Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-08 / 2. szám
Az őj esztendőben a Kecskeméti Gépgyárban Szőke latrán nem elágazik meg 1876 százalékkal V. évfolyam 2. S7ám Án\ 50 Fir,t,ÉR 1950 január 8. Kössünk termelési szerződést! HATALMAS LELKESEDÉSSEL BEINDULT AZ ÖTÉVES TERV tervbeindító ünnepség a csepeli autógyárban Az 1949/50. évi tavaszi termelési szerződések megkötése megkezdődött az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztsággal. Termelőcsoportjaink nagyobbik része már leszerződött, s ezzel is példát mutatott dolgozó parasztságunknak. Lelkes tagértekezleten tárgyalták meg, milyen növényekre kötnek szerződést, és már előre megbeszélték a csoport melyik tagja milyen munkát fog végezni, hogy minél nagyobb termelési eredményt érjenek el. Lelkes, munkájuk eredménye nem maradhatott el, amit az eredmények is bizonyítanak. A napraforgó előirányzata 1.600 kh. Már most 1.686 kh.-t kötöttek le termelő- csoportjaink. Az olajlen előirányzatát 400 százalékra, a ricinusét 210 százalékra teljesítették, de minden egyes növénynél hasonló a helyzet. Ezek a számadatok azt mutatják nekünk, hogy termelőcsoportjaink látják a szerződéses termelés nemzetgazdasági fontosságát. Tudják, hogy a szerződések kötésével saját maguk, családjuk érdekeit szolgálják, erősítik népi de'- mokráciánkat a dolgozó nép hatalmát. A szerződéses termelés nem új, már vannak tapasztalataink a felszabadulás' óta és sikeresen befejezett őszi .szerződtetés is komoly tanulságokat hozott. A tavaszi szerződések megkötésénél ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk és így remélhető, hogy mindazok a hiányosságok és nehézségek, amelyek az elmúlt évben helyenként még az idei őszi szerződtetésnél felmerültek, kiküszöbölhetők lesznek. Szerződéses termelés volt már a felszabadulás előtti Magyarországon is. De mint minden, nem a dolgozó nép, nem a dolgozó parasztság érdekeit szolgálta. A tőkés, nagybirtokos Magyarországon a szerződéses termelés a tőkések és nagybirtokosok megerősödését szolgálta. Az üzemek és gyárak, termeltető vállalatok a tőkések tulajdona volt, s természetes, hogy ők elsősorban a nagybirtokosokkal és kulákokkal kötöttek szerződést. Dolgozó parasztokkal — ha ritkán kötöttek is szerződést, ezek furfangosan megszövegezettek voltak, bizonytalan kikötésekkel, csak a termeltető tőkések érdekeit tartották szemelőtt. A -sok ráfizetés és csalódás után természetesen megingott a dolgozó parasztság bizalma. A felszabadulás után a reakció mindent elkövetett, hogy akadályozza a szerződések megkötését. Beférkőztek a nép ellenségei még a nemzeti vállalatokba is és állásukat arra használták fel, hogy a dolgozó parasztságot megkárosítsák. A népi demokrácia ökle azonban őket is utolérte. A visszaélések miatt letartóztatták a minőségi Magtermeltető NV vezér- igazgató helyettesét, Horvai Jánost, Gölner Frigyest, Kovács Józsefet. Napvilágra került, hogy ténykedésük során, a szerződéses termelés után járó pénzösszegeket tartottak vissza, amelynek kifizetését eltávolításuk után azonnal megkezdték. Ezután a szerződéskötés is egyszerűbb lett. Ma már 10—12 vállalat helyett négy NV köti a szerződéseket. A fordulat ezen a téren is bekövetkezett és nyugodtan mondhatjuk, a szerződéses termelés feltételei ma már a dolgozó parasztság megbecsülését és érdekeit szolgálják. Munkáját, életét megkönnyítik és anyagiakban is értékelik. A fordulat másik eredménye, hogy a tavalyi évvel szemben az idén nem kötünk kulákkal szerződést."- S így a termelési szerződés fegyver a dolgozó parasztság kezében. Ezt tudja a ku- lák is és ezért előre le akarta beszélni a dolgozó parasztságot a szerződésről, mondván: ő is ráfizetett. Vájjon igaz-e ez? Nézzük meg, mik a szerződés előnyei? A legnagyobb segits_ég az, hogy aki termelési szerződést köt, nincs, kitéve annak, hogy termelvényct nem tudja értékesíteni, mert a szerződést kötő NV a teljes termés átvételére kötelezi magát. Emellett a dolgozó paraszt már most tavasszal kiszámolhatja, mennyi jövedelme" lesz, hiszen s szerződés élőre'megállapítja a termények átvételi árát. Népi demokratikus kormányunk a szerződéssel termelt növények átvételi árát magasabban állapítja meg, mint a szerződésen kívül termelt növények ára. A ricinus ára 1948-ban 220 forint volt, 1950-ben 270 forint lett. Olajlenmag 200 forintról 285 forintra emelkedett. A repce árát 24.0 forint helyett 300 forintban állapították meg. Ezekkel a magasabb árakkal is a jobb és gondosabb munkát, a magasabb átlagtermést és jobb minőséget jutalmazzuk. A szerződéses termelés magasabb átlagtermést jelent, hiszen kamatmentes juttattásokon keresztül lehetővé válik olyan munka- módszerek , alkalmazása, amelyekre dolgozó parasztságunk a felszabadulás élŐtt nem is gondolhatott. Kamatmentes hitelben műtrágyát kapnak a szerződők, amivel a termés mennyisége és minősége emelhető. Másrészt rövid időn belül lehetővé válik kizsarolt talajaink táperejének visszapótlása. Ehhez hozzájárul még a gépi talajmunka .és a növényvédőszerek kiosztása, valamint a jóminőségű és ólomzárolt vetőmag, melyről, a termeltető NV gondoskodik. A szerződésen kívül termelőkkel szemben,- a szerződéses termelőnek még a termés betakarítása előtt is van jövedelme, a term'elési előlegeken keresztül. Ez a készpénzjuttatás a dolgozó parasztság számára azt jelenti, hogy a szer-' ződéssel termelt növényeket gondosabban kezelheti, több időt fordíthat saját földje növényei művelésére, nincs rákényszerítve arra, hogy a ku- láknál napszámbérért dolgozzék.,Mind-, ezeket egybevetve megállapíthatjuk a szerződéses termelés a szerződésen kívüli termeléssel szemben átlag 10—20 százalék többletbevételt jelent a dolgozó parasztság számára, a pénzértékben ki nem fejezhető biztosított átvétel előnyén kívül. Ha pénzértékben akarjuk kifejezni, azt mondhatjuk: a szerződéses termelés katasztráüs holdanként átlag 150 forinttal többet jövedelmez, s így az 1949. évi szerződéses termelés után 120 millió forint többletjövedelem jutott a dolgozó parasztságnak. Ez a szám ez évben mintegy 130—140 millió forintra fog emelkedni, ami a mi megyénk dolgozó parasztsága számára több mint 10 millió forint többletjövedelmet jelent. Eddigi eredményeink a szerződéses termelés területén nagyoknak, jelentőseknek mondhatók, hiszen parasztságunk olyan növények termelésére is áttért, amelyekkel eddig nem foglalkozott és amelyeket a felszabadulásig csak a nagybirtokosok és a kulákok termeltek. A legjellemzőbB erre a cu- korrépatermeiés. Ezen a téren parasztságunk a szerződéses termelés révén a régi nagybirtokokat is megszégyenítő eredményeket ért el. De megismerte és meg, is szerette a többi ipari növényeket is. Éppen ezért a ricinus területét 56 százalékkal, a rostlen területét 50 százalékkal, a rostkender területét ^ 29 százalékkal növelhettük a múlt évivel szemben. Ez a terüjetnöve- kedés jelentősen hozzá fog járulni iparunk nyersanyagellátásához és ha az utóbbi két növény területének növekedését felmérjük, óriási jelentőségűnek kell mondanunk hazai textilgyártásunk szempontjából. így a jövedelem egy jelentős része közvetve visszakerül a dolgozó parasztsághoz, az olcsóbb ruha- és textilanyagban. Az elmondottak alapján azonban hiba volna azt hinni, hogy a szerződések megkötése önmagától fog menni. A szerződéskötést január 31-ig be kell, hogy fejezzék a földművesszövetkezeteink. A rendelkezésre álló idő rövid. Ezért Párt- és tömegszervezeteinknek teljes erejük mozgósításával minden órát és napot ki kell használniok népnevelőmunkával. A községekben lefolyt értekezletek ezt a munkát beindították. A községek vezetői átérezték a feladatok nagyságát és komolyságát, azonnal hozzáfogtak a munkához. Ceglédbercel község már be is fejezte a szerződések kötését, az előirányzatot 100 százalékig teljesítetA csengő berregő hangja a munkaidő végét jelzi. Leállnak a gépek s a megszokott egyhangú búgás lassan elhalkul. A munkatermek pillanatok alatt kiürülnek. Az előbb még versenyben dolgozó munkások most a kultúrterem felé sietnek lázas igyekezettel. — Siessünk, mert mindjárt kezdődik az ötéves terv ránkesö részének ismertető ünnepsége — mondogatják egymást biztatva a Csepeli Autógyár öntudatos munkásai. A kultúrterem szék- és padsorai hamarosan megtelnek az izgatottan figyelő dolgozókkal, akinek nem jutott hely az a munkaterem erkélyén foglal helyet. Senki sem akar lemaradni. Mindenki hallani akarja, hogy milyen feladatokat bíz az üzemre a terv. — Kezdődik — suttogják egymásnak — és a feszülten várakozók az üzem párttitkára felé fordulnak. Kuru.cz Béla elvtárs szavaira felcsillannak a tekintetek majd figyelmesen végighallgatva egyszerű szavait, lelkes tapssal helyeslik azt. Most Nagy Jenő elvtárs, termelési felelős emelkedik szólásra. — A Párt nagy és megtisztelő' feladatot bízott ránk, mert tudja, hogy. a szervezett munkásokra építheti az ország felemelkedését jelentő ötéves tervet. Es mi méltók leszünk a csepeli hagyományokra. A ránk bízott feladatokat meg fogjuk 'valósítani, de túl is teljesítjük azt, — kezdte beszédét Nagy elvtárs. A feszülten figyelő' arcok ezekre a szavakra mosolyra derültek s mintha összebeszéltek volna, egyszerre felállva, tapsorkánnal felelve fejezték ki jóváhagyásukat. Az 1949. évben előirányzott feladatoknak ismertetése után Nagy elvtárs a fokozott éberségre hívja' fel az üzem dolgozóinak figyelmét, rámutatva arra, hogy még közöttünk vannak ellenségeink, kik mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a szocializmus építését. Fel kell számolnunk a kapitalisták ügynökeit és fel kell zárkóznunk a Párt mögé. — Az, amit a Párt és Rákosi elv- tá’rs ránk bízott, tudjuk nem könnyű feladat. De mi meg akarjuk valósítani és meg is fogjuk, — fejezte be beszédét Nagy elvtárs. Házi Árpád emelkedik szólásra —- Most, mikor az ötéves terv küszöbén állunk, illik visszaemlékezni azokra az eseményekre, amelyekre az itt levő dolgozók nagyon jól emlékeznek — kezdi beszédét Házi Árpád elvtárs az MDP kiküldötte és rámutat azokra a harcokra, melyet a Párt és Rákosi elvtárs vezette munkásosztály vívott a hároméves terv megvalósításáért, a szocialista építés alapjainak lerakásáért. Ma már elmondhatjuk, hogy helyes volt. Pártunk, Rákosi elvtárs javaslata a hároméves tervre, vonatkozóan —' mondotta Házi elvtárs, majd a dolgozóknak a Pártot és Rákosi elvtársat éltető lelkes tapsa után így folytatja — feladatainkat, melyeket az ország újjáépítése kívánt meg, kemény harcok árán tudtuk csak megvalósítani, de az akadályokat leküzdve a Szovjetunió támogatásával és útmutatásával hároméves tervünket két év és öt hónap alatt valósítottuk meg. Es most, hogy látjuk eredményeinket hazánk újjáépítésében, melynek a Csepeli Autógyár is köszöni létezését, a Pártba és Rákosi elvtársba vetett bizalommal kezdünk hozzá, ahhoz az ötéves tervhez, mely a szocializmus építését jelenti országunkban. E terv közel 51.1 milliárdos beruházásából 23.1 milliárd forintot juttat az iparnak és 8 milliár- dot a mezőgazdaságnak. Szociális, kulturális, egészségvédelmi beruházások mellett a dolgozók életnívójának emeléséről sem feledkezik meg. Az ötéves terv végire 35 század ékkai emelkedik életszínvonalunk. Megszűnik a munkanélküliség és így a dolgozóknak nem kell majd félni a munkanélküliség okozta nyomortól. Ismerjük meg részleteiben a tervet — Ezért a tervért azonban küzde- mink kell. Küzdeni kell és pedig közvetlenül a termelés frontján. Most, hogy tervünk kezdete előtt állunk, leszögezhetjük, legközelebbi feladataink egyike a tervnek részleteiben való megismerése. Mert csak így tudhatunk jó munkát végezni. A továbbiakban,. a sztálini-műszak alatt kibontakozott sztahánovista mozgalomról beszél Házi elvtárs, miközben rámutat arra, hogy ebben az üzemben is sokan vannak olyanok, akiknek mellén ott díszeleg a jó munka eredményét elismerő kitüntetés.' — Most amikor arról beszélhetünk, hogy ezen gyár dolgozói az átlag 200 százalékos teljesítményükkel bebizonyították, Sztálin elvtárs iránti hálájukat és szeretetüket, öröm tölt el bennünket, mert e nagyszerű eredményen felül a Csepeli Autógyárban is élretörtek az üzem sztahánovistái, Illés Béla 400 százalékos, Kovács Géza 300 százalékos, Ameiik Fe- rencné 270 százalékos és Bujdosó Sándor 500 százalékos teljesítményével szépítették a sztálini-műszak eredményeit. Ezek az emberek a mi példaképeink, kiket az ötéves' terv során követnünk kell. Az elhangzott beszámolót most a munkások lelkes hozzászólásai, követték. A lelkes hozzászólások Elérkeztünk oda — mondja Borbély Ferenc hozzászólásában —, hogy hároméves tervünket, mi a Csepeli Autógyár munkásai is befejeztük. Most mikor az ötéves tervet megkezdjük nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem kell félnünk a holnaptól, mert szoMezőőrök, dülőbiztosok és tanyai pedagógusok összefogásának eredményeként 34 népes Szabad Föld Téli Este folyik zavartalanul Félegyháza határában és ezeket az előadásokat több mint 1.200 dolgozó paraszt látogatja. Előadások után vita indul. Főleg a munkaegységek kiszámításán, a különböző talajú földek ipari termelésre való beállításán, de általában mindig valamilyen táblás csoport körüli kérdésről van szó. mert látva az eddigi eredményeket, a mi eléggé „bizalmatlan“ kiskunjaink is szeretnének mielőbb a csoportos művelésbe bekapcsolódni. — „Dekát tetszik tudni, tanító úr — mondja Jühászné, egy 11 holdas középparaszt felesége — azt már a bolond is látja, mennyire előnyösebb- a csocialista országot építünk. Tudnunk kell azonban azt, hogy ötéves tervünk csak akkor lesz terv, ha azt meg is valósítjuk. A hároméves tervet végrehajtottuk. Az ötéves tervet, amelybe a Csepeli Motorgyár is beletartozik, minden körülmények között megvalósítjuk, hogy ezzel is újabb csapást tudjunk mérni az amerikai imperializmusra, Trumanékra és csatlósa kra, akik azt gondolták, hogy a Marshall-segély nélkül nem tudjuk felépíteni országunkat. Ez az ország a miénk. Ezt tőlünk senki el nem veheti. Országunkat nem hagyjuk rabláncba verni, mert egyszer már leverte kezünkről a bilincset a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin, fejezte be hozzászólását Borbély Ferenc elvtárs. — Éljen Sztálin! zúgott fel újból a világ dolgozóinak nagy vezérét éljenző ütemes taps- nrkán. A csepeli hagyományok De alig csendesült el a tapsvihar Matány Sándor állt a mikrofon elé, jelezve azt, hogy a kilences üzem műn- kásái nevében ő is szólni kíván. — Mi, a kilences üzem dolgozói csak azt mondhatjuk, az ötéves terv rankest részének teljesítését csepeli hagyományokhoz híven teljesíteni fogjuk, de ha lehet túl is fogjuk teljesíteni .' — mondotta Matány Sándor. Ezután., a négyes üzemmel áz élen egymásután sorba szólaltak fel és tettek ígéretét az üzem munkásai arra. hogy az előttünk álló ötéves terv feladatait a Párt és Rákosi elvlárs vezetésével, a Szovjetunió példamutatása nyomán teljesíteni fogják. Az idősebb munkásoktól az ifjúság sem akart lemaradni. Egy SZIT-es ifjúmunkás tett ígéretet murikástársai nevében, hogy a terv teljesítésében ők . is megállják á helyükét. Egyszerre csak felhangzik: Küldjünk üdvözlő táviratot Rákosi elvtársnak e nagy nap alkalmából! A javaslat elhangzása után a lelkes munkások felállva éljenezik Rákosi elvtársat ezzel kifejezve, hogy egyhangúlag csatlakoznak a javaslathoz. Ezután hazamennek a dolgozók, hogy ki-ki otthon is megbeszélje a nagy eseményt. S hétfőn a kora reggeli órákban még nagyobb lendületei vesz a munka üteme, hiszen már az ötéves tervben dolgozunk. portos termelés, mikor Katonáéknak is, a gabonán kívül, gyarapodott a csoportjuk is, még hozzá tartalékoltak is, meg közel 7.000 forint jutott neki az osztozkodásnál. Annyi pézt egy tagban még tán apám se látott, pedig jelül van a hetvenen." így beszél majdnem mindegyik; pedig nem lehet mondani, hogy a kulákok, vagy a klerikális reakció né igyekezne minden erejével befolyásolni őket, de az is igaz mind több lesz azoknak a száma, akik erre azt,felelik, ami nekik rossz, az nekünk biztosán csak jó lehet! És folynak az előadások szerte a határban, felvilágosítást, kultúrát visznek parasztjainknak, megerősítést harcukban a maradiságelleí. ték. Jó eredménvt értek el Pécel községben, ahol a községi értekezleten 90 résztvevő közül 60 azonnal szerződést kötött, vagy Kunszentmiklóson 112 személv vett részt és 18 személy azonnal leszerződött. De ahoi a Párt és a tömegszervezetek nem éberek, ott a kulák veszi át a szót. Igv tör.tépt ez üikécskén. ahol a dolgözó parasztó.- xat a kulák félre akarta vezetni hamis adatokkal. Itt van az új harci feladat: a szerződéses termelés előnyeit meg kell ismertetnünk a dolgozó parasztság széles tömegeivel. Azok a dolgozó parasztok, akik már a múltban is kötöttek szerződést, mondják él tapasztalataikat, s ezzeL vigvék előbbre hazánk építését. Ezzel a munkával elősegítik a tervgazdálkodás bevezetését a mezőgazdaságban. Hozzásegítik a dolgozó parasztságot a fejlett munkamódszerek alkalmazásához. Nem szabad elfeledni — arról van szó —, hogy parasztságunknak egyénileg is nagyobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosítunk. Ecvszóvair megkezdjük a mezőgazdaságban is az ötéves tervet, a szocialista mezőgazdaság alapjainak lerakását. Gulyás András, mezőgazdasági igazgató. Szabad Föld Téli Esték Félegyházán
