Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-21 / 17. szám

2 éli tervezgètés Dávodon egykor — és most Dávod kifesécr dolgozó népe a múltban a pécsi püspök birtoka nak foglya, volt. Szin­te feketéi lett az út a reggeli szürkületben naponta, amint megindult a napszámosok, cse­lédek vándorlása a csatornán át Püspökpusitárít. Az égi kegyeket bov-n osztogató pa pok értették a módját: mint kell saját- számukra a , í'ö.di jólétit biztosítani, duskálkod- ni a javakban, amelyeket nem munkával, hanem a dolgozók verejtékéből raboltak. A temp­lomokban a túlviláui élet gyö­nyöreiről zsolozsmáztak ~ hátha megelégsz k azzal a tö­meg és nekik hagyja a iól jö­vedelmező földi életet. A fi zotséget k ehhez mérten s ab ták- Kukorica- és burgonya kanálás napszáma féíficssléd- nök: 80 fillér, asszonyoknak, lányoknak: 60 fillér. A zsá­kolás, mázsás terhek alatt való egészní>oi görnvédés: 1 pengő a tógazdaságban pedig, a lér- dÍgérő sárban és vízben 1 pen­gő 80 fillér. Ulrich Pali bácsi, hatvan­éven felüli dávodi dolgozó pa raszt sokat tud mesélni ezek­ről az időkről­— A papok a tógazdasági munkáért fizették a legmaga sabb napszámot. A keres-t egész hétre kitett vagy 10—• 11 p ngot. A munkásember- nek, hogy a nehéz munkát el­bírja. egymagának naDi 1 ki­ló kenyér kellett. Mellé azon­ban már nem jutott más. mint vöröshagyma- Do ott volt a család is, azoknak is kellett a kenyér, ahhoz hébe-hóba főttkrumpli jutott. Ünnej?- számba ment. amikor egv hó­napban egyszer húsra is tel­lett- ., Télen, araikor a püspöki ha­tár már nem kért munkaerőt, n dávodi házacskák fűtétlen kenrncéi mellett tervezgettek a nincstelenek. A tervezgetés arról folyt: hova menjenek tavaszra áruba bocsátani e"e iiiket. hol adnak több nans'á- mot, amiből több kenyer, esetleg ruha is akadna rájuk és a családra. Volt. aki nem adva fel a bizonyost a bizony­talanért. otthon maradt, és dolgozott tovább a papoknak. Másrészük búcsút mondott az otthonnak, a falunak, elment más, messzi vidékre, jobb gaz­dát keresni, * Dávodon ezen a télen is terveznek az emberek. De ezekkel a tervekkel már saját falujukban, a maguk boldo­gabb életének, jövőjének út* iát igazítják. Mit akarnak megvalósítani ezévben a dá vodiak? A hődéi határrészen 3G0 holdon öntözéses konyhakerlé- szetet. Ezen a. területen há rom lapos mélyedés húzódik Itt lesznek a víztárolók, me­lyekből halt en vesztést is be­rendeznek. A németkajlai ré­szen 1000 holdon kiszélesítik a meglévő árkokat és újakat készítenek. Ezekb? árasztják a Ferenc-csatorna vizét, kukori­cát, lucernát, egvéb kapás- és takarmányvoteménveket ter meSztenek itt. A Ma-át-részrő: sem feledkezik meg. ame.v a Ferenc-csatorna és az azt öve­ző töltés között húzódik. A vizenyős terület itt kiválóan alkalmas a, lucerna és balta­cím termelésére. A Kajla-részen sem lehet par.agon hagyni a. homokot Í00 holdon itt gyümölcsöst lé­tesítenek, mely millió« jőve, delmet ad maid a községnek­A terv-k nyomán megválto­zik a dávodi határ képe. Az utak és mesgvék mentén erdő sávokat létesítenek. A ví: és erdő előtt meghátrál majd a z. aszály. A dávodi föld erős talaj- A dolgozó parasztok elhatároz ták. hogy bevezetik rajta a kettős termesztést. Az ősszel elvetett búzába, ha tavaszra fordul az idő. herét vetnek Aratáskor a e'abonát levág­ják, majd a rajta maradt he rét műtrágyával szórják be, megfogasokiák ás várhatják a gazdag takarmánytermést, S a dávodiak nem csak amúgy a levegőbe tervezget­nek. Társadalmi munkával már a tavasszal megindul a gyümölcsös telepítése, a né­metkajlai részen az ároképítés, megcsinálják a kettőstermesz­tést is- A fenti valamennyi terv megvalósítására két esz tendőt szabtak a falu dolgo­zói­Dávod népe nem önmagától iött rá ezekre a lehetőségek re. A termelőcsoport tagsága és az egyénileg dolgozó pa­rasztok tanfolyamokon tanul­nak a téli hónapokban. Meg smerkednek a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának módszereivel :— s mindjárt azt kutatják: Fogván lehet azokat a saját falujukban is megvalósítani? A lelkes ~u tervezgetők kö­zött van az öreg Ulrich Pá’ is. Régen, ha aszälvo« eszten­dőben télidején kénvér helyett csak tepsiben sült kukorica máié került az asztalára, — megadóan kellett belenyugod­nia. Most ő harcol legtiizeseb- ben az öntözés és egvéb meg­valósításáért. Nappal a falut iár.ia, bu:dít, esténként a ..Szövi t agrotechnika elért eredményei” című könyvet ol­vasgatja, szinte már m nden sorát könyvnélkül tudja­Az új világ — új embereket formál az Ulrich Pálokból is Eisenhower nem váltja be Ígéretét; az adók csökkentését Washington. (MTI) Ismere­tes, hogy Eisenhower egyik vá­lasztási Ígérete így szólt: ha megválasztják nyomban csők. kent! az adókat. Kumphreymk, az Eisenhower kormány pénzügyminiszterének nyilatkozatából k.tümk, hogy Elsenhower ezt az Ígéretét sem tartja be. A pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottság. előtt kijelentette ugyan, hogy az amerikai adófizetőket sújtó adóteher olyan nehéz, hogy egyetlen ország'sem viselhetne el hosszabb időn át, mégis, állástfoglait az adócsökkentés eb len. Hangsúlyozta, hogy a köz, vetlen jövőben egyáltalán nem valósítható meg az Egyesült Ál­lamok adóterhének csökken­tése. (MTI) pártja Sztálin vezetése alatt, híven teljesített« ezt a vég rendelhet, megőrizte a mun­kásosztály hatalmának, a dói-. gozók hatalmának teljességét és meghiúsított rn'nden olyan kísérletet, ame.v a hazug bur- zsoá demokrácia hamis köve­telményei nevében, gyengítem akarta a proletariátus dikta­túráját. Rendületlenül á” a Szovjet­unió, mint hatalmas szocialis­ta állam, amelyben a munkás­osztály foglalja el a vezető Felvet. S-tálin esküjének negyedik fogadalma a munkások és pa­rasztok szövetségéről szól. A munkásosztály csak erre a szövetségre támaszkodva valósíthatja meg d ktatúrájat. A munkásosztály az orosz pa­rasztsággal szövetségben ver­te s:ét a régi uralkodó osztá­lyokat. a földes urakat ée a ka­pitalistákat. A munkásosztály csak a parasztsággal szövet­ségben fektethette le, a szocia lizmuc alapjait s fejleszthette azt tovább egészen a teljes be­fejezésig. Sztáljn folytatta Lenin ta­nításának elméleti kidolgozá­sát a szovjet államról, ezt a tanítást továbbfejlesztette az úi viszonyoknak megfelelően és a szocialista iparosítás, «g a mezőgazdaság kollektivizá­lása alapján hatalmas, elpusz­títhatatlan szovjet államot épített fel. Az eskü ötödik fogadalma a szovjet or=zág népeinek szö­vetségéről szól. Jenin é« »Sztálin már n-e­— hám' évvel a Nagy Ok tőberi S ocbilista Forradalom előtt elméletileg kidolgozták a soknemzetiségű államban él5 népek barátságának s együtt­működésének kérdését, Lenin és Sztálin a munkásosztályt n nemzetköziség, a nemzetek, a n'.mzcti szabadság és függet­lenség mélységes tisztelete szellemében nevelték- Egyesí­tették a régi Oroszország né­peit, legvő-ték bizalma,t-ansa- eukat az orosz néu iránt. — Bzitálín a szerzője a szovjet alkotmánynak, amely a népek szövetségén alapszik. Az eskü hatodik fogadalma — a Vörös Hadseregről szói: »,Lenin nem egyszer muta­tott rá arra., ho.nv a Vörös Hadsereg megerősítése és színvonalának emelése vár­tunk egyik legfontosabb fel adata. Esküd Vünk meg tehát, elv- társak. hogy erőnket nem kí­mélve raita leszünk, hoav Vö­rös Hadseregünket, Vörös Ha­jóhadunkat megerősítsük!” A Srovjetunió • fegyveres erejének megteremtésében Sztál'n iobbkeze volt Lenin­nek. ő sz rvezto meg a győ­zelmeket a polgárháborúra és az intervenciók ici Hón. Sztálin úl’t a Szovjet Hadsereg élén a, második világháborúban. Az ő hadászati tervei alapján ver­ték szét a német fasiszta hol­dakat Moszkva éc 8 tál hurrád alatt, űzték ki a szovjet or­szágból, majd egész Kelet- Európábái. A Szovjet Hadse­reg e’őrenvonmlt egészen Br {inig és vésetvetett a Fi tier* birodalomnak. A Szovjet Hadsereg a leg- hatn’masabb erőnek bizonyult a világ összes haderői közt. Az e,skii becsü ettel teljesült. 8-tálm, Leniu végrendelete szerint, úitíousú hadsereg t alapított, elvan hadsereget,. amelv az egész népre támasz­kodik és ereiét a maga igazá­nak tudatából, feladatainak a tisztaságúból meríti­Az eskü hetedik fogadalma a Kommun sta luteruacionáie elveihez hason,ó hűségről, az összes nép k. összes országos dolgozóinak barátságáról s-ói A kommunista pártok megnövek.dtek minden országban. A népi demokrá eiák országaiban ők lettek a vezető erők. A kapitalista vi látniuk azok _a kísérletei, hogv szakadást idézzenek elő a nem zetköz'i proletariátus sorai bán hoav níeghasonlást támassza nak közöttük, csúfos kudarc cai végződtek. S.kertek nec maradtak a-ok a kísérletek is hogy elszig.teljék a szovje országot, hogv szembefordít sák vele a népeket, hogv ha zugságokat é, rágalmak a hitessenek el róla. A világ né pel a Szovjetunió mellett áll nak. Sztálin neve épno.v drá­ga az emberek százmillióinak, mint Lenin neve. Sztál n nem csupán foly tatója Len n művének- Eg(y b.:n naS'v gondolkodó és poli­tikus, aki a marxizmus"‘öui- nizmus tanítását úi felfedcçé sekkel gazdagítja a filozófia, a társadalmi elmélet (dialek­tika« és történelmi mater a­lizmus). a munkásosztály har­cának stratégiája és a hadví selés stratégiája terű étén. A nagy Lenin halálának napja óta eltelt idő a szocia­lista forradalom fejlődésén k szakadatlan láncolata. Ezek az évek a munkásosztá v szün­telen győzelmeinek esztendői E eket az éveket a lenini esz­mék soha el nem. halványuló fénye világítja meg. n. zászt,AVsziaJ Egy munkás év gyümölcsei Népünk alkotóereje újra diadalmaskodott a holnapért vívott harcban: 1952-ben is győTclemre vittük a tervet. A magva!' dolgozók ismét fénye­sen bebizonyították: a terv reális, teljesíthető — sőt túl­teljesíthető. Az egységbe for­rott magyar munkáskéz és a szellemi erő újból igazolta tjé piiijk nagy vezérét, aki elejé­től fogva rendíthetetlenül bí­zott a magvar milliók terme­lőképességében. Az alkotás, a nagyszerű erőfeszítés, a fel emelkedésért és békéért vívott harc népünk vérévé vált. Az ríj embernek, a szooia lista alkotás vagyától és aka rátától fűtött embernek ha­tártalan önbizalmát, ereiét és optimizmusát sugározzák a népgazdasági terv teljesítésé nek 1952. évi eredményei a Központi Statisztikai Hivatal jelentésének tükrében. Ez a jelentés már valóban a jövő térképe, amelybe számokkal vannak berajzolva a. hegyek elérhető csúcsai, a folyók é.i az utak. hogv hová tartunk, merre haladunk. Hogy ma ho) járunk és merre felé megyünk holnap, a változás egész nagy­ságái legtömörebben é3 lee.jel lemzőbben veti elénk a terv- jelentés, amelv számadás az .'lmult évről. Tanúbizonyság arról, liogv egyre feljebb emelkedik népi demokráciánk a grzdasági, srociális és kin turális fellendülés útján. Megelégedéssel olvastuk, hogv a gyáripar 1952. évi tél­ies termelési tervét 100.7 szá­zalékra teljesítette. Ez a fou* tos iparág 23 6 százalékkal termelt többit tavaly, mint az előző évben. A legfontosabb alapanyag iparok b, újabb győzelmekkel járultak a siker hez. A nehézipar temetése egv év alatt 30-3 százalékkal nőtt. A legtöbb fontos ipari ter­mékből sokkal többet gyártot­tunk. mint tavaly. így pél­dául 193 szá'alékkal növeke­dett a villamosenerg'a terme­lés, 66.3 százalékkal több te­hergépkocsit, 26.9 százalékkal főbb téglát, 28.8 százalékkal több rádióvevő készüléket ter­meltünk, mint tavaly. Csak­nem 20 százalékkal múltuk fe­lül 1951-es eredményeinket az építőiparban. Sokat fej'ődött a közlekedés, növekedett az áruforgalom- Eredményeink még nagyobbak lennének, ha (X xvtu\ -mjlujciXcLq “"-«i okozott volna i el ént ck kiesést a m e z ö R' a z d a s á a ba n. 1952-ben a nemzet! jövede­lem — amely elsősorban aa iuari termelés fejlődésének eredményeképpen 4.7 százalék­kal meghaladta az 1951. évit. sí amelynek kétharmadrészét as ipar és az építőipar adta — mintegy háromnegyed része » dolgozók személyes szükségle tének kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fede­zésére van, valamint egyel» társadalmi szükségletek kielé­gítésére!. egynegyed része a termelés bővítésére szolgál- —<• Ebből az tűnik ki. hogv nép­gazdaságunk fejlesztésének út­ién a Szovjetunió példáiét kö­vetjük. Az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükséglete lehető legnagyobb mértékű kielégítő «ének biztosítása a szocialista termelésnek a. legfejlettebb technika alapján történő sza­kadatlan növekedése és tőkéié- tesedése útján — a szocializ- muo gazdasági alaptörvényé­nek ez a jellemző vonása jut kifejezésre néui demokráciánk ötéves tervében, az összefog­laló terv.ielentésben. A tervjelentés pozitívumai mellett találunk negatívumo­kat is. am k arra figyelmez­tetnek. hogy nem engedhetjük meg masunknak az ütem las­sítását. a feladatok csökkenté­sét. Nem tűrhetjük tovább iparunk technikai színvonalá­nak és termelőerő nk fejlett­ségi színvonalának elmara­dottságát, amikor a dolgozó tömegek jobban, kulturáltab­ban akarnak élni. mint az­előtt éltek. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogv a szocializmus alapjai­nak lerakását távolabbi évek­re toljuk ki, minthogy bármi­lyen halogatás ezen a téren csak azt jelentené, hogv ütő­kártyát adunk ellenségeink kezébe. Szabadok c« erősek va gyunk — a gyors fejlődés bizalom­mal tölti cl népünket.. Ezt mondják el nekünk a Statisz­tikai Hivatal jelentésének győzelmes számai* do azt is mondják, hogv a magyar nép békét akar* hogy felépíthess^ újabb és újabb gyárait, a la­kóházak ezreit, amelyekben évről-évre boldogabban élnek í dolgozó békeszerető embe­rek, 600 hold szőlőf telepítenek tavaszig Tiegyénk szőlőtermelő állami gazdaságai Megyénk állami szőlőtermelő gazdaságaiban télen is serény munka folyik az idei termésho­zam növelése érdekében Most végzik a szőlőterületek trágyá- ását és új szölőteleoek létesí. ését. Eddig mintegy 500 hold zölöt trágyáztak le az állami .azdaaágokoan A szerves és tő. egtárgya mellett nagymennyi- égü szuperfoszfát és kád mü- rágyát is felhasználnak. Ezzel avítják a szőlő minőségét és neggyorsitják az érést. A szíáőternielő tröszt gazda, ságaiban összesen 600 hold új szőlőt telepítenek a tél folya inán. A vaskúti állami gazdaságban a tervezett 110 holdbői már 100 holdat beültettek. A .izöló tele­pítéséhez szükséges vesszőket (lágyrészben — mintegy 2 m'l- üő darabot — még a múlt év tavaszán előgyökereztették a gazdaságok. Ennek előnye, hogy a vessző gondos ápolással már a te.epítéstöl számított második- hat-madik évben boa termést Míg a sima dugványok csak a negyedik.őtödik évben termöké- pesek, Az új szőlők telepítését szovjet minta szerint 124.ŐX 81 méteres hektárparcellá. kon végzik. A sortávolság 130 centiméter, a tőkék egymástól való távolsága 90 centiméter. A telepítésnek ez a módja megkönnyíti a 820*0 megművelését és a terméshozam klszánútáaát. Az új szőlő telepítése mellett nagy gondot fordítanak a ré gl tőkék ápolására is. A kiőre. gedett, kevés termés^ hozó tő. kéket döntéssel újítják meg. Eddig- összesen mintegy 20.000 tőkét tettek teimőképcesé ez­zel a módszerrel. is -,íic De f rancé1’* sxásnyolcmuöt tengerésze nem volt hajlandó válassotnn a McCarran-kopóknah amerikai nyomozók kérdéseire ; akik a hírhedt McCarran—Wat Párizs, (MTI) Ai AFP be­számol arról, hogy az „He De France” nevű francia utásszá], lító hajó személyzetének 185 tagja, — köztük hét tiszt — nem volt hajlandó válaszolni az ter-féle törvény alapján prlorái ták őkét. A 1S5 francia tenge­részt nem engedték partra szájúd a newyovki kikötőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom