Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-02 / 14. szám

4 1950 április 2. Míg a bajai Posztógyár dolgozói minden erejükkel az április 4-iki felajánlásaikat teljesítik, addig az üzemi és műszaki vezetés gátolja a még nagyobb eredmények születését A bajai Gyapjúszövetgyár NV dol­gozói körében tovább szélesedik az egyéni versenymozgalom. Újabban 54 dolgozó lépett egyéni versenybe, úgy, hogy a brigádokkal együtt az üzem dolgozóinak 70 százaléka áll már ver­senyben és tett munkafelajánlást áp­rilis 4, felszabadulásunk méltó megün­neplésére. Az egyéni versenymozgalomnak van­nak kimagasló eredményei. Kölíer Já­nosáé és Nyitray Ferencné, akik eddig 230—240 százalékos teljesítményükkel tűntek ki, vállalták napi 20 ezer vetés­sel négygépes túlteljesítését normatel- iesitményeiknek. Iszkeitz Márta az előkészítőben felajánlotta első negyedéves ter­vének 146 százalékos teljesítését. A kikészítőben pedig a Huszák—Bor- kovics pár első negyedéves tervük 32 százalékos túlteljesítésén dolgozik. A fonoda összes dolgozói vállalták, hogy ez eddig 31.13 hibaselejtet 25-re csök­kentik és az eddigi 7.25 százalékos állásidőnek 6.5 százalékra való lecsök­kentését, melyet az év végére 3.5 szá­zalékra fognak tovább mérsékelni. A ványolók a terv 10 százalékos túlteljesí­tésén kívül vállalták a hibás darabok minimumra való csökkentését és a se­lejt teljes kiküszöbölését. Egyben versenyre hívták ki az or­szág összes ványolóit. Az előkészítő és a szövődé pedig fel­ajánlásán túl vállalta a hulladék 25 százalékos csökkentését és ebből a csökkentésből végső fokon 1.5 száza­lék több nyersszövet legyártását, kü­lön nyersanyagtöbblet nélkül. Eredmények és hibák Az egyéni versenymozgalom mellett azonban a brigádok teljesítményei megtorpantak A kezdeti lendületet le­morzsolódás követi. A Vörös Fonal SZIT-brigád elért 200 százalékos át- : lagteljesítményéről, 158 százalékra morzsolódott le. A hibát keresve, a le­maradásnak hamar nyitjára lehet buk­kanni. Simity Hona, a brigád vezetője maga panaszolja elkeseredetten, hogy Preizner Gyula osztályvezető nem se­gíti a brigádot munkájában. Bácsi Ka­talin más beosztásba került, Kapitány Vilma megbetegedett és Jaszenovits Erzsébetet, akit a brigád beosztani kért, — nem osztotta be hozzájuk. De más hibákra is rá lehet mutatni az üzemben. Az előkészítőben nem ké­szítették el időben a tervfelbontást a munkapadokig és a dolgozók nem vol­tak tisztában termelési előirányzataik­kal, annak teljesítésével és a lemara­dásokkal. Ennek aztán az lett az ered­ménye, hogy az előkészítő időlegesen lemaradt. Ez a hiányosság fékezte a termelést és csak pár nap előtt való­sulhatott meg a tervkönyvek kiosztá­sával, hogy a keretorsózóban Ver- huncz Ivánka beírhatta könyvecské­jébe: — Vállalom termelésemnek 5 száza­lékos emelését, a hulladék 10 százalé­kos csökkentését és a minőségi munka fokozását 5 éves tervünk megvalósí­tásáért. Vörös Jánosné a hurkozóbó! szintén termelésének 5 százalékos fokozását ajánlotta fel. Többet is vállalt volna, de 15 orsós gépe már hosszú ideje' 14 orsóval dolgozik csupán. — Hiába minden sürgetés, hogy a hiányzó orsót javítsák meg, minden­kor egy a válasz, nincsen fogaskerék. Pedig tudja, mit jelent ez elvtárs, a termelésben? Napi 4—5 kg kiesést. Még ma sincs mindenkinek tervkönyve A felvetők pedig még ma sem kap­ták meg tervkönyvecskéiket. Csalló­közi Gáborné panaszolja is: — Tervteljesítésemet még ma sem ismerem. Kossán Mária sem kapta meg még tervkönyvecskéjét. — Nem vagyok tisztában termelé­semmel és ez hátráltat a termelésben, nem tudom magamat ellenőrizni. A gépüzem javítóműhelyének udva­rán íeldübörög a traktor — Kész! — kiáltanak innét is, on­nét is. Megindul a Sztálinyec. Útját 10 mély Darázda jelzi. — Jó lesz — állapítja meg Koncz István szerelő. — Megoldottuk a problémát: egy traktor után két ekét akasztunk 5—5 fejjel. Erdős József műhelyvezető az udvar másik sarkába vezet. — Micsoda me­rítőkerék ez? — élcelődünk a műhely- vezetővel. — Homoki kapaszkodónk büszkélkedik Erdősi elvtárs. — Sike­rült megvalósítanunk Simonyi Dezső kiskunfélegyházi traktoros újítását. Nem vízimalom kerék ez, hanem újítá­sunk. Utiráfhoz hasonlóan rászereljük Ezért van az. hogy a legutóbb is a Pártnapon a kiértékelés az előkészítőt a legelmaradottabb üzemrészlegként említette. Gyulánszki Lajosné meg is mondja, hogy mióta a tervkönyvét megkapta, sokkal jobban megy a munkája. Ter­melésében is észreveszi a tervszerű munka folytonos emelkedő eredmé­nyeit. Örülök és boldog leszek — mondja —, ha felajánlásomat túltelje­síthetem, mert tudom, hogy ezzel ma­gam is építem a szocializmust. A dolgozók lendülettel viszik a mun­kát a bajai Gyapjúszövetgyár NV- ben. Boldogok, hogy részesei lehetnek a szocializmus építésének. A vereny- mozgalom kiszélesedése elősorban Rákosi elvtársnak a Központi Vezető­ség ülésén elmondott beszéde alapján kapott lendületet, melyet az üzemi pártvezetőség jól tudatosított a dol­gozók széles tömegeiben is. Ennek és a jó népnevelő munkának köszönhető, hogy az üzem dolgozói — élükön a kommunistákkal, — magukévá tették azt és a versenymozgalom eredmé­nyeinek fokozásával igyekeznek a ter­melésben élenjárni. A hibák az egyes üzenirészlegekben megmutatkoznak, ez azonban annak az eredménye, hogy a műszaki vezétés nem harmonikus a dolgozók kezdeményezéseivel, nem áll kellő ellenőrzés alatt az üzemi Párt- vezetőség részéről. a traktor kerekére. A lapátok megaka­dályozzák, hogy a homok szétíolvjon a nehéz kerekek alatt. A gép most már nem tud elsüllyedni. A leülepe­dés volt az átka a homoki munkának. Igen gyakran előfordul, hogy egy-egy parcellát 16—30 méteres homokcsík szeli át. Ahányszor a traktor, a csíkra ért, mindig lesüllyedt. A homoki ka­paszkodó segítségével a jövőben a Duna—Tisza közt; buckák világában is lehet traktorral szántani. — Holnapra elkészül az új por­lasztónk is — meséli az iroda felé vezető úton Szabó Ferenc művezető. Az irodában a műhelyvezető asztalán fekszenek újí­tásainak rajzai, kalkulációi. — Erdősi újítása 10 százalékkal csökkenti eddigi üzemanyagfogyasztá­sunkat — magyarázza Szabó Ferenc. — Egyedül ez az újítás az alköz­pont területén évi 55.000 kg meg­takarított gázolajt jelent. Gémesi László behozza a porlasztót. Ö készítette az alsórészét. Holnap tel­jesen elkészül. Még április 4-ike előtt felszerelik az alközpont traktorjaira. — Április 4-i munkafelajánlásunk­nak közel kétharmadát már teljesítettük — jelenti a műhelyből Hullák József esz­tergályos. — Erdősi elvtárs, mutasd csak a kimutatásaidat. Erdősi József kihúzza fiókját, elő­veszi pepitafedelü könyvecskéjét. Fel­lapozzuk a füzetet. Olvassuk. — Szabó Ferenc művezető. Újítást dolgozott ki, amelynél kenőolaj hiá­nyában leáll a traktor. Elkészült 60 százalékban. — Huliák József, Gatacz István, Pelle Gyula esztergá­lyosok, továbbá Pálfi Gyula és Papp József szerelők vállalták az egyik traktor teljes szétszedését. A felaján­lott 31 munkaórából már 70 százalé­kot teljesítettek. — Koncz István a 2048. sz. traktort vizsgálja át és javítja ki. Rövidesen elkészül munkájával. — Satus János, Rozsa Pál szerelik a Csepel motorkerékpárokat. Pálinkás László a zászlótartót, Szabó Sándor és Majtán Zoltán pedig a rudat készítik Továbblapozunk. — Székely András, Tóth László, T. Nagy András, Lőrincz László, Vincze Béla, Nagy József, Buczkó Lőrinc, Kökény Sándor Orszégh Jenő, Vass János, Körös Ferehc, Cseri Fererc vállait munkafelajánlásuknak több mint 70 százalékát teljesítették. ÁPRILIS 4 HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK ÜNNEPE című művészi kiviteiű ké­pes album tartalma híven tük­rözi felszabadulásunk óriási jelentőségét és népi demo­kráciánk 5 év alatt elért ha­talmas eredményeit. Népünk nagy vezérének, Rá­kosi Mátyás elvtársnak sza­vait olvashatjuk az album első öldalán. *A hálás magyar nemzet soha nem felejti el, hogy szörnyű elesettségében a fa­siszta barbárok kiverése után a Szovjetunió és a nagy Sztálin segítő keze állította talpra.” Hatalmas eredményeink, a szocialista építés lelkes, harcos lendülete, amely egész dolgozó népünket áthatja, méltóképpen fejeződik ki az albumban és így állít emléket annak, akinek mindezt köszönhetjük: a felszabadító nagy Szovjetuniónak. A megjelent képes album 32 oldal. Ara 2.— Ft. Kapható: MDP pártszervezetekben. Kiadja: MDP Központi Vezetősége Agitációs Osztály. Újításokká! ünnepli az Állami Mezőgazdasági Gépüzem Javítóműhelye felszabadulásunk ötödik évfordúlóját Sikerrel folyik a felajánlások végrehajtása A MÚLT ÉS JELEN aegyu.lt a Duna túlsó partjáról a szegecselő ropogása, a két part között ál­landóan közlekedő motorcsónak tisztán hallható berregése. „ a hul" — m°ndják- — ..Az ősszel már nem kompon, hanem az üi 'nyok fiatalok eByUnk' Porbüybe“ ~ beszéUk egymásnak a munkások, asszo­A gyár sarkáról odalátunk a hídépítéshez. Ep, csonkítatlan pillérek büsz­kén meredtlek ki a most bővizű Dunából. A túlsó oldalon egy ív már beni/ú- hk az első pülerre. A MA VÁG dolgozói építették. Jó munka. Hat éve rom­bolta le a fasiszta háború és ebben az évben már állni fog .. . ------7 .„,rs : e mur teicsuu a gyár Reieu oiaaiat. A munká­s ok vidáman tréfálkoznak, beszélgetnek. Van miről. A teljesítményről ver- senyrol, az április. 4-i felajánlások teljesítéséről. * ,{°zsef kiválik a többi közül — hazafelé fart. Nem megu mesz- sze,.... ink'-k a gyarmeluetti kolóniában. Mire utolérjük, már az ól mellett találjuk, a malacokat etette. Régi, szürke kormos ház. Valamikor két szoba-konyhás lakásnak szánták, de mire készén lett, egy szoba-konyhás lukká zsugorodott.- í kuszák elvtárs emeleten lakik. Sötét, meredek, nehezen járható lépcső ve- •cet jel. Oral a találkozásnak, szeret beszélgetni. • . A lakásba tessékel bennünket. Egyszerű bútordarabokat tótunk, de rend van. Huszákné a reggelit készíti. Nem kis munka, öt gyerekük van. Három eppen iskolába készül. Reggelit, tízórait egyszerre keli adagolni. Egészséges, erős gyerekek. Huszákné szeme boldogan méri végig őket. ... ~ Vör.ös, nynkkendös úttörő — mutat az asszony büszkén a nagyobbik fiúra -- A legjobb tanuló az osztályban. Textilmérnök lese... _ mondja halkabban. ‘ * A többiek is nagyon jól tanulnak. Szeretnek iskolába járni Az iskola a nevelők szemefényei. ' _ Huszák elvtárs elégedetten méri végig gyermekeit. Megsimogafja őket, áz- tan anélkül, hogy kérdeznénk, mesélni kezd. Milyen volt az élei, a munkás elete valamikor. Amikor még az urak parancsoltak. Nem. is volt az olyan ré­gen, 45 előtt. * ' — Még alig voltam tizenhárom éves, mikor — hogy otthon egy szájjal kevesebb egye a kenyeret — a gyárba kerültem. Gyenge, vézna voltam, mint általában az akkori munkásgyerekek... De dolgozni kellett. Felvettek, mert a gyerekmunka többszörös hasznot jelentett, a tőkéseknek. , — A fűződébe osztottak be. Ugyanannyit dolgoztam én is, mint a felnőttek, de csak fele, negyede bérért. 29-ben — úgy mondták akkor — „megbukott" a gyár. Ez a kis kereset is megszűnt. A családok százaira nehezedett a rettenetes nyomor. Nem volt munka, betevő falatra sem jutott. A gyáros meg azon a „tönkremenésen" biztos dagadtra gazdagodott. A keserű gyűlölet szól belőle a múltért, a sok szenvedésért. — Munka nélkül maradtam. Hónapokon keresztül, egy fillér nélkül, éhezve, céltalanul bolyongtam. Egy pár fillér keresettel is megelégedtem volna, de hiába próbálkoztam, semmi sem sikerült. Pestre érve, nagynehe- zen felvett a Magyar Pamut. Fél év után innen is menesztettek és a kitin- esetés, az utálatos alázatoskodás megint kezdődött elölről. — A Lódengyár• ban voltam néhány napot, aztán megint a keserű munkanélküliség,.,. — Bajára jöttem vissza. Már volt gyerek, éppen akkortájt született. Tél volt. Fáztunk, éheztünk. A gyereknek nem volt tej, nem volt meleg szoba, fürdővíz. Majd a lábam kopott el a szaladgálásban. Nem sikerült. Nem voll protekcióm, — Huszákné közbemondja. — Megpróbált szegény mindent. En a gyerekek miatt nem tudtam dolgozni. A kuIákuk néha „megszánták'' és egy kis krumpliért vagy fáért napokig dolgoztatták: 34-ben a Posztógyár újra megindult. Tizenegy fillérért óránként dolgoz­tunk látástól vakulásig. Követelni nem lehetett többet, mert gyorsan hült he­lyünk lett. A nyakunkra rakták a jót fizetett talpnyaló munkavezetőket és a ..jaj"-on kívül nem leheteti egy szavunk sem. Csak magunkban dünnyög- tünk és átkoztuk ahány gyáros, gazdag ember van a világon. — A vándorlás még folytatódott. Pesten szövő lettem ez egyik iextilgyár- bam. 7—8 pengő hetenként, éppen, hogy fel nem fordultam. Nem tudtunk vál­toztatni rajta. 71 legkisebb elégedetlenkedést, is elfojtották bennünk.. A Szak- szervezetben is — most látom világosan — sok tókéscsinkos volt. Az egész család, a feleség és gyerekek figyelmesen hallgatják Huszák elvtársat. Biztosan már sokszor elmesélte, de mégis meghallgatják, hogy még jobban gyűlöljék azokat, akik a munkások kiszipolyozói, kegyetlenkedöi vol­tak. így értik meg igazán a jelenük nagyszerűségét. A múlt felelevenítése mutatja a világot jelentő különbséget az akkor és a mostan között, — A nyomorúság kellős közepén ért bennünket a felszabadulás. Soha nem fogom elfelejteni az első szovjet katonát, akit megláttam a telepünk körül. Boldogok voltunk mindannyian munkások. Tudtuk, hogy a szabadságunkat hozták. — Az ágyuk még a Duna túlsó .partján dübörögtek, mikor harmincán összeálltunk és nekiláttunk az üzem helyrehozásának, A termelés gyorsan megindult. — Keményen kellett dolgozni, de megérte... — Igaz, sok bajunk volt még. A reakció nem nyugodott. A gyár a tőkésé volt és a szociáldemokraták képében megjelentek a „munkásvédők", Hangosra verték a dobot és majdnem az egész üzem belépett. En is, de nem sokáig vol­tam ott. Láttam, hogy ezek a jobboldaliak ugyanazt akarják, ami régen volt. Nekem abból már elegem... — Átléptem a Kommunist Pártba. Arca már mosolyog, jókedvvel beszél. — Termelünk, dolgozunk, versenyben vagyunk és nap mint nap jobb ae életünk... — Lassan mindenre jut — szól közbe az asszony. — Karácsonyra már a kislánynak vettünk cipőt, a fiúknak ruhát. Most akarok pamutot venni és megkötni a gyerekeknek még a nyáron, hogy mire tél jön, készen legyen a meleg holmi. — A spájzot már nem fáskamrának, hanem spájznak haszná­lom. Télen disznót vágtunk, először a felszabadulás óta. Van mit ennünk és van jó, egészséges étvágy is hozzá. * Huszák elvtárs közben a hóna alá kapja az összes füzeteket, könyveket, amelyekből tanul és viccesen mondja: — En is úgy járok az iskolába, mint a gyerekek... — Mert hát politikailag meg szakmailag is képezzük magunkat. Amit valamikor elmulasztottam, most kell behoznom. Tanulás nélkül nincs jó munka, többtermelés ... Az üzemről beszélgetünk, a termelés menetéről, eredményekröL Tud min­denről. A Párt határozatáról, a legutóbb lezajlott Sztahánov-konferenciáról. ismeri Rákosi elvtárs beszédét. Április negyedikére terelődik a szó. — Nekünk is van igen nagy felajánlásunk. Most folyik a teljesítése. Min­den üzemrészleg teljesíti a feljánlását. Az egész üzem lázban van. Mindenki dolgozik. Az április 4-e megünneplése és a termelési eredmények méltó foly­tatása lesz a Sztálin elvtárs 70. születésnapján elért eredményinknek... A magyarországi Huszák Józsefek így emlékeznek szabad életük ötödik évfordulóján a múltról, így készülnek jó munkájukkal köszönleni április 4-én a hatalmas Szovjetuniót és a világ dolgozói bölcs vezérét, Sztálint. Élgen a világdolgosóinak bölcs vesére, Sstálin!

Next

/
Oldalképek
Tartalom