Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-04 / 21. szám
ES iaíoimizsei termeliszävetkezeta az eivenlSsdi gátolja a csoport munkaversenyének kifejlődését A basaparasstok egykori fellegvárában már nem aranykerekeken forog a törvény A kecskeméti városházán Pártunk kiűzte a múlt szellemét Csöndes, aprószemű tavaszi eső áztatja a lajosmizsei földeket. A „Sallai“ termelőcsoport birtokán már elvégzett tavaszi munkák vé. gére tett pontot ez az eső. A csoportagok a jó gazda elégedett ségévei nézik a körül beborult eget. Május l.ére mindent elve tettek, kiültettek. A répa ruái többcentis, kel a dinnye, a paradicsompalántákat is húzza felfelé a jó talajmunka és a kedvező időjárás. A 150 holdnyi sűrű, neki- iramadott gabonavetés bíztató ígéret, hogy az idén még vasta.- gabbat szelhet a dolgozók kése a kenyérből. A kukoricát új módszerrel fészekbe vetették, jóné. , hány hete az is a földben van ; a szőlő kikapálva, megmetszve fakad. „3 Sallai csoport“ tagjai évről-évre jobb munkát végeznek és szépen haladnak elő. re. Igaz, többen is vannak már és több kéz többet és jobbat csinál. Tavasszal már hatvanketten kezd- ték meg a munkát, közöttük 20 asszony és 18 fiatal. A nők, fiatalok már kezdettől fogva han got kaptak ebben a csoportban, asszony maga a csoportelnök: özv. -Juhász Lászlóné. A két Szú vák-testvér: Mária és Katalin, brigád- és csoportvezetők. Szűcs Márkné, Sátrán Viktória, özv. Mészáros Józsefné mellett a többi asszony is minden munkából kiveszi részét a. férfiakkal együtt. A vetések elvégzésén kívül április 4-re rendbehozták a tanyát. Minden épületet kívül-belíil ki- meszeltek, a nagyépület és a lakóházak köré virágoskertet csináltak. A földeken már folyik a kapálás, de bent is akad tennivaló. Az egyik épületben éppen istállót renoválnak a lovaknak. Az eddigi négyet együtt tartották a tehenekkel. Most kaptak hozzájuk még kettőt és az összesét együtt helyezik el külön Istállóban. A csoport állatgondozói: K. Tóth Pál és Kis Juhász Pál. Juhász bácsira van bízva a nemrég felépített kutricákban elhelyezett 20 anyadisznó és 38 malac. Néhány fejőstehén képezi még a csoport állatállományát. A hibák kiküszöbölésének útja: a pártszervezet megerősítése A „Sallai" termelőcsoport álta. Iában egészséges, jól fejlődik. Minden szempontból elsők a három lajosmizsei termelőcsoport között. A kezdeti nehézségek, a tagok széthúzása, a lustaság, a viszálykodások lassan tűnőben vannak. Ezek az eredmények kétségtelenül az üzemi pártszervezet jó munkáját tükrözik vissza. Bár létszámban kicsi a szervezet — 4 pártag és 7 tagjelölt képviseli, példamutatással állandó felvilágosító munkával szolgálja, a csoport fejlődését. Az új tagjelöltek is a legjobban dolgozó, legöntudatosabb fiatalok közül valók. De az eredmények mellett olyan hibák is vannak, amelyek —■ ha hamarosan ki nem küszöbölik őket — komoly kerékkötőivé válhatnak a csoport további fejlődésének. Az érem másik oldala tehát a pártszervezet munkájának hibáit mutatja, ami elsősorban megnyilvánul abban, hogy a csoportban még mindig nem ismerik és nem alkalmazzák a munkaegységgel való számolást. Juhászáé elmondja ugyan, hogy a tavaszi vetési munkákban Palotai Mihály, Szívós Lajos és Horváth Lajos jártak élen, de hogy munkaegység szerint, százalékban kifejezve ez mennyit jelent 'egy énenként, arra vonatkozóan rém tud felvilágosítást adni. A iBzőlőDyjtási munkálatokat a munkacsoport 140 százalékban végez., te el. Itt Gcrőcs István tűnt ki, de az ö eredményét egybevetették u többiével. Ez az „egyenlősdi“ eleve megakadályozza az egyéni verseny kifejlődését a csoporton belül és jogosan elkedvetleníti azt élenjárókat. A pártszervezetnek ellenőriznie kellett volna, hogy a brigád- és csoportvezetők leviszik-e a munkaegységszámítást minden csoporttagig alkalmazzák-e és helyesen alkalmazzák-e? Rákosi elvtárs február 10-i referátuma, a Központi Vezetőség határozatának útmutatása és annak helyes végrehajtása megadja az irányt a „Sallai“ termelőcsoport pártszer. vezet számára is a hibák kiküszöbölésén keresztiül a további Kedves Bácskiskunmegyei Nép. újság! Mint a tataházai „Petőfi'1 termelőcsoport tagja, szeretném megírni tapasztalataimat a versenytábla jelentőségére vonatkozóan. Szövetkezeti csoportunkban az elmúlt hetekben versenytáblát függesztettünk ki, amely fellüu- tette, hogy a munkánkban milyen eredményeket értek el egyes dolgozók. A versenytáblán szerepelt Papp Pál elvtárs, aki a sárgarépa vetésnél kézi toló vetőgéppel a 40C négyszögöl napi átlagteljesítmény helyett 1300 ölet vetett el és így a teljesítményt 325 százalékra emelte, majd Borsodi Pál és Varga János elvtársak, akik a petrezselyem vetésben 200 százalékos eredményt értek el. Szőlőbrigádunk a metszésben 150 százalékos teljesítménnyel dolgozott. A május 1. előtti csoportértekezleten nagy hatást keltett tag. Ságunk soraiban a versenytábla eredménye. Azonnal tárgyalni kezdték, hogy milyen munkafelajánlást tegyenek május 1-re. Dolgozóink átérezték ennek a napnak jelentőségét, így a Felszabadulás, brigád cukorrépakapálási verseny, re hívta a Törekvés brigádot. Az egész csoport vállalta, hogy május 1-re az összes tavaszi vetéseket befejezi és a búzatermést 10 má A Magyar Szovjet Társaság Kecskeméti Szervezete múlt vasárnap délelőtt értelmiségi anké- tot rendezett a „Becsületbíróság“ c. szovjet filmmel kapcsolatban. A pedagógus szakszervezet felhívására a környékbeli falvak, tanyák pedagógusai is bejöttek, hogy a szovjet filmművészet remek alkotását megnézzék és résztvegyenek az utána történő megbeszélésen. Az igazságügyi szakszervezet tagjai Hausingei Géza vezetésével csaknem teljes számban megjelentek. Feltűnő, hogy az orvosok csak igen csekély számmal jöttek el. Az ankéton Hordós Károly kollégiumi igazgató tartott bevezető előadást. Rámutatott arra, hogy a szovjet filmek nagy sikerét két okra vezethetjük vissza. Az egyik a tárgy érdekessége és a kidolgozás magasfokú művésziessége. A másik, hogy nemcsak mélységes emberi élményt idézi nek elő a közönség körében, ha nem nevelnek, irányítanak és választ adnak napi problémáinkra A bevezető előadás után követ, kezett a film bemutatója, majd értékes hozzászólásokat hallottunk. Hausmger Géza örült, hogy a film a harmadik világháborút kirobbantani akarók igazi arcát bemutatta. „Olyan filmeket akarunk — mondta — ame lyek nyíltan feltárják a probléfejlődés biztosítására. Rövidesen napirendre kerül náluk is a ve zetőség újraválasztásának kérdése. Rákosi elvtárs útmutatást ad, amikor arról beszél, hogj ezeken a választásokon arról kell gondoskodni, hogy friss vér kerüljön a vezetőségekbe, hogy leváltsák a meg nem felelőket és az utolsó esztendőkben a pártmunkában, a termelésben kitűnt dolgozókat, nőket, Ifjakat, jó, áj friss erőket ültessenek helyükbe. Az ilyen módon felfrissített, megerősített vezetőség a „Sallai“- esoportban is alkalmas lesz munkája hiányoságainak kijavításán keresztül arra, hogy a csoport életének fokozottabb mértékben hajtóereje, kovásza legyen, motorja, előrelendííője a ma még csak esi. ráiban meglévő munkaversenynek. zsáról 12 mázsára, a rozsot 12 mázsáról 14-re emeli holdanként. Termelőcsoportunknak ezt a felajánlását és eredményét nagyban elősegítette a versenytábla, amely lendületet és lelkesedést adott csoporttagjainknak. Mert a versenytáblán feltüntetett, jc eredményeket elért elvtársaktól senki sem akar lemaradni s így a verseny szellemében egész csoportunkat előre tudjuk \inni. A tapasztaltak alapján a versenytábla fontosságára és jelentőségére való tekintettel annak elkészítésére a sajtó útján hívjuk k, versenyre a megye összes termelőcsoportjait. Ezzel a versennyel H fokozzuk a termelést, erősítjük a béketábort és halnduDk a szocializmus megvalósításához. Elvtársi üdvözlettel: Blaskovits Antal, tszcs. tag. Kovács Mihály, ü. b. titkár. * A tataházai Petőfi csoport versenyfelhívását ezúttal közöljük és kérjük megyénk termelőcsoportjainak tagságát, hogy hozzászólásaikat, tapasztalataikat, észrevételeiket tegyék meg lapunkhoz küldött leveleiken keresztül, hogy a szocializmusért, a béke megvédéséért folyó munkaverseny a termelő csoportokban is egyre szélesebb méreteket öltsön. mákat és utat mutatnak harcainkban“. Bakos Antal a megyei bíróság részérői azt fejtegette, hogy milyen nagy szükségünk van az éberségre az ellenség behatolásával szemben. Dr. Simon László gimnáziu. mi igazgató elemezte hozzászó lásában a két világ harcát. Dr. Szigeti István, az orvos szakszervezet titkára felvetette a tudomány irányíthatóságának problémáját. A szovjet tudományos élet eredményeiben bizonyt nyitókat látja annak, hogy a Párt irányítása és segílése mennyire előbbre viszi és helyet irányba tereli a tudósok életét t nemhogy a kutatás szabadságai nem sérti meg, hanem inkább elősegíti a szabad kutatás kifej lődéséi. Az utolsó hozzászólás Molnár István pedagógiai gimnáziumi hallgató részéről hangzott el. Rá mutatott arra, hogy a kozmopo. lifizmns veszélye mennyire fennáll még nálunk is. Az amerikai slágerek, a cowboy-regények mind az amerikai mételyt hirdetik. — Szembeállította ezzel a sekélyes kultúrával a szocialista társadalom kultúráját, mely egyre nagyobb eredményeket tud felmutatni. A filmet úgy tekinti, mint a világ legkulliíráltabb, leghala. dóbb országának bizonyítékát. Cifra, mint a rácoltár! — ilyen, nek látják az idegenek a kecskeméti városházát, ahonnét a Sza- páriak, Rádaiak, Beniczkiek „irányították“ a dolgozó népet. A hatalmat ezekből a homályos szobákból gyakorolták. Az úri világ, nak a városházán tanyázó egy- egy „lángelméje“ néha annyi nyomot sem hagyott maga után, mint egy hájfej, amelynek zslrfoltjai még ma is ott fény lenek az ócska székek támláján. A beesett arcú dolgozó paraszton azonban megmaradtak az úriszék ítéleteinek a nyomai. Még jobban összeszorította fogát, még keményebben küzdött a kenyérért, a földért. Szabad levegőért, békéért , Sárgult foliánsok, levelek, ok. mányok sokasága őrzi a városházán a letűnt világ nyomasztó emlékét. A földesúriak osztály bírósága úgy ítélkezett a pór nép felett, mint akiket kedvére gyötörhetett, vagy ölhetett. A közigazgatás falai között az önkény tobzódott. ÜRISZÉK, szolgasors. .. A dolgozó nép testileg, széllé, rnileg gúzsba volt kötve. Az egyik úriszéki ítéletben olvashatjuk, hogy Kiss Sándor kecskeméti lakost, azért, mert verekedett és „istenkáromlást“ követett el, félévi rabságra és hetente -kétszeri böjttel súlyosbított közmunkára, valamint a „részegítő“ italok eltiltására ítélte az úriszék. 1826 április 17-én az úriszék Józsa Pál „korcs“ (rossz) ember ügyével foglalkozott. Józsa Pál kiverte a Kocsmából a városi hadnagyokat, az akkori idők csendőrjeit. Ezért háromnegyed esztendei rabságra, vasban eltöltendő közmunkára, he. (ente kenyéren és vízen tartandó kétnapi böjtre és fertályonként 25, összesen 75 „pálcára“ ítélték. A pálcák alatt a botbüntetést érteitek. Negyedévenként 25-öt, mert egyszerre nem bírta volna ki. Ennek az úriszéknek tagjai voltak: a földesúr Koháry Ferenc képviselője; nemes nemze- tes és vitézlő Ebetzki Tihany János, nemes nemzetes Thege Kon. Uoly József stb. Ezek a kis fér gek a nagy ragadozókkal együtt, belehullottak az örök némaságba, mióta a munkásosztály vette át a hatalmat. HÉJJASÉK ÚTJA: KÖNNY, VÉR ÉS HA LALHÖRGÉS.. . Harmincegy évvel ezelőtt, a dicsőséges Tanácsköztársaság összeomlása után, az újra hatalomra került úri reakció nem ismert irgalmat, könyörületet. A Héjjas-külünítmény útját Kecs. kéméten és környékén vér, könny és halálhörgés kísérte. Puskák dörögtek. Nálunk is megrendezték a Szent Bertalan éjt. Letépték a vörös zászlót. A reakció képviselői mindenütt gyilkoltak, hogy kiirtsák a lázadókat, hogy ne maradjon élve egy se, aki valaha is kezet emelhet arra, ami az uraké: a tízezer holdakra, a gyárakra, a bankokra, a népel- nyomő világra. „Föld kell nektek, hát most csókoljátok meg a földet!“ — kiáltottak a gyilkosok. LÁTÓHATÁRON MÁR A NÉP VÖRÖS KORONGJA Csend és hó borult az országra. De a hó alatt csírázott a szabadság, a mártírok eszméi. Temetők kőemlékei és kidőlt kopjafák fölött gyászfüggönyök lebegtek. A látóhatáron azonban már lassan kapaszkodott felfelé a nap vörös korongja. Hiába volt llorthyék kegyetlen elnyomása, önkénye, az árulók segítsége, a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat. Megvalósult a „jövendölés“. A szabadság _yérszínü , diadalmas' zászlaja már ott csattog a városháza homlokzatán. A kecskeméti vértanuk jóslatai beváltak: tér veik megvalósítására százezrek, milliók álltak a zászló alá. A munkásosztály képviselőinek legjobbjai ültek a hatalom székéire. A MUNKÁSOSZTÁLY VESZI KEZÉBE A HATALMAT A kecskeméti városházán is megváltozott a kép. Munkások dolgoznak az íróasztal mellett és alkotnak, most már valóban a közjóért. A vasmunkásból lett polgármester azt is jelképezi, hogy a kulákok egykori fellegvárában már nem aranykerekeu forog a törvény, a dolgozó nép már nem az úr és a zivatar félelme között él. Vége annak a vi. lúgnak, amikor a magyar dolgozó paraszt fizette a kulákok dá- ridólt. A kizsákmányolok mái nem táplálkozhatnak a dolgozók húsából, a paraszt már nem kénytelen elptiszhilni a pálinka irtózatos menedékében. Amióta kifüstölték a városi hatalomból az úri világot, azóta alkotó munka folyik Kecskeméten. így például hatalmas eredményt ért el a közoktatás: az osztályok száma majdnem meghatszorozódott, a tanulók száma pedig megháromszorozódott, a nevelők számát ennek megfelelően S7-ről 400-ra emelték fel. A hároméves tervben 12 új iskolaegység épült, 23 iskola pedig új berendezést kapott. A kórházban az ágyak száma meghétszerező. dött. Hat orvos helyett ma már közel 20 látja el a betegeket. Alkotó munka folyik az élet más területén Is. Ma már nem egy ut- cában bugyog a vízvezeték vize. A feladat az, hogy a városházán az új és rég? tisztviselők vállvetve dolgozzanak, hogy a nép érdekében végzett munkájuk minél jobb és eredményesebb legyen. A basaparasztok egykori fellegvárából nagy Pártunk alkotóereje kiűzte a múlt szellemét s helyébe meghonosította az újat, amely mint az országban mindenütt, így Kecskeméten is a bot. dog jövőnek kováesolója. Uj film „PÁRTTl TKÁR.“ 19Jj2-ben a fasiszta, hadigépezet megszállva tartotta a Szovjetúnió nyugati vi- dékeit s a legnagyobb szovjet filmstudóik AlmarAtába költöztek és Egyesült Központi Filmstúdió néven folytatták működésüket. Kollektív munkájuk eredményeként egymásután születtek az esz. mei-miívészi értékükben magas- színvonalú filmalkotások. Kiemelkedik ezek közül a „Párttitkár“, amely a háború első éveit tükrözi vissza egy szovjet kisváros életén és harcán keresztül. Kocsot párttitkár személyén keresztül igazi bolsevikot ismerünk meg, aki irányít, lelkesít és tanít a békés építés éveiben, de akkor is példakép, amikor fegyver, rel kell harcolni' az ellenség ellen. A kerület legjobb kommunista munkásaival utolsónak hagyja el a várost. Megszervezi partizáncsapatát, melynek nemcsak vezetője, hanem legjobb, legbátrabb harcosa is. Az ellenséges túlerőnek kemény harcot kell vívnia a kis partizáncsoporttal, mely erős, mert a nép áll mögötte és erős, mert Kocsot párttikár személyén keresztül a Párt vezeti. Soraikban látjuk a Komszomol által nevelt fiatalokat, de ott van még az idős nemzedék is, akik még saját bőrükön érezték a cári elnyomást. A nép és a Párt szoros, elszakíthatatlan egységét bizonyítja a Sztálin-dijas film minden kockája. (Kecskeméten a Városi Mozi május 11-én. ezt megelőzően Baján az Uránia Mozi tnájus 5-én mutatja, be.) Jó versenytábláért! ik tataháza Petőfi termelő*» szövetkezeti csoport versenyfelhívása FILMANKÉTOT RENDEZETT A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG
