Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-22 / 61. szám
Magyar kulak, szerb kulák egy húron pendis — de Stipán Berherovics és társai jól harcolnak ellenük az aratási csatában is Bácsalmáson a határ a mun ka lázában ég. Aratnak, Amerre csak eltekint az em ber a legtöbb helyen a mái keresztekben álló őszi árpa meg a rozstáblákon álló kaszások sara mutatja, hogy dolgozó parasztságunk tudatában van a döntő feladatnak. De megszívlelték a miniszter- tanács határozatának azt a részét is, amely a növényápolásra vonatkozik. Gondozottak, ápoltak a kapások is. Stipáin Berherorics S holdas délszláv anyanyelvű dolgozó paraszt éppen kifelé tart. Megáll a „Lenin'1 termelőszövetkezet földje előtt. Odalép a rozstábla szélére. A dús kalászok a feje fölé érnek. — Lesz kenyér bőven, — mondja. — Kell is, mert a városi dolgozók várják az áj kenyeret. Erre kerül Delity Martin, a csoport tagja. Elégedetten, boldogan nézi ő is a dús rozstermést: — Mikor lépsz közénk, Sti- pán? Berberovics csak annyit felel; — Elég rosszul tettem, hogy már nem az elmúlt esztendőben. A várható terméseredményekre kerül a szó. Berbero vies 1—8 mázsás kilátásai a termelőszövetkezet 12—14 mázsás eredményein jóval alatta maradnak. — Hiába — mondja, — az egyéni gazdálkodás nem. tudja még csak meg sem közelíteni a közös gazdálkodás eredmé- nyeit. hl cm is hallgatok én már senkire sem. ősszel már én is csoport-tag leszek. Délszláv és magyar anyanyelvűek egyformán azon vannak, hogy terméseredményeik fokozásával, az időszerű munkálatok gyors, pontos és lelkiismeretes elvégzésével válaszoljanak a háborús gyuj- togatóknak és kiszolgálóiknak, a kulákokuak, valamint a velük szövetséges klerikális reakciónak. Most is kitalálták és azt sugdossák a fülekbe, hogy a bácsalmási lakásnehézségeket úgy fogják megoldani, hogy 400 délszláv anyanyelvű lakost kiköltöztetnek. Ne is arassatok, ne is csépeljetek, úgy sem érdemes. Ezt bigyesztik hazugságuk végére. A délszláv anyanyelvű dolgozó parasztság azonban nem ül fel a rémhírnek. Lelkes örömmel végzi a munkát. Ismeri már a sutto- gókat, a klerikális reakció uszályába kapaszkodott délszláv és magyar anyanyelvű kulákokat. Akkor ismert először a délszláv anyanyelvű kulákok aljasságára, amikor a titóista kém és áruló, Anton Rob, a nyakukba akasztotta Piukovics Gábort, az 50 holdas kulákot. Anton Rob eltagadhatta Piukoviccsal az 50 hold földet, becsempészhette a Párt soraiba. Piukovics aztán ott folytatta soraiban a nacionalista, soviniszta izgatást. Szembe akarta állítani őket a magyar anyanyelvű dolgozókkal. — Hamar ráismertünk Piu kovicsban — mondja Stipán l'etrity — a kulákra. Titóék áruló hangja csendült minden szavából. Piukovics ott volt a magyar ' kulákok között, velük együtt szövögette a terveket. A kulák, legyen délszláv anyanyelvű, vagy magyar, egyet akar. Újból a dolgozó nép nyakába varrni az igát, a robotot, a kizsákmányolást, A klerikális reakció pár nap óta újabb rémhírrel akarja a dolgozó nép egységes sorait megbontani. „Összeszedik a hat és tizennégy év közötti gyermekeket és elviszik őket, mert a szülők nem jól nevelik őket.’1 Dr. Adler Jenő, a községi orvos rendelőjébe sírva jött egy anya, mi lesz most az ő gyermekével, aki beteg. A doktor világosította fel az anyát, hogy a kulákok és a klerikális reakció kitalálása az egész. New más a cél, mint hátráltatni, megzavarni az aratást és a csép lési munkálatokat. A Párt 40 kisgyülésen világosította fel a dolgozókat a klerikális reakció és a vele szövetséges kulákok aljas szándékairól, melyeket a rémhírek terjesztésével el akarnak érni. PeirenkanitsSstipánné meg is fogadta: leleplezi őket, mert nem akarnak mást, mint ártani a dolgozó nép nek és népi demokráciánknak. Akárcsak Andrea Riskó, a bornagykereskedő, volt görle- rakatos délszláv, kulák. Mézes mázos szavaival a délszláv anyanyelvű dolgozók soraiba akart férkőzni. De leleplezték, hogy Csikérián levő szőlőjét úgy metszette meg az idén, hogy azt teljesen tönkre tegye. Bácsalmás délszláv anyanyelvű dolgozói éberen ügyelnek arra, hogy a délszláv anyanyelvű kulákok ne bonthassák meg egységes soraikat. Podmanicki Ivánné ki is mondja, úgy, ahogy a szivén fekszik; A kutyából nem lesz Szalonna. A kulák kulák marad, akármilyen nyelven be szél is. Délszláv anyanyelvű lakos sága a községnek, testvéri egyetértésben a magyar anyanyelvű lakossággal, mélységes megvetéssel és undorral fordul el a kulákoktól és a maga soraival is erősíti a termelés frontját, építi jobb jövőjének biztos zálogát, a szocializmust. Asszanak a ta&bteiiné&é-it Szénié Mihályné versenyre hitia a megye női munkacswpuivezetöit Szente Mihályné, a kátyúi ári „Sztaliánov“ termelőcsoport „Zoja‘‘-munkaesapat vezetője szó cialista munka versenyre hívja ki a megye összes női munkacsapat vezetőjét, valamint csoportja min. den munkacsapatát és tagját. Vállalják hogy az üzemtervben lefektetett előirányzatot 30 százalékkal túlteljesítik és 30 száza, lékkai többet teljesítenek, mint a többi munkacsapat. A cukorrépát még kétszer megkapálják és ugyanakkor feltöltik. Cukorrépából holdanként az előírt 150 mázsa helyett 180 raá zsát takarítanak be. Minden kapásnövényt négyszer kapálnak és a kukoricát nem töltögetik. Vállalják, hogy amennyiben új munkamódszereket vezetnek be, azokat átadják a többi munka csapatnak is. „Célunk a többtermelés, csoportunk jólétének emelése, szocialista jövünk erősítései“ — írja verseny felhívásában Szente Mihályné. Hogyan lehet 7—8 millió mázsa vetőburgonyát megtakarítani? Mióta többtermelésről, szta- hánovista mozgalomról hallok, én is azon gondolkodtam, hogyan tehetnék a többtermelés érdekében valamit, amivel a szocializmus ügyét hathatósan elősegíteném. Még a régi világban szeget ütött a fejembe, hogy burgonyából milyen sok magot el kell vetni és rossz termés eseté'n alig hozza meg a kétszeresét. Akkor a szegény parasztasszony szóhoz sem juthatott, hát hallgattam. De most gondoltam, egy kísérletet teszek. Tavaly elvetettem a krumplit rendesen, mint szokták. Amikor megérett, de a szára még nem volt egészen elszáradva felszedtem a termést és a krupliszárat gyökerestül visszaültettem a földbe. A krumpliszáron mogyorónagyságú gumók fejlődtek. Őszig be is értek és felszedElméfeti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasasa tern. Letf, egy tövön 30—40 darab ilyen kis gumó. Most ez év márciusában elvetettem ezeket a másodiktermésü gumókat. Tíz nap alatt kikeltek, míg az ugyanakkor vetett nagy gumók harminc nap alatt keltek ki. Az apró gumó sokkal hamarabb hozott termést. Május 15-én már tyúktojásnagyságú krumplit szedtem fel alóluk. Úgy gondolom, ilyen módon 7—8 millió mázsa vetőmag krumplit takaríthatnánk meg országszerte. Különösen megfelelne ez az állami gazdaságokban és termelőcsoportokban. Kísérletemet a földmü- vesszövetkezet és a termelő- csoport is helyesnek találta. Ilyenmódon nemcsak burgonyát takarítanánk meg, de időt is, mert az apró gumót lehetne géppel is vetni. És ez a vetési mód több termést is ad, mint a régi. , így gondolom szolgálni hazánk szocialista építését, mert hiszen a szocializmus alapja a többtermelés és a jobb munka. Gulyás Katalin Az apácák nyomán sustorognak a rémhírek A klerikális reakció bomlasztó ős kártevő munkája most aratás előtt arra irányul, hogy késleltesse a növényápolást, az aratási csatára való felkészültség ölemét, hogy az aratás előli munkatorlódást idézzen elő, amellyel alááshalja dolgozó népünk egységéi, fegyelmét, munkakedvél, ezzel megrendítse Népköztársaságunk kormánya iránti bizalmai. A klerikális reakció most hol dühödt acsarkodássa] róni nekünk, hol érzelgős cigányhiírokon játszik a dolgozó nép felé. Ha figyeljük a rémhírek útját, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek Kalocsa felől jönnek. Kalocsa irányából nap mini nap hul- lámzaitak az apácák a tanyavilág felé. Solt, Harla és Izsák környékén már mérhetjük hatásukat. Ezekben a községekben a munkák meglassultak, az emberek tétováznak. Beérett a rozs, a dolgozók mégsem kezdték idejében aratását, .lakaliszúlláson azt a rémhír! fuvolázzák, hogy engedély kell az aratáshoz. Ezzel zavar! akarnak kelteni. Késleltetni az aratást, hogy minél több szem peregjen el s így kevesebb kenyér jusson a dolgozók asztalára. Ez pedig újabb ok, hogy zavart kenhessenek. Szabadszálláson pedig azt Ularinétozgallák, hogy a templomból gabonaraktár lesz. Nem kell „síelni“ a munkákkal, mert akkor csak „későbben1 kerül a sor az átalakításra. Soi: a református pap már fel is ajánlotta a templomot, A klérus „háziapostolai“ házról házra járva gyűjtenek „időálló“ élelmiszert. (Tán a háborúra készülnek?!) Ilyenkor az apácák rózsás ajkán itt-ott elpereg egy egy „megjegyzés“. A megjegyzés erjed, suslorog, forgalomba kerül, de mint népellenes hírzohalag. De ennél tovább is mennek. Páloslíúlon a „búcsú“ alkalmával véletlenül letaposták a termelőcsoport kenyérgabonáját. Ezek az események azt mutatják, hogy az egész megyében a klérus visszaél a kormány és a Párt lojális és türelmes magatartásával. Mindenütt azok. akik eddig az anyagi örömöket féktelenül habzsolták, szövetkeztek a régi rendszerrel vértezett csontvilczek- kel, hogy gazdasági hadállásaink ellen, népünk gazdasága ellen támadjanak. Fontos ezért, hogy minden községben a Népfront Bizottságok éberek legyenek és leleplezzék a klerikális reakciót, annak uknamunáját. Népfront Bizottságaink fokozzák a klerikális reakció ellen a harcot, hogy aknamunkájukkal szemben megvédetmezzék dolgozó népünk egységéi. a csépiési szemveszteség nem haladhatja meg a fiiszázalékot fi íaiMüveiÉ$l!Jr/i minister új rsntieleiG A földművelésügyi miniszter új rendelete előírja, hogy az 1950. évi csépiési idényben minden cséplőgép üzemben tartója — leg alább napi 14 órai csépiési mun. kaidő mellett — óránként milyen mennyiségű gabonát köteles élesé, pelni. A rendelet azt is előírja, hogy a meghatározott teljesítmény mellett, a megfelelően beérett, jól csépelhető gabonát a szalmában, törekben és a polyvában maradit szemek súlya — o szemveszteség — nem haladhatja meg az elcsépelt gabona 0.5 százalékát. A cséplésre kevésbbé megfelelő gabona (dőlt, besült, erősen gazos) legnagyobb csépiési szem. veszteségét, a gabona minőségéhez mérten, a megyei tanács végre- hajtóbizottsága állapítja meg. De ez a megállapított szemveszteség sem lehet több, az elcsépelt gabona két százalékánál. A megengedett szemveszteség mellett a törött szemű gabona súlya nem haladhatja meg az első-, másodéi harmadosztályú gabona együttes súlyának négy százalékát. A rendelet szerint a cséplőgépek teljesítményét valamint a szemveszteséget és a szemtörést csépiési ellenőrök, körzeti csépiési ellenőrök és a cséplés felülvlzsgá. lásában résztvevő népi szervek el. lenőrzik. Változatlan marad a kenyérgabona-fejadag A belkereskedlmi miniszter most megjelent rendelete kimondja, hogy az új gazdasági évbeu változatlan marad az őstermelői kenyérgabona-fejadag. Vagyis a 6 éven felüliek részére 220 kg, a 6 éven aluliak részére pedig ;160 kg. azoknak, akik július 1- után töltik be első évüket, 1951. július 1-ig havonként 13.5 kg. A vámőrlésre vonatkozó rendelkezések is érvényben maradnak. Ugyanúgy, mint az elmúlt évben, születés, házasságkötés, ezüst-, arany-, vagy gyémántlakodalom alkalmával 50 kg kenyérgabonára rendkívüli vámőrlési engedélyt lehet kapni. A „C" vételijegyre beadott gabonafelesleg után a tavalyi szabályok szerint szabad őrlésre kaphat engedélyt a gazdálkodó. A rendelet szerint a gabona és a liszt szállítására vonatkozó rendelkezések is változatlanok maradnak. Q bácsalmási és jánoslial«rai járásokban íolynaR as előkészületeit a Jközős szérűk felállítására A bácsalmási és jánoshalmai járásokban nagy lendülettel folynak a közös szérűk felállítására az előkészületek. Rémen eddig 17, Borotán 15 és Jánoshalmán 28 közös szérű felállására kérlek engedélyt. A járások községeiben a szérűket olyan helyeken állílják fel, ahová dolgozó parasztságunk minden nagyobb nehézség és fennakadás nélkül össze tudja gyűjteni el- cséplésre váró termését. A szemveszteség kiküszöbölésére is megtörténtek az intézkedések. A közös szérűk alját keményre lesujkolják és vízzel leöntik, hogy a szérűk földrétegét így megkeményítsék. Az elhullott szemek, melyek a rakodásnál esetleg kihullanak, ígv nem vesznek el. A kemény talajon össze lehet maid seperni és szelektálás után azok is a cséplőgépbe kerülhetnek. A kisszénást Állami Növénynemesitö Telep dolgozói a kukoricakapálásban az alábbi eredményeket érték el: Csendes István, Verdáss József, Kormányos István, Kormányos József és Oláh Rozália 17c százalék, Szabó Júlia, Kormos Juci, Makra Rozália, Kálmán Margit és Csintalan Anna lö£ százalék. A dohánykapá'ást és a palán dák pótlását teljesen elvégezték, a kukorica harmadik kapálásával már az aratás előtt. A tavaszi növények kapálása 95 százalékban kés*
