Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-06 / 23. szám
M májusi telafánlásolc során megyénkben áss állami gaszáaságok• nál ufabb 150-es és 200-as brigááok alakulíak Kiemelkedő teljesítmények születnek a május 1 után továbbiendüiö munkaversenyben Állami gazdaságainkban új, kimagasló eredmények születtek a május 1-i muukafelajániások aurán. Az egyre eredményesebb egyéni verseny az alapja a munkacsapatok és brigádok szélesedő verseny-mozgalmának Az eddig beérkezett jelentések szerint a bácskiskunmegyel állami gazda. Ságoknál a május i-i munkafel- íjánlások révén 111.890 forint megtakarítást értek el. Ebben az feszégben nem szerepelnek az összes állami gazdaságok megtakarításai, mert a jelentések egy része még nem futott be a megyei központba. Ha részletekben vizsgáljuk a megtakarítást, amit május 1. eredményezett, akkor a következő számszerű eredményt közölhetjük: így a tompái gazdaság elért 23.064, a bács- borsodi 4.396, a talyói 5.440, a kisfái 3.S63, az ágasegyhdzi 87.200, a porai 1.538, a Helvécia. 1.120, a soltszentimrei 200, a fe. Ítértói 13.560, a mátételki pedig ■1.485 forint megtakarítást. A májusi felajánlások során megyénk állami gazdaságaiban 150-es és 200-as brigádok is alakullak. Császártöltésen a 200-as brigád átlagteljesítményét to. vábbra is emeli. A Kossuth Lajos munkacsapat május I-ére elérte a 200 százalékot. A csapat vállalta, hogy ezt a teljesítményt egész éven át meg is tartja. A porai állami gazdaságnál a Kos- suth-brigáű Szalai munkacsapa, tűhöz tartozó Szilvási János a salálakapálásban 337 százalékot ért el. Táncsis munkacsapatához tartozó Máté Ál-pád 257 és Szűcs Irén 305 százalékot. A traktoros brigád tárcsázásában elhagyta a 160 százalékot. A tompái állami gazdaság dolgozói 51 bold répa sarabolását 180 százalékra telje sitik, ami S0 munkanappal előbt fejezik be a munkát. Hideg Fe renc kovácsmunkás állandóan 200 százalékra teljesítette felajánlását és így az összes javítani való kocsikat május 1-ére üzemképessé tette. A tiszakécskei gazdaságban a dolgozók elvégezték a 34 hold kukorica vetését, annak ellenére, hogy traktoruk a talaj, előkészítési munkát hengerfejrepedés miatt nem tudta elvégezni. A növendék üszőknél a dolgozók a multhavi 33.70 kilogram súly- gyarapodást 35 kilogramra emel. ték fel. A bácsalmási állami gazdaság munkafelajánlásképpen négy nappal a kitűzött idő előli elvégezte a J/00 hold gyapotvetést. A kisfái állami gazdaság dolgozói koháryszentlőrinci üzem- részlege a gyümölcsfaperme. tezésben csúcsteljesítményt ért el. A dolgozók április Jj-i munkafelajánlásukat 200 százalékra állandósították, a májusi munkafelajánlásban pedig öálfi Imre, Baksa László, Kővágó István már elért S10 százalékot, Szojú József pedig 297 százalékot. A gyümölcsfa aljának karaszolá, sában Szalai István 241, Kőszegi János 272 százalékot teljesített. Mindkét dolgozó a Liszenko-bri- gád tagja és munkájával nagymértékben hozzájárult, hogy a brigád eredménye is 200 százalék fülé ugrott. A bdcsborsodi állami gazdaságnál Irányi Imre a borsó, és lenkapálásban átlagban 180 százalékos teljesítményt ért el. Kiváló eredményt ért még el Patyi Lajos, Farkas Jánosné és Balog Ilona. A katyinári gazdaságban Bilmájer Géza és Balázs Ilona munkacsapatvezelők csoportjuk munkáját a verseny to vábbl szélesedése érdekében 200 százalékkal állandósították. Juháss Ferenc, a növénytermelési brigád vezetője, brigádjával 150 százalékos átlagteljesítményt mu. tatott ki. Dóri István, a Kocsis brigádvezetője a fogasolást átlagban 200 százalékkal teljesítette. A májusi munkaversenyben az ifjúság sem akart lemaradni. A kincsepusztai gazdaság EPOSz szervezete a májusi munkaversenyben derekasan kivette részét. A Kossuth-brigád második számú női munkacsapata Hegedűs Borbála vezetésével 140 százalékos teljesítményt könyvelhet el. A Kossuth-brigád elsőszámú férfi munkacsapata Réáei János vezetésével csupán 10 százalékkal tudta túlszárnyalni a női csapat teljesítményét. Ebben a gazdaságban Szelák József 280 százalékos, Ilédei Kálmán 260 százalékos teljesítményt ért el. A Petőfi-bri- gádból Szelák József, a Kossuth, brigádból pedig Antal József, Kecskés István, Hegedűs Mihály, Király János, K. Balaton László 150—160 százalékban állandósítják teljesítményüket. Míg az állami gazdaságok többségében jó a versenyszellem és eredményesen végzik a munkát, akad néhány olyan gazdaság is, ahol a vezetés hibái miatt csökkent a munka lendülete. Ilyen gazdaság a helvéclai, ahol a brigádok nem tartják be területi beosztásukat, a dolgozók hol itt, hol ott végzik a munkát & szinte naponta váltják a csoport- vezetőket. így aztán nincs, aki a dolgozók teljesítményét ellenőriz, ze és számontartsa. E melleit a magas, 170—ISO százalékos teljesítményeket nem fizetik ki telje, sen, — legfeljebb 144 százalékot számolnak el. Ennek tulajdonítható, hogy az állami gazdaság elmarad a munkák teljesítésében. Május 1-re történt felajánlásunkat már április 24-re teljesítettük Elolvastam a vasárnapi Szabad Nép-ben Losonczi elvtárs cikkét és annak minden sorával nemcsak én, hanem minden velem egy termelőszövetkezeti csoportban dolgozó paraszt, férfi, asszony, fiatal egyformán tökéletesen egyetértünk. Nekünk elegünk volt már a zselléréletből, amit vissza akarnak állítani hazai és külországbeli ellenségeink. Mi már belekóstoltunk a szabad életbe és ha nem kis nehézségek után elindultunk a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül azon az úton, ami a Szovjetunió példáján felemelkedésünkhöz vezet — erre bi- zonvítékok eddigi eredményeink — arról semmiféle atom és más fenyegetésekkel, letéríteni nem hagyjuk magunkat. Ezért írtuk alá a békeíveket olyan szívből jövő lelkesedéssel, ezért igyekszünk földünkön minden munkát úgy elvégezni, hogy egyrészt minél több élelmet tudjunk juttatni a velünk szövetséges munkásságnak, másrészt példát mutassunk azoknak a kis- és középparasztoknak, akik előtt még nem elég világos a követendő út. Minden egyes aláírásunk — mint ahogy minden egyes kapavágásunk — ugyanazt a célt szolgálja: híven szolgálni Rákosi Mátyás vezetésével pártunkat, híven szolgálni dolgozó népünket és azt a béketábort, melynek élén a Sztálin által vezetett Szovjetunió áll. Nem fogad kozunk és nem ígérgetünk, hanem megfogjuk a munka nehezebbik végét, termelünk és mindig többet termelünk, hogy ezen keresztül gyarapítsuk országunk erejét. Május 1-re történt felajánlásunkat, hogy addigra elvégezzük, az összes tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, már április 24-re teljesítettük. így akarjuk teljesíteni minden munkánkat, így akarunk tiltakozni az atomháború, de minden háború ellen, amely akadályozni akarja építő munkánkat, így akarjuk egyemberként kinyilvánítani: „B é k é t akarunk!1' Kiskunfélegyháza, 1950 április 29. kövesdi Sándor, a Petőfi t. sz. cs. tagja Gépállomásaink soronkövetkező feladata Gépállomásaink jórészben befejezték a tavaszi munkákat. Már csak azokon a területeken szántanak a gépek, ahol a talajvíz vagy árterület miatt korábban nem lehetett. I>8 ennek befejezése is napok kérdése csupán s utána a cséplés előkészítésére, a gé- :k rendbehozására, üzemkó- :ssé tételére indul meg a munka. Ez a most soronkö- vetkező munka nemcsak gazdasági, de fontos harci feladat is gépállomásainkon. A tervgazdaság, mint a gazdálkodás legfejlettebb, szocialista formája, nemcsupán kiváló szakembereket, hanem elméleti tudást is igényel. Gépállomásaink megyei központjára az alábbi tennivalók várnak ezen a téren: Az erőgépek számbavétele után a tavaszi munkák folyamán előállott műszaki hibákat kijavítjuk. Állomásonkint javító egységeket szervezünk, az egységeket brigádokra osztjuk, amelyek a részmunkát végzik. A vezető főgépészek a cséplési idényig külön szakmai oktatást adnak a traktorosoknak, napi két órán át rajzos ábrák segítségével. A javításoknál legdöntőbb, hogy tudatosítsuk a dolgozókkal a cséplés időben való elvégzésének fontosságát időben előkészített erőgépekkel. A javítások nem ötletszerűen, hanem ütemezett terv szerint folynak, jóelőre beszerezzük a javításhoz szükséges anyagokat. A dolgozók előkészítése politikai és gazdasági szempontok szerint folyik. A cséplésben a gépállomás dolgozói nemcsak mint bérmunkások vesznek részt, ha- íem mint népnevelők is. A sséplési idény alatt a gépállomások dolgozói rendszeres népnevelő munkát fejtenek ki és képezik önmagukat. A Politikai Osztály külön e célra készített egy munkatervet, amelyből állandóan tájékoztatja nemcsak az aktívákat, a traktorosokat, hanem a csáp- lésnél lévő más dolgozókat is. így a gazdasági munkák mellett jó politikai munkát is végezhetnek dolgozóink. A munkaerőkáderek összeállításánál a legöntudatosabb traktoristákat vesszük figyelembe, akik eddigi eredményeikkel igazolták a Párthoz, a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez való ragaszkodásukat. Ezeket a kádereket biztonsággal küldjük az osztályharc e szakaszára. Tudják, mit jelent a dolgozó nép számára minden gabonaszem,' amely elvész, amelyet a ku- lákság el akar orozni a dolgozók asztaláról, hogy megakadályozza népünk boldogulását. A munkásosztály katonái ezek az elvtársak, akik kellő öntudattal képviselik Pártunk irányvonalát a betakarítás idején, így a cséplésben. A cséplési idényben fokozzuk a verseny lendületét egyrészt a gazdaságos, gyors cséplés érdekében, másrészt a tarlóhántás, azaz a talajnedvesség megőrzése érdekében kettős munkát akarunk végezni: nappal csépelünk, éjjel pedig tarlót hantunk, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a minisztertanács határozatát. Jól tudjuk, hogy munkánk versenyszerű, gyors végrehajtása époly fonto3, mint az iparban, mert ez biztosítja mezőgazdaságunk felfejlődését az ipari termelés színvonalához és egyben út a nagyüzemi mezőgazdasághoz, mely a szocialista társadalom egyik szilárd alapját képezi. Az előkészületek, amelyeket a cséplésre teszünk, jelentik, hogy harcos pártmunkának tekintjük. Mezőgazdaságunk emelkedő fejlődésben van. Dolgozóink törhetetlen haladniakarással és áldozatkészséggel kívánnak belekapcsolódni az előttünk álló döntő feladatok elvégzésébe, a- mellyel újabb csatát nyerünk és újabb csapást mérünk ellenségeinkre és visszük előre a Párt irányításával dolgozó népünk ügyét a szocializmus felépítése felé. Munkánkat áthatja az a tudat, hogy az előttünk álló feladatok megoldásával Pártunk irányvonalán a békéért, a dolgozó magyar népért, a nemzetközi internacionalizmus teljes diadalrajutásáért harcolunk. Azért a célért, amelyet Rákosi elvtárs elénk tűzött, valamint a világ dolgozói elé Sztálin elvtárs kijelölt. MÉSZÁROS ISTVÁN, Á. M. G. Megyei Alközpontjának vezetője Az ellenséges aknamunka a bajai iskolákban is fjálrállana a tanulást A Központi Vezetőség határozata megállapítja, hogy a „közne. velésfjgy terén mutatkozó elmaradás főoka az ellenség kártevő, szabotáló tevékenysége és a népi demokrácia ellen irányuló akna. munka“ és ez a bajai iskoláknál is érezteti hatását. Király Aulai kollégista, mint diáktársainak legtöbbje, füzetlapokra írt jegyzetekkel lépi át nap mint nap az iskola kapuját. Tankönyve alig van ahhoz a pár darabhoz is csak az iskolaév máso dik felében jutott. _ A politikai gazdaságtan kö nyvre még csak most tudtuk előjegyzéseinket meglenni — mondja — pedig a jegyzetkészítés az órák nagyobbik részét igénybeveszi. így a tanulásra és a magyarázatra alig jut idő. A jegyzetek alapján sokan közülünk még az alapismereteket sem tudják elsajátítani. A tankönyvek késése, hiábavaló várakozásaink lehetetlenné teszik, hogy az anyaggal a hátralévő időben elkészüljünk. — Ma már tudjuk — magyarázza tovább — hogy mindezek a jelenségek nem „véletlenül“ lür. téntelc, hiszen véletlenek nincsenek. A hivatali pozícióját tartó belső ellenség aknamunkája. Köszönjük a Pártnak, hogy központi vezetőségi határozafa alapján leleplezte őket, s ezáltal lehetővé tette, hogy ezentúl legyenek köny. veink, nyugodtan tanulhassunk. Király Anfai véleménye nem valami „magánvélemény", hanem valamennyi bajai diák véleménye. Hosszú időn keresztül érezlék ők az ellenük és rajtuk keresztül a Népköztársaság ellen folyó alattomos aknamunkát. — Egyszer a könyvek késtek, máskor füzeteket nem tudtak szerpzni s volt olyan alkalom is, amikor ..nem volt pénz“ a legsürgősebb dolgokra. A klerikális reakció is észrevette. hogy zavarok vannak, lehel támadni. Nem is tétlenkedtek sokáig. Látszólag kis dolog volt: az iskolák nem rendeztek kirándulásokat. A hitoktatók vették gyorsan kezükbe a kérdést és „pótolták“ a hiányosságot. Minden kínálkozó alkalmat megragadtak a kirándulások szervezésére. Képzelhető, hogy egy-egy s nem is olyan ritka alkalommal mire „oktatták“ az ifjúságot. — Mindenről volt ott szó, csak hitről nem! — mondja egyikük. — Igaz ugyan, hogy minket a kirándulás érdekelt, nem nagy sikere volt szabadtéri előadásaiknak. Szerelnénk, ha ez az állapot végetérne és magunk szervezhetnénk kirándulásokat ta. nárainkkal! A Párt Központi Vezetőségének határozata után, a közoktatás te füleién garázdálkodó, rosszindulatú szabotálók leleplezése után a bajai tanulóifjúság is bízón tekin a jövő felé, tovább folylaija munkáját, a tanulást. De egyet megtanult : továbbra is fokozni keli az éberségeit Vasutas dolgozókat tüntettek ki Kaiason A kiskunhalasi vasutasok ünnepélyes keretek között tüntették ki szakszervezeti székházukban a legjobb eredményt elért dolgozókat. Soproni Benő szénmunkás 300 forintot, Tóth József csoport- vezető, Kupa László főmozdonyvezető, Oláh Ferenc mozdonyfelvigyázó, Páncél József előfűlő, Zugrum Károly főtiszt és az osztálymérnökség dolgozói díszoklevelet kaptak. A kitüntetett dolgozók jó munkájukkal mutattak példát társaiknak. Az elért eredményeknél azonban nem állanak meg, hanem fokozzák lendületüket, mert jól tudják, hogy az 5 éves terv megvalósításában, a szocializmus felépítésében még sok feladat vár minden öntudatos dolgozóra.
