Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-21 / 17. szám
2 éli tervezgètés Dávodon egykor — és most Dávod kifesécr dolgozó népe a múltban a pécsi püspök birtoka nak foglya, volt. Szinte feketéi lett az út a reggeli szürkületben naponta, amint megindult a napszámosok, cselédek vándorlása a csatornán át Püspökpusitárít. Az égi kegyeket bov-n osztogató pa pok értették a módját: mint kell saját- számukra a , í'ö.di jólétit biztosítani, duskálkod- ni a javakban, amelyeket nem munkával, hanem a dolgozók verejtékéből raboltak. A templomokban a túlviláui élet gyönyöreiről zsolozsmáztak ~ hátha megelégsz k azzal a tömeg és nekik hagyja a iól jövedelmező földi életet. A fi zotséget k ehhez mérten s ab ták- Kukorica- és burgonya kanálás napszáma féíficssléd- nök: 80 fillér, asszonyoknak, lányoknak: 60 fillér. A zsákolás, mázsás terhek alatt való egészní>oi görnvédés: 1 pengő a tógazdaságban pedig, a lér- dÍgérő sárban és vízben 1 pengő 80 fillér. Ulrich Pali bácsi, hatvanéven felüli dávodi dolgozó pa raszt sokat tud mesélni ezekről az időkről— A papok a tógazdasági munkáért fizették a legmaga sabb napszámot. A keres-t egész hétre kitett vagy 10—• 11 p ngot. A munkásember- nek, hogy a nehéz munkát elbírja. egymagának naDi 1 kiló kenyér kellett. Mellé azonban már nem jutott más. mint vöröshagyma- Do ott volt a család is, azoknak is kellett a kenyér, ahhoz hébe-hóba főttkrumpli jutott. Ünnej?- számba ment. amikor egv hónapban egyszer húsra is tellett- ., Télen, araikor a püspöki határ már nem kért munkaerőt, n dávodi házacskák fűtétlen kenrncéi mellett tervezgettek a nincstelenek. A tervezgetés arról folyt: hova menjenek tavaszra áruba bocsátani e"e iiiket. hol adnak több nans'á- mot, amiből több kenyer, esetleg ruha is akadna rájuk és a családra. Volt. aki nem adva fel a bizonyost a bizonytalanért. otthon maradt, és dolgozott tovább a papoknak. Másrészük búcsút mondott az otthonnak, a falunak, elment más, messzi vidékre, jobb gazdát keresni, * Dávodon ezen a télen is terveznek az emberek. De ezekkel a tervekkel már saját falujukban, a maguk boldogabb életének, jövőjének út* iát igazítják. Mit akarnak megvalósítani ezévben a dá vodiak? A hődéi határrészen 3G0 holdon öntözéses konyhakerlé- szetet. Ezen a. területen há rom lapos mélyedés húzódik Itt lesznek a víztárolók, melyekből halt en vesztést is berendeznek. A németkajlai részen 1000 holdon kiszélesítik a meglévő árkokat és újakat készítenek. Ezekb? árasztják a Ferenc-csatorna vizét, kukoricát, lucernát, egvéb kapás- és takarmányvoteménveket ter meSztenek itt. A Ma-át-részrő: sem feledkezik meg. ame.v a Ferenc-csatorna és az azt övező töltés között húzódik. A vizenyős terület itt kiválóan alkalmas a, lucerna és baltacím termelésére. A Kajla-részen sem lehet par.agon hagyni a. homokot Í00 holdon itt gyümölcsöst létesítenek, mely millió« jőve, delmet ad maid a községnekA terv-k nyomán megváltozik a dávodi határ képe. Az utak és mesgvék mentén erdő sávokat létesítenek. A ví: és erdő előtt meghátrál majd a z. aszály. A dávodi föld erős talaj- A dolgozó parasztok elhatároz ták. hogy bevezetik rajta a kettős termesztést. Az ősszel elvetett búzába, ha tavaszra fordul az idő. herét vetnek Aratáskor a e'abonát levágják, majd a rajta maradt he rét műtrágyával szórják be, megfogasokiák ás várhatják a gazdag takarmánytermést, S a dávodiak nem csak amúgy a levegőbe tervezgetnek. Társadalmi munkával már a tavasszal megindul a gyümölcsös telepítése, a németkajlai részen az ároképítés, megcsinálják a kettőstermesztést is- A fenti valamennyi terv megvalósítására két esz tendőt szabtak a falu dolgozóiDávod népe nem önmagától iött rá ezekre a lehetőségek re. A termelőcsoport tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok tanfolyamokon tanulnak a téli hónapokban. Meg smerkednek a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának módszereivel :— s mindjárt azt kutatják: Fogván lehet azokat a saját falujukban is megvalósítani? A lelkes ~u tervezgetők között van az öreg Ulrich Pá’ is. Régen, ha aszälvo« esztendőben télidején kénvér helyett csak tepsiben sült kukorica máié került az asztalára, — megadóan kellett belenyugodnia. Most ő harcol legtiizeseb- ben az öntözés és egvéb megvalósításáért. Nappal a falut iár.ia, bu:dít, esténként a ..Szövi t agrotechnika elért eredményei” című könyvet olvasgatja, szinte már m nden sorát könyvnélkül tudjaAz új világ — új embereket formál az Ulrich Pálokból is Eisenhower nem váltja be Ígéretét; az adók csökkentését Washington. (MTI) Ismeretes, hogy Eisenhower egyik választási Ígérete így szólt: ha megválasztják nyomban csők. kent! az adókat. Kumphreymk, az Eisenhower kormány pénzügyminiszterének nyilatkozatából k.tümk, hogy Elsenhower ezt az Ígéretét sem tartja be. A pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottság. előtt kijelentette ugyan, hogy az amerikai adófizetőket sújtó adóteher olyan nehéz, hogy egyetlen ország'sem viselhetne el hosszabb időn át, mégis, állástfoglait az adócsökkentés eb len. Hangsúlyozta, hogy a köz, vetlen jövőben egyáltalán nem valósítható meg az Egyesült Államok adóterhének csökkentése. (MTI) pártja Sztálin vezetése alatt, híven teljesített« ezt a vég rendelhet, megőrizte a munkásosztály hatalmának, a dói-. gozók hatalmának teljességét és meghiúsított rn'nden olyan kísérletet, ame.v a hazug bur- zsoá demokrácia hamis követelményei nevében, gyengítem akarta a proletariátus diktatúráját. Rendületlenül á” a Szovjetunió, mint hatalmas szocialista állam, amelyben a munkásosztály foglalja el a vezető Felvet. S-tálin esküjének negyedik fogadalma a munkások és parasztok szövetségéről szól. A munkásosztály csak erre a szövetségre támaszkodva valósíthatja meg d ktatúrájat. A munkásosztály az orosz parasztsággal szövetségben verte s:ét a régi uralkodó osztályokat. a földes urakat ée a kapitalistákat. A munkásosztály csak a parasztsággal szövetségben fektethette le, a szocia lizmuc alapjait s fejleszthette azt tovább egészen a teljes befejezésig. Sztáljn folytatta Lenin tanításának elméleti kidolgozását a szovjet államról, ezt a tanítást továbbfejlesztette az úi viszonyoknak megfelelően és a szocialista iparosítás, «g a mezőgazdaság kollektivizálása alapján hatalmas, elpusztíthatatlan szovjet államot épített fel. Az eskü ötödik fogadalma a szovjet or=zág népeinek szövetségéről szól. Jenin é« »Sztálin már n-e— hám' évvel a Nagy Ok tőberi S ocbilista Forradalom előtt elméletileg kidolgozták a soknemzetiségű államban él5 népek barátságának s együttműködésének kérdését, Lenin és Sztálin a munkásosztályt n nemzetköziség, a nemzetek, a n'.mzcti szabadság és függetlenség mélységes tisztelete szellemében nevelték- Egyesítették a régi Oroszország népeit, legvő-ték bizalma,t-ansa- eukat az orosz néu iránt. — Bzitálín a szerzője a szovjet alkotmánynak, amely a népek szövetségén alapszik. Az eskü hatodik fogadalma — a Vörös Hadseregről szói: »,Lenin nem egyszer mutatott rá arra., ho.nv a Vörös Hadsereg megerősítése és színvonalának emelése vártunk egyik legfontosabb fel adata. Esküd Vünk meg tehát, elv- társak. hogy erőnket nem kímélve raita leszünk, hoav Vörös Hadseregünket, Vörös Hajóhadunkat megerősítsük!” A Srovjetunió • fegyveres erejének megteremtésében Sztál'n iobbkeze volt Leninnek. ő sz rvezto meg a győzelmeket a polgárháborúra és az intervenciók ici Hón. Sztálin úl’t a Szovjet Hadsereg élén a, második világháborúban. Az ő hadászati tervei alapján verték szét a német fasiszta holdakat Moszkva éc 8 tál hurrád alatt, űzték ki a szovjet országból, majd egész Kelet- Európábái. A Szovjet Hadsereg e’őrenvonmlt egészen Br {inig és vésetvetett a Fi tier* birodalomnak. A Szovjet Hadsereg a leg- hatn’masabb erőnek bizonyult a világ összes haderői közt. Az e,skii becsü ettel teljesült. 8-tálm, Leniu végrendelete szerint, úitíousú hadsereg t alapított, elvan hadsereget,. amelv az egész népre támaszkodik és ereiét a maga igazának tudatából, feladatainak a tisztaságúból merítiAz eskü hetedik fogadalma a Kommun sta luteruacionáie elveihez hason,ó hűségről, az összes nép k. összes országos dolgozóinak barátságáról s-ói A kommunista pártok megnövek.dtek minden országban. A népi demokrá eiák országaiban ők lettek a vezető erők. A kapitalista vi látniuk azok _a kísérletei, hogv szakadást idézzenek elő a nem zetköz'i proletariátus sorai bán hoav níeghasonlást támassza nak közöttük, csúfos kudarc cai végződtek. S.kertek nec maradtak a-ok a kísérletek is hogy elszig.teljék a szovje országot, hogv szembefordít sák vele a népeket, hogv ha zugságokat é, rágalmak a hitessenek el róla. A világ né pel a Szovjetunió mellett áll nak. Sztálin neve épno.v drága az emberek százmillióinak, mint Lenin neve. Sztál n nem csupán foly tatója Len n művének- Eg(y b.:n naS'v gondolkodó és politikus, aki a marxizmus"‘öui- nizmus tanítását úi felfedcçé sekkel gazdagítja a filozófia, a társadalmi elmélet (dialektika« és történelmi mater alizmus). a munkásosztály harcának stratégiája és a hadví selés stratégiája terű étén. A nagy Lenin halálának napja óta eltelt idő a szocialista forradalom fejlődésén k szakadatlan láncolata. Ezek az évek a munkásosztá v szüntelen győzelmeinek esztendői E eket az éveket a lenini eszmék soha el nem. halványuló fénye világítja meg. n. zászt,AVsziaJ Egy munkás év gyümölcsei Népünk alkotóereje újra diadalmaskodott a holnapért vívott harcban: 1952-ben is győTclemre vittük a tervet. A magva!' dolgozók ismét fényesen bebizonyították: a terv reális, teljesíthető — sőt túlteljesíthető. Az egységbe forrott magyar munkáskéz és a szellemi erő újból igazolta tjé piiijk nagy vezérét, aki elejétől fogva rendíthetetlenül bízott a magvar milliók termelőképességében. Az alkotás, a nagyszerű erőfeszítés, a fel emelkedésért és békéért vívott harc népünk vérévé vált. Az ríj embernek, a szooia lista alkotás vagyától és aka rátától fűtött embernek határtalan önbizalmát, ereiét és optimizmusát sugározzák a népgazdasági terv teljesítésé nek 1952. évi eredményei a Központi Statisztikai Hivatal jelentésének tükrében. Ez a jelentés már valóban a jövő térképe, amelybe számokkal vannak berajzolva a. hegyek elérhető csúcsai, a folyók é.i az utak. hogv hová tartunk, merre haladunk. Hogy ma ho) járunk és merre felé megyünk holnap, a változás egész nagyságái legtömörebben é3 lee.jel lemzőbben veti elénk a terv- jelentés, amelv számadás az .'lmult évről. Tanúbizonyság arról, liogv egyre feljebb emelkedik népi demokráciánk a grzdasági, srociális és kin turális fellendülés útján. Megelégedéssel olvastuk, hogv a gyáripar 1952. évi télies termelési tervét 100.7 százalékra teljesítette. Ez a fou* tos iparág 23 6 százalékkal termelt többit tavaly, mint az előző évben. A legfontosabb alapanyag iparok b, újabb győzelmekkel járultak a siker hez. A nehézipar temetése egv év alatt 30-3 százalékkal nőtt. A legtöbb fontos ipari termékből sokkal többet gyártottunk. mint tavaly. így például 193 szá'alékkal növekedett a villamosenerg'a termelés, 66.3 százalékkal több tehergépkocsit, 26.9 százalékkal főbb téglát, 28.8 százalékkal több rádióvevő készüléket termeltünk, mint tavaly. Csaknem 20 százalékkal múltuk felül 1951-es eredményeinket az építőiparban. Sokat fej'ődött a közlekedés, növekedett az áruforgalom- Eredményeink még nagyobbak lennének, ha (X xvtu\ -mjlujciXcLq “"-«i okozott volna i el ént ck kiesést a m e z ö R' a z d a s á a ba n. 1952-ben a nemzet! jövedelem — amely elsősorban aa iuari termelés fejlődésének eredményeképpen 4.7 százalékkal meghaladta az 1951. évit. sí amelynek kétharmadrészét as ipar és az építőipar adta — mintegy háromnegyed része » dolgozók személyes szükségle tének kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére van, valamint egyel» társadalmi szükségletek kielégítésére!. egynegyed része a termelés bővítésére szolgál- —<• Ebből az tűnik ki. hogv népgazdaságunk fejlesztésének útién a Szovjetunió példáiét követjük. Az egész társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükséglete lehető legnagyobb mértékű kielégítő «ének biztosítása a szocialista termelésnek a. legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tőkéié- tesedése útján — a szocializ- muo gazdasági alaptörvényének ez a jellemző vonása jut kifejezésre néui demokráciánk ötéves tervében, az összefoglaló terv.ielentésben. A tervjelentés pozitívumai mellett találunk negatívumokat is. am k arra figyelmeztetnek. hogy nem engedhetjük meg masunknak az ütem lassítását. a feladatok csökkentését. Nem tűrhetjük tovább iparunk technikai színvonalának és termelőerő nk fejlettségi színvonalának elmaradottságát, amikor a dolgozó tömegek jobban, kulturáltabban akarnak élni. mint azelőtt éltek. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogv a szocializmus alapjainak lerakását távolabbi évekre toljuk ki, minthogy bármilyen halogatás ezen a téren csak azt jelentené, hogv ütőkártyát adunk ellenségeink kezébe. Szabadok c« erősek va gyunk — a gyors fejlődés bizalommal tölti cl népünket.. Ezt mondják el nekünk a Statisztikai Hivatal jelentésének győzelmes számai* do azt is mondják, hogv a magyar nép békét akar* hogy felépíthess^ újabb és újabb gyárait, a lakóházak ezreit, amelyekben évről-évre boldogabban élnek í dolgozó békeszerető emberek, 600 hold szőlőf telepítenek tavaszig Tiegyénk szőlőtermelő állami gazdaságai Megyénk állami szőlőtermelő gazdaságaiban télen is serény munka folyik az idei terméshozam növelése érdekében Most végzik a szőlőterületek trágyá- ását és új szölőteleoek létesí. ését. Eddig mintegy 500 hold zölöt trágyáztak le az állami .azdaaágokoan A szerves és tő. egtárgya mellett nagymennyi- égü szuperfoszfát és kád mü- rágyát is felhasználnak. Ezzel avítják a szőlő minőségét és neggyorsitják az érést. A szíáőternielő tröszt gazda, ságaiban összesen 600 hold új szőlőt telepítenek a tél folya inán. A vaskúti állami gazdaságban a tervezett 110 holdbői már 100 holdat beültettek. A .izöló telepítéséhez szükséges vesszőket (lágyrészben — mintegy 2 m'l- üő darabot — még a múlt év tavaszán előgyökereztették a gazdaságok. Ennek előnye, hogy a vessző gondos ápolással már a te.epítéstöl számított második- hat-madik évben boa termést Míg a sima dugványok csak a negyedik.őtödik évben termöké- pesek, Az új szőlők telepítését szovjet minta szerint 124.ŐX 81 méteres hektárparcellá. kon végzik. A sortávolság 130 centiméter, a tőkék egymástól való távolsága 90 centiméter. A telepítésnek ez a módja megkönnyíti a 820*0 megművelését és a terméshozam klszánútáaát. Az új szőlő telepítése mellett nagy gondot fordítanak a ré gl tőkék ápolására is. A kiőre. gedett, kevés termés^ hozó tő. kéket döntéssel újítják meg. Eddig- összesen mintegy 20.000 tőkét tettek teimőképcesé ezzel a módszerrel. is -,íic De f rancé1’* sxásnyolcmuöt tengerésze nem volt hajlandó válassotnn a McCarran-kopóknah amerikai nyomozók kérdéseire ; akik a hírhedt McCarran—Wat Párizs, (MTI) Ai AFP beszámol arról, hogy az „He De France” nevű francia utásszá], lító hajó személyzetének 185 tagja, — köztük hét tiszt — nem volt hajlandó válaszolni az ter-féle törvény alapján prlorái ták őkét. A 1S5 francia tengerészt nem engedték partra szájúd a newyovki kikötőben.