi elvtársa- nk, hogy a bőséges termés be­takarítása, a begyűjtés gyors és maradéktalan megszervezése és lebonyolítása ma a legfontosabb politikai feladat falun. Termé­sünk gazdagnak ígérkezik, de nem tudunk végképp hátatfor- ditani a nehézségeknek, nem tudunk döntő változást hozni közellátásunk területén, ha nem harcolunk következetesen a szemveszteségmentes aratásért, a gyors és minőségileg kifogás­talan cséplésért, betakarításért s aa nem mozgósítjuk dolgozó pa­rasztságunkat a beadási tervek maradéktalan, már a cséplőgép­től való teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pártbizottsága­ink, pártszervezeteink vezetői­nek egyrészéből indokolatlan és semmivel meg nem magyaráz­ható túlzott optimizmus kapott lábra. Egyesek úgy képzelik, hogy a dúsnak ígérkező termés egymagában elegendő biztosíték arra, hogy a nagy csata biztos győzelemmel végződjék. Ez azonban egyáltalán nincs így. Ezért még komoly erőfeszítése­ket kell tenni. Az aktívaértekezleteken tehát meg kell tárgyalni részleteiben a minisztertanács határozatát, s mozgósítani kell a falusi kom­munistákat a határozat végre­hajtásáért folytatott politikai felvilágosító munkára, fel kei! ébreszteni bennük a példaadás, a harckészség akaratát és len­dületét. Hasznosítania kell pártszerve­zeteinknek, pártbizottságainknak azokat a nagyszerű harci ta­pasztalatokat, melyeket az el­múlt év nehézségeinek leküzdé­se és a választási politikai mun­ka idején szereztek a falun dol­gozó elvtársak. Azzal a hamis­sággal és lendülettel kell neki- állni az aratás, cséplés és a be­gyűjtés megszervezésének, mely pártszervezeteink, pártbizottsá­gaink munkáját a választások idején jellemezte. Mert hiába hoznak pártbizottságaink, veze­tőségeink nagyszerű, előremuta­tó határozatokat, ha nem har­colnak lendületes politikai mun­kával ezeknek a határozatoknak végrehajtásáért. Ezért kell most minden erőt összpontosítanunk a növényápolási munkák jó végre­hajtására. Ezért kell a kommu­nista példamutatás erejével ma­gunk után vonni a falu dolgo­zóit és ezért szükséges a válasz­tások után lanyhuló politikai felvilágosító munka lendületét maximálisra fokoznunk. Falun elsősorban a szövetke­zeti és egyénileg dolgozó pa­rasztság között kell széleskörű politikai munkával megmagya­rázni a minisztertanács határo­zatát, amely azt írja elő, hogy az első gabonát a hazának kell adnia a cséplés megkezdése után minden dolgozó paraszt­nak, termelőszövetkezetnek. Ez elsősorban maguknak a dolgo­zóknak a legközvetlenebb egyén: érdeke. A község, a termelőszö­vetkezet a beadási kötelezettség teljesítése után ugyanis azonnal megkapja a szabadpiaci értéke­sítés jogát és minden korláto­zás, megszorítás nélkül értéke­sítheti eladásra szánt készleteit. A kommunistáknak kell az első sorokban harcolnia azért, hogy a szabadpiaci értékesítés lehe­tőségeivel maradéktalanul és minél gyorsabban élhessenek falvaink, községeink dolgozói. Ezt a csatát azonban csak úgy nyerhetjük meg, hogyha követ­kezetes harcot folytatunk a fa­lusi osztályellenség kártevése, szabotázsa ellen. Agitációnkban le kell lepleznünk az ellenség munkáját, amely minden erejé­vel arra törekszik, hogy meggá­tolja terveink teljesítését. Pártszervezeteinknek, a falu minden kommunistájának az előttünk álló nagy ütközet si­kere érdekében fokozottabb mér­tékben kell támogatnia a mező­gazdasági versenymozgalmat, amely az utóbbi időben komoiy lendületet vett. A verseny ki- szélesítése, tömegméreteinek fo­kozása komoly biztosíték arra nézve, hogy a minisztertanács határozatát maradéktalanul vég­rehajthassuk és megvethessük jövőévi fejlődésünk alapjait. — Az aktívaértekezletek tehát le­gyenek harcos indítói az aratás, a betakarítás és a begyűjtés nagy harcának, kiindulópontjai annak a széleskörű politikai, szervezési munkának, melynek sikerétől függ a harc sorsa, melynek eredménye újabb fok­mérője lesz párttagságunk helyt­állásának, tántoríthatatlan béke­akaratának, A Béke-Világtanács budapesti tanácskozásán Emanuel d’As- tier de la Vigeiic tar'.otta a megnyitó beszédet. Bevezető szavaiban aláhúzta annak a jelentőségéi, hogy március hó­nap folyamán megbeszélések kezdődtek és a tárgyalások új­ra megindu tak a nagyhatal­mak közölt. Megindul: egy párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesü t A lamok között. Ke- le en a Szovjetunió kormánya ünnepélyesen beje enlette: min­den kérdés békésen megoldha­tó, nevezetesen az Egyesült Ál­lamokkal is. Nyugaton Eisen­hower elnök vá asza törte meg a hosszú csendet. Ez a két ese­mény, az újrakezdett fegyver­szüneti tárgyalások és a meg­kezdett párbeszéd a két nagy­hatalom közölt azért yo't le­hetséges, mer: megelőz le őket a bene erőinek nagy bécsi ta­lálkozója, melynek lefolyása nagy visszhangra taiáit a népek körében. A kormányok végül is reagáltak erre az oly erősen kinyi atkoz látott akaratra. így a március ó.a kia akult új hely­zet nagy reményeket nyújt a világnak. A helyzetnek ilyen irányú fej­lődése a do gok új megvizsgá­lását és különösen új kezdemé­nyezéseket kíván a vi'ág béke­mozgalmától. A kedvező körű - menyek pedig az: a köteleseit- ségei ró.ták a Béke-Világta- nácsra, hogy cselekedjen. A szónok a továbbiakban meghatározta a békemozgalmat. — Ez élő mozgalom — mon­dotta — és o’yan egyszerű és észszerű eszméket használ fel, amelyek a békeszeretö emberi­ség közkincsét képezik. Meg­mutatja, hogy ezek az eszmék nem ábrándok. Feszóítja a közvéleményt és a népeket, hogy ezeke: az eszméket jutas­sák érvényre Kormányaikon ke­resztül. Ezek az egyszerű és észszerű e'gondolások mindig ugyan­azok: az erőszakhoz való fo­lyamodás e ítélése a nemzei- közi kapocsolatokban; a tár­gyalások, a taá’kozások és a kereskedelmi kapcsolatok szük­ségessége; a különböző rend­szerek és társadalmi formák békés egy üti élésének lehetősé­ge; a nemzetközi együ'.tmű­ködés szükségessége; a lefegy­verzés szükségessége. Figyelem­mel kell kísérni az eseménye­ket, megragadni minden kez­deményezést, minden eszköz: a feszü tség enyhítésére. A továbbiakban hangoztatta, hogy az öt nagyhatalom kö zötlti egyezmény, az úgyneve­zett , .békepaktum“ továbbra is a legfontosabb célkitűzés. A bé­kemozgalom ma már ott tart, hogy az öt nagyhatalom nem tehette meg többé, hogy nyíl­tan is tudomásul ne vegye a népek békeakaratát. Ez a je­lenlegi helyzetnek fö jellemvo­nása és a békemozga'om erő­feszítésének következménye. De ez egyúttal a bizakodás egyik oka ist A továbbiakban a felszólaló vázolta azokat az erökeg ame­lyek még szemben ál nak a tár­gyalással. Majd kifejtette, hogy a legcsekélyebb jelt is ki kei hangsúlyoznunk, a legcseké­lyebb kezdeményezést is bá­torítani keli. Utána rátért a békéért vívott harc döntő té­nyezőjének a. vázolására. Itt a legfontosabb a népek akciója. Hangoztatta, hogy a béke ügye nemcsak a diplomaták és a kormányférfiak ügye. A dönő tényező a népek akciója. A né­peken múlik az. hogy taá'ko- zók jöjjenek létre, hogy siet­tessék a tárgyalások lefolyását, megakadályozzák a szabolázs- cse.ekményekei; és hogy az aka- dá yokat elhárítsák. A népek és a béke erői nem cselekedhetnek egymástól elkü önülve, ha si­kert akarnak elérni. A népek­nek meg kell állapodni ok egy­mással, meg ke l határozniok törekvéseiket és a közös makit és ezeket érvényre kel juttai- niok a közvélemény és a kor­mányok előtt. Ez a fe adata, ez a szèrepe a Béke-Világtanáes- nak, — Az u*óbbi idők győzelmei és reménységei nagy büszke­séggel töltenek el bennünket. Ez megnövekedett felelőssége: hárít ránk. Emberek mi liői, akik megszabadultak a fé elem­től és bizalmatlanságtól, azí akarják, hogy a béke és a ba­rátság felé vezessék őke: — fe­jezne be beszédét a hallgatóság tapsa közepette d'Astier de la Vigerie. A Béke-Viliágtanács buda­pesti (anácskozásán Isabe le B ume be g a parlamenti képvi­selőnő megemlékezett Yves Farge-ió1., a nemzetközi béke­mozgalom kiváló harcosáról. Szavait a jelenlévők feiá lva halgatták végig. A tanácsko­zás e ső napján felszóla t Wil­helm Elfes nyugatnémet kül­dött, vo’it főpolgármester, a Béke-Világtanács tagja. Rámu­tatott arra, hogy Németország Jelenegl ’ ke.iiéiázakítobtsága olyan helyzetbe sodorta a né met népet, amelybe nem nyu­godhat bele. — Németország mai ál’apota Kedden délelőtt a Béke-Világ- tanács ülésszaka folytatta ta­nácskozásait. Az EFEDOSZ nagytermében már jóval a jelzett időpont előtt ott van a többszáz küldött. El­foglalják helyüket a tanácsko­zás meghívott vendégei is. Itt van Deák János Kossuth-díjas, a róla elnevezett patronálási mozgalom elindítója, Szöczei — mondotta — nemzeti szeren­csétlenség és azzal fenyeget, hogy nemzetközi szerencsétlen­séggé nő. Kelet- és Nyugat- Néni: fország öKszetartoznakj nye vük és történelmük révén összenőttek: egy nemzet, egy ku túra, egy gazdasági rend, egy államiság. A nép nem két, hanem csak egy Németországot ismer, nem akar két német részáf amot, hanem csak egy össznémet ál'amiságoí és ezért követeli az egységesítésit. A né­met nép köve,e ése, hogy a meg­szálló hatalmak állapodjanak meg egymás között és a né­nié ok is egymásközi egyezze­nek meg. A tanácskozáson feiszőlalt Hermeió Bezerra Cavalcanti iá Hornok, brazil küldött is. Han­goztatta, hogy a népek a leg­nagyobb egyetértésben é'heüiek egymással, bármilyen. legyen ideológiájuk, vallási vagy é et- mődjuk. Utána René Bovard svájci küldött felszólalása kö­vetkezett. Kifejtette azt, hogy mindenütt a világon vannak jó­indulatú emberek, akik az em­beriség legnagyobb részét ké­pezik. Bármilyen hatalmas i? az a kisebbség, amely a profit érdekében csak a tömegek ki- zsákmányo ására gondol, nem sokáig érvényesítheti önző ér­dekeit. A tárgyalások lehető­ségeinek megteremtésére leg­először is vissza kell állítani a tárgya'ásókhoz szükséges fel­tételeket. A Béke-Világtanács példát mutatott a békéért dol­gozó szervezeteknek és nem szűnik meg ebben az irányban tovább .tevékenykedni. Majd Zaiamea, Columbia állam vo.t közoktatásügyi minisztere ' kö­vetkezett, aki azt fejtegette, hogy a békét nem egyszerre, egy küzde'emben nyerjük el; hanem azt naponta kell kivív­ni. Sándor Kossuth-díjas sztahano-« vista. D. Tóth Mihályné Mező-* túrról jött, a »Bercsényi« tsz tagja, sertésgondozó. Ebben az évben már 410 munkaegységet szerzett. Básti István, a heves-« megyei Kál község egyik megbe­csült középparasztja. Begyüjt-.sl kötelezettségét példásan teljesí­tette, ezzel érdemelte ki azt ti megtiszteltetést, hogy részt vehet Carlos Augusto Leon venezuelai küldött felszólalása Carlos Augusto Leon vene­zuelai kü'döít felszólalásának bevezető szavaiban arról a ha­tásról beszélt, amelyet a nem­zetközi feszültség a népek é e- tére gyakorolt. Elitélöleg nyi­latkozott az északatlanti szer­ződésről. a bonni és párizsi szerződésekről: és azokról a ka­tonai egyezményekről, amelyek egyes latinamerikai á lamok és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között létrejöttek. — A nemzetközi helyzetnek ezek a következményei — mon­dó, tita —, ame’yeket a háború hívei kihaszná'nak, kü önösen keserűek La'in-Amerika, szá­mára. Szuverénitásunk és füg­getlenségünk védelmében kő e- lességünk megváltozhatni ezt a helyzetet. — A mi szabadságmozgal­munk vezérei függetlenségi harcaink közepette hűek ma­radlak a béke ügyéhez és a mi országaink közötti szövet­ség létrehozásán fáradoztak, hogy felvehessük a harcot min­den újabb leigázási kísérlettel szemben. — A je'en pillanat kiváló al­kalmat nyújt nekünk arra, hogy hűek maradván legszebb hagyományainkhoz, részt vehes­sünk a nemzetközi feszültség megoldásában. .Az ez év de­cemberében Oarasasban ösisze- üíö X. pánamerikai konferen­ciának az lssz a kötelessége; hogy népeink érzelmeinek meg- fele ően hozzájáruljon a nem­zetközi feszültség megszünteté­séhez — fejezte be hozzásző á- sát a venezue ai küldött. Fe'szólalásávai befejeződött a Béke-Világtanács ülésének első napi tanácskozása. A Béke-Világtanács keddi ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom