Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július (6. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

Népnevelők! Nocsak a cséplőgépnél, hanem már a eséplés előtt is keressétek fel a dolgozó parasztokat! A ííí ó % sín k is j n I» b in c r énylcte ta j u g őszi û v i f j si s á g1 e 11 e 11 As érettségis-éti éknek még* a felét sem engedik egyetemekre és főiskolákra Amíg a népi demokratikus or szagokban gyors iramban fejlő­dik az iskolahálózat, így például Lengyelországban a háború előtti helyzethez viszonyítva 45 ezer­ről 118 ezerre emelkedett a fő­iskolások és egyetemi hallgatók száma, addig az amerikaiak európai gyarma'án: Jugoszlávia ban a titöisták mihdent elkö­vetnek az amúgy is elmaradt Iskolaügy visszafejlesztése érdé kében. Még március középén adta ki a kormány azt a rende­letét, hogy a tanulók számát a középiskolákban és egyetemeken csökkenteni kell. Az újabb in­tézkedések szerint, a gimnáziu­mok alsóbb osztályaiból csak a tanulók 50 százalékát lehet a felsőbb osztályokba engedni. Megrostálják a tanulni vágyó ifjúságot az egyetemekre törté­nő felvételeknél is, a rendelet harmadik paragrafusa például szigorított felvételi vizsgát ír elő. A „Narodni Student” írja, hogy ezen az őszön az érettségi­zetteknek még a felét sem enge­dik egyetemekre és főiskolákra. A titóisták újabb merénylete a jugoszláv ifjúság ellen azt bi­zonyítja, hogy az amerikaiak határozottan ellenzik az értelmi, ség kifejlődését, nincs szüksé­gük jugoszláv szakemberekre, mert hiszen Jugoszláviát nem akarják iparosítani, hadd marad, jón csak agrárország és nyers anyagot szállító gyarmata a ha lálgyárosoknak Ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint már évtizedek éta jól beváltak például Indiában is. Úgy gondol­koznak ,hogy minél inkább sike­rül szellemi sötétségbe kénysze­ríteni egy népet, annál inkább lehet majd a halálgyárosok ér­dekeiért vágóhídra hajlani, Ugyanakkor, amikor a fasisz­ta bűnözök elzárták a tudomány fellegvárait az ifjúság többsége elöl, a katonai iskolákba való­sággal csalogatják a fiatalokat. Ebhez hasonló fasiszta bűntényt nem követett el egyetlen reakciós kormány sem saját népének if­júsága ellen. Ennek az imperia­lista parancsnak a végrehajtásá­ra csak a Tito-kjikk vállalkozott­Hogyan matat példát a püspökpusxtai 13/ Alkotmány-tases a. begyűjtésben? Dávod község mellett, a Fe­renc csatorna mentén, terűi el Püspökpuszta. Határában fek­szik az Uj Alkotmány-iermcló- csoport földje A határban csönd van, csak a. szúnyogfelhők halk zümmögését és a cséplőgépek távoli zúgásál hozza felénk a Iá gyan fújó esti szellő. Nem véletlen, hogy már csen. dC3 ez a táj, hiszen a cséplőgé­pek a pusztán már elvégezték munkájukat.) —I Siettünk a csépléssel és a begyűjtéssel. Mi, csopor.tagok ezzel mutaljuk meg a dolgozók államához való hűségünké; — mondja örömmel Turcsányi Isi- ván, az Uj Alkotmány-tszcs el­nöke. Majd igy folytatja: — Beadási kötelezettségünk­nek 410 százalékban tettünk ele­get. Ezzel válaszolunk a szom­szédságunkban lévő Titóéknak és aljas bandájának. Tudjuk, hogy Tito hadseregét az ameri­kai hadsereg mintájára átszer­vezik és összpontosításokat hajt végre a szomszédos népi demo­kráciák határai menién. Nem ismeretlen előttünk, hogy a bei- grád---újvidék—szabadkai útvo­nal mentén, Újvidék és Szabad­ka, továbbá Versác környékén nehéztüzérségi állásokat, erő­dítményeket és íegyverraktárak építkezését láthatjuk. Arröl is hallottunk, hogy a Belgrad—• Zágráb közötti müútat meghosz. szabbították Maribórig, az oszt­rák határig, hogy összekösse Jugoszláviát a nyugattal, ahon­nan Nyugat-Németországon és Ausztrián keresztül a fegyver- szállítmányok érkeznek. A Tito-banda tehát mindent elkövet, hogy a jugoszláv hadse­reget agresszív célkitűzéseinek vak eszközévé tegye. Mi ideát a hátármentén munkánkkal arra. törekszünk, hogy gátat 'vethes­sünk Titőék eme célkitűzései­nek... mondja a csoportelnök. — Tisztában volt azzal min­denegyes dolgozó, hogy a csáp.és annal eredményesebb es sikere­sebb. minél gyorsabban tudjuk állítani az egyik helyről a másik asz-tag mellé. A gépállomás cséplőgép dolgozóival összefog­tunk és munkamegosztást vezet, lünk be az állításnál. En és a többi vezetőségi tag a mázsát, a létrát, a zsákokat és a pony­vát kezeltük, A dolgozók másik része a gép hátulját és a cso­port harmadik része pedig a gép elejét állította be. Ezzel a mun- kamódszermegosz. ássál sikerült elérnünk, hogy 8—10 perc alatt állítottuk be a gépet. A tszcs dolgozói között folyó versengésnek egyik legfontosabb szempontja a begyűjtés időben való elvégzése volt. Valamennyi tag egy akaraton volt: időben, mégpedig túlteljesíteni kötele­zettségeinket. Ez mégis valósul­hatott, hiszen termett bőven. A kenyérgabonából álagosan 10— 12 mázsa, az árpából pedig 18— 17 mázsa. Ezzel szemben a tiszcs földje mellett lévő egyénileg do), gozó parasztok átlagos termése a kenyérgabonából 8—9, az ár­pából pedig 10—12 mázsa Adóit a nép állama — mi is túlteljesítjük kötelességünket Az Uj Alkotmány-csoportban ez a jelmondat hangzott el min­den dolgozó ajkán, — Kaptunk a munkásosztály­tól jobbnál-jobb felszereléseket. Kötelességünknek tartjuk, nogy hálánkat lerójuk a dolgozó nép állama iránt — mondja derűsen Turcsányi elvtárs. £pp ezért mi 410 százalékig teljesítettük a be. adási kötelezettséget. Eleget tet­tünk a törvénynek! — Már korábban is verseny­ben volunk a hercegszántói iszcs-vel, amely versenyt a be- adás túlteljesí ésével mégis nyer­tünk. Most pedig újabb verseny­re hívtuk ki a hercegszánióla­kat. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére felajánlottuk, hogy a Sarlóhántást 100 százalékosan befejezzük, továbbá a másodnö vények ápolását az ünnep nap­jáig elvégezzük, valamint a gya. pót kacsolást augusztus 10-re végrehajtjuk. A versennyel sze­retnénk újabb lendületet adni a gazdasági munkálatok elvégzésé­nek, hogy jobb termeléssel és több 100 százalékos beadásunk­kal háláljuk meg Pártunknak, a munkásosztálynak a nekünk nyújtott, segítséget — mondja Turcsányi István csoportelnök. Az Uj Alkotmány-cSoport ez­zel példát mutat nemcsak a töb­bi termelőszövetkezeti csoport­nak, hanem az egyénileg do’gozó parasztoknak is. így fest a csoport belső élete... Püspökpusztán, a csöndes du- namenti tájon, az elmúlt eszten­dőben megtartott alkotmány ün. népén alakult meg a termelöszö vetkezeti csoport, amelyet ezért Uj Alkotmánynak neveztek el A csoportot 185 hold föld terü­leten 26 nincstelen dolgozó pa­raszttal szervezték meg. Igaerö, felszerelés nagyon kevés volt, de annál több tapasztalatuk, tu dásuk van a föld megművelésé­hez Hogyne volna, hiszen leg­többjük itt nevelkedett, itt töl úötte el robottal fiatal életét és Itt öregedett meg a pécsi püs­pökség földjén. — Dolgoztunk kora hajnaltól késő estig, de még sem volt semmi értelme, hiszen a csuhá- sok olyan keveset hagytak ne­künk, hogy alig volt elég a kosz- lolásra — mondja kemény han­gon az egyik csoporttag: Kri- zsán János s közben a kolostor felé mutogat, ahol a papok in­gyen élösködtek, — Nem telt nekünk, Gyermekeink életéről meg ne is beszéljünk. Nem fon­tos az iskola, a lanuiás, ezt haj. Hogyan szervesül A csoporton belül a munka­szervezésnek óriási lendületet adott a munkásosztály segítsé­ge: a gazdasági felszerelések juttatása. A jó vezetés folytán a dolgozók nagy kedvvel és hihe­tetlen akarással végzik munká­jukat. Itt külön megemlíthetjük, hogy a csoporteinök és a többi vezetőségi tagok élenjárnak a termelésben: példát mutatnak a többi dolgozó társaik előtt. A példamutató vezetésnek és az azáltal végzett munkának mégis van az eredménye: a kukorica, a kender, a napraforgó és a töb. fogatták állandóan azok a pa­pok, akik csak nyaralni és „láto­gatóba” jöttek a földjükre, — Most is sokat dolgozunk, ma azonban másként van a hely­zet. A csoporton belül a dolgo­zók gyermekei iskolában tanul­hatnak, könyvelési tanfolyamra járhatnak és például a fiam. a Jani szakérettségire megy pár­hét múlva. Most pedig isméi a csoport el­nöke, Turcsányi István elvtárs kapcsolódik a beszédbe. — Amióta megalakítottuk a csoportot, olyan mint egy kis család belső életünk, összefog­tunk és egy emberként láttunk a. munkához. Persze először ne­hézségek mutatkoztak. De le­gyűrtük azokat és most ' már nincs ám hiba. Az államiól kap­tunk hat jóeröben lévő lovat, három vadonatúj kocsit, három kitűnő lószerszámot és még Számtalan gazdasági felszere­li,et: gumikerekű traktort, eké­két, boronái és még sok min­dent. meg fi munkát ? bi ve'emények olyanok, hogy mintaszerűnek lehetne állítani, nemcsak a bajai járásban, ha­nem az egész megyében A ga- bona.termésnél is hasonló a hely. zei: idejében elvetették, mu- trágyázták és nem utolsósorban viaszérésben aratiták. Azután rö­vid idő múlva ' behord ták és gyors munkával el is csépelték. — A behordás ideje alatt min. donegyes dolgozó arra töreke- deti, hogy minél gyorsabban és eredményesebben végezzük el a cséplést Egy-cgy állítást 8—10 perc alatt végeztünk él — Börtönbe a szabotáló kulákokkal! — kenyerünk ellenségeivel! Népünk ellenségei, a kulákolc egyre nagyobb gyűlölettel acsarkodnak eredményeinkre s gyűlöletükben minden esizköz! megragadnak, hogy ártsanak A szaboíálás, a. kártevés minden módszerét felhasználják. Nagyobb éberséggel álljon őrt minden dolgozó, hogy az életünkre, jövönkre törő ellenséget leleplezzük és mélió helyére juttassuk! Dtelján Sándor bajai kulák 600 darab tojás, beadását elsza­botálta, 6 hónapi ■börtönre, 1209 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyoni elkobzásra ítélték. Népünk kenyere ellen tör legdiihödtebben a kulák. Ignácz Pál felsőszentiváni kulák ősziárpáját 10—13 százalékos szem­veszteséggel aratta le. 1 év és 6 hónapi börtönt, 1500 forint pénzbüntetést és 2000 forint vagyonelkobzást szabott ki számá­ra a nép bírósága. Honig Ádám Uácsborsódi kulák méltó bünte­tése két évi börtön, mert-2 hold rozsvetését 15—20 százalékos szemveszteséggel aratta le, Nagybaracskán Hegedűs Péter kulák sertéseivel etette fel kenyérgabonáját. A bíróság 2 évi börtönre és 2000 forint pénz­büntetésre ítélte. A kulák faji, nyelvi különbség nélkül ádáz ellensége a dob gozó népnek. Ezt bizonyltja Kubatov Istvánné garai kulákasz. szony is, aki rozsát későn, nagy szemveszteséggel aratta le. A dolgozók ökle őt sem kíméli, 2000 forin( pénzbüntetést’ fizet. A kulák a terménybeadást is szabotálja. Ousjiokon Gold Gruber Adolf három cséplőgép tulajdonosa, konkolyos búzái adott be. így akarta megfertőzni a nép kenyerét. S nem riad vissza a kulák attól sem, hogy fegyverrel törne a dolgozók életére, gyűlöletében a gyilkosság is eszköz. Miké István és felesége mélykúti kulákok fegyvert rejtegettek. A ku- Sákot 3 évi börtönre, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték. Felesége, alti szintén tudott az elrejtett fegyverről, 5 hónapi börtönt és 1300 forint pénzbüntetést kapott. Időszerű növényvédelmi tanácsok Vigyázzunk arra, hogy ha üszkös gabonát arattunk, azt ne csépeljük el együtt az egészsé­gesekkel, hanem rakjuk azt kü­lön és csak az egészséges gabo­na elcséplése után eresszük a gépbe. Ez azért fontos, mert a gabonaüszög szaporító sejtjei, a spórákkal telített gabonaszemek a eséplés következtében széttör­nek és közvetlenül vagy a csép­lőgép alkatrészeire tapadva meg­fertőzik az egészséges gabona­szemeket, Tehát már a eséplés. nél vegyük fel a harcot a gabona egyik legveszedelmesebb ellensé­gével szemben. Az amerikai szövőlepke kár­tétele'a nyár végén újból jelent, kezik. Különösen súlyos azokon a vidékeken, ahol az első nem­zedék irtását nem megfelelően vagy esetleg elmulasztották. Ez ellen az évről-évre megjelenő kártevő ellen az erömüvi (her nyófészek leszedése, elégetése) védekezésen kívül eredményes a Hungária Matador DDT-vel való védekezés is. Azokon a helyeken azonban, ahol selyemhernyóte­nyésztéssel foglalkoznak, a vé­dekezést erőművi úton kell vég­rehajtani, mert a DDT-vel való permetezés árt a selyemhernyó, nak is. Mozgó-büfé 'a csépiem unkáitok között Garán Erdős Béla, a garai szövetke­zet !• számú fiók-ánuk kezelője levélben számol be a szövetkezet megvalósított Ötletéről. „Mozgó büfét szerveztünk s à:» vállalkoztam az áru kivitelé­re és eladójára. Két napja kezd­tem meg. Elsősorban az állami gazdaság cséplőgépeit látogat­tam végig. Kocsimon málnaször­pöt, jeges szódavizet, cukorkát és sok trafikárut vittem. A dol­gozók igen örültek, hogy a kánikulában ilyen hűsí/ö italo­kat vittem, de nagy keletje volt a trafikáruknak is. Megígértem a dolgozóknak, hogy mindem nap déli 12 órától délután 4 órú’g kijárik közéjük. feláldozva (,z ebédszünetemet, hogy a nagy melegben és a csép- Jés nagy munkájában eszel is seg’v/.cm őket. Erdős Béla, Gara” íMjmiüiWMnst&mi/ unerstmssa ura írni' Takarékoskodj a villannyal! TOLLHEGGYEL A jánoshalmi községi tanács elnöke: Szili János elvtárs a Népújságban július 10-én meg­jelent cikk helyreigazítását kéri, amelyben arról volt szó, hogy a jánoshalmi tanács szemethuny a kulákok szabotálása felett. Szili elvtárs ezt tagadja, mert mint ahogy mondja: „Mi július 1-en, a mezőrendőrség tanács az ál- lamrendörséggel karöltve moz­gósítottuk a dolgozó parasztsá­got az aratás megkezdésére. Ez. idő alatt 20 kulákot és 5 feke­téző kupecet jelentettünk fel.” Szili elvtársnak többet kell foglalkoznia Pártunk parasztpo­litikájával. Akkor megérti azt, hogy az osztályellenség, a kulák elleni harc nemcsak adminisztra­tív harc, Ahhoz, hogy a kulák gazságait leleplezzük, nevelő, fel. világosító munkára van szükség. A dolgozó tömegek felé vitt fel. világosító munkával érjük el, hogy a dolgozó nép nap mint nap maga is leleplezze a kulákokat. Az osztályellenség elleni harc nem fejeződhet be azzal, hogy a feljelentés megtörtént és ezzel le is van zárva az ügy. Ki k'ell vin­ni a dolgozó tömegek elé a kulák igazi arcát, hogy ismerje elköve­tett gaztetteit, meggyülölje, s maga is résztvegyen a kulákok gaztetteinek leleplezésében Szili elviárs a feketézőket „dolgozó kupeeparasztoknak' nevezte. A kupec szó egyben a kizsákmányolás tényét is bizo­nyítja, tehát „dolgozó kupec” nincsen, mert ha dolgozna és nem volna kizsákmányoló, akkor nyilván nem volna kupec sem Ezt Is tisztáznia kell Szili elv társnak, ha Pártunk parasztpo- lltikáját helyesen akarja alkal mázni. Az államrendörségge! valómoz. gósítás sem helyes. Az állam­rendőrség éberen Őrködik a falt. biztonsága felett és segíti az osZ- tályelienség leleplezését, de nem egyedüli mód és semmi esetre sem a dolgozó parasztság moz gósíiására való A dolgozó pa­rasztok mozgósításának egyedüli helyes útja tehát nem a karha- talmi szervekkel való mozgósí­tás, hanem a felvilágosító mun­kán /alapuló meggyőzés. Ha Szili elvtárs ezeknek a szempontoknak alapján fogja ve. zetm tovább a tanács munkáját és az osztályellenség elleni har­cot, akkor munkája megjavul és szép eredmények bizonyítják 'majd, hogy Szili elvtárs Pártunk parasztpolitikájának útmutatása nyomán jól vi.szi a faluban az építő kritikát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom