Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. március (5. évfolyam, 10-13. szám)

1950-03-19 / 12. szám

1950 március 10. BÄCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kuiák&k tv ni kvsMvny és kövei kostete» hit cecal a tavaszi munkák sikeréért **i™i8BaBBB2mBEfflBí™HMaee*e*ee*aeeaeEBeeeeHeBe*a™eBHe*HeesEs$K35':-v5»v,’Pv.r''.v »* ^sswvsbrb .?3B5hhb „Munkával bizonyítjuk, hogy éltünk a Szovjetuniótól kapott szabadsággal“ Kecskeméti fiatalok fogadalomtétele március 15-én Március 15-én a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Kecskeméti Szervezete ün­nepséget tartott a Kossuth-szobor előtti téren. Már tíz óra előtt a fiatalok ezrei vonultak fel a zászlók erdei alatt, ahol március 15-nek az évfordulójáról a kecskeméti, if jóság egységesen emléke­zett meg. A hatalmas tömeg előtt Tóth Sándor MINSZ-titkár tartotta meg az ünnepi beszédet. — Petőfi nemzedéke korának haladó eszméit követte, — mondotta Tóth elv­társ. Felsorakozott az első sorokba a nemzet • legjobbjainak küzdelméhez. Küzdött a zsarnokság a korhadt feudális rend ellen, a jobbágyság felszabadításá­ért, az új társadalomért. — A mai.mag.yar dolgozó ifjúság is­mét <ptt van az emberi haladás táborá­ban. A Szovjetunió felszabadító harca, a Párt győzelmei és gondoskodása nyo­mán szertefoszlott az a sötétség és ki- látástalanság, amelybe a Horthy-rend\ szer taszította a fiatalságot. — A magyar történelem haladó ha­gyományainak győzhetetlen örököse, a Magyar Kommunisták Pártja a magyar nép legjobb fiának, Rákosi Mátyás elvtársnak a vezetésével fejezte be és vitte továbbra 48 művét. A tavaszi munkálatok elkezdőd­tek- Megmozgosulf a határ. A hó­takaró alatt pihent földeket szor­galmas parasztemberek vetik be tavaszi magvakkal- Ezen a tava­szon erősen megváltozott a kép. A szétszórt kis parcellákon túl hatal­mas egybeszántott féketélő földtáb­lákon műtrágyaszóró brigádokat, amott traktor vontatta vetögépeket látni- Brigádokról, munkayerse- nyekről hallani a falvakban és kint a földeken. Mit jelent ez? A szocializmus útjára lépett paraszt­ságunk harcát a többtermelésért, a jobb életért■ Munkaversennyel akar­nak több búzát, burgonyát ter­melni, mert minden mázsa, ameny- nyivel több van, elsőrendű érdeke népgazdaságunknak, de személyes ügy is. mert több a kereset, maga­sabb az életszínvonal, jobb, vidá­mabb az élet­A vaskúti ,.Dózsa György“ ter­melőszövetkezeti csoport sem akar lemaradni. A legutóbbi csoportgyűlésen elhatá­rozták, hogy követve az ipari mun­kások példáját, megszervezik a versenyt a csoportban • és hogy a versenylendület ne lankadjon, tár­sát is keresnek, hogy legyen kivel vetélkedni. — Elhatároztuk, hogy a Bokányi Dezső'1 tszcs-t hívjuk ki versenyre — mondja Rabata elv­társ, a helyettes elnök. — Tudjuk, hogy nagy fába vágtuk a fejszén­ket, hiszen, a Bokányiba nagyon jó munkások vannak, igen jó a hírük. Hallottuk, hogy nagy szorgalommal dolgoztak a tavalyi esztendőben, éjjel-nappal. Egy kicsit több volt a földjük, mint az emberük és a munkát bizony el kellett végezniük- No, de mi nem a gyengével aka­runk versenyezni, hanem az erős­sel. így talán a mi eredményeink is nagyobbak lesznek. — Itt vannak a „Bokányidból is az elvtársak- Kiss István, az elnök, Forgács Já­nos. a versenyfelelős, Hetfmann Pé^er. .ők képviselik a csoportot a versenyszerződés megkötésén. Nyu­godt tekintetű, a munkától edzett emberek- A földeken szinte aka­dálytalanul fúvó szél, eső, nap­sütés. kemény hideg- arcukat kora­öreggé tette- Cselédek napszámo­sok^ béresek, földet túró, vékony koszton élő emberek voltak még nemrég, most többszáz holdon gazdál­kodnak társaikkal. Mint a csoport megbízottai jöttek el. hogy meghatározva a feltétele­ket, megkössék a versenyszerződést. Látszik rajtuk, hogy nagy felelős­séget éreznek, mikor lassú egymás­után illesztett, megrajzolt betűkkel a papíron hagyják nevüket­Hat évvel ezelőtt még látástól vakolásig munka, ökrökkel szántás, filléres^ napszám, intézők, kulákok,- csendőrök kor­bácsa, ha elégedetlenkedett és ma az élen vannak az ország épjtésé­Ma már a magyar dolgozó nép a szocia­lista társadalom felépítéséért harcol a nagy Szovjetunió segítségével. ’ — A magyar fiatalság számára a Párt boldog örömteli életet teremtett, kitárta előttünk a biztos jövőt, a korlát­lan lehetőségek — a szocializmus kapu­ját. A magyar fiatalok kötelessége, hogy — miként száz évvel ezelőtt a 48-as ifjúság — a nemzet legjobbjait követve, az első sorokban harcoljanak a a jobb jövőért, a nép szabadságáért és boldogulásáért. Ma még nem mondhat­juk el, hogy a magyar ifjúság széles tö­megeit ott találjuk az új ország építése: a termelő munka, a kitartó alaoos tanu­lás, a szövetkezeti gazdálkodás első soraiban. Ennek elérésében akadályoz bennünket, hogy a ma"'ar dolgozó if­júságnak még nincsen olyan egységes szervezete, mint a Szovjetunióban a nagy Bolsevik Pártot követő Komszo- mol. Olyan ifjúsági szervezet megterem­téséért indulunk harcba, amely a mi nagy Pártunk, Rákosi elvtárs útmuta­tása alapján tömöríti, mozgósítja fiatal­jainkat a szocializmus építésére, békénk függetlenségünk védelmére. — Ifjúsági szervezetünk erős és egy­séges lesz. nek. a mezőgazdaság forradalmi átalakulásának, mely kimenti a parasztság hatalmas millióit a ka­pitalizmus jármából és vezeti a dolgozók igazi boldogulása, a szo­cializmus felé. Nem éhezői, rabszol­gái a földnekj nagybirtokosoknak, kulákoknak, hanem a föld és így az ország felelős tulajdonosai. A versenyfeltéteiek komolyak és minden, területre kilerjednek. Szó van benne a termelési átlag túltel­jesítéséről, a kapálási számának szaporításáról. A fejési átlag emelé­séről, az anyakocáknál a minél több malac eléréséről- Feladatuk­nak szabják az önköltségcsökkentést, az újabb szövetkezeti tagok tobor­zását. A vaskútiak előterjesztették és a bajaiak elfogadták. Helfmann Péter nem bírta ki szó nélkül: „elfogadjuk és végre is hajtjuk“. Nincs akadály az utunk­ban. A gépállomás minden támoga­tást megad. — Ö is és mindenki Szabari elvtárs felé fordul, a sumári gépállomás helyettes vezetője felé. — Szántunk, vetünk, csépe­lünk, aratunk, tarlót hantunk együtt. Ők a mi segítőink, sike­reink biztosítékai, a munkásosztály hatalmának, erejének itt a földeken lakó megbí­zottai. Megéljenezték a gépáHo­Halason is. mint szerte az ország­ban, megindultak a tavaszi munká­latok. Vetik a mákot, árpát, borsót. Folyik a tavaszi szántás. Az elmúlt héten 20 traktor indult ki a határba, a gépállomás szelektorai tisztítják a vetőmagot. A tavaszi munkákban az állami gaz­daságok és termelőcsoportok járnak elöl jó példával. A balotai állami gazdaság már befejezte a borsóvetést, az árpa elvetése is befejezés előtt áll. A termelőcsoportoknál igen jól előre­haladt a munka. A fehértói csoport a minisztertanácsi határozat megtárgya­lása után elvállalta, hogy termésátlagát 30 százalékkal növeli. Az árpát e hó 8-ig elvetették. Példájukat követve az egyéni gaz­dálkodást folytató dolgozó parasztság is nekilendült a munkának. Egyre töb­ben kötnek talajművelési szerződést. Most, a munkálatok kezdetekor látják meg igazán, hogy milyen előnyben van Erejét és egységét mindenekelőtt a Párt vezetése biztosítja. — Április 4-e a győzelem és szabad­ság ünnepe. Ezen a napon zúzta szét a dicső Vörös Hadsereg hazánkban vég­leg a fasiszta hadigépezetet, és ugyan­ezen a napon kapta meg szabadságát a magyar nép a Szovjet Hadseregtől. — Az egész nép nagy szeretettel gondol felszabadítójára és méltó akar lenni bizalmára. Nekünk dolgozó fiataloknak különös gonddal, lelkesedéssel kell készül­nünk április 4-re. A magyar dolgozó fiatalságnak munká­jával kell bebizonyítani, hogy élt azzal a szabadsággal, amelyet a szovjet ifjú­ságtól, a Komszomollbl kapott. — A fiatalok lendülete a munka ver­senyben, iskolákban, egyetemeken a tanulmányi színvonal emelkedése bizo­nyítsa be, how forró lelkesedéssel ké­szül ifjúságunk április 4-re és utána a dolgozó ifjúság egységes szervezetének 1. Kongresszusára. A beszédet az ifjúság hatalmas taps­viharral és éljenzéssel fogadta, majd a szervezetek elhelyezték koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatán. mást. Szeretik, bíznak benne. OH bábáskodott a csoport születésénél is, ma meg segít erősödni, többet termelni. ; 5 Szabari elvtárs megígéri a leg­teljesebb támogatást. Figyelmezteti is egyben a kél csoport képviselőit: ,,A versenyszerződés kötelez“. Jobb munka, nagyobb felelősség, meg­felelő munkaszervezés szükséges az elfogadott feltételek megvalósításá­hoz. Véget kell vétní annak, hogy a versenyzés csak papíron folyjék- A két csoportnak ebben példát kell mutatnia- A feltételek legyenek mértékei annak, amit el kell vé­gezni és a csoportok munkáját a tagság teljes bevonásával ehhez kell megszabni. Figyelmesen hallgatják szavait- Szeretnek tanulni, szívesen veszik a jó tanácsot- Látszik raj­tuk, hogy komoly versenygés lesz a két csoport között- Mindannyian fogadják magukban, hogy elsők lesznek. „Majd meglátjuk ősszel“- mondogatják egymásnak. Kezet fognak. Búcsúznak: „Szabadság! Jó munkál!" , , A „Bokányiból“ jöttek kocsira ülnek és indulnak hazafelé. Egyet­len szerződés ez a sok közül, melyet termelőszövetkezeteink. állami gazdaságaink egymással kötnek- Egyetlen és mégis igen fontos lánc­szeme annak, hogy az ötéves terv első mezőgazdasági éve jó eredmé­nyeket hozzon. az. aki a gépállomással szánlatja és vetteti be földiét. Egyre szélesebb körre terjed a munkaverseny mozgalma. Rákosi elv­társ beszéde után egyre nagyobb szám­ban csatlakoznak a versenyhez az ál­lami gazdaságok és termelőcsoportok, hogy teljesítsék a terv előirányzatát és jó munkával ; készüljenek felsza­badulásunk ötödik évfordulójának méltó megünneplésére. A balotai állami gazdaság búzaátlagát 12-ről 14-re, a tavaszi árpa átlagát 10 mázsáról 13-ra növeli. A termelőcsoportok az élenjáró „Vörös Szikra" kezdeményezésére ver­senybe szólították a kiskőrösi járás tszcs-it. Felszabadulásunk évfordulójára egyre több gazdaság és tszcs tesz fel­ajánlást: így a pirtói „Uj világ"-ter­melőcsoport egyik brigádja elvállalta, hogy április negyedikére elvégzi a ta­vaszi műtrágyázást. Egv másik brigád pedig az ősziek tavaszi fogasolását végzi el ugyanerre az időpontra. Megindultak a mezőgazdaságban a tavaszF mezőgazdasági munkálatok. Dolgozó parasztságunk az állami gaz­daságok, termelőszövejkézeti csopor­tok példája nyomán, a gépállomások segítségével már az ősszel hozzáfo­gott, hogv az ötéves terv célkitűzéseit valóra váltsa. Az őszi szántás-vetés győzelme első lépés volt a terv meg­valósítása felé. Most, a tavaszi mun­kálatok megindulásakor újabb harci feladat megoldása áll dolgozó pa­rasztságunk előtt. E feladatok helyes tudatosításában, megoldásában fontos szerep hárul a dolgozó parasztság harcos tömegszer­vezetére, a DÉFOSZ-ra. Ez a feladat kettős irányú: egyrészt a rrteggyőzés, felvilágosítás a dolgozó parasztság felé, másrészt a pillanatra sem lankadó harca az osztálycllenség, a kulákok ellen. A kulákok ezerféle módon, próbálják megakadályozni a tavaszi munka si­kerét is. Uszítanak, szabotálják.a ren­delkezéseket. Nemcsak dolgozó pa­rasztságunk, hanem az ellenség is jól tudja,, hogy a tavaszi vetésterv sikeres végre­hajtása döntő jelentőségű ötéves tervünk megvalósítása szempont­jából. A DEFOSZ, hogy a ráváró munká­ban jobban tudja feladatait elvégezni, szervezeteinek megerősítésével szilár­dítja meg sorait. A kecskeméti járás­ban például 17 új alapszervezet léte­sült és az újjászervezett vezetőségek jó munkájának eredményei is napról- napra jelentkeznek. Mire vezet az éberség hiánya ? Az eddigi tapasztalatokból ezen a téren is sok tanulnivaló akad. Nem egy helyen megtörtént, hogy a DEFOSZ szervezetek elszakadtak tö­megeiktől, s ahol ez megtörtént, a ke­letkezett rést azonnal megtalálták és felhasználták a kulákok. Izsákon például 48, Jakabszállá- * son 21 kulák kötött előnyös terme­lési szerződést. A DEFOSZ helyi szervezetének veze­tősége nem gondolt arra, hogy ezzel az ellenséget egy. kalap alá veszi a szegény és középparasztokkal Az egyéni meggyőzés hiánya is az. ellenségnek biztosít teret. A kulákok felhasználják a kevésbbé öntudatos dolgozó parasztok tájékozatlanságát A kulákság ellen a dolgozó nép érdekeiért folyó harc új lendületet kapott Felegyházán azáltal, hogy újjáalakult a DÉFOSZ vezetősége Az újjászervezed vezetőség és. mun­kástagozat éberen vigyáz arra, hogy a kulákok mesterkedései ne akadályozhassák mezőgazda­ságunk erősödését, fejlődését. A napokban megvizsgálták Menyhért Pál kulák háza táj át, ahol a következőket állapították meg: Egy bejelentett tehene volt,, mely­nek mull évi tejbeszolgált'atását sem teljesítette, ezzel szemben ha* tehenet ta­láltak jártat nélkül nála. Egy disznója volt bejelentve, mely. böl ugyancsak hatot találtak. Egy bejelentett ló helyett hat, került elő különböző helyekről ■ a felderítés során. Menyhért töbicízben félreve­zette már a DÉFOSZ-t, Most és hátuk mögé bújva, félrevezetéssel, rémhírekkel igyekeznek megtántorítani őket. Helvécián például az állami gazdaság megalakítására összegyűlt parasztok soraiba íurakodtak a kulá­kok és ellenséges hangulatot próbáltak teremteni. Csak amikor a bujlogató, rendzavaró kuiákokat kiebrudalták a gyűlésről, derült ki, hogy a helvéciai dolgozó parasztságban már régen megérlelő­dött az elhatározás a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérésre, <fe.meri nem. világosították fel kellőképpen őket, féltek megalakítani a csoportot. Kis- halason a kulákok rémhírekkel, áská- lódással akarták megakadályozni egy újonnan szervezkedő termelőcsó- port létrejöttét. Rendet a bíróságokon ! Az osztályellenséggel folytatott harcban a DEFOSZ. munkátagozata jól kiveszi a részét és Utat mutat a dolgozó szegény- és kozépparasztok- nak. Nem egy esel mutatja azonban azt, hogy a munkaügyi bizottságok jó munkáját a bíróságokon uralkodó bü­rokrácia és több helyen a kulákokkál való összejátszás fékezi. Kecskeméten például a járásbíróság még ma sem ho­zott ítéletet egy hónapok óta hú­zódó követelési perben, amely egy termelőszövetkezetben dolgozó család és egy kulák között folyik. Agasegvházán egy 90 holdas kulákot mentettek fel a fizetési kötelezettségek alól. Ugyanez történt Soltvadkert- ten is. Nem véletlenül történik az sem, hogy a fellebbezés folytán a bírósá­gokhoz kerülő ügyekben azok rendre a munkavállalók ellen, a kulákok előnyére hoznak döntést. Rendet kell teremteni a bíróságokon. kell számolni a bürokráciát, am •- lyet az osztályellenség így hasznát fel a dolgozó nép érdekei ellen. A kulákság a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok sikeres végrehajtása ellen is harcot indít. A DÉFOSZ szer­vezetek feladata, hogy pártszerveze­teink irányításával leleplezzék az el­lenség mindenfajta próbálkozását és. a kulákok elleni kemény és következe­tes harccal biztosítsák ó tavaszi me- . zőgazdasági munkák sikeres elvég­zését. azonban nem tud kibújni a fele- lösségrevonás alól, mert a talált terhelő adatok sokasága és súlyos­sága bizonyítja, hogy minden esz­közzel kijátssza a törvényeket. A munkástagozatnál bejelentet­ték, hogy Ficsor József kulák al. kalmazottjának nem fizeti a kollek­tív bérf és hálóhelyéröl sem gon­doskodik, mondván: ,;nwjd elalszik valahol az istállóban.” A munka­ügyi bizottság a kihallgatások utón Ficsor Józsefet 15 ezer forintra büntette és kötelezte, hogy alkalmazottjának elma­radt bére fejében 2500 forintot azonnal tízesen meg. A kulák befolyástól megtisztított DÉFOSZ-szervozet jó munkája ilyen módon viszi előre az osztály- ellenséggel szemben kíméletlen harccal a szocializmus falun való felépítését. Szereted a gyümölcsöt ? Ültem gyümölcsfát l A szőlő népélelmezési cikk! Telepíts szőlőt! Állami faiskolák és szölAoltvanyielepek rendelkezésre állanak KÖZPONT: BUDAPEST, IV.. KIRÁLYI PAL-UTCA 9. Telefon: 185—000, 185—006. Véget kell retail annak, hogy a versenyzés csak papíron folyjék A vaskuti „Dózsa“ tszcs termelési verseny re hívta ki a bajai „Bokányi“ tszcs-t Az állami gazdaságok, lermelöcsoportok és gépállomások versenyeznek a nagyobb termésért Az újjászervezett DÉFOSZ eredményesen harcol a kulákok ellen Félegyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom