Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

Párt és párt építés Hogyan segítik Dávodon a népnevelők a pártszervezetet a tag- és tagjelölttelvételi munka megjavításában NEMZETKÖZI SZEMLE Dávod dolgozó parasztsága a hejyi pártszervezet vezelésével és irányításával az elmúlj hóna. pok során jó eredményeket ért el. Élen haladt a járás községei közül a mélyszántás teljesítésé­ten, a termelési szerződések megkötésében. Eredmények mu­tatkoznak az élőállat- és zsírbe- gyüj[és jerén is. A község dol­gozó parasztsága a begyűjtés és az őszi munkálatok során el. érj eredményeivel bebizonyítot­ta elszánt gyűlöletét a háborús uszítok és a közeli határszélen leselkedő fasiszta Tito bandá. val szemben. Rákosi elvtárs 1950 olqóber 27-i beszédében azt mondotta: ,,Az utóbbi két esztendőben egész új generációk jelentkeztek a párt kapujánál. A termelésben kitűnt munkások, ifjak, a politi­kai öntudatra ébredt nők.., Ks. révei tűntek fel ar. olyan közép, purasztok, akik bebizonyították, hogy hü. támogatói népi demo­kráciánknak.” A dávodi pártszervezet az el­múlt év ioiyamán, de már az idei év első hónapjában is Irányt vett a tag- és tagjelőRfelvétel, u pártszervezet megerősítésére, hogy követhesse központi párt- vezetőségünk és megyei pártbi­zottságunk határozatait. Első és legfontosabb feladata Gana község két legrégibb és legnagyobb termelöcsoportja, a Furat Sándor és a Vörös Csillag tsz. Ezek közűi az első helyen a Vörös Csillagot kell megemlí­teni. Kilencven tagja a 600 hol­das szövetkezeti gazdaságban egész eszitendön keresztül ön­tudatos, fegyelmezett munkát végzett s a Jö munka erednie, nyélként a csoport termésátlaga búzából 12, kukoricából 30, gya­potból pedig 4 és fái mázsa volt holdanként. £v végén a Vörös Csillag felé fordult a község egyéni gazdáinak érdeklődése és csupán december vége óta 32 dolgozó parasztcsalád kérte a csoportba való felvételét. Nem lehet ezt elmondani a Fürs, Sándor tsz.röl. Annak el­lenére, hogy ez a szövetkezet egyike -megyénk legrégibb ter­melőszövetkezetéinek. eddig egy­általán nem váltotta be a hoz. eáfüzött reményeket, noha kor­mányzatunk számos segítségben részesítette. Sok u „papirostag“ Ha a múlt évi brigádtábláza­tot nézi az ember, első pillanat, ra feltűnik, hogy a 218 tag kö­zül a legtöbben 50—60 munka­egységet teljesítettek s minő. össze két tag: Duszef István és Hegedűs János teljesített 300 munkaegységen felül. — Hogy tudtak ilyen alacsony mmkaegyaégMlag meitott idejé­ben végezni a gazdasági mun­kákkal f — kérdezzük Papp Gá. bor fsz-elnöktöl. Megtudjuk, hogy bizony a ta­vasszal 25 hold kukoricaföld és 10 hojd cukorrépa maradt ka. páiaiian, de szégyenletesen meg­késtek a kukorica és gyapot be­takarításával is. Ha csak köze. pes termésátlagot számítunk — a hanyag munka és a késedel­mes betakarítás következtében löbbszázozcr forint kára van a tsz-nek. Mi az oka annak, hogy a Fürst Sándor tsz.ben Ilyen álla­potok uralkodnak? Erről beszél­getünk Knaul Gyula üzemi párt. titkárral, Rajlik János brigád- vezetővel, Kulcs Bertalannal és Molnár Jánossal, akik e.-ész esz­tendőn át valamennyien ott vol‘ tak minden munkánál és becsü. lettel meg is állták helyüket, — 218-an vagyunk — kezdi Knaul Gyula —, de csyc papi. volt a párszervezet előtt a nép. nevelő munka tervszerü meg­erősítése. A pártszervezet 70 népnevelőt párokba szervezett és kijelölte számukra a munka, területüket. A népnevelő munka kiérié'kelésére pontosan kéthe­tenként népnevelő értekezletet tartanak. Ezeken az értekezle­teken cserélik ki a népnevelők egymás ' között tapasztalataikat, melyek nagyban segítségére vannak a további munkában. A népnevelő munka kiszélesí­tésével egyiaöben a csoporti, galmiak is aktivizálták, sora,Utat. Mészáros József né csoporlb;- zalmi versenyre hívta ki társait Versenypontjaival, — a Csopor. (dk tagjainak politikai nevelé­se, a taggyűléseken és párt na­pokon a csoporitagok pontos megjelenése, a tagdíjfizetés — elérték, hogy a tagság 90—95 százaléka mindenkor pontosan s hiánytalanul résztvesz a tag­gyűléseken és pártnapokon. A tervszerü népnevelőmunka következtében az egyes párt na. pokoa 25—30 pártonkivüli dol­gozó paraszt mindenkor meg. jelenik. Zeller Pál középparaszt, Gaiió Sándor, László Istvánná, Kollár Jó/sefné, de a többiek is szinte elsőnek érkeznek, hogy a párt-napokon hallottakat részin, a maguk munkájában hasznosít­sák, azonkivül pártonkivüli tár­ton. Ha munkáról van 8zó, lc0• többször csak a tagság felére számíthatunk, a többiek más­hová mennek dolgozni, vagy pe­dig — mint a nyáron is történi — a hűvösről nézték, am*g az öntudatos tsz.tagok a mezőn iz­zadtak, A zárszámadáskor ter. mészCtesen ezek követelték a leghangOÿabban a meg nem ér­demelt részesedést• A termetőssöveíkeset legnagyobb ssegyene — De van még itt egy nagy baj — veszi át a szó, Rajlik János —, kulákok vannak a tsz-b®n. Iff van Például Kereki Lajos, volt ö0 holdas bérlő is, aki a kukoricatörés idején „be­tegségre” való hivatkozással ma­radt távol, de ugyanakkor t<jb_ ben is láttuk, hogy R. Kiss 1st. ván kulákfuvaros társaságában italozik. Kereki azonbUn koránt­sem elégedett meg ezzej, hanem másokat is igyekezett rábeszél­ni, hogy tie dolgozzanak a tíz­ben, inkább vállalják el nap­számban, vagy résziben a ku. idkfuvaros kukorcájának letörő, s ét. Kerekivei hasonszőrű volt c^°- lédtartó nagybérlőket még talá­lunk egynéhányat a Fürst Sán­dor (Sz-ben, Ilyen például Kéri András, aki a felszabadulás előtt apjától örököl, 60 holdján gazdálkodott, vagy Kulik Imre, akinek ugyancsak 70 holdas ha. szón-bériete volt. Mondani s«tn kell, hogy ezek a kulákok tsz. tagságukat a munkafegyelem lazítására, romboló tevékenység­re használták fel! Ktt teraei a felelősség? Ezekutári felmerül a jogos kérdés: kit f.erliei „ felelősség a garai Fürst Sándor tsz-ben ural­kodó állapotokért, ;l hanyag munka következtében okozott Ua|[y károkért? Itt legelsősor- b«n meg kell említeni Papp Gá. bor jsz.ejnök megalkuvó maga­tartását a lógósolUtul és a bo- fészkelődét, ku Iákokkal szent­ben. Több becsületesen dolgozó tçz-tag elmondja, hogy Papp Gábor együtt sZ3lkott mulatozni a tsz-taggá vedlett kulákokkal és jómaga sem tartozik a köz­ség szorgalmas dolgozói közé. „tínnepszámba” megy, ha az el. uököt a tagok nagyritkán n tsz földjén megpillantják. «aikkal is megismertessék. A legjobb népnevelők, mint Varga Ferenc, Csábi Gábor, Ja- nosi Imre. Szekeres Kálmánná, a pártonkívüliek közül Hornyuk János, Horvát Józsefné példa, mutatását követik a dávodi nép­nevelők, Esténként felkeresik „ a dolgozó parasztokat és elbe. szélgetnek a dolgozókkal. Rávi­lágítanak a többtermelés jelen­tőségére, Megismerkednek kör. zefük minden dolgozójának min. den ügyes-bajos dolgaival és ta­nácsaikkal, segítik őket mun kájukban. Munkájuk eredményei aztán megmutatkoznak a tag- és tag jelöltfelvételi munka erednie nyességeiben. így ajánlották a pártnak tagjelöitfelvéielre Sírok János DISZ.tagot. Sírok János az elmúlt nyáron önkéntes DISZ brigádom szervezett, hogy segít­séget nyújthassanak a Szabad­ság termelőszövetkezetnek a cgéplés munkálatainak gyors el. végzésében. A Sirok János által szervezett DISZ-brigád egy va. sárnap több mint. 50 mázsa bú. zát Csépelt el, A népnevelők fáradságot nem ismerő munkája, pártszervezet állandó foglalkozása következté­ben egyre több egyéni dolgozó Parasztot hoz közelebb a Párt kapujához. De felelőség terheli az igaz­gatóságot, a birigádvezetöke t is, mert az alapszabály előírásainak megfelelően nem köve.eük meg a munkát a tsz'taE°kíöl. Úgy­szintén az üzemi pártszcrveze,et és a tsz kommunista tagjait, mert néma veszik fel a harcot a naplopók ellen, elhanyagolják a tagok között végzendő nevelő munkát s maguk sem mutatnak jó példát a fegyelmezettségben. Felelősség terheli a tsz kom. uiunisia tagjait azért is, mert engedték soraikba befurakodni n népnyúzó lmjaitokat, akjk a tsz sorainak megbontására tö­rekednek. A lógósok , ne jurhassanuk Jelemeli fővel • •• Rákosi elvtársnak a termeiő. szövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán tarra: t felszólalása, a Fürst Sándor tag­sága is megtárgyalta és határo­zatot hozott a munkafegyelem megsértőivel ezemben. A tsz tagsága helyesléssel fogadta azt a határozatot, mely szerjnt a férfiak kötelező munkaegysé­geinek számát 80-ről 120.ra emelték fel. A |Sz tagsága szó­ban helyesléssel fogadta a W- gósokkal szemben a munkaogy. séglevonást is, azonban a hiba az, hegy a határozatot nem hajtják végre Az igazgatóság feladata, hogy e szükséges fe. gyelmező rendszbályokat szigo­rúan alkalmazza a munkafegye­lem megsértőivel szemben és olyan légkört alakítson ki a tBa' ben, hogy a lógósok ne járhas. sanak felemelt fővel a becsüle. ;esen dolgozóik között, mert a lógás szégyen és gyalázat. A tsz üzemi pár,szervezete töljse be igazi feladatát! A be­csületesen . dolgozó pái'tonkívü- liekre támaszkodva jnditson ha­ladéktalanul harcot a tsz.be be. furakodO|t kulákok klebrudalá- sára és úgyszintén — széleskörű felvilágosítással egybekötve —, szálljon bátran síkra a naplo­pók, a dologkerülők ellen is, a munkafegyelem megszilárdításá­ért! Ez az egyetlen úf ahhoz, hogy a Fürs: Sándor tsz tag. sága kiköszörülje a becsületén ejtett csorbát s ismét talpraál. “tsa a közös gazdaságot! A SZOVJET BEKEJAVASLA. TOKÁT, amelyek biztosíta­nák egy új világháború veszé­lyének elhárítását, elutasították az amerikai tömb politikusai és ezzel ismét sokmlllió olyan em­ber szemét nyitották fel, akit eddig tatán sikerült becsapni mézes-mázos szavakkal. Do a szavak ideje lejárt és az egész világ láthatta, hogy amikor az ENSZ-ben a béke érdekében cse­lekedni kell, az amerikaiak és csatlósaik a háborúra Szavaz­nak. Az amerikaiak azonban nem merték a szovjet békejavas, lat legdöntőbb pontjait egy­szerűen elutasíttatni engedelmes többségükkel, hanem a közvéle­mény felháborodásától félve, az úgynevezett „leszerelési bízott, ság’' elé utalták. Mintha az egy­szerű emberek nem tudnák, hogy ez a „bizottság" a va­lóságban olyan amerikai „sóhi- vatal '-féle, amelynek célja az életképes javaslatok elposványo. sPása, megfojtása. A cselfogás — bár átlátszó — mégis megmu­tatja az amerikaiak félelmét a tömegektől, a népek millióitól. De megmutatja azt Is, hogy öH maguk is tisztában vannak vele, hogy lépésük gaztett, amit el kel! rejteni. A MARSHALL-TEKV „segély” szervezete befejezte működését és a nyugati világ sajtója ebből az alkalomból ismét megpróbál­ja dicsfénnyel övezni azt a „tá­mogatást", »mely úgy támo­gatta a segélyben részesült or­szágokat, mint akasztott ember* a kötél. Franciaország például, amo|y 500 milliárd frank köl­csönt kapót*, ennek fejében kö­teles volt 2047 mi!|iárdo| köl­teni fegyverkezésre, nyersanya­got viszont dollárért kellett hoz- zá beszereznie az USA-tól. Te­hát éppen a négyszeresét fizette vissza annak, amit „kapott”, A.nglia 2.7 milliárd dollár köl­csönt vett fe|, fegyverkezésre pedig 11 milliárd dollárt vo|t kénytelen kiadni amerikai cé­geknél. Ez valóban páratlan se­gítség. Érzik is a „segélyezett” országok, amelynek iparát meg­fojtotta, tönkretette, amelyeknek gazdaságát inflációs hullámmal, végnélkül! áremelkedésekkel árasztotta el, amelyeknek meg­bénította a keleteurópal orszá­gokkal és egymással folytatott hagyományos kereskedelmét. Egyedül Olaszországban a M»r- shall-„segély” első évében 394, második évében 864, a rákövet­kezőben 1208, az elmúlt évben pedig 1783 üzem szüntetle meg működését. Ezek hivatalos, te­A Népújság f. hó 23_i számá­ban egy felhívás jelent meg a helyi Köztisztasági Vállalat igaz­gatójának aláírásával E felhi. vás szerint tilos a közterületire szemetet, törmeléket stb. lerak­ni, szennyvizet kiönteni a köz­egészséget veszélyeztető okok. bői. Ê felhívás helyes és célszerű, valamennyien örömmel fogad­tuk, mert jeljes mértékben el. C;gadha|ó. A hiba azonban, hogy a végrehajtás feltételei még nin­csenek mindenütt biztosítva. A házak 99 százalékában még nin­csen szenmyvizemésztö gödör. Ennek hiányában a vizet leg. jöbbször a ház előtti poros út­testre ön<ik ki a lakók, ami nyilvánvalóan nem helyes, de legtöbbször kicsiny udvari há. zakban, ahol öt-hat kisgyerme­kes család is lakik, a vizet szer. teönteni lehetetlen és egészség­telen. Ha az uicára önteni nem sza­bad, úgy az udvaron is egész­ségkelen azt szerteön.öznj. Mi, a környék lakói úgy véljük, hogy mindaddig, míg az egész várost behájózó közcsatorna kiépül, a háztulajdonosok legyenek köte­hát szépített olasz kormányada­tok. A valódi számok nyilván­valóan jóvá] magasabbak. Azt hihetne valaki, hogy a* Amerikában elköltött milliók aranyesőt jelentettek az ameri­kaiak számára. Az aranycsö ki­zárólag a motiopolóiumoka* érte. Az amerikai népnek megmaradt az a „joga”, hogy fizesse a fegyverkezés fokozására szol- gáló mind magasabb és maga­sabb adókat. A „Look” című amerikai folyóirat kimutatta, hogy Truman előtt az USA fennállásának 156 éve alatt 31, elnök összesen 256 milliárd dol­lár adót szedett be. Trumau „uralkodásának" 6 éve során 277 milüárdot sajtol* ki az ame­rikai adófizetőkből, vagyis 21 railliürddal többe), mint az ősz. szes, előző elnökök együttvéve. AZ AMERIKAI Kormány há­borús gazdasági politikája első­sorban a népet sújtja, de elé­gedetlenséget l<e|t már egyes üzleti és ipari körökben is. Ezt bizonyítja az a nagyarányú ér­deklődés, amely a Moszkvában nemsokára összeülő nemzetközi gazdasági értekezletet megelőzi. Ezeket a köröket felháborítja, hogy az amerikai hadiipari mc nopóliumok érdekében a kor­mány „nyugat védelme” ürügyén „sztratégiai anyagnak” minősí­tett 17(10 árukatogóriát, amelyok között — mint Zaszjavszlilj a Pravdában megírta — még a cucli is szerepel. Az amerikai kormány erőszak-politikája ezt a kiviteli tilalmat a nyugatouró- pai országokra is rákényszerí- tette, holott ezek a guzsbakö- tött nyugateurópai országok ma még sokkal nagyobb és kiterjed­tebb kereskedelmet folytathatná­nak régebbi üzletfeleikkel, mer* a keleteurópai országok fejlő­dése következtéből kibővült az általuk exportálható áruk sora, a lakosság életszínvonalának hatalmas emelkedése folytán pe­dig igen nagy mértékben foko­zódott ezeknek az országoknak a felvevőképessége. A Szov­jetunióval va!ó kereskedelmi kapcsolatok pedig egyenesen korlátlan lehetőségeket nyit­hatnának meg Nyugat-Európa cs az USA elö*t. Ezt akadályoz­zák meg az amerikai ha|álke- reskedök, mert kereskedelmi po­litikájuk az ember-vásár, a gyúj­togatás, a rablás. Ezt ma már nemcsak a népek ismerik fel, hanem a nyugati államoknak azok az ipari és kereskedelmi körei is, amelyek a moszkvai gazdasági értekezlettől várják, hogy hozzájáruljon a békés gazdasági kapcsolatok újrafel- vételéhez. lezve arra, hogy egy ijdvy.iT szennyvízemésztő gödröt léfesii., fccnek az udvarokban a Családfők számához métjen. Ahol már ilyen van, ojt pedig megfelelő karbantartásról kell gondoskod­ni. Javasoljuk, hogy mindezt rövid határidőn belül a háztulaj. dosek felé való felhívás formá­jában adja ki a köztisztasági hivatal és a fináes végrehajtó-1 bizottsága. Ami « szemét kihor. dátását és lerakását, illeti, ezzel a rendelettel teljesen egyetér­tünk. Felkérjük a köztisztasági liivatal vezetőséget, hogy a Nép, újság hasábjain keresztül sür­gősen ydjon választ kérésünkre. A III, kerület utcáinak lakó;, { Megyei Előadó Iroda előadásai 26_án, szombaton este 7 óra­kor: „A nemzeti gyűlölködés az imperialisták fegyvere" címmel Előadó Madarason: Tribli Já- nosné, Mélykúton Hahistyik Mihály és Jánoshalmán Endre István. A garai Fürst Sándor tsz-ben a beíészkeiődött kulákok a tagság egy részéi a munkafegyelem lazítására használta fel A hanyag munka többszázezer forint kárt okozott a szövetkezetnek Kecskemét III. kerület lakóinak levele a Köztisztasági Vállalat vezetőjéhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom