Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-03 / 20. szám

Az üzemi pártszervezet megerősítése új lendületet ad annak a fejlődésnek, amelyet a kiskőrösi gépállomás egy év óta elért 1049 MÁJUSÁBAN, egy éve alakult meg Kiskőrösön a gépállo. más. Bizonytalanság, reménytelen kézlegyintések hangulata fogadta. — Nem boldogul Itt a gép ... a homokon csak lóval lehet szánta­ni... itt Dem sok jövője lesz a gépnek... — sok ilyen hang hal­latszott az új gépállomással kap. csői a than. De a gépállomás dolgozói lé- pésről-lépésre vívták meg harcu­kat a hitetlenkedők meggyőzé­séért, a gépi munka utolérhetet- lenségének bebizonyításáért A cséplésben már 28 vagon gabonát csépeltek el, a tarlóhántásra is akadt jelentkező. Az őszi kam­pányba mindössze 11 szerződéssel indultak, de ott volt már akkor három termelőcsoport is, ame. lyeknck a száma az ősz végére tizenkettőre nőtt. A Párt és a tömegszervezetek népnevelőinek, valamint a gépállomás dolgozói­nak állandó agitációja s nem utolsó sorban a jó minőségi mun­ka az egyénileg dolgozó paraszt­ság figyelmét is növekvő számban a gépállomás felé fordította. A termelőesoportokon kívül 180 egyéni dolgozó paraszt földjén vé. gezték el az őszi talajmunkákat. Az őszi versenyben az alközpont állomásai között a nyolcadik he­lyen végeztek. Az idei tavaszi munkálatoknak azután még nagyobb felkészült, séggel és teljes harci lendülettel indultak neki. A téli oktatáson politikailag és szakmailag jól kiképzett traktorosgárda elárasz­totta a kiskőrösi határt, hogy a Párt és a tömgeszervezetek nép­nevelőivel még szorosabban együttműködve biztosítsák a gép­állomás tavaszi tervének előirány. zati végrehajtását A TÜRELMES FELVILAGO SITÖ munka és a kulákok elleni kemény harc kettős fegyverét ügyesen forgatta a gépállomás. Akasztón a kulákok szervezett rá­galomhadjáratot indítottak a gépi munka ellen; a leleplező harc a Párt, a traktorosok győ zelmével végződött. Március 8-ra, a gépek kiindulásának időpontjá. ra már 92 százalékban biztosítót' ták a területet a szerződések: A mintegy 90 ezer holdon, 11 köz­ség és 18 termelőcsoport terüle­tén már a befejezés előtt álla­nak a tavaszi munkálatok s a versenyben ötödik helyre törtek fel. * Az, hogy a kiskőrösi gépállo­más rövid egy esztendő alatt ilyen szép fejlődést ért el, az üzemi pártszervezet fokozatos megerő­södésével párhuzamos. Mindez azonban nem jeleni azt, hogy a pártszervezet munkájában nem voltak hiányosságok. A tavaszi kampányban eléggé elhanyagolták a dolgozók nevelését, sokszor ar­ra hivatkozva, hogy nagy a te. i lilét és az egyes gépek távol van­nak egymástól. De a pártszerve­zet a vezetőség újraválasztásán keresztül már megtette a lépése­ket ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére. A TAVASZI VERSENYBEN különösen sok pürtonkívüli dől gozó tűnt ki kimagasló teljesít­ményével, nem egyszer túlszár­nyalva egyes párttagok munká ját. Ez figyelmeztetés volt a kis körösi gépállomás pártszervezete számára, hogy Rákosi elvtárs és a Központi Vezetőség úlmutatása szerint, az élenjáró, a termelés­ben kitűnt dolgozókkal erősítse meg sorait. így vettek fel az utóbbi időben hat új tagjelöltei; közöttük a 138 százalékkal dol­gozó, elméletileg és szakmailag is jólképzett Békési János ifjúmun­kást, az agitáciős munkában ki­tűnt Izsáki Sándort és Domonyi Jánost. A gépállomáson dolgozó huszonkét fiatal lendületes jó munkája bíztató ígéret a további fejlődésre. A brigádok versenyé­ben a hattagú ..Ifjú Gárda* ifi­brigád vezet 107 százalékos át­lagteljesítménnyel. Várhegyi Pál 110, Melkvi Zsigmond 108 száza­lékkal teljesítették a tavaszi ter­vet. , A tizennégytagú üzemi párt szervezet újraválasztott, új erők kel felfrissített vezetősége most eddigi eredményei tapasztalatá­nak felhasználásával s a hiányos. Ságoknak gyorsan történő kikü­szöbölésével folytatja munkáját a kiskőrösi gépállomás további fej­lesztése, a mezőgazdasági terv győzelmes befejezése érdekében. Jobban megszervezik a tanulást, rendszeressé teszik a dolgozók számára a szakmai és főként po. litikaí oktatást annak eddig kam pányszerű jellege helyett. Lelki- Ismeretesebben látogatják a gé­peket, állandó kapcsolatot tartva a sokszor hetekig messze kilo­méterekre dolgozó traktorosokkal. A Zana-puszlán dolgozó építőmunkások már 200 százalékon felül teljesítettek a május 1-i versenyzésben A betonirozásnál a munkaidő 80 százalékát takarítják meg Hatalmas feladatok állnak épí­tőiparunk előtt, amelyet ötéves tervünk során kell megvalósíta- niok. Az ötéves terv beruházásai­nak 40 százaléka, több mint 2C milliárd forint esik az építőipar­ra. Csaknem mindennap felépül egy új ház, vagy iskola, kibővíte­nék egy.egy üzemet, kórházakat, üdülőket építenek a dolgozóknak, Ötéves tervünk első évének kere­tében egymásután épülnek ászét, szórt, városoktól messzefekvő ta- nyavilágokban a tanyaközpontok. Két hónappal ezelőtt kezdett a Magasépítési NV egyik legjobb csoportja a Zsana-pusztal tanya központ felépítéséhez. Zsaua húsz kilométerre van Kis- kunhalastől. Nagy nehézségekbe került bejutni a városba. Fél na pokat, de gyakran egész napot is igénybe vesz egy-egy hivatalos ügy elintézése. Ezért várják na­gyon a zsnnái parasztok a tanya- központ - felépítését, ahol község­háza Is lesz. Tudják ezt az építőmunkások és igyekeznek, hogy minél hama­rabb és minél tökéletesebben ad­ják át a tanyaközpontot megren­delőinek a zsanai dolgozó pa­rasztoknak. Építőmunkn. Ennek a szónak komoly jelentősége volt a múlt­ban: joleniette a Bárt szeretőijét, a tőkések elleni harcos kiállást. Ezek a hagyományok kötelezik az építőmunkásokat. A felszabadulás előtt harcoltak a tőkések ellen, most a jó munkával kell, bogi, harcoljanak a szocialista jövőért. Tudják, hogy a Bárt beléjük helyezett bizalma kötelez. Ez év folyamán jó munkával, észszerüsí- téssel, helyes anyagfelhasználás­sal 10 százalékkal kell csökkente­ni a selejtet, ennyivel kell, hogj olcsóbban termeljenek. Az országban megindult önkölt­ségcsökkentés! versenyben a jísa- na-pusztai építőmunkások is kive­szik. a részüket. Értekezleten kö­zösen beszélik meg, hogyrm tud rák ők a saját munkaterületükön elérni a 10 százalékos se- lejtcsökkentést. Újításokat vezet­nek be. A múlt héten alkalmaztak először a betonirozásnál a beton­zsalu felállításánál egy olyan újí­tást, amellyel a munkaidőnek csaknem 80 százalékát takarítják meg. Budapesten dolgozó épltőmun- kasoktól látták gyakorlatban a szakkönyvekből már ismert szov. jet sztahanovista falazási mód­szert, amelyet hamarosan ők is bevezettek. Ezzel a módszerrel a három kőműves-brigád a község háza falát három, a jegyzői laká­sét két nap alatt húzta fel. Határozatot hoztak, hogy min­den anyagot fel kell használni. Az összetört tégladarabokat, amit ed. dig félre raktak, most részben a falazásnál, vagy ha ott már hasz uálhatatlan, akkor apróratürve a habarcsba dolgozzák be. Ezzel já rultak hozzá annak a 800 kétszo­bás összkomfortos munkáslakás­nak a felépítéséhez, amelyet az önköltségcsökkentés minden egyes százalékából fel lehet építeni. Nagy lendülettel készülnek május megünneplésére. Az április 4-i nemzeti ünnepünket munkafel. ajánlásaikkal és azok teljesítésé­vel tették maradandóvá. Most eze. két az eredményeket egymással versenyezve növelik tovább. Kist Antal kőmüvesbrigádja 150, Kalló Mihály kőmüvesbrigádja 100, Hurkai Balázs kőmüvesbrigádja pedig 170 százalék helyett már az ünnepet követő héten 203 százalé­kot ért el. Kitűnik a versenyben László Benő habarcskeverő, aki a legutóbb már 312 százalékos tel. jesitménynél tartott. Az építkezés dolgozói ígéretet tettek, hogy ha az építkezéshez szükséges anyagot pontosan meg­kapják, az építkezést a határidő előtt két héttel befejezik. Megyénk építőipara is számolja fél hiányosságait —- A KISKUNFÉLEGYHÁZI ..Kossuth“ termelőcsoport Csákó nevű tehene után leválasztottak egy borjút 280 kg súlyban. A nagy súly a gondos ápolás és a szakszerű takarmányozás ered­ménye. — A BAJAI MÁV igazgatási területén női munkaerők kerül­nek a pályafenntartási munkála­tok végzéséhez. Baján eddig öten jelentkeztek a pályafenntnrtói szolgálat ellátására. Gyapjúszövet a legtartósabb, sgis tehát a íegotcsóbb. Vásároljon gyapjú sporlszövelet 125 — Ft-ért a KISOSz-ba tömörült kecskeméti kiskereskedőknél Bánt) Gábor Xéttemplooi-kSz Senki István Kossutü-tér Goldberger Kenrikná Kéltemplem-kSz Grász Elemér Szabadság-tér Harsányt Károly Nagykárösi-úlca Kulcsár lánosná Káttempiom-kbz Körösi Gyula Kossuth-tát Pólyák Ambrus Domonkos Kossuth-tár Rajnai János Ersay János-utca Rátonyi Lipót Szabadság-tér Schwöre Imre ás lanS Kátte’np'am-kBz Szeberényi Gyula Csongrádi-utca Olcsó gyapjúszövet, kész ruhák: Sere Mihály Arany lános-utca Vájh Zsigmond Szabadság-tár Hetipiacokon: dzv. Molnár Kálmánná rabár Jázsel piaciárusok A magyar építőiparra az öt éves terv megvalósítása folyamán igen nagy feladatok várnak. Nem kevesebbről van sző, mint arról, hogy az öt év alatt az elő­irányzott 51 milliárd forintnyi Összegből az építőiparnak 21 mil- milliárd forintot beli beruháznia, ami az összes beruházásoknak mintegy negyven százaléka. Ez pontosan kimutatja, hogy építő­iparunkra igen nagy jelentőségű munkájával együtt, milyen nagy felelősség is hárul. A magyar nép számára nem mindegy az, hogy est a hatalmas összeget ho­gyan költi el, hogyan használja jel építőiparunk. Arról van szó, hogy népünk pénzével gazdálko­dunk és ezért a beruházások si­keres elvégzéséhez szükséges minden követelménynek meg kell felelni. A követelményeket a Mi­nisztertanács, a Bárt határozata, az Építőipari Konferencia és Igeutóbb Kovács István elvlárs beszédében felállította. ** Az építőipar megyénkben Is azért áll most reflektorfényben és a Megyei Pártbizottság Is azért tartotta szükségesnek meg tárgyalni helyzetéi, mert a „be­tegség“ és a hibák országosan mutatkozó jeleit nálunk is meg­találjuk, azért, mert az ötéves terv. alatt a megye területén is kétszázmilliós építkezés lesz. Ha ennek az összegnek csak egy-egy százalékát vesszük, láthatjuk, hogy az önköltségcsökkentés mi­lyen nagy jelentőséggel bír, meunyi új építkezést, milliókat tudunk megtakarítani egy megye beruházási összegéből. Megyénk építőipara, annak el­lenére, hogy ért cl bizonyos fokú fejlődést, nem reutstott fel alap­vető változást, fordulatot munká-* jában, sem politikai, sem gazda­sági téren. Ml ennek az általános megállapításnak a részletezése? Vegyük sorra a kérdéseket. A kecskeméti Magasépítési NV-nek nincs önköltségcsökkeuté- sl terve, így bizonyosan valószínű, hogy az önköltség leszorításáért vitt harc, nem következeiesen folyik. A bajainak van, de az íróasztal mellett készült, figyel­men kívül hagyta a dolgozók szempontjait, véleményét, nem vonta bele őket az elkészítés munkájába. A dolgozók — az a tapasztalat — többé-kevésbé si­keresen foglalkoznak az önkölt­ség csökkentéssel, kisebb észsze- rüsitések, takarékossági módsze­rek bevezetésével, ami végered. menyben komoly pénzmegtakarí­tás, de ezek nem mozgalomsze­rűen érvényesülnek, a vállalat vezetése etlöl a kérdéstől, állandó napirenden tartásától elszakadt. A kérdések egybefonódnak, egyik hiányosság szüli a másikat. A tervszerfitlenség növeli az ön­költséget. Ez fennáll a bajai vál- ■ tatainál is. A tervszerűtlen, kap­kodó, pontatlan munka odaveze­tett, hogy pl. a csátaljai gépállo­más építkezéséhez szükséges ab­lakokat máshová szállították, hogy Hercegszántón a falakat a kelleténél 60 centivel alacso­nyabbra építették. A télen félbe­maradt csátaljai építkezésnél, eső, fagy stb. behatások miatt kb. 10 százalékos rongálódás tör­tént és nyilván ehhez hasonló ál. lapítható meg a tiszakécskei épít­kezésnél is. Ebből az látható, hogy az egyéni felelősség teljes hi­ánya, a tervszerűtlen munkamód­szer nem csökkenti, hanem fel­tétlenül növelt az önköltséget. A terv felbontása általában megtörtént, de úgy, hogy az a munkások számára használhatat­lan. Zavaros, nehézkes, egyszerű dolgozók számára érthetetlen. Mindenkinek kezébe nyomták a magyarázatot, mellőzték, fi­gyelembe sem vették és bizony a dolgozók nagy része nem tudja, hogy miről is van szó. Nem ér­tik, minek az a tervfelbontás, mire is lehet azt használni, mi­ben segíti az a munkát, a terme, lékenységel. .leliemzö ezzel kap­csolatosan a szakmari építkezé­sek vezetőjének az ábáspon'.ja. Mikor megkérdeztük, hogy miért nem végezték a tervek kézbe, adásakor egyben a felviláyostlus munkáját is, azt felelte: „nem kell azt magyarázni, az magú magát magyarázzaígy véle­kedni erről az igen fonios mun­káról, a tervfelbontást tessék- lássék munkává teszi és egyben leleplezi az építésvezetők lélek- uélküli, íróasztalszagú bürokra­tizmusát. Ezzel kapcsolatosan általánosságban megemlíthető hogy a politikai felvilágosító mun­ka igen gyéren folyik, a párttagok nem példamutatók, nem teljesítik igen fontos kötelességüket. Sziu- te minden megnézett építkezés­űéi meg lehetett ezt állapítani, vegyük akár a szakmári, tisza­kécskei, zsanapusztni, vagy a ' bácsalmási munkacsoportokat. A felvilágosító munka lebecsülése, egyben minden építőipari problé­ma lebecsülését jelenti, jelenti a bénaságot, a rossz viszonyulást azok megoldásához. A munkafegyelem laza, egyes helyeken. Baján nem egyszer fordul elő, hogy a nemzeti válla- latnál dolgozó tisztviselők elkés­nek és ugyanakkor este túlóráz­nak és így a nép pénzéből fizet- tetik meg reggeli kényelmüket. Az egyik napon, pl. március 25-én az ötvennyolc dolgozó kö­zül tíz, negyedórát késett, ami összesen két és fél óra munka­időnek felel meg. A munkafegye­lem kérdése azonban nem szű­külhet le csak a késések terüle­tére, az sem mindegy, hogy a munkaidőt hogyan töltik ki, nem mindegy, hogyan áll a bércsalás és a uormalazitás kérdése. Ko­vács elvtárs azt mondta ,,s mun- ka fegyelem nem egy feladat a száz közül, hanem ez a Teulcskér. dós." Ezt a mi építőipari veze­tőinknek, munkásainak meg kell szívlelniök. Minden siker, ered­mény titka, a szilárd öntudatos munkafegyelem, a munkához való helyes viszonyulás. A pártszervezeteink szerveze­tileg eléggé lazák az építkezése­ken és kevés a párttag dolgozó. A pártszervezet egyes helyeken elszigeteli magát az építőipar adott kérdéseitől, feladataitól, nem jár élen a kérdések megol­dásában. A tagjelölt felvétel Ígér szűk keretek közölt megy. Alig vettek fel összesen két tagjelöl­tet és egy tagot. A pártszervezet vezetősége nem mozgósítja a dolgozókat a hiányosságok kikü­szöbölésére, a versenymozgalom erősí lésére, nem végez erős, szí­vós tudatosító munkát és a Párt lantos szempontjai -jórészt elsik­kadnak. Ebben igen nagy része van az építkezéseknél megbnjó ellenségnek. Nemrégen lett kieb- rudalva húsz darab belőlük, azok, akik a múltban népünk legádá­zabb gyűlölői voltak. Még van kit megnézni a vállalatnál, nem is kell nagyító, könnyen felismerhe.' tők. Gondolunk itt volt nagyvál­lalkozókra, hortista századosra, cementgyár tulajdonosra, B-listás főmérnökre stb., stb. A hiányosságok felfektetése, megállapítása lényegében a fel­adatokat is megmutatja. Mindaz, ami hiányzik az említett terüle­teken, megvalósítandó! Sokai várni nem lehet, azonnal hozzá kell látni, ha a vállalat vezető­sége nem akarja magát még na. gyobb hibákkal szembentaldlni. A pártszervezet irányításával, ér- vényesülniök kell a döntő építő­ipari szempontoknak. Melyek ezek? Az önköltségcsökkentés, termelékenység, jobb munkaszer­vezés, munkafegyelem, egyéni felelősség, a felvilágosító munka megjavítása, a verseny kiszélesí­tése, az ellenőrzés fokozása, több konkrét segítség az egyes mun­kálatokhoz, a dolgozók fokozot. tabb politikai-szakmai nevelés-’. Ezek a feladatok. melyeknek megvalósítása nélkülözhetetlen az •ötéves terv építéséhez. Vrelthcr Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom