Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-07 / 260. szám
E fi ï I P T « JM 8Z4BAD8ÀfiHlRCA Az arab népek megmozdultak. A mohamedám világ Ma- lávától egészen Herkules oszlopáig, Marokkóig, az Atlanti, óceán afrikai partjáig erjedőben van. India és az olaj birtok, lásán nyugodott az angol imperializmus épülete. Perzsia olajforrásai után Arábia kútjai is veszélyben vannak. Ott is a dolgozó nép megmozdult, hogy lerázza az imperializmus rabláncait. Egyiptom is erősen rázza a láncokaj. Ezzel az egész angol imperialista láncolat repedezik, inog, szétszakadozik. Irán kezdte a közelkeieti mohamedán népek szabadságmozgalmát, Egyiptom néptömegei pedig arra szorítják a kormányt, hogy mielőbb és minél teljesebben szakítsion a nyugati imperializmus rendsze. révei, amely őket eddig az angol imperializmus politikai láncához fűzte. Egyiptomban a brit oroszlán talapzata alatt reng a föld. Egyiptom és Szudán népe csatasorba állott, hogy kivívja szabadságát. Ezekben az országokban a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban a kommunisták járnak az élen, A dolgozók látják, hogy a Kommunista Párt segíti har. cukat. Bíznak benne. jo<ïj<3iOHÂC&cw.jScaaKs<ai<Â<3csc*<#c<jci<!K5£a-<3i<3iar<aK^ l' Hm ismertetés 1338. november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom huszonegyedik évfordulóján a mosz kvai Nagy Színházban ünnepséget rendeztek. Ezen levetítet. ték az egybegyűlteknek Csiau- relinek a Forradalomról szóló hatalmas filmalkotását: a Nagy Tűzfény-X. E naptól kezdve minden év november 7-én meg jelenik ez a film a Szovjetunió mozijainak vásznán. Valóban méltó ez a filmóriás a Nagy Októberi Forradalom emlékéhez. A Nagy Tűz fényből világossá válik előttünk miért tudott győzni a bolsevi kok pártja 1917-ben. Lenin és Sztálin vezetése a pártmunkásokat, parasztokat és katonákat egyaránt átfogó nevelőmunkája: mindez eleven valósággá válik, -nr amikor minden idők legfényesebb napjai: a dicső NAGY TŰZFÉNY napok peregnek le októberi előttünk, Mindnyájan emlékszünk még Csiaureli másik hatalmas film alkotására, Berlin éléstáré. Ma. gunk előtt látjuk hőseit: Aljo uát, a fiatal vasöntőt és szerelmét, Natasát. Az ő sorsuk szó. rosan egybefonódott a Nagy Honvédő Háború korával. Egyé ni boldogságuk az egész nép boldogságának része volt, — bánatuk egybeforrt a nép gyötrelmeivel. A Nagy Tűzfény két egyszerű ember sorsán vezet végig. A lövészárok szennyében, az első világháború véráradatában gyönyörű és tiszta szerelem születik Georgij Gudusauri, a fiatal grúz katona és Szvjetlá. na, a gyönyörű és bátor kis ápolónő között. Az 6 sorsukon vezet végig a film, az ő és a hozzájuk hasonló egyszerű em berek harcát mutatja be a For. radalom győzelméért. És az boldogságuk is akkor teljesedik be, amikor az egész nép bol dogsága és szabadsága valóság gá válik. Látjuk a győzelem megterem tőit: Lenint és Sztálint. Lenint, aki a Forradalom élőké szítésének leglázasabb napja ban is törődik az egyszerű em berek sorsával. S Sztálint, Lenin segítő harcostársát és nagy tanítványát. Sorsuk egy a nép sorsával, mert egyek a nép pel, A Nagy Tűzfény című filth főszerepeit Mjuffke, Gelováni Bagasvili és Makarova alakítják. Magyar szövege Many a i Lajos, Szakát» Miklós, Sinke vits Imre és Sebők Margit hangján szólal meg A filmet Kecskeméten a Városi Moziban mutatják be nov. 15-től 21-ig. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjára,.. Farkas Ferenc és Dékány András levele a színház dolgozóihoz X Kecskeméti Állami Katona József Színház dolgozói nagy lelkesedéssel készültek a „Csínom Palkó” bemutatására, hogy Kecskemét dolgozóinak felüdülést kellemes estét szerezzenek. A bemutató előadáson részj. vett Farkas Ferenc Kossu h- dljas zeneszerző, akl a „Csínom Palkó” zenéjét szerezte, valamint Dékány András, a színmű szövegírója. Farkas Ferenc szaval szerint: „ilyen előadást azelőtt ei gém lehetett volna képzelni. A kecskeméti színház a meglévő eszközökkel ezt az igen nehéz feladatot művészt igényes. séggel, igen jól megoldottáA színészek alakítása visszatükrözi azt a felszabadult érzést, melyet népi demokratikus államunk biztosított színészeink számára. Tudatában vannak, hogy mind ezt a Szovjetunió felszabadító hadserege, a Nagy Októberi Szocialista Forradajom biztosította a magyar nép számára is. Ezt a felszabadult lelkesedést hozta színpadra a bemutató előadáson az együttes Játéka. Az alábbi levél erről szól, me. lyet a Színház dolgozóinak irt Farkas Ferenc és Dékány András: Kedves dolgozó társaim! Visszatérve Budapestre, kötelességünknek érezzvík, hogy ebben a formában is őszinte köszönetét mondjunk azért a szerétéiért, gondosságért, lelkesedésért, amellyel Ti — „ mi példánkból is Ítélve — a magyar színészek ügyét szolgáljátok. Felejfheteilen élményt és gazdag tapasztalatot hoztunk magunkkal Kecskemétről. Élmény volt baráti, szives fogadtatástok, a „Csínom Palkó" színpompás, lelkesedésül átfűtött előadása, n gondos, minden részletekre kiterjedő művészi munka és a siker érdekében kifejtett áldozatkészség. A tapasztalatot, pedig mindennek össeefogása adja: íme, a vidéki színpad kisebb lehetőségei térbeli és fe,szerelési kötöttsége is eltűnik, nélkütöz- hetövé, semmissé válik a tehetség, lelkesedés és a szív indul harcba‘ agy megkapjam szép összmunka vállalásával a siker érdekében! A „Csínom Palkó’’ — a közösség eredményét hirdeti, mondanivalójában és játéklehetőségeiben egyaránt. Szereti a hazát, népünket, harcolni a szabadságért. Ez az eszmei tartalom, A színpadi feladat: minden egyes szereplőnek — anélkül, hogy bármelyik is főszereplővé válna — az a hivatása, hogy a legjobbat, a legtöbbet nyújtsa, éppen a kollektív munka segítségével. Ti kedves dolgozók, igazgatóság, szereplők, rendezők, műszakiak, karmester, zenekar, énekkar, táncosok — így cselekedtetek, mél'óan a szocialista színpad igényeihez. Köszönet Nektek, kedves dolgozótársaim, hogy e színpompás bemutató élményével gazdagodhattunk KafQ»a József dicső ne- vét viselő sztnháZat°kban! Hálás köszönettel; DÉKÁNY ANDRÄS szövegíró, FARKAB FERENC zeneszerző. Az Októberi Forradalom napjai A bolsevikok minden bizony- nyal győznek, ebben egy pilla, natig sem kételkedtünk. A vl- bargi negyedben, ahol Ványja nagybátyámat szoktam megingatni, a munkások már nyíltan követelték, hogy a hatalmat adják át Lenin pártjának. — Nemsokára megérkezik Lenin — mondották a viborgí kerületben. — Akkor majd minden megváltozik. Lenin abban az Időben a finn. országi Razlivban tartózkodott. Az októberi felkelés előestéjén valaki becsengetett a laká- Bunkban. Siettem ajtót nyitni. A küszöbön feketeruhás, finn sapkát viselő, közepes termetű em bér állt. ’ Valahogy ismerősnek tetszett. — Kis keres? — kérdeztem csodálkozva. — Sztáljn itthon van? A hangjáról ráismertem : Lenin volt. — Vlagyimir Iljics! Úgy néz ki mint egy igazi finn. — Csakugyan? — kérdezte Lenin mosolyogva, majd újból megkérdezte: Sztálin itthon van? Közben anyám is megjelenít az ajtóban. Mikor meglátta Lenint, nem tudta elfojtani meglepetését. — Micsoda öröm, Vlagyimir Djics! — Jónapot! Iljics megölelte anyámat. Sztálin éppen otthon volt s amikor megnallotta Ujic3 hang Ját, ö Is kisietett hozzánk. Anyám mindkettőjüket betessékelte a lakásba, meg akarta vendégelni ókét. Lenin elhárítottá a meghívást, beszélt egy keveset Sztálinnal, utána mind keilen elmentek bániról. Az október 25.ének előestéjé: lezajlott események szálai . Szmolmij feszült légkörébe] szövődtek. Minden egyes akciö ban érezni lehetett Leninjeién, létét. Sztálint csak a Szmolnijbai láttam. Ritkán Jött haza, néh: telefonon hívott fel. — Ma lehel, korábban haza Jövök — mondotta. — Otthoz lesztek? — Feltétlenül várjuk — kér. leltem, tudva, hogy néhány éjszakát már álmatlanul töltött, — Lehetőleg korán jöjjön. — Igyekszem — válaszolta. — Lehet, egy órán belül már ltst hon is leszek. De majdnem sohasem sikerült az ígért időre hazajönnie. Mindig örvendett, ha valamennyiünket együtt talált, s ilyenkor barátságosan elbeszél getett velünk. — Nagyon aggódtunk — mondta anyám. — Miért nem jött korábban baza? Micsoda idő... Azt sem tudom, mit gon. doljak. loszif Vissz árionovics egyetlen alkalmat sem mulasztott el, bogy anyámmal évddjék. — Miért aggódik? — kérdezte. —r Inkább ön aggaszt en- gem, Olga Jevgenyeva. Mondja, milyen szónoklatokat tart On a kórházában. Kerenszkijnek már régen le kelletj volna önt tar tóztatnia. — örökké tréfál velem —vágott vissza anyám —, de nézze saját magát, mennyire lesoványodott, Ez nem mehet így to- vább,., Sztálin tréfával ütötte el a dolgot, amin aztán valamennyien nevettünk. Csupán anyám tett a kezével kétségbeesett mozdulatot. Sztálin gyakran mesélt a cső. dálatoa petrográdi munkásokról. tengerészekről és katonák. Gyakran ismételgette: „Milyen bátor emberek!” A Szmolnijba értesítés érke zett: a felfegyverkezett munkások és a petrográdi helyőrség egységei az ideiglenes kor. mány székhelye: a Téli Palota felé közelednek. Megkezdődött a Téli Palota ostroma. Ugyanaznap este kellett megnyílnia a Szmolnljban a II, Szovjet Kongresszusnak is. Mindenki tudta, hogy « küldöttek többsége — munkások és parasztok — bolsevik. Minden irányból tódultak az emberek. — Rájuk néztem, a miután el. beszélgettem velük, meggyőződtem róla, hogy győzni fogunk — mondotta Sztálin, Tudta, hogy Lenin a Szmol- nijban van és ott a bolsevikek érdekeit képviseli. Megígértem Nádjának, hogy magammal viszem a kongresszusra. Haza kellett men. nem érte. Estefelé sikerült az utcára mennem. Szaladtam, kezemben á Nádja számára váltott igazolvánnyal. Az utcák kihaltak voltak, a hideg őszi szél permetező esőt szórt az éjszakába, Nádját egyedül találtam. Kinn vaksötét volt. Havazni kezdett. Egyedül voltunk a nép- telen utcán. Előttünk árnyék Imbolygóit: egy öreg ember ha. ladt a villamos síneken, utána lompos kutyája, — Harapós-e a kutyája? — kérdeztem az öreget, örömömben, hogy élőlényre bukkautam. — Nem harap, ne féljenek tőle.* De maguk, lányok, hova sietnek? A városban nagy dpi- 1 gok történnek... Mint hallom, a Téli Palota környékén harcok Vannak... — Dolgunk van, öreg... 1 Az öreg az egyik sarkon befordult, s mi ismét magunkra maradtunk, de már közeledtünk 3 ról, akikkél találkozott, a Róluk beszélve gyakran lsmé. 1 telte: „Ilyen emberekkel min dent meg leket csinálni!” Arra ja emlékszem, amikor a Nagy Forradalom előestéjén ha- 1 zajött. Miután az előszobában 1 levetette börbekecsét, amit ilyenkor ősszel szokott hordani, be Jött hozzánk. Mindnyájan ott- i hon voltunk, — Nini, loszif! — mondottuk ■ örömmel. Anyám sietett megkínálni Sztálint, aki teá-ipohárral a kezében apámmal kezdett beszélgetni mindarról, ami aznap tör. tént a városban. Nagykésore, mintha csak ügy mellékesen beszélne róla, ezt mondotta: — Minden elő van készítve Holnap megkezdjük az akciót. Az összes katonai egységek a kezünkben vannak, s a hatalom is a miénk lesz.,. A forradalom úján, miután Lenin, Sztálin és elvtársaik erőfeszítései folytán a nép kezébe vette a hatalmat Sztálin hazajött és részletesen elbeszélte az október 25. í eseményeket. Elmondotta, mikent vették be a telefonközpontot a balti flotta tengerészei, — Ezek az emberek valósá gos golyózáporban indultak rohamra. Micsoda bátor embe- : rek! Igazi oroszok. Sokat beszólt a tengerészekről, különösen arról a csapatról, amely egy páncélvonatot fog 1 lalt el. 1 — A tengerészeket megtámadta a páncélvonat legény- I sége, gépfegyverüket. zúdított s rájuk — mondotta. — De a ten ; gerészek nem hátráltak meg, ' hanem hatalmas hurrázás kö. 1 zepette körülvették a vonatot Ezzel a bennelevök között riadalmat keltettek, s végül meg- í adják magukat.’ t a SzmolnijhoB, láttuk Is már ki. világított ablakait. Megmutattuk az őrnek igazol, ványainkat és beléptünk. A hirtelen fény szinte elvakított. Nagynehezen útat törtünk az ülésterem felé. Ide.oda nézelöd tünk — abban a reményben, hogy felfedezzük a mieinket. A közönség izgalmából ítélve arra következtettünk, hogy valami nagyon fontos történhetett. Végre megláttuk Sztálint. Elvt ársakkal volt körülvéve. In. tegettünk neki, hogy észre vegyen. Eszre is vett és felénk bólintott. — Ti vagytok? Jó, hogy eljöttetek. Hallottátok ? Néhány pillanattal ezelőtt elfoglaltuk a Palotát. A mieink már benn. Is Vannak. Lenint másnap este, október 26-án láttam a Kongresszus n. ülésén. Mint megelőzően, a termekben és a folyósókon most Is nagy volt a forgalom. A Szmolnij Intézet nagy oszlop, csarnokában, ahol az ülést tar- Jották alig fértek el a kongresszusra érkezettek. A mensevikek megkísérelték mégj hogy felszólaljanak, de senki sem hederített rájuk. A küldöttek néha rájuk kiáltottak: „Eriggyetek Innen, ne zavarjatok!” Az emelvényen megjelent Lenin, „Lenin, Lenin!” — kiáltották lelkesen mindem oldalról a kül. döttek. Minden arc ragyogott az örömtől. Most, miután minden, amit előre látott, valósággá vált, a nép határtalan örömmel üdvözölte. Egyszerre csend lett. Lenin felemelte kezét: — A proletárforradalom Orosz, országban befejezett tény!... Részlet A. 8. Aileiujeva: „Emlékezések” c. Könyvéből.)
