Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-04 / 47. szám

A növényápolást munkánál a határidők elmulasztása Békénk ellenségei A gazdaság most épült munkáslakásai. A múltban a „cselédek'“ szegényes uradalmi, gyakran földbeásott putrikban tengették életüket, ma korszerű, egészséges lakásban élik viddmabb és szebb életüket az állami gazdaság dolgozói. tő brigádot Erdei János irá­nyítja és juhász (Illés András­sal ar. élen), gulyás (Habér- buseb Antal), kanász (Kollár ményük 12b százalék, de még mindig messze vannak a györmtggeiek 222 szá­zalékos országos állagától. A gazdaság fajtiszta Cornwall falkája. Mihály), a munkacsapatokra, majd a fogatosok (Sigli József) s a baromfitelep (özv. Farkas Károlvné) csapatokra oszlik. Bizony még jobban kell meg­szervezni a munkát. A gazda­ság mindig nevezetes volt jó dohányterméséről. Az idén jól À másfélméteres búza, kétmé­teres rozs, a gabonaérlelő, jó me­leg napsütés a lakitelkieket Is figyelmezteti arra, hogy nemso­kára elérkezik az idő, amikor jó munkájuk eredményét, a ta­valyinál bőségesebb termést be kell takarítani, A lakiteleki dol­gozók alaposan áttanulmányoz­ták a minisztertanácsi határoza­tot. — Jól készüljünk fel a leg­nagyobb mezőgazdasági munkára — hallatszott innen is, onnan is. Alig várták a szükséges nyom­tatványok megérkezését, nyomban hozzáfogtak az ara­tási szerződések megkötésé­hez. — Igyekszünk idejében meg­kötni a szerződéseket — magya­rázza Varga József a Défosz iro­dában. — Ez olyan dolog, mint amikor az ember elmegy kapál­ni, de előbb rendbe kell hozni a szerszámot. A szerződést is azért kötjük idejében, hogy ami­kor beérik a gabona, akkor az­tán pengjen a kasza nehogy is egy szem feleslegesen elperegjen. Minden szem gabonával a békét erősítjük. Már pedig bé­kében akarunk élni, de azért ! nem félünk a Truman-féle bâbords nszítöktól sem — fűzi tovább a gondolatot Varga József, kilencgyermekes család apja. — Eleinte biz nehezen indult a szerződéskötés — jegyzi meg ifj. Haiutka János, a Défosz iro­davezetője. — A kulákok megint megmutat­ták foguk fehérjét, minden­áron azon „fáradoztak“, hogy meggátolják a kötése­ket „Tanácsokat“ adtak, azt fuvolázták, „hogy ráérünk még, hisz hol még az ara­tás.“ A Párt népnevelői leleplezték a „kulák-tanácsok" hátterét. A Párt a Défosszal karöltve komoly felvilágositó munkát végzett Meg is lett az eredménye. Alig győzöm írni a sok aratási szerződést. Ha így megy tovább, vasárnapra megkötöm az utolsót is. Lakitelken jó munkával, foko­zott éberséggel készülnek az aratásra és cséplésre. Már beosztották a cséplőgé­peket Minden cséplőgéptu- lajdonos megkapta a listát hogy az idén melyik területen csépel, A DÉFOSz munkástagozatának a vezetősége továbbá már kijelölte a gépekhez a bizalmiakat. Meg­szervezték a jelentkező munká­sokat is. Eddig már 160 dolgozó kérte közvetítését. Lakiteleken a Défosz nemcsak biztosította a t gépekhez szükséges munkaerőt,! de már felesleg is van. Ki tudják i elégíteni a környező községe^! szükségleteit is. így Szentkirály | már 60 munkást kért. Ott az ara-1 tásra és csépiéire kevés a mun­káskéz. — Megyünk is szívesen bárhová — meséli az irodában Kerekes bácsi. — Úgy terveztük — mondja Halutka János, — hogy minden cséplőgép versenyez egymással. Az ellenőrök már ki vannak jelölve. Ezek a dolgozókhoz hű agrár­proletárok, akik már eddig is jé munkát végeztek. De az aratásra való felkészülés közben nem hanyagoljuk el a nü vényápolási munkál sem. Igen jól állunk a kukorica, nap raforgó, cukorépa kapálással és a szőlő és gyüimölcspermetezés- sel. A gyümölcsfák négyszeri permetezését már 80 százalékban a szőlő permetezését pedig tná sodjára 15 százalékig elvégeztük — A kuiákokra éberen vigvá- runk. Nem tűrjük, hogy ne dol­gozzanak, hogy szabotáljanak. Amelyiket rajtakapjuk, azt a du­tyiba záratjuk... Komoly gondot jelent az ara­tás, a cséplés és a begyűjtés. Ezek a gondok azonban a fejlődés, * bőség gondjai. Éppen ezért szí­vesen vállalt gondok. Lakiteleken már nekifogtak a megoldáshoz, mert tudják, ezzel elősegítik öt­éves tervünk, szocialista jövőnk felépítését. d pártépítés munkáiénak nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás TERJESZD 1 súlyos károkat okos A hiSdpuszfai állami gazdaságban fó népnevelői munkával fokozzák a munkacsapatok versenyeredményeit — Mérjétek csak meg, milyen magas már a rozs? — fordult a hildpusztai állami gazdaság vezetője a fiatalabb Juhász­A növénytermesztő brigádok „rákapcsoltak“, hogy ezen a területen is a gazdaság az élen haladjon. A „Rosa Luxen­11 ár május 17-én SSO centiméter magas volt a gazdaság rozsvetése. A jó talajmunka mci’iozta gyümölcsét. hoz, az üzemi titkárhoz. A biídien-ztai állami gazda­ságban nemcsak az állatte­nyésztésben értek el kiváló eredményeket. Erről a siker­burg“ csoport heteken át tar­totta a 200 százalékot. A „Mi­csurin4' szőlőkapálási brigád­ban Uábermayer Ignác 113 szá­zalék, Schön Ferenc 124, Fi­Több mint egymilliót fordítottak építkezésre. A gazdaság korszei 3 baromfitelepe. ről ékesen beszél az irodában kifüggesztett vándorzászló, me­lyet Mátételkén kaptak. A megyei versenyben a gazdaság halad az élen. Az állattenyész­scher Imre 128 és Dobiét Fe­renc 125 százalékot ért el. A hildpusztaiak megyei vi­szonylatban eléggé jól áll­nak, hiszen átlagtel jesít­sikerült a dobánypalántázás. Eső is volt, nem kellett a vi­zet lajtokban a völgyből a táblákra felszállitani. A munkacsapatok versenye az utóbbi időben kissé alábbhagyott. Van­nak ugyan kimagasló ered­mények, de ezek az élenjáró dolgozók még nem tudták a többieket magukkal vinni. Ezt a gazdaság is látja és azért fokozottabb népnevelői mun­kával igyekszik a dolgozók öntudatát emelni, a munkához való viszonyukat megjavítani. Ezért Juhász Mihály, Kósa Ro­zália, Szabó János, Kelemen József, Haralyi Ernő, Szili Já­nos, Kapitány Imre és Herman Paulina munka közben is vé­geznek népnevelői munkát. Eb­ben a munkában az EPOSz- Lrigád is ,ó példát mutat. A népnevelők tudatosító mun­kát végeznek, mórt tudják, a vóvényápoljási munká­nál a határidők elmulasz­tása súlyos károkat okoz. Látják, ltogy ahol a cukor­répa egyelését időben, há- rom-néggleveles korában végezték, ott sokkal jobb termés ígérkezik. — Az állattenyésztés terén a tavaszi mezőgazdasági kiállítá­son 109 sz. cigája kos és 115. sz Olgája anya az ország máso­dik diját nyerte. — • Most azon fáradozunk, hogy a mezőgazdaságban min­den munkát időben végezzük, mert csak úgy érünk el maga­sabb terméseredményeket, mint a mezőgazdaságilag legfejlet­tebb Szovjetunióban. Ez a mi példaképünk, ezért végzünk el minden munkát a maga idejé­ben — tejezi be a beszélgetést Szabó elvtárs. Nagybaracskán is a plébános a kulákok szekértolója Nagybaracjka községben légy- és szúnyogirtó brigádot alakítot­tak, amelyek bepermetezték a lakóházakat és melléképületeket. A község egyöntetűen elhatároz­ta. hogy a költségeket arányo­san viselik. A legszegényebb dol­gozó is áldozott mert tudta, hogy a permetezéssel egészségét védi. Egyedül a kulákok húzták ki magukat. így Nagy János 100 holdas kutak megtagadta a rája eső 36 forintnak a befizetését. Ugyancsak nem fizetett Schmidt Ferenc (Füzestanya) 25 holdas kulák sem. Itt is a falusi plébá­nos a kulákság oldalára állt. Tóth Tivadar esperes nem volt hajlandó lakóépületét permetez­tetni. Az volt a kifogása, hogy ilyen célra nincs pénze. A dolog- talan papnak erre nincs pénze. Nem akar áldozni, hogy a köz­ség egészségvédelmét biztosítsák. Ugyanakkor jó példával járt elől Dara Imre földhözragadt egv- szoba-konyhában lakó nincstelen kétgyermekes családapa. aki önként vállalta a 2 forint kifi­zetését. Tóth Tivadar esperes plébános a 30 forintot nem tud­ta megfizetni akkor, amikor 8— 10.000 forintja párbére évente egymaga számára bejön. A „sze­rény“ esperes a legegyszerűbb embertől is elkér 80—100 forin- lot a temetésért. Elítélték a madarasi káplánt, mert uszító!« a népi demokrácia ellen Madaras dolgozó népének soraiban mélységes felhábo­rodást keltett Kövesi István káplán március 25-i templo­mi beszéde. Kövesi István méltó tanítványának bizo­nyult Schopper ,,úrnak‘‘f & plébánosnak. A káplán besté­dében a demokrácia ellen iz­gatott és támadni merészelte a dolgozó magyar nép alkot­mányát. Kövesi látván ügy vélte, elérkezett az idő, ami­kor a sűrűn lefüggönyözött papinkban folytatott tervez­get és és a dolgozó nép érdekei elleni szövögetést, a féktelen uszítás váltkaja fel. Kövesi Isván a templomban arról beszélt, ha a kormány egyes ünnepnapokat munka­napokká Is nyilvánított, ezt ők nem veszik tudomásul. Az iskolákban megszüntetett hit­oktatást a szülőknek kell pó­tolniok odahaza gyermekeik­kel. Inkább ezzel fogla1 kozza­nak, mint a nőmozgalomma, és felszólította az asszonyo­kat, hagyják ott az' MNDSZ-t. Ne kerüljék a templomot és imádkozzanak a végső győze­lemig. A dolgozó nép ébersége lep­lezte le az uszító káplánt, akinek ügyét most tárgyalta a szegedi megyei bíróság. Kö­vesi István mindent tagadni igyekezett és arra hivatkozott, hogy szavait félreértették. A tanúk azonban szemébe mondták féktelen uszításait és izgatásait. A megyei bíró­ság Schopper ,,úr’’ méltó ta­nítványát jogerősen 1 évi és 2 hónapi börtönre és politikai jogainak 10 évi felfüggeszté­sére ítélte. A lakiteleki Défosz-szervezet felkészült az arafás-cséplésre, de nem hanyagolja el a növényápolást sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom