Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-10 / 84. szám

BACS KISKUN MEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BÂCS KJS KU NM BGYBI PAPTBIZOTISAGANAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 81. SZ \M ArtI 50 fillér 1953. ÁPRILIS 10, PÉNTEK A termelési értekezletek feladatai Megyénk ipari üzemeiben termelési értekezleten dolgo­zójuk arról tanácskoznak, ho­gyan lehet túlszárnyalni az addigi eredményeket, m.t kell tenni a napi terv egyenletes teijtóUé-e. a választási béke- verseny győzelme érdekében. Az elmúlt hónapban külö­nösképpen a leiszabadulási héten, dolgozóink lelkesedése, bátorságai hősiessége elsöpör­te a termelés htjából az eddig légy őzbe tétlennek hitt nehéz ségeket, egyben kemény helyt- állásra, jobb munkára nevelte ,i műszakiakat, A terv iránti felelősség, harcos akarat jel­lemezte az elmúlt havi terme­led értekezleteket, ahol a műszakiak és fizikai dolgo­zók vállalást tettek a terv idő előtti befejezésére. A dol­gozók teljesítették — ami az egész ország, saját jólétük fel- t melkedését segíti elő ~ a tervet. Az e havi termelési értekez­leten arról kell számot adni. hogy, üzemeinkben hogyan akarják a felszabadulási hét versenylendületét továbbfo- kozuJ, mit „tesznek a műsza­kiak. a kommunisták, a vá­lasztási békeverseny . sikere érdekében. / G erő elvtárs. a Központi Vezetőség november 29-j ülé­sén többek között hangsúlyoz­tál Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytat mink az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért a vgé<z iparunkban, mert az ezen a térin elért eredmények még egyáltalán nein kielégítöek.” Megyénk ipari üzemeiben ál­talános jelenség még mind a mai napig,. hogy hó végi haj­rával teljesítik a tervet. — A KecskemétiI Gépgyár március­ban az összes fél^észáru fel­dolgozásával teljesítette cmk negyedévi tervét. Ez azt iga­zolja. hogy az üzemi párt- szakszervezet és gazdaságve­zetője nem érti a termelés egyenletességének nagy jelen­tőségét. látszat-, félmutatós eredményekre törekszik. A kellő előkészület hiányában a felszabadulási héten megnöve­kedőt versenylendület nem, fokozódott, melynek eredmé­nyeképpen az üzem április el­ső napjaiban nem teljesítette napi tervét. Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban, u Kecskeméti Cipőgyárban> a Kecskeméti Gyufagyárban a vezetők, kommunisták tovább­vitték a verseny lendületét s ezért rendszeresen teljesítik napi tervüket, A termelési értekezletek si­kere megköveteli, hogy a ve­zetők ne általánosságban, ha­nem a legfontosabb termelési kérdésekről tanácskozzanak. Ezért nem egyformán keli minden üzemben beszélni az üzemen belüli ogyüttműködé3, a vcrsenynyilvúm osság. a munkafegyelem; stb, kérdésé­ről. A tanácskozás kiinduló­pontja az legyen: a terv reá­lis és teljesíthető. Erre épül­jön a beszámoló. A termelési értekezletek fon­tos szerepüket csak akkor töl­tik be. ha nagy gonddal készí­tik elő■ Üzemi pártszervezete­ink kommunistáinak. szak- szervezeti bizalmiaknak sze­mélyeden kell beszélgetniük dolgozótársaikká arról, hogy milyen kérdéseket vitatnak meg a termelési értekezleten, minor lesz annak időpontja, miért szükséges, hogy minden dolgozó vesse fel javaslatát, tárja fel bátran a hibát, s ezzel segítse elő a terv telje­sítését. A jó előkészítés egy­magában azonban nem elég- Az értekezlet sikere, vagy si­kertelensége nagyban függ attól is, hogyan készül el beszámoló, hogyan tárja fel a megoldásra vár- legfontosabb kérdéseket. A beszámoló első részében számot kell adni ar rój, hogy a dolgozók javasla tatiiak végrehajtása érdeké­ben mit tett a vállalatvezetés, Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban, a Kecskeméti gyufagyárban, a Kiskunfél­egyházi Gépgyárban a műve­zetők megértették, hogy a dolgozók javaslata iránti kö 7.ömbösség akadályozza a ta­nácskozások teljem sikerét, a tanácskozásokban rejlő erő ki­bontakozását. Ezért minden­kor, minden javaslatról szá­mot adnak dolgozótársaiknak. A Kecskeméti Gépgyár, a Bányászati Berendezések Gyá­ra, a 43 4 Kalocsai Építkezés művezetői általánosságban be­szélnek, nagy frázisokat han­goztatnak s közben elfelejtkez­nek a dolgozók javaslatairól beszámolni Ezzel elfojtják az alulról jövő bírálatot, semmi­be veszik a tömegek alkotó kezdeményezését, A Kecske­mét i Gépgyárban az öntödei dolgozók számára még miauig nincs biztosítva szellős mun­kahely, bár már ezt több «Vtbeu kérték a vállalatveze­téstől. Ez a példa nem egve- ii li eset. Ilyen jelenségek más üzemeinkben is tapasztal­hatók. Az értekezletek sikere- érde­kében szükséges, hogy a mű­vezetők neesak a számokat és puszta tényeket sorolják fel. A sok és szerteágazó kérdések közül ragadják ki a legfont, abbat és magyarázzák meg azt egyes személyre, brigádra vonatkoztatva- hogy hogyan, milyen úton. milyen eszközük kel lehet a hibát kiküszöböl­ni, illetve még jobb eredményt elérni. A művezetők ne feled­jék, hogy ezeknek az értekez­leteknek feladata biztosítani a terv ütemes teljesítésén ke resztül a második negyedévi terv idő előtti befejezését, a választási béke verse ny tiszte­lőiem tett felajánlások ma.- ra< lékla lan vég re haj I á-á tv A Szovjetunióban évről-évi-e I szélesedik a gyapot vetés- 1 területe. — A képen: új gyapotföldek egyengetése az egyik mezőgazdasági artyelben. g'oiifBoi fordítottnak a vorson.vre a kalocsai jaraslniii A kalocsai járásban még sok tennivaló van a, mező- gazdasági munkák és a be­gyűjtés terén. A határidő ma lejár, de jócskán van adóssá­ga a járásnak az árpa- és zabvetés területén. Nem le­het dicseket ni a begyűjtés eredményeivel Sem. A iára? nvolcadik helyen áll a megyei rangsorban. A járás területén va­lamennyi termelőszövetke­zet befejezte a tavasziárpa vetését már több mint egy héttel ezelőtt. A termelőcsoportok jóval túl is teljesítették az árpavetési előirányzatukat. A zabvetési terv teljesítéséhez sem ^sok hiányzik, bár ezen a téren gyorsabb is lehetne a munka- A többi növények vetése is elép- jó ütemben halad a ter- melőcSopor toknál. A termelőszövetkezetek pél­damutatása eredményezte, hogv a megyei rangsorban első a járás a tavasziárpa ve­tésben. Azonban a termelőszövetkezetek pél­dáját nem követik az egyénileg dolgozó parasztok, A kalocsai járási tanács ka­pott már bírálatot azért, hogy türi n. községi tanácsok enge­dékenységét a fogatok ellen­őrzésének hiányosságait a. já­rás községeiben. Ezen téren azonban nem sok javulás ta­pasztalható. Felmerül a kérdés, hogv mi segítette elő a, termel élcsopor­tok jó* eredményeit? Legna­gyobb mértékben: a lelkes versenv. A járás községei azonban"nem használták fel lendítő erőnek- a. termelőcso­portok példamutatását és nem segítették a dolgozó -parasz­tok egyéni kezdeményezését. Oak egv példát ragadjunk ki a sok közül. Szakmaron gyengén halad a tavaszi vetés. lÁlzöIri iili uiiix* a korai vetés a lmjai tangazdaság 'foldtábláin A bajai tangazdaság­ban a kertészeti brigád az első harmadban 115 «százalékra, a második harmadban már 120 százalékra növelte ered­ményét. A szőlőben dol­gozó Táncsics.brigád az első harmadban . elért 110 százalékos teljesíté­sét a második harmad­ban 119 százalékra i'o- kozia. A szőlészeti női. brigád pedig 130 szá­zalékos eredményeit 136 százalékra lendítette. Molnár Mária 239, Ürít István 176, Pálin­kás Jánosné 178 és Polkmann Apollónia 172 százalékos munkaered­ményei segítették első. sorban a korai vetések időelőtii elvégzését. Az • elvetett mák, borsó, cukorrépa, ta­karmányvetések már ki- zöldültek. 10 holdon a hagyma, azonfelül a sárgarépa és a petre­zselyem elvetése is idő előtt befejezést nyer. A tangazdaság z ko. rai vetéseknél fokozot­tabban alkalmazta i legújabb agrotechnikai módszereket. A traktórosbrigád ki­vette részét a munká­ból. Csányi Józscí .pél­dául 195.5 százalékra végezte munkáját. G2.6 normálholdat teljesített. Eredményéi növelésével S38.63 forintra emelke­dett, tíznapi keresete. URFI FERENC párttitkár. llog,v»n «segíti“ elő a kerekegyházi "éjiiUioHiá> az agrotechnikai módszerek alkalmazását ? A válasz nagyon szégyen- teljes- A traktorosok az eke után oiem akasztanak boro­nát. A fülöpszállási Szabad­ság termelőszövetkezetnél kel­hető felszántottak 8 hold föl­det,, amit (napraforgónak ké­szített elő a gépállomás. Elér­kezett a napraforgóvetés ide­ié. A termelőszövetkezet el akarta kezdeni a munkát. — Azonban a kiszáradt, kemény, rögös talajon nem tudták megkezdeni 'a vetést, mert a felső talajszerkezet nem volt elmunkálva- Nyíri és Bujdosó nevű traktorosok a. tavaszi szántást úgv végezték, hogy az eke után a boronát feles­legesnek tartották felszerelni■ :\ termelőszövetkezet fejejős- ségrevonta a traktorosokat, azonban azok ahelyett.: hogy elismerték volna a hibát, még fenyegették incur a szövet­kezet vezetőit, hogv „ne mer ieuek kötbérezni-” Miből adódik az; hogv a traktorosok ilyen rossz mim kát végeznek? -Elsősorban ab­ból. hogv a gépállomás veze­tői nem ellenőrzik munkája- kát. Mészáros elvtárs, a gép­állomás vezető mezőgazdásza hetek óta a traktorosok felé sem néz. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogv ilven esetek előfordul­nak. Ugylátszik, a gépállomás vezetői nem érzik a. felelőssé­get a gépállomás munkájáért- így a gépállomás nem tölti be a feladatát és nem küzd a többtermésért folyó- harc él­vonalában­A megyei ÂMG Igazgatóság is jobban ellenőrizze a gépál­lomás vezetőinek tevékenysé­gét. vonja felelősségre őket h ai í y aß m on kn j u ké r t, Április 3-îg még 7ö hold árpa hiányzott a torvtelie-sítésliez éc a zab vetési terv alte löbb mint. .10 százalékát teljesítet­ték. A. tanácsháza előtti vei'; .envtábla azonban mindenről beszél. c»ak éppen a feladatát uem teljesíti, nem népszerű­síti az élenjárókat és nem bí­rálja a lemaradókat. Egyáltalán nincs verseny a községben. Az egyik paraszt gyűlte alkal­mával három dolgozó paraszt párosversenyre hívta másik három tárcát a tavaszi mun­kákra. Azóta sem történt sem­mi, a tanács nem segítette elő a verseny további kiszélesíté­sét. nem törődött vele. K, Tóth József elnök ígv nyilat­kozik: — Nem lehet rábírni a dolgozó parasztokat, hogy versenyezzenek. — Ezzel ^in­tézettnek véli a dolgot és a legkisebb erőfeszítést sem te­szi a tanács, hogy a, verseny ösztönző ereiét fclIbMiw.ôlm a mezőgazdasági munkák fel- lei1 dítésére. Nem különb n helyzet Szak- máron a begyűjtésnél sem. Itt ugyan eljutottad odáig, hogy a szállásokon tartott kisgyü- lések, népnevelőmunka alkal­mával népszerűsítik az élen­járókat. de nem ibírál.iák elég­gé a lemaradókat és nem se­gítik a népnevelők a verseny széleskörű kibontakozását. “ Pedig pont a népnevelőknek kellenA kezdeményezni a ver­senyt. A járási tanács többet el­lenőrizze helyszínen a községi tanácsok verse n y s zervez ő munkáját. . Az a tapasztalat, hogv a. felszabadulási héten uéhánv községben fellendült, lelkes versenyt nem fejlesztik tovább a tanácsok. A feladat az, hogv a. pártszervezetek é- a községi tanácsok a szocia­lista szektorok lelkes verseny- lendületét állítsák követendő példaként, az egyénileg dolgo­zó parasztok elé. Vari példa rá a. kalocsai já­rásban is. hogy ahol jól meg szervezték a. népnevelőmun­kát. jól folyik a verseny, job­bak az eredmények is. Hajóson az .utcák verseny­ben végzik a tavaszi mun­kákat és a begyűjtést. Minden utcának megvan a fe­lelőse. A versenyt rendszere­sen értékelik. A községben A felszabadulási héten 192 szá­zalékkal ugrott a to.iásbegyü.i- lés eredménye. A községben 1.39-en állnak párosverseny­ben. Bátya -is. a. ió verseny- szerv: zésnek köszönheti, hogy r megve harmadik községe a- begy iij tésben, hasonlóképpen, jól halad a tavaszi munka is. A ió példákat népszerűsíte­ni. mozgósító erővé fejleszte­ni a. pártszervezetek és a ta­nácsok feladata. A feltételes: a kalocsai járásban is meg­vannak a, tervek teljesítés ér ej csak keményebb harcot kell* vívni a verseny fellendíté-é- tírt a járási tanácsnok is. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom