Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-11 / 27. szám
fl vaskúti „Dézsa" termelflcsoperiban a párttitkár éten jár a termelésben Eredmény: mintaszerűen fejlődő csoport Nemrégen a nácizmust hirdette, most a háborúért uszít a börtönbüntetésre ítélt csávolyi plébános Vaskúton 1949 őszén fogtak össze a dolgozó parasztok és már régóta érlelődő elhatározásukat valóra váltva, megalakították a termelőcsoportot. Az alig féléves csoport napról napra gyarapodik. Eredményeinek titka az üzemi pártszervezet jó szervező és irányító munkája, valamint az, hogy a pártszervezet titkára: Kiss Imre elvtárs kom. munistához illő példaadással élen jár a munkában■ Három hete már állandóan 200 százalékot teljesít. Példája természetesen magával ragadja a többieket A termelőszövetkezeti mozgalom hatalmas fejlődése szükségessé tette, hogy kormányunk _megteremtse az önálló termelőszövet* kezelek alakulásának lehetőségét. A május 7-i Magyar Közlönyben megjelent minisztertanácsi rendelet és mintaszabályzat lehetővé teszi a kellően megerősödött, gya. korlatilag már önálló nagyüzemmé fejlődött termelöcsoportok át. alakulását önálló termelőszövet. kezetekké. Az átalakuláshoz, vagy önálló termelőszövetkezet alakításához — többek között — szükséges, hogy legalább harminc dolgozó parasztcsalád tagként vegyen rész a gazdálkodásban és a szövekezet területe legalább 300 katasztrális hold le. . gyen. Szőlőt és gyümölcsöst a rendeletben foglaltak szerint lehet átszámítani. A termelőszövetkezet mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel, az ehhez szükséges segéd, és feldolgozó-üzemek fenntartásával, saját terményeinek és ^termékeiknek értékesítésével s a termeléshez szükséges eszközök és anyagok beszerzésével foglalkozhat. A tagok a művelésük alatt levő ingatlanaikkal és igavonó állataikkal részt vesznek a közös terme lésben, akár tulajdonuk az Ingatlan, akár egyéb jogcímen használják. Háziművelésben — családtagjaik száma szerint — fél-bárormiegyed katasztrális holdat tarthatnak meg, akinek pedig a belépéskor földje nincs, annak a termelőszövetkezet legfeljebb félhold föld házimüveiését engedélyezheti. Haszonállatokat a tagok a családjuk háziszükségleteire tartanak. A szövetkezetbe vitt állatok értékét a szövetkezet a tagnak részletekben kifizeti. A termelőszövetkezet legfelsőbb szerve a közgyűlés. Ezen a tagok tanácskozási és szavazati joggal, az állandó munkát végző családtagok tanácskozási joggal vesznek részt. A közgyűlést havonta legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés két évre választja meg a termelőszövetkezet elnökét, aki egyben az igazgatóság elnöke is. Az igazgatóságot ugyancsak két évre választja a közgyűlés. Ha a tagok száma 100- nál több, akkor a közgyűlés hét igazgatósági tagot választ, ha pedig a taglétszám nem haladja meg a százat, akkor öt igazgató- sági tagot. A közgyűlés a szövet, kezet pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzésére há. rom tagbői álló ellenőrző bizottságot Is választ három évre, mégpedig úgy, hogy egy tagja, min den évben kicserélődjék A fegyelmi ügyek intézésére a köz. gyűlés háromtagú fegyelmi bt zottságot is választ. A rendelethez mellékelt minta is. Lajh Henrik brigádja a tavaszi vetésekben 230 százalékot, a répasarabolásban 150 százalékot teljesített. Horváth Sándor a répakapálást 220 százalékra végezte. Az egész csoport a 32 hold szőlőterület összes tavaszi munkáit az előirányzott 1200 munkaegység helyett 800 munkaegységgel végezte el. A tavaszi munkákkal egy időben nagy építkezés folyik a csoportban. Uj baromfitelep készül kétezer csirke számára központi fűtéssel, ugyanakkor sertésfiaztatót is építenek. Az építkezés minden munkáját a csoporttagok végzik. A még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság nagy figyelemmel kíséri a csoport szabályzat az ütemterv és a munkaszervezés tekiatetében is meg adja a szükséges támpontokat a termelőszövetkezetek számára. A Az esőzések és a rendkívül kedvező időjárás hatása a megye gyümölcsöseiben máris jól látható. Különösen a korai gyümölcsöd — cseresznye, meggy, barack, nyári édesalma, stb. — ígérnek bőséges termést. A szőlőkben is érezhető az időjárás kedvező hatása- A virágzás jó volt, a legtöbb helyen jól munkálják a földeket. Vannak azonban kirívó hanyagságok is. Több helyen igen elhanyagolt szőlőkkel találkoztunk. Ezek a szőlők olyan állapotban vannak, hogy nyugodtan mondhatjuk, gazdájuknak nemtörődömsége, hanyagsága már szinte határos a szabotá- lással. Ilyen estetet látunk Kerekegyházán. A kerekegyházi határban fekszik 100 hold gyümölcsös és szőlő. Ez a terület teljesen elhanyagolt, a szőlőben a metszést sem végezték el, úgy néz ki ez a határ, mintha a tetejét lelegelték volna. Egy-két helyen kulák szabotálással is találkozunk. Jakabszálláson a 123. számú tanya tulajdonosa, a környék leghanyagabb kulákja. Ez a kulák, Balogh János, 17 hold szőlő és gyümölcsöséből mindössze két holdat gondozott. Az egész terület már 50 százalékban elpusztult. Amikor a Mezőgazdasági Igazgatóság szakértője hanyagságára és annak súlyos következményeire figyelmeztette, pálinkával és egyéb „jó falatokkal'' akarta megvesztegetni. Hetényben az egyik kulák 4 hold szőlőjét nem nyitotta, nem metszette. A kulák Uj- kéeskén lakik, alig látják a életét, munkáját. Tavaly még gúnyolódtak, hitetlenkedtek, ma már elismeréssel állapítják meg, hogy a kör. nyéken egy gazdának sincs olyan vetése, veteménye, mint a csoportbelieknek. S a jó példa — mint mindenütt — Vaskúton is követőre talál. Somogyi Imre 7 holdas dolgozó paraszt tavaly még egyike volt a leghitetlenke- dőbbeknek, most ő maga hív. ja M társai figyelmét a csoport szép eredményeire és r.em egyszer hangoztatja, hogy ő is belép a csoportba. A ,,Dózsa‘‘ termelöcsoport a Párt szavát követve, jó munkával építi tagjai és az egész vaskúti dolgozó parasztság szocialista jövőjét a béke megvédése jegyébenminisztertanácsnak ez a határozata termelőszövetkezeti moz. galmunk fejlődését ismét nagj lépéssel viszi előre. . szőlőben. Ee Kecskeméten is találkozunk hasonló jelensé- * gekkel. A sok közül csak egyet ragadunk ki. Felsöcsa- lános 1. alatt lakó Molnár József két hold szőlőjét egyáltalán nem metszette. A többi szőlőt pedig meg' nem felelő módon kezeli. De akadnak olyanok is, akik a gyümölcsösben és a szőlőkben a munkát példaadóan végzik. Kerekegyházán, a Dózsa termelőszövetkezeti csoport Rákóczi munkacsapata a szőlő mélykapálásban 190 százalékos teljesítményt ért el. A munkacsapat vezetője, Korpa János, ezt az eredményt állandósítja. A kilenc tagból álló munkacsapat az egyéb tavaszi munkánál is 150 százaléknál nagyobb munkateljesítményt végzett. Cserebogár, mint takarmány A baromfitenyésztők, ha nagy tojáshozaraot akarnak elérni, nem nélkülözhetik az állati eredetű fehérje takarmányokat. A nehezen és drágán beszerezhető takarmányokat tudjuk helyettesíteni a szárított cserebogár őrlményé- vol- A bogarakat korán reggel 8-9 óráig kell a fáról lerázni és arra alkalmas edénybe gyűjteni. Az összegyűjtött bogarakat leforrázzuk, utána vékony rétegben kiterítjük és megszárítjuk a napon állandó forgatás közben, vagy a kemencében kenyérsütés után. A megszárított bogarakat összetörjük, vagy megdaráljuk. A rnegda- rált, vagy megtört cserebogár- lisztből zárt udvarban, vagy tél' takarmányozás idején 1 darat tyúkra napi 1 kg-ot számítunk. A cserebogár ilyenképen való felhasználásával megakadályozzuk a cserebogarat a pete lerakásában és csökkentjük a pajor, esi. masz, vagy szántáskukac néven ismert sárgásszfnií „kukac“ kártételét, ami a fiatal gyümölcsös ben, fiatal erdőben és szőlőben okos. A csávolyi földeken szorgalmasan folyik a munka. Serény munkáskezek a kukoricát ültetik, még pár nap és ez a munka is befejeződik. Mun^a közben azért a beszéd sem áll meg és néhány más dolog után ráterelődik a szó a község papjára, Tresz Mártonra is. Rékási Márton dühhel mondja, úgy ahogy csak ellenségről lehet beszélni; — Ez is a háború papja, olyan, mint a dusnoki. Lehet-e más, mikor kétszer i9 megtagadta a békeív aláírását. Először a községházán megtartott röpgyűlésen, aztán meg a sumári gépállomás népnevelőinek, akik a lakásán keresték fel. Tresz Márton a megye déli községeinek már régi ismerőse. A sváb kulák csávolyi plébános valamikor Felsőszentiván papja volt nem is volt a községnek akkor nyugalma. „Hivatását“' itt úgv „igyekezett“ betölteni, hívei lelki nyugalma számára a reakció évtizedeken keresztül használt módszerét véve elő, a magyar és délszláv anyanyelvű lakosságot akarta egymással szembeállítani. — Zavarost akart teremteni, hogy abban aztán halászhasson. Az ,,igazságot“ úgy szolgáltatta, hogy a községben meglévő magyar és délszláv „egyetnemértésre‘‘ hivatkozva németnyelvű szónokin'o- kat tartott. A község dolgozói azonban „átláttak a szitán“' és Tresz melegnek találva a helyzetet, meglépett a községből. Gará- ra ment- Itt azután jól érezte magát. Ez kellett a sváb ku- Iákoknak: velük egyivású kulákpap. Itt azután bő lehetősége volt arra, hogy kifejthesse „nézeteit“. A nácizmus cmbermilliókat gyilkoló rendszerének, Horthynak, Imré- dinek, Szálasinak megyeszsrte közismert hirdetője lett. Számára ez volt az „ige*1. „Legszentebb kötelességének'' tartotta támogatni, ú'ját egyengetni a rablógyilkosok uralmának. Hitlerizmus, „Hell“, „Der Deutsche Sieg“ ezek voltak jelszavai. Neki is tetszett, meg a kihízott képű volks. bundista kulákoknak is. A szószékről hirdette a nácizmus „megdönthetetlen igazságait“ és imát rebegett a németek győzelméért. A göbbelsi propaganda minden hazugságát terjesztette habzó szájjal. A dicsőséges Vörös Hadsereg előnyomulásakor mozgalmat indított, hogy Ga- ra község valamennyi lakója meneküljön el a felszabadulást hozó Szovjet Hadsereg elől. A szegényebbje maradt, a „zsírosak'' elmenekültek. A bajai Népbíróság annakidején felelősségre vonta és öt év börtönbüntetésre ítélte. A víz nem válik vérré. Fából nem less vaskarika és így Tresz Mártonból, a fasiszta háború dicsőítőjéből, nem lett a békeív aláírója. — Háborút a dolgozó nép bőrére, ez a célja. Háború Felsőszent- ivánon, Garán és Csávolyon. Egyet azonban. Tresz Márton szemeiül tévesztett, mégpedig azt, hogy a községben már nem a kulákoké a hatalom, az uszító beszédeket nem emeli törvényerőre a dagadt kuli- kok tapsa. A dolgozó népé a hatalom és ennek a hatalomnak a törvényei elgázolják, nem tűrik a háborús uszítást, sem a népellenességet. Katona Józsefué parasztasszony a csávolyi plébános új módszeréről beszél — megvetően. Egy hónapja Tresz Márton házról-bázra jár és „anyagi támogatást“' kér. Uszít a népi demokrácia ellen, a maga szegénységéről zokog, ,,mert a kommunisták feloszd tották az egyház egymillió hold földjét“. Rékási Gáborral történt, hogy újszülött gyermekét csak úgy akarta megkeresztelni, hogy ha kifizeti hátralékos egyházi adóját. Rékási sarkon fordult és otthagyta a „nyúzó“ plébánost. Másnap aztán azt üzente utána, hogy hitelbe is lehet keresztelni és bizonyos kamattal majd az új termésből kifizetheti. Tresz Márton ,,imaestéket“ szervez. Ezeknek tárgya az „Amerika Hangja“ rémhír- anyagának és uszításainak a megbeszélése. Itt tárgyalták meg, hogy aki aláírja a békeívet, az 100 forintot kell lefizessen. Pécsi Lajosnak azt mondta ezzel kapcsolatosan: •— Tudja Pécsi barátom, én a békeívet csak akkor írnám alá, ha fizetnének. Akkor azonban többször is hajlandó volnék. Legutóbb a falu fiataljaira vetette ki hálóját. Énekkart szervezett, melynek próbáit a különös „véletlen“ folytán azokra az estékre vannak kitűzve, amikor az EPOSz-ban szeminárium folyik. A véletlen mögötti készakaratot a csávolyi ifjúság már leleplezte. Míg Csávoly népe a békéért, addig Tresz Márton a háborúért dolgozik, úgy mint társai: Farkas Lajos a dávodi „prímás úr", mint a kiskunfélegyházi Vedres plébános, mint a dusnoki Raffay Alfonz. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása mám mammmmmmmmm Kendelet az önálló termelő szövetkezetekről Bőséges gyümölcs- és szőlőtermés várható Kirívó hanyagságok a kerekegyház! és jakab- száliási szőlőkben
