Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. augusztus (6. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-05 / 181. szám
„Irisylésreméltó barlanglakok“ Egy svájci burzsoá folyóirat a „Schweizer Illustrierte Zeitung” képsorozatot közölt spanyol munkásokról, akik Madrid déli kerületének barlanglakásaiban élnek. A fasiszta pokolba nyújt bepillantást ez a képriport', Franco szörnyű rendszerébe, amely a barlanglakók korába vezette vjssza, a legszörnyübb nyomorba taszította a spanyol dolgozókat. A svájci lap azonban korántsem bíráló vagy elítélő éllel közli a képeket. Ellenkezőleg: a kapitalizmus melletti (!) propaganda cé!jaira igyekszik felhasználni őket. A burzsoá sajtó példátlan cinizmusával olyan aláírásokat illesztett a képek alá, amelyek szerint eáek a barlanglakók valójában — irigylésre méltó emberek. „A barlangéletnek is megvan a maga felhőtlen boldogsága” — közli az egyik aláírás, egy másik kép alatt pedig az olvasható, nogy „... ezekben a barlanglakások, ban, ahol bele lehet fulladni a piszokba, bármilyen különö. son hangzik is, tökéletesen boldog emberek élnek.” Hogy a barlangokban nincs villanyvilágítás, vízvezeték, gáz, de még egy egyszerű kályha sem? Hogy kénytelenek a földön feküdni egymás hegyen-hálán, hogy még egy szekrényük, asztaluk sincsen? „Az emberj méltóság és boldogság — közli az egész képriport címe — független a technikától és a kényelemtől.” „ Hogy gyermekeik vizes, hideg sziklafalak közötlt, sár. ban, porban nőnek fel, ha egyáltalán felnőnek, hogy a szemétből kotorják ki, kutyákkal verekedve, az ételmaradékokat? A svájci lap szerint a szülők számára ez még külön öröm. „A gyermekek szabad mozgási lehetősége és a barlanglakás-nyujtotta vidám kalandok arra ösztönzik őket, hogy mosolyogva mondjanak le minden kényelemről.” A svájci burzsoá lap cinizmusa és ocsmánysága valóban határtalan! De nemcsak a svájci lapról van szó, A propaganda átlátszó: ez az a tökéletes boldogság, ame. lyet az amerikai imperialisták és ügynökeik a világ minden dolgozójának szánnak. A világ dolgozói nem kérnek ebből a boldogságból. Tudják, hogy joguk van a technikához és kényelemhez, éppúgy, mint gyermekeik egészséges felneveléséhez. Elsősorban nekik van joguk. S hogy ezt a spanyol dolgozók is tudják — arra Barcelona a példa. A m si <1 r 1 €9 i v û sûr Az elmúlt napokban nagy port vert fel az USA nyílt katonai szövetkezése Franco Spanyolországával Sajtó,jelentések szerint ez a lépés csupán előjátéka egy régóta melengetett amerikai terv megvalósításának: Franco teljesjogú bevonásának az Atlanti Szövetség tagjai közé. Nemrég amerjkaj lapok arról számoltak be, hogy „egyezmény jött létre Spanyolország és az USA közölt arra vonatkozólag, hogy az amerikai tengerészeti és légihaderő használhassa a spanyol támaszpontokat”. — Az egyik reakciós amerikaj rádiótársaság hírmagyarázója még hoz. záteszi: „Madridban tehát létrejött a vásár.” És valóban, Madridban létrejött a vásár. A vevő: Truman Amerikája, az áru: Franco Spanyolországa. Egymásra találtak a leggonos.zabb agyak és a legelvetemültebb lelkek. Egymásratalált Truman, Korea hóhéra és Franco, Spanyolország hóhéra, összeforrt a szöuli anyák és a vonszaní gyerekek gyilkosának lelke a madridi aggok és a barcelóniai jf- jak gyilkosaival. Megrázzák egymás, kezét a véres hóhérok. És ebben a véres kézfogásban ott van a jugoszláv hóhér, Tito keze is, aki most nyíltan is közös bandába, közös főnökség alá került a Franco-fasizmussal, amely ellen a jugoszláv hazafiak száz és százai ontották vérüket. A népek 15 esztendővel ezelőtt legjobb fiajkat küldték el a harcba a spanyol fasizmus ellen. A magyar nép ma is büszkeséggel gondol 600 hős fiára, akik életüket adták a spanyol nép szabadságáért A hősök vére nem hullott hiába, nő és egyre erősödik a spanyol nép harca elnyomói ellen. Hiába jött létre a madridi vásár, az erősödő béke tábora elsöpri a vásárt minden bódéjával, minden kirakatával és mjnden véres hóhérjával. Franco és barátai ugyanarra a sorsra jutnak, mint elődei: Hitler és, Mussolini. Az angol és az amerikai titkosszolgálat harca Közép-Keleten Az angol gyarmati birodalom legérzékenyebb pontja a Közel- Kelet s oitt a legélesebb a riva- lilás a két angolszász „fivér” között. Az angolok szemmelláthatO- an megütközve veszik tudomásul. hogy az Intelligence Service, az angol titkos szolgálat módszereit az amerikaiak nemcsalt sikeresen másolják, hanem imitt-amott még felül is múlják mestereiket, Transzjordánia királyának, Abdullahnak meggyilkolása egyjk véres epizódja csupán annak a harcnak, amit az angol és az amerikai titkosszolgálat vív a közelkeleti zsákmányért. Amerika a láthatáron A másik nagy arab szervezet az „Arab Liga” 1945-ben létesült, kifejezetten azzal a céllal, hogy befolyását a Közel-Kelet és Észak-Afrika valamennyi arab országában biztosítsa és előkészítse az angol és francja gyarmatosítók hatalmának megdőli, tését. Az amerikai titkosszolgálatnak sikerült igen befolyásom hívekre szert tenni az Arab Ligán belül. Az amerikaiaknak az a számításuk, hogy az „elavult" angol és francia gyarmatosító módszerekkel szemben a maguk „modernebb” módszereivel biztosítsák az amerikai tőke és hadsereg befolyását az arab országokban. Az amer;kajak élénk propagandatevékenységet fejte, aek ki annale érdekében, hogy meggyőzzék az arab államok uralkodó köreit, hogy őket nem vezetik a franciák és angolok .,lealacsonyító koloniális széllé, aae”. bőven hivatkoznak Koose- velt elnöknek 1943-ban, Casablancában. a marokkói szultán előtt tett kijelentéseire, amelyek, ben a haladószellemü amerikai A POKOL LUK JA A francia köztársasági elnök, akit nemrégiben, amikor Tru- mannál járt, az amerikai újságok egyszerűen csak „vén lónak” neveztek —, most újabb szolgálatot tett az amerikaiaknak. Marlyban Franciaország földjéből egy nagyobb területet ünnepélyesen átadott Eisenhower, nek, az atlanti hadsereg főparancsnokának- Ezen a területen lesz ezután az atlanti főparancsnokság. Ezt a területet a franciák ősidők óta a „pokol lukjának” nevezik. Méitő ez az elnevezés azért is, mert Eisenhowerék pokoli szenvedéseket akarnak zúdítani az emberiségre. elnök valóban elítélte az angol gyarmati politika módszereit. Amerikai gyarmatosítók több pénzt és az arab uralkodó körök számára szélesebbkörü „kizsákmányolási szabadságot” Ígérnek, Támogatják az arab nacionalistákat az angolok és a franciák elleni küzdelemben, — hogy ők foglalják el a helyüket. Az Arab Liga kairói bankettjén megjelent MacGhee, az amerikai külügyminisztérium egyik vezetője és ott kijelentette, hogy „Amerika megérti az arab nem. zetek szabadságtörekvéseit” és poharát ürítette Abd el Krimre, aki az angolok és a franciak szemében a leggyülöltebb ember az egész arab világban. Miért rettegnek az imperialisták a középkeleti olajvállalatok államosításától ? A Középkelet igán fontos szerepet tölt bo nyuga;curópai országok olajcllálása szempontjából. 1950-ben a nyugateurópai or. szagok a kapitalista világ olajtermelésének mintegy il százalékát használták fel. Ez azt jelenti, hogy bármely nagyobb olajtermelő vidékről szakadjon meg aktív időlegesen is a kapitalista világ olajimportja, azonnal komoly zavarok következnek be a gazdasági életben. Különösen aláhúzza a Középkelet jelentőségét az, hogy 1950-ben NyugafEurópa mindösszö kétmillió tonna nyersolajat termelt, amely saját szükségleteinek csak négy százalékát fedezi. A háború e.lött Európa olajszükségleteit főképpen „ nyugati féltekéről érkező behozatal fedezte, amelynek legnagyobb része feldolgozott gyártmányok formájában érkezett. A háború utáni időszakban azonban a helyzet döntően megváltozott- A nyu- gateurópai kapitalista államok alacsony dollár készlete tk miatt a legszigorúbb takarékosságot kénytelenek bevezetni s így szíve. sen fordulnak a Középkelet felé, ahol készáruk helyett nyersolajat is vásárolhatnak, amelyet aztán sajátmaguk dolgozhatnak fel. Nyugaf-Európa országainak lehál gazdasági fkokból elsősorban a Középkeletet kell tekinteni fő behozatali forrásuknak a nyu- gap fétiekével szemben. A középkeleii államosításokhírére természetesen nemcsak a Marshall-államok tőkései, de nZUSA monopolistái is egyre kétségbeesettebben futnak a pénzük u/án. Walter J- Lewy, a Mar- shall-terv európai igazgatósága olajügyi osztályának volt vezetője így ír erről; „A nemzetközi olajkereskedelem irányítása tőrén változás következett be”, ami aZf jelenii, hogy Amerika lépett előtérbe a Perzsa-öböl vidékén. Az amerikai részvénytár. Saságok csupán 1946. és 191)9. közölt 500 millió dollárt költöttek iráni, iraki és más olajtelepek fejlesztésére s a. beruházások azóta is jelentékenyen emelkedtek. Ha. ehhez még hozzávesszük ast, hogy 2 Kösépkelet a kapitlaisla. világ Amerikán ki. vilii olajtermelésének mintegy a W százalékát szolgáltatja, akkor tüstént fény derül arra, miért rettegnék az oiajmonpóliu- mok urai a középkeleti népek államosítási követeléseitől. Maga Lewy is kénytelen elismerni, hogy a Kösépkelet az imperialisták szempontjából,.politikailag és társadalmilag nagyon is bizonytalan talajon áll”. Ha az Iránból származó jelenlegi olajellátón csökkenő, vagy megszakadna, ennek hatása érezhetővé válna valamennyi kapitalista ország gazdasági életében. Amikor a felháborodott népfömegek nyomása alatt az iráni kormány és a nemzetgyűlés elhatározta, hogy államosítja az ország olajiparát, a~az visszaadja az országnak j az angol imperialisták által elragadott legfontosabb gazdasági és jóléti forrásait, Londonban pánik tört ki. Az angolok diplomáciai lépése* két tettek Teheránban és segítségért fordultak az Egyesült, Államokhoz. Emellett a zsarolás, n megfélemlítés minden eszközét felhasználják. Az idők a-onbán megváltoztak. Irán népe nem engedi tovább, hogy az angolok kivigyék „z olajat az országból, amely az ország jelenlegi évi nemzeti jövedelmiének százszorosa, az összes iráni dolgozók jövedelmének tízezerszerese s az itn- periaiistoknak, áús gazdagságot nyújtó iráni olajmezök mellett az iráni dolgozók nyomorogjanak, „ betegségek szá-zai és százai tizedeljék őket s majdnem éhénhaljanak. Az iráni nép hafáro. zoftun felemeli hangját Anglia és az angolok -mellett beavatkozó Egyesült Államok kísérletei ellen, amelyeknek célja, hogy fenntartsák Iránban a régi gyarmati rendszert. A nép követeli, hogy az ország kincseit adják vissza neki, hogy az olajipar államosítása után ne jusson a.z olaj soha többé a nép kapzsi ellensége., az imperializmus kezeibe.j AZ ELMÚLT ÉV ŐSZÉN Kerekegyháza dolgozó parasztsága alaposan ne. kifogott a munkának, hogy minél előbb befejezhesse az őszi vetést. Dunai Antal is közéjük tartozott. Elhatározta magában, hogy minden munkaf a legjobban és leg gyorsabban hajt végre. A szántási munkálatokat a szovjet agrotechnikái szabályok szerint végezte. Jól beosztotta munkáját, határidő előtt vetette be három hold föld. jód. gabonával. Bérelt még három holdat, a—oh is időben végezte cl az őszi sminkért. Munkája a vetéssel nem fejeződött be, Ezév tavaszéra feleségével c.gyiitt hozzáláttak, a vetést a gyomtól való megtisztításához. A növényápolás munkában j gyermeke is segített. Nem egyszer volt a határban a 13 éves Anti és a ÍZ éves Ecla fia. Do már kint hajladozott E/cl és ltom is. AZ EREDMÉNY MEGLETT. Dumái Antal földjén n gondosan ápolt gabona gyorsan, gyommentesen növekedett, sűrű left, és telt. súlyos kalászokat hozott. Olyan, gyorsan érett a gabona, hogy a községben gz első között, volt, aki arathatott. Nehéz volt ezt a munkát így egyedül végezni, Dunai Antal is szeretne már ott tartani, lwgy szövet. kezeibe tömörülve végezhesse a, mun- JuíjáL Most saját példáján látja, hogy Tito nytskának hóhér a borbélya mennyire előnyösebb a szövetkezeti gazdálkodás. Erős munkával két holdról 30 mázsa árpát várf. Az idén duplája- termett a múlt évinek. Ez az eredmény azt mutatja, hogy jó munkát végzett. De a termelőcsoportok eredményei azt jelzik, hogy ott niég nagyobb eredményeket lehet elérni. A SS éve.s Dunai Antal Kerekegyházán kiváló dolgozó paraszt. 1951. janiiéi,r 29-én vették fel mint tagjelöltei. MINT ÖNDTUDATOB KOMMUNISTA a falusiak egyik gyűlésén vállalta, hogy becsülettel teljesíti hazafias kötelességét és idejében annak eleget tesz. Végrehajtja továbbá a miniszter- tanács határozatát a növényápolásra vonatkozóan. A tojás, és baromfibeadását m-ár 100 százalékban teljesítette. Ke. uyérgabonáját pedig 130 százalékban túlteljesítene. A növényápolásban is befejezte n munkái. A tarlóját elbuk- taUa, .. a inásodnövény vetésével szintén elkészültDunai Antal így jár elő jó példával. Most pedig elhatározta, hogy gabonájának minden feleslegét a géptől egyenesen a szövetkezeti gyüjtöraktárb'i szállítja. ÍGY DOLGOZIK DUNAI ANTAL TAGJELÖLT. Lelkesen teljesít minden feladatot, amelyet Páírtjától és ódiumától kap. Mindennek eredménye, hogy maga és családja, életszínvonala állandóan emelkedik a felszabadulás óla. Családja elégedett, boldog. ÉS EZT A BOLDOGSÁGOT akarja megvédeni, amikor beadáséinak túl- jcljesíiésével mér csapást az angol ás amerikai háborús gyujtogaiókra. — Addig a békesség, míg a szomszéd akdrja — szokta mondani a felesége. És a szomszéd a megye déli licitárán lrardot köszörül. Tito fasiszta-klikkje mindent a háborús előkészület szolgálatéiba állított. Hazánk határai közelében repülőtereket épít Truman légigengszterei szélmára. A boszniai és hercegovinál bányáénak nyersanyagkivitetét meggyorsítják. Ezért stratégiai vasútvonalat építenek, — Ki más szekere farkán ül, nem oda megy, ahova akar. hanem ahova viszikj Ezt gondolta magában Dunai Antal, amikor az újságban olvasta, hogy a belgréidi fasiszta bandavezér Washing, ionba küldte nagyiparosból lett vezérkari főnökét: Kocsa Popovicsot, aki rcai ügynöke az amerikai trösztöknek. Hiszen Amerikában is iparmágnások para<ncsolnak, a hadseregnek. Marshall: életét a szén- és kokszipar terén gazdagította, Róbert Lov^tt, a hadügyminiszter helyettese: az ország egyik legnagyobb bankárja, FÍnlette.r, a katonai légierő minisztere: egy gépgyártó vállalat igazgatója, a haditengerészeti miniszter, Matthews: bankár. Kéz kezet mos! A hazátlan toka Belgréidban és Washingtonban összefogt hogy újból vágóhídra cipelhesse a dolgozó népet. — A légy akkor csíp legjobban, amikor vesztét érzi —-j szól az asszony, mintán végighallgatta az újsághírt, Tito nyakának hóhér a borbélya— Aki erősebb, Az hatalmasabbI Ezt tudja a Dunai-család. amikor felesleges gabonáját. a zsákba öntötte é* a szövetkezeti raktárba vitte. Erősítették a békét— Hatalmasabb less au ország... A kerekegyházi dolgozó parasztok Jó úton járnak, ha Dunai Antal példáját követik. Láthatják, hogy ha pontosan és gyorsan tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségüknek, ezzel saját országuknak a. Javát szolgálják. De az állam gazdagodásával együtt egyéni életük is gyarapodik. Titánok pedig ostort fonnak a nyakába
