Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-23 / 62. szám

Leplezzük le a klerikális reakció aknamunkáját termelőcsoportjainkban

Termelőszövetkezeti csoportjaink legégetőbb problémája a munkaszervezés kérdése. A munkaversenyt mindaddig nem lehet sikerre vinni, míg nem teremtünk szilárd munkaszervezetet a csoportjainkban. Több megyei termelőszövetkezetnél munkaerőhiány van, ez részben annak a következménye, hogy a munkát nem szervezték meg helyesen. A kulákság és a klerikális reakció észrevette ezt a problémát és nem egy csoport ellen megindította a támadást. Főtörekvése az, hogy meglazítsa a munkafegyelmet. Ezt az egyházi reakció részben a rémhírek ügyes elhelyezésével igyekszik elérni. A kulá- kok a rémhírek terjesztése mellett a reakciós papok tanácsára, mint napszámosokat csalják magukhoz a termelőszövetkezeti csoportok tagjait és ilyenkor nem fáznak attól sem, hogy a rendeletben előírt munkabérnél sok esetben magasabb bért fizessenek.

Páhi községben Kiss Balázs plébános mostanában este is tart misét. Ezt eddig nem tartotta szükségesnek. Host arra hivatkozik, hogy nappal dolgoznak az emberek és nem érnek rá a templomba járni. A plébános nyilván arra gondol, hogyha nem volna esti mise, akkor a dolgozók, szükség esetén nemcsak 7-ig, ha nem 8 óráig is dolgozhatnának.

Tázlár és Bocsa községben az egyházi reakció azt a rém hírt terjeszti, hogy „biztosan kitör a háború. A közeljövőben már jönnek az amerikaiak. Azért senki ne lépjen be a termelőszövetkezeti csoportokba. A háború küszöbön van, azért sürgetik a kommunisták az aratás-cséplést, mert szeretnék biztonságba helyezni a gabonát.’“ Dolgozó parasztságunk a népnevelők felvilágosító munkája során azonban már tudja, hogy minden szorgos és rendes gazdának a kötelessége, hogy egész évi munkájának gyümölcsét minél hamarabb biztonságban érezze. Ha ez így van minden egyes gazdánál, akkor ez fokozottabb mértékben áll egész népünk gazdaságára, mert ez minden dolgozónak az érdeke.

Kiskőrösön az egyház kul- turházában még néhány nőnappal azelőtt csak kultures- téket tartottak. A közelmúltban itt bevezették az istentiszteletet. Az egyházi reakciónak az a célja, hogy az ifjúságot, amely kultu.-báz- ban szívesebben jelenik meg, mint a templomban, teljesen megfertőzze reakciós eszméivel. Amint hírlik, a gyerekeket cukorkával és sütr-mény- nyel csalják be a papok a kultyrházban tartott misére.

Tagdi községben még a kocsmákat is Igyekszik az egyházi reakció a saját célja érdekében felhasználni. Az egyik kocsma ablakában kitették a felírást, hogy ^vasárnap istentisztelet’*.

Bócsa községben az egyházi reakció azt a hírt terjesztette, hogy Akasztó községben a tanítónő arra tanította a gyermekeket, „hogy nincs Jézus, tehát nem ő hozza karácsonykor a gyermekeknek az aján dékof, Az elmúlt héten Jézus liirtelen mecieletxt az ískolá

ban és a tanítónő azonnal meghalt az ijedtségtől.’“ Ezzel az ostoba rémhírrel az egyházi reakció azt célozza, hogy zavart keltsen a dolgozók sorában, hogy a munka lendülete megtorpanjon.

A klerikális reakciónak sikerült Kecelén a „Béke’1 termelőcsoport tagjait a temp- lombajárók közé beszervezni. A csoport egynéhány tagja rendszeresen jár misére. Amikor ezek miséről hazajönnek, azt hangoztatják, hogy nem érdemes dolgozni, mert úgyis hamarosan megváltozik a helyzet. Jönnek az angolok. Érdekes; Kecelre az angolokat, másutt pedig az amerikaiakat várják. A csoport egyes tagjai annyira a reakció befolyása alatt állnak, hogy vasárnap délelőtt a legsürgősebb ügyekben sem hajlandók értekezletet tartani. Azt mondják, misére kell menni. Ugyancsak a misére járó tagok híresztelik, hogy „cséplés után azonnal be kell szolgáltatni az összes gabonát és valószínűleg még a fejadagot sem hagyják meg.’“ Közben persze hallgatnak arról, hogy a kormány rendeletileg biztosította a fejadagot, amely ugyanannyi, mint tavaly volt.

A fenti esetek bizonyítják, hogy megyénkben a klerikális reakció egyrészt a termelőszövetkezeti csoportokban, másrészt a dolgozó parasztok között fejt ki aknamunkát. A klerikális reakció most azt célozza, hogy ellenséges tevékenységével megakadályozza gabonatermésünk betakarítását a reakciós papok lépten- nyomon kifejezik, hogy népünk ellenségei és az amerikai atombombagyárosok céljait szolgálják. Ezek kirekesztik magukat a békéért küzdő magyar dolgozók nagy és egységes közösségéből és szócsöveivé váltak mindazoknak, akiknek egyetlen reménysége a harmadik világháború, a nyugati imperialisták fegyveres segítsége, az atombomba.

Volt horthysta százados aknamunfiája a kiskunhalasi építkezésnél

Annak ellenére, hogy a dolgozók felfigyeltek már a kiskunhalasi dohánygyári építkezéseknél egymástkövető hibákra és már nem hiszik azt, — bármennyire is akarja velük elhitetni a reakció, — hogy ezek a hibák a véletlen müvei, a telep pártszervezete még csak ígéretet tett a hibák forrásának felszámolására, egyebet nem. Nem veszik észre, hogy a reakció befészkelte magát. Hogy a múlt rezsim zászlós és százados urai nem véletlenül vannak ott. Nem véletlen, hogy a százados úr, ahelyett, hogy a darabbérezést és a munkalapokat intézné, egész nap keresztbetett lábakkal, fen- sőbbséges ábrázattal ül bent az irodán és egész tevékenysége abban merül ki, hogy miközben egyik cigarettát a másik után szívja el, a reklamációkat megkockáztató munkásokat a lehető leggorombább szavakkal dobja ki az irodából.

A halasi kirendeltség központi pártszervezete megindította a sztahánov-mozgal- mat. A dolgozók kérésére Budapestről hoztak le az építésekhez egy sztahánovis- tát. Mindjárt az első munkanapon csatlakoztak hárman a mozgalomhoz. Letovics elv- társ, a budapesti sztaháno- vista az első napon a szovjet építészektől tanult munka- módszerével két és fél köbméter fal helyett 15 köbmétert húzott fel. Szívesen magyarázza meg a sztaháno- vista jelölteknek, hogyan kell a falat gyorsan és jól emelni. így aztán Szőnyi János kőműves hat, Gál Ferenc kettő, Buzek István kilenc köbméter falat húzott fel 8 órai munkaidő alatt. Az első délután a munkaidő leteltével újabb négy kőműves jelentkezett a sztahánovista kőművesek közé.

így azután a százados

urat

és kompániáját nagyon bosz- szantja. hogy csődöt mondott

agitációs tudományuk. Mindent megtettek, hogy megakadályozzák a sztahánovisták munkáját. Meg akarták utaltatni őket a dolgozókkal. Ez nem sikerült, s most máskép próbálkoznak. Olyankor, amikor a legtöbb dolgozó veszi körül a sztahánovistá- kat, úgy tesznek, mintha őket is nagyon érdekelné és ők is a dolgozók közé furakodnak, bírálgatják, ócsárolják a sztahánovisták munkáját. így volt ez az első napon is. Vagy húsz dolgozó vette körül az új módszerrel dolgozó kőműveseket, mikor megjelent Leihtner anyagellátó. Megállt a kőművesek mellett és nagy kárörömmel szemlélte, hogy sikerült megnehezíteni a sztahánovista kőműves munkáját azzal, hogy gyönge, gyakorlatlan segédmunkást adtak melléje.

Ilyen és ehhez hasonló

módon igyekszenek meggátolni a munkát. Elnézik, sőt azzal, hogy a munkalapokat nem adják ki idejében — elősegítik azt, hogy a Csapibrigád és még egynéhány igen alacsony százalékot elért egyén naphosszat a barackfák alatt heverjen, — utána pedig kulákbarátaikkal hetekig híresztelik, hogy milyen rossz a darabbérezés.

A helyi pártszervezetnek kellene ezeket a hibákat nemcsak észrevenni, de a legrövidebb időn belül segíteni is rajta. Nem helyes, az, hogy minden munkának az elintézését a főépítkezés párttitkárától, Sándor elvtárstól várják. A dohánygyári telep párttitkára maga sem tudta, hogy mi a feladata annak, aki felelős mindenért, ami az üzemben történik. De ugyanígy felelősséggel tartozik a nemrég választott üzemi Bizottság is. Az építkezés munkáját gátló elemeket el kell távolítani az üzemből és olyanokkal kell helyettesíteni, akik valóban szívvel lé lekkel a nép érdekeit nézik a legfőbb érdeknek.

A Szovjetunió déli részén már javában folyik az aratás

A végeláthatatlan kothózmezőkön kiváló termés ígérkezik. A szovjet kormány és a Párt gondoskodása folytán mind nagyobb mértékben látják el a kolhozokat, gép- és traktorállomásokat a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel. Ilyen például a inagáujáró kombájn (lásd képünkön), amely cgyidőben vágja és csépli a gabonaféléket. A szovjet példa nyomán ma már Magyarországon is megindult a magánján) kombájnok gyártása.

Cséplés az ukrajnai „Október vívmánya“ kolhozban. A szovjet mezőgazdaságban egyre szélesebb alkalmazást nyer a villamosáram alkalmazása. Sok területen ma már villany-traktorok dolgoznak a kolhózmczőkün. A fenti képünkön látható, hogy a cséplés itt villamosáram segítségével történik.

A kecskeméti „Dózsa“ fermelőcsopovt

asszonyai csatlakoztak Szen’e Mihá.yns versenyfelhívásához

Szénié Mihályné, a kalymárl termelőcsoport női munkacsapatának vezetője szocialista versenyre hívta a megye asszonyait a növényápolás és a betakarítás munkálataira. A felhívás még az első napon lelkes visszhangra talált a kecskeméti „Dózsa“ csoportban. A csoport asszonyai egyöntetű elhatározással csatlakoztak a versenyhez.

— Szabad aratásunknak legszebbike az idei — írják a csoporl asszonyai. — Nemcsak azért, meri ilyen gazdag termést soha nem vágott a mi kaszánk, hanem mert beigazolódott Pártunk szava, amikor megmutatta nekünk a felemelkedés egyetlen helyes útját, a szövetkezést. Összeforrott közös munkánk bőséges jutalma az idei aratás. Ebből a munkából mi asszonyok példamutatóan ki akarjuk venni részünket, ezért vállaljuk, hogy a kalymárl asszonytárs felhívását csoportunk minden asszonytagja elfogadja és teljesíti.

A kecskeméti ,,I)ózsa“ terinelőcsoportban nem is olyan régen egy szavuk sem volt az aszonyoknak. A Párt. Rákosi elviárs beszéde nyitotta meg előttük is az érvényesülés útját és az azóta eltelt idő alatt az asszonyok megmutatták, hogy jelenlétükre, munkájukra építeni lehet. Jó munkájuk sokban hozzájárult ahhoz, hogy a megerősödött csoport iiagyiilemü fejlődésnek Indult és az elsők közölt vált önálló lermelőszövelkezctlé.

A csoport asszonyai most a versenyfelhíváshoz való csatlakozással ismét bebizonyították, hogy a munka frontján éppoly lelkesedéssel vállalják a szocializmus építésének feladatait, mint a I férfiak.

A tataházi egyéni parasztok példát vesznek a termelőcsoportról

Tataháza dolgozó parasztsága serényen végzi a növényápolási munkákat. A „Petőfi’* termelőcsoport Brigádjai kö zül kiemelkedő jó munkát végzett a cukorrépakapálásnál Borsodi Pál brigádja 250 százalékkal, Szebellédi Nándor brigádja 173 százalékkal. Babkapálásban a Szebellédi brigád 175, a Borsodi brigád 152 százalékos teljesítményt 4rt

el. Egyéni versenyben Fodor István 300, Lehóczki Károly 298, Buda Antal 295, Borsodi József 210 és Oláh Margit 196 százalékot teljesített a cukorrépa tolókapálásában.

A termelőcsoportok jó példáján az egyéni dolgozó parasztság is nekilendült. Kiemelkedő munkát végzett Keresztes Mátyás, Voverka Lajos, Markó Márton é* Deák Faceac.