Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
Fejlett állattenyésztéssel a virágzó mezőgazdaságért Orezágunk állattenyésztése h' felszabadulás óta ée .különösen az ötéves terv első két Évében jelentősen fejlődött. A. mezőgazdaság: szocialista Szektoraiban az utóbbi két É vben a szarva6marbaállo- aány 305, a eertésállomúny 135, a lóállomány 308. a juhállomány 236 százalékkal nö- yeltedett. Az élenjáró állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fejőnői. tehenészei, sertésgondozói, juhászai, csiT kosai és baromfigondozónői kimagasló eredményeket érlek el a hozamok állandó növelésében. i Megyénk termelő&zövetko- Eeteiben is hatalmas fejlődés toiutatkozik az állattenyésztés területén, különösen az utóbbi időben. Tavaly janu árhoz viszonyítva a birkaállomány 15-442 darabbal, a ló állomány 2824 darabbal, a sertésállomány 28.319 darabba], a ezarvasmarhaállomány 6493 darabbal nőtt. » _ Állattenyésztésünk fejlődését elősegítette a miniszter- tanács 1950-ben megjelent határozata „az állattenyésztés és takarmánytermelés kétéves fejlesztéséről”-. A hatá. rozat nagy szerepet játszott abban, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben (jelentősen emelkedett az állatállomány, növekedett az állattenyésztés termelékenysége és a szano- raság. » A párt és kormányhatározat újabb feladatokat mutat Ez év s7,entemberében jelent meg a Magyar Népköz- társaság' Minisztertanácsának a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőcégének újabb határozata az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről_ az 1952— 54. évekre vonatkozólag- Ez a határozat pontosan előírja és meghatározza, hogyan, milyen módszerekkel kell tovább növelni az állatállományt és, állattenyésztésünk színvonalát. Termelőszövet- kezeteinkbon; megyénk egész (területén megbeszélték, hogyan és miképpen fogják a határozat egyes pontjait megvalósítani. Termelőszövetkezeteink tagjai elhatározták, hogy minden erővel arra tő rekednek, hogy a határozat minden egyes pontját végrehajtsák és ezzel elősegítsék állattenyésztési 1 színvonalunk emelését. A minisztertanácsi határozat előírja. hosrv 1952—54- években tovább kell növelni az állatállományt. Megyénk termelőszövetkezeteiben ez év végére a birkaállomány a jelenlegihez viszonyítva mintegy 1000 darabbal, a Jó- állomány ugyanennyivel, a sertésállomány több mint 23 ezerrel, a szarvasmarhaál!o- máuy több mint 4000 darabbal növekedik. Háromszori fejés = 10.500 liter tej hozamnövekedés f A határozat előírja, nogy termelőszövetkezeteink a szarvasmarha tenyészeteikben mindenütt térjenek rá a »api háromszori fejesre çs a borjak itatási módszerrel llürténő felnevelésére- A háromszori fejést megyénkben 18 termelőcsonortnál vezették be eddig G58 darab tehénnél. A. minisztertanács határozatának megvalósítása már eddig is komoly tejhozamnö* yelést eredményezett me- íyénk termelőszövetkezeteinél- A tomoai Szabadság termelőszövetkezetben a felesi átlag kétszeresére emelkedett a háromszori fejes bevezetése óta- A termelőszövetkezetben már a tehenek rézvszcri fejőkével is kísérleteznek. Eddig két tehénnél vezették he ezt a módszert s máris komolv eredményekről számolhatnak be. A bácsbo- kodi Vörös Csillag termelőim vetkezetbeu a fejési átlag közel három és félszeresére emelkedett a háromszori fejes bevezetésével, Megyénk összes tennelőszövetkez«etei- ben mintegy 10.500 literrel emelkedett a te.ihozam a minisztertanácsi határozat végrehajtása ótaA borjúk itatásos módszerre! történő nevelését 21. termelőszövetkezetnél vezették be. A kisszállási Petőfi termelőszövetkezetben 1,10 kilogramm napi súlygyarapodást értek cl a bori ük ilyen mesterséges módon való nevelésével. A borjúk itatásos módszerrel történő nevelése elősegíti a tejhozam növekedését19 koca után ■ 230 malacszaporulat Szerepel a határozatban, hogy a sertéstenvésztéshen a üldőkocák kivételével az gesz kocaállománynál al- al mazni kell az évi kétszeri aalaeoztatást. Megyénk 21ß ermelőcsoportjában vezették jü ezt a módszert. Máris ép eredményeket értek el- '. felsőszentiváni Vörös Csil- ig termelőszövetkezetben 19 erkshieri koca után 230 .íalacot neveltek feL A határozat foglalkozik azzal, hogy el kell terjeszteni a Szovjetunióban jól bevált, fejlett takarmányozási módszereket, Az állatokat hozamuknak megfelelően egyedileg takarmányozzák. A takarmányozásra nagymértékben használják fel a zöld, siló és vizenyős takarmányokat- A határozat áttanulmányozása után 17 termelőszövetkezetünkben bevezették a zöld futószalagot. A sükösdi Vörös Zászló termelőcsoportban 30 darab hízónál bevezették a hizlalás első időszakában a vizenyős takarmány etetését, ezzel 09 mázsa száraztakarmánvt takarítottak meg- Termelőszövetkezeteink rájöttek arra, hogy a sUózással milyen nagyszerűen lehet pótolni a té.i takar- rn.'.nvozást. A felsőszentiváni Vörös Csillag ezért már idejében hozzálátott silózási tervének megvalósításához. Ennek köszönhető, hog'v a termelőszövetkezet teljesítette erre vonatkozó tervét. A takarmány jó felhasználásával hatalmas segítséget nyújt a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának gazdag tapasztalatai. A kecskeméti Dózsa termelőszövetkezetben a rozsszalmára vonatkozólag mutattak be nemrégen egy kísérletet a szalma feltárásra vonatkozólag- A rozsszalmát, mésztejjel tárták fel a Grogyin-féle eljárással és ezzel kiváló takarmányt nyertek. Több női dolgozót az állattenyésztés vonalára Ezeknél, az eredményeknél azonban nem állhatunk meg. Az állattenyésztésünkben továbbra is törekednünk kell a jó módszerek bevezetésére, a gazdag szovjet tapasztalatok felhasználásával. Erre vo- natkozólag számos kísérlet A kecskeméti Dózsa termelőszövetkezet növendékinarhái. történt megyénkben a minisztertanács határozatának megjelenése óta. Samu József a kunszentmiklósi Vörös Csillag termelőcsoDort állattenyésztője a kocáknál az egy- ivarzás alatti kétszeri buga- tással kísérletezett. Kese nevű kocánál ilyen módszerrel 19 malacszauorulatot ért el- \ határozat kimondja, hogy a termelőszövetkezetekben el A kecskeméti Dózsa termelőszövetkezet sertcstorzsáHoniánya. kell érni, hogy az 1954-es cv végére tehenészetben és a ser leste nyésztés ben a dolgozóknak több mint fele nő legyen. Tavaly még ezen a téren alig voltak eredményeink. Az idén tennelőszövetkezeteink- ben 79 fejőnő. 17 tehéngondo- dozpnő. 23 sertésSondozónő s 13 sertéslnzlalónő működik. A baromfigondozáshoz megyénk termelőszövetkezeteiben 179 nőt vontak 'berí llalhói ház, mes, termékenyítő állóinál a terv beruházásai közöt s Népünk állama az, ötéves terv folyamán hatalmas^ összegeket áldoz állattenyésztésünk színvonalának emelésére, .Kecskeméten 1954. végéig állatkórházat és mesterséges megtermékenyítő főállomást is létesítenek, A birkák mesterséges megtermékenyítésével is kísérleteznek az idén* Kilenc termelőcsoportnál 1270 anyajuhnál vezetik majd be ezt a módszert. Az állattenyésztés fejlesztése nagy feladatokat, ró termelőszövetkezeteink minden dolgozójára. Megköveteli na állattenyésztés fejlesztése érdekében az eddig fel nem használt összes lehetőségek és tartalékok kiaknázását. Brr... Berreg a telefon a dá- vodl tanácsházán. Zeller Pál bosszankodva néz a készülékre. — Itt dávodi elnökhelyettes, — Micsoda? Rossz szekér farára ültünk... Its az nem megy oda, ahova akarjuk... A kulá- kok uszályában csetlünk-bot. lünk... Ezért nem megy a vetés... Mérgesen lecsapja a kagylót. Már megint a járási tanács! Adta bestiája! Pokolra termett telefon. A végén már úgy félek tőle, mint az ördög a tömjén, füsttől. f — Elsütünk mi még egynéhány hazugságot, hogy ne menjen a vetés Dávodon — büszkélkedtek a kulákok, különösen azok, akik a Burány. és Kontai basaparaszt.familiákra hallgatnak. Tudjuk, mi a dávo. diak fogfájása: a vetőmag Es a kulákok kezdték hinteni falu. szerte szavuk mérges csemegéjét... ■ ■ * — Ha nem vetünk, gazt ara. tunk — szakadt ki Pali bácsiból délben, amikor a tanácselnökkel beszélget. — Úgy tengődünk majd jövőre, mint Papp Jóska lova a fürészporon. — Utánanézek én annak, hogy miért nem megy a vetés, megtudom, hogy mi rejlik a ku A kok bokrában! Késő délelőtt Pali bácsi mér. gesen fejére húzza kalapját és kiindul a határba, ahol Lanko- vics János az első ember, akibe ütközik. Beszédbe elegyednek. — Vetni vetnék, de hát nincs magom... olyan ritka ez az idén nálunk, mint a vénasszony foga... — Mint a vénasszony foga! Bizony volt sok köztük, akt alig ismerte a betűket... es ma. Már azé a föld, aki megműveli. Hetyet Józsi bácsi fia pedig orvos lesz. Gyarmati Mihály fia pedig katonatiszt,.. Eb az ingét! Csak nem akarjuk a szekérrudját visszafordítani. Tán azt akarjuk, hogy nálunk Akinek foga fáj, tartsa nyelvét rajta... Es aa tán még fáj is! — Két ajka csak úgy reszket haragja ban. Útközben Pietikoszity Márton, Kubatov József és Kovács Antal Is hasonlóképpen siránkozott, mint Lankovics János. — Előbb lesz csikónak lófoga, mint Pali bácsinak vetőmagja Dávodon ! így búcsúztak el a dűlő végén. Főleg azok beszéltek így, akik a basaparasztokra hallgat, tak. A nap már magasan járt, amikor Iliért az egykori püspöki uradalom volt földjeire. Itt eszébe jutott, hogy még nem is olyan régen ezeken a földeken másnak verejtékeztek az emoe. rek. Nagyhasu, pec3étgyúiüs püspököknek, akik kastélyaik, ban habzsolták az élet örömcPy A. cselédek pedig szennyes vi. tyűhákban tengették életüket. is, -mint pár kilométerrel odébb, Titóéknál, pipacs virítson a szántókon és a földesür munkára hajtsa a í’óldnélküli jáno-so. kát... Csak nem a kulákok kezébe dobjuk újra a gyeplőt... Nem! Nem! És nem! Megfogjuk mi szekerünk rúd. ját még akkor is, ha szerencse nincs mindig a gallérunkhoz varrva. Azért is elvetünk mi Dávodon. De akkor, amikor a csikónak még nincs iőfoga... így süti-fözi gondolatait útközben Pali bácsi. — Felhajtom én azt a vetőmagot, nem mondják hogy más szekér farára ültünk... Méghozzá a kulákok szekerére! * Estére visszaérkezik a tanács, házára, összedugja a fejét ' a begyűjtési osztály két dolgozójával, Kiss Tibornéval és Horák Enífréjiévöl- -u-i-íuí -1 összeadnak, kivonnak, szoroz, nak. Mennyit csépeltek e'j mennyit adtak be, mennyit őröl- tek már meg. Megnézték 1-an. kovics János és azoknak a számadásait, akik azt hangoz, tatták, hogy nincs vetőmag. És íme az oszlopok végén elő., bukkantak azok a készletek, amelyekről azt harsonázták a kulákok, hogy nincsenek, Danko, vies Jánosnál 320 kilogramm. Pietikoszity Mártonnál 400, Kubatoy Józsefnél 465, Kovács Aptalnál 306, Bucümácz Józsefnél 400, Züinczki Pálnál 362, Fehér Jőzsefnénál pedig 657 kilogramm készletet állapítottak meg. — És akinek valóban nincs, annak vásárolunk a szabadpiacon! '* Amióta Pali bácsi jól a kulákok és azok uszály hordozóinak bokra mögé nézett, azóta Dávo. don a vetőmag már nem olyan ritka, mint a vénasszony foga. Azóta a kulákok is hallgatnak, mint akinek bagó van az agyarán. — Akinek foga fáj, tartsa nyelvét rajta — mondja az egyik este Pali bácsi a vb- titkárnak. — Alti siránkozik,* azt megvizsgáljuk; mint a fogorvos és kihúzzuk fájós fogát... És erre a faluban csodálatos, képpen megszűnt a bajkeverők fogfájása... Elkezdtek vetni ^ messem várva, míg a csikónak
