Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

1949 december 11.

DÉUPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG

3

nem számítva azt a mintegy 2.5 milliárd Ft értékű egyéb beruházást, mely a gépállomások hálózatának kiépítése és más rendszabályok révén ugyancsak nagyrészben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek céljait szolgálja.

37. §.

Az ötéves tervidőszakban a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, összekapcsolását a munkásosztálylyaL

C) Közlekedés

38. §.

1. Tekintettel az ipari és mezőgazdasági termelés megnövekedésére és ugyanakkor figyelembevéve az átlagos szállítási távolság csökkenését, a szállítások észszerűsítése és az újonnan létesítendő ipari üzemek helyesebb földrajzi megoszlása révén, biztosítani kell, hogy 1954-ben 1949-hez képest 60 százalékkal több árut lehessen szállítani. 1954-ben a vasútnak 5880 millió tonnakilométert kell teljesítenie, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilométert, az állami bérteherkocsi fuvarozásnak 170 millió tonnakilométert. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút 163 millió, a folyami hajózás 2 millió, a távolsági autobuszközlekedés 16 millió, a polgári légiforgalom 120.000 utas szállítását biztosítsa. Meg kell javítani a nagyvárosok és ipari gócok közlekedését, elsősorban Nagybudapestét, Miskolcét, Özdét, Salgótarjánét, Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari gócok lakossága a jelenleginél gyorsabb és kényelmesebb közlekedést kapjon a fővárossal. A tervidőszak folyamán el kell érni, hogy Magyarországon ne maradjon egyetlen olyan község sem, melynek ne volna vasúti vagy közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal.

2. A közlekedés fejlesztésére és teljesítőképességének fokozására a tervidőszakban építeni kell 150 km új vasútvonalat, 605 km új betonutat, 310 km korszerű makadámutat. 2250 km bekötőutat, 5 új kikötőt. Újjá keli építeni 6 nagy közúti- és vasúti Duna-hidat, többek között Budapesten az óbudai és a Boráros-téri hidakat, továbbá az újpesti összekötőhidat, a bajai és dunaföldvári Duna-hidakat és 4 Tisza-hidat. Villamosítani kell 185 km vasútvonalat. A közlekedés járműállománya részére 4400 új vasúti teherkocsit, 23.000 új tehergépkocsit,

14.000 új személygépkocsit, új gőzmozdonyokat, villamosmozdonyokat, autóbuszokat, trolleybuszokat kell beszerezni. További 1500 helység bekapcsolására új távolsági autóbuszjáratokat kel! szervezni. Budapesten trolley busz-közlekedést kell létesíteni. Meg kell építeni Budapesten a földalatti gyorsvasút első vonalát. A viziközlekedés teljesítőképességét 6 új korszerű vontató és motoros szállítóhajó, 59 nagy uszályhajó, 2 új dunai személyszállítóhajó, 3 új Duna—tengerjáróhajó és egyéb jármüvek építésével kell növelni.

3. A posta- és távközlési szolgálat megjavítására új önműködő távbeszélőközpontokat, 2 új nagyteljesítményű rádió-adóállomást kell üzembehelyezni. Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és 13.000 km új távbeszélő légvezetéket kell építeni. A lakosság jobb kiszolgálására 365 új postahelyet kell létesíteni.

4. A tervidőszakban el kell érni,

hogy közlekedésünk és postánk teljesítőképessége 1954-ben 65—70

százalékkal túlhaladja az 1938. évi színvonalat.

O) Áruforgatom

39. $.

A fogyasztásra kerülő árumenynyiség nagymértékű megnövekedése, a nép életszínvonalának emelkedése, a szocializmus építése országunkban megköveteli az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztését, új üzletek, áruházak, tárházak, hűtőházak létesítését. Ennek figyelembevételével a tervidőszakban építeni kell 15 új nagy állami áruházát. Uj élelmiszer-, textil-, cipő- és vasműszaki üzleteket, szállodákat, vendéglátóüzemeket kell létesíteni. Szaporítani kell a népboltok és KÖZÉRT-üzletek számát. Meg kell építeni 66 új nagy kereskedelmi és 88 nagy befoga'dóképességü terményforgalmi tárházat. A falun támogatni, fejleszteni kell az általános földmívesszövetkezeteket, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos szerveit, és mint a szétaprózott parasztgazdaságok társulásának kQjnoly iskoláit.

III. fejezet

A dolgosó nép anyagi ós kulturális életszínvonalának emolése

40. §.

Az 1950—54-es tervidőszakban biztosítani kell, hogy az égy főre eső fogyasztás élelmicikkekben és ipari közszükségleti cikkekben jelentősen emelkedjék.

1954-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest az egy főre eső husmenynyiségnek 36 százalékkal, a zsírmennyiségnek 34 százalékkal, tej- és tejtermékeknek 28.1 százalékkal (tejre átszámítva), cúkormennyiségnek 25 százalékkal, pamutszövetnek 40 százalékkal, gyapjúszö vetnek 51 százalékkal kell emelkednie.

1954-ben 243 millió m2 pamut- Szövetet kell termelni az 1949-es 152 millió m2 helyett, 36 millió m2 gyapjúszövetet 25 millió m2 helyett. A bőrcipők gyártásának 5 év alatt 95 százalékkal, a gumicipőkének 81 százalékkal keli nőnie.

41. §.

Az 1950—54-es tervidőszakban

180.000 új lakást kell építeni; ebből mintegy 90.000 városokban, iparés bányatelepeken létesülő lakás,

90.000 falusi lakás lesz

42. §.

1. Az 1950—54-es tervidőszakban — annak az elvnek megfelelően, hogy a nép állama számára a legfőbb érték; az ember — jelentős összeget, 1080 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére.

2. A kórházi ágyak számának ■övelésére, a meglévő kórházak fejlesztésére és korszerűsítésére 5 év alatt 386 millió forintot kell fordítani.

3. Anya- és csecsemővédelemre,

szülőotthonokra, bölcsődékre, napközi otthonokra a tervidőszakban

173.5 millió forintot kell felhasználni. A szülőotthonok számát az 1949. évi 98-ról 1954-ben 155-re

kell emelni, az új szülőotthonokat elsősorban a bánya- és tanyavidékeken kell létesíteni. A bölcsődékben 5 év alatt 6000-rel több csecsemő, a napközi otthonokban 7600-zal több gyermek, az iskolai étkezdékben 11.000-rel több tanuló számára kell .férőhelyet biztosítani.

4. 5 év alatt rendelőintézetekre 180 millió forintot kell fordítani. Uj rendelőintézetek létesülnek a többi között Kispesten, Mohácson, Szentesen, Komlón, Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen, Gyulán, továbbá Budapest III., XIII. és XIV. kerületében.

5. Ki kell építeni a falusi egészségházak hálózatát, 5 év alatt 306 új falusi orvosi rendelőt kell létesíteni 64 millió forint költséggel.

6. Gondoskodni kell arról, hogy a népi demokrácia nagy vívmánya, a fizetett szabadság révén az üdülőhelyeken és gyógyfürdőkön közel 2C0.000-rel több gyermek és felnőtt dolgozó tölthesse el szabadságát.

43. §.

1. Az 1950—54-es tervidőszakban lel kell számolni a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, lehetővé kell tenni a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmm

mai közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakember-szükségletének ellátását.

2. Biztosítani kell. hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes 8 osztályú általános iskolát, és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás. Ebből a célból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tanítói lakásokra, stb. öt év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak alatt 62.000-rel kell növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulók és 12.000-r?l a pedagógusok számát.

3. A középiskolákban 5 év alatt

45.000- rel kell emelni a tanulók számát és tovább kell fejleszteni a már rpiegkezdett középiskolai reformot.

30 új gimnáziumot kell létesíteni, elsősorban a bányá- és iparvidékeken, így; Diósgyőrött, Özdon, Pécsbányatelepen, Salgótarjánban, Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbudán és Csepelen.

4. Az ipari szakoktatás fejlesztésére az iparostanuló iskolákban a tantermek számát az 1949-es 167-ről a tervidőszak alatt 500-ra kell emelni, a tanműhelyekben a férőhelyek számát 5 év alatt 3900-rol 14.900-ra, a tanulóotthonok férőhelyeit pedig 3500-ról

10.000- re.

5. A mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztésére az alapfokú iskolák tanulószámát 5 év alatt 97.000- rel, a középiskolák tanulószámát 9000-rel kell növelni.

6. Az egyetemek újjáépítését be kell fejezni, felszerelésüket korszerűsíteni kell, új intézeteket, kísérleti laboratóriumokat és munkahelyeket kell létesíteni. A felső oktatás fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot kell beruházni, ebből a műszaki főiskolák fejlesztésére 228 millió, az agrártudományi egyetem fejlesztésére 40 millió, a Közgazdasági egyetem fejlesztésére

18.5 millió forintot. Az egyetemi tanulók számát 5 év alatt 8000-el kell növelni.

7. A munkás- és parasztiTjúság tanulmányainak folytatására és a lemorzsolódás megakadályozására lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a tanulmányi idő alatt mind nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollégiumokban. Ezért a tervidőszak alatt az általános iskolai kollégiumok férőhelyeit 1700-zal,a középiskolás kollégiumok férőhelyeit 3500-zal, a főiskolai kollégiumok férőhelyeit 1500-zal kell növelni. A meglévő kollégiumok bővítésére, valamint új kollégiumok létesítésére 136 millió forintot kell fordítani.

8. A főiskolák, elsősorban a műszaki és agrártudományi főiskolák fejlesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével, a budapesti Műegyetem, a Műszaki Főiskola, a soproni Műegyetem bővítésével, a veszprémi nehézvegyipari műegyetemi tagozat felállításával, biztosítani kell az ország növekvő műszaki szakemberszükségletének ellátását, évenként 2000 mérnöknek a kiképzését. A mezőgazdaság szakemberszükségletének biztosítására a mezőgazdasági szakiskoláknak a tervidőszak alatt

160.000 mezőgazdasági szakembert kell kiképezniük, ebből 120.000-en az alapfokú, 27.000-en a középfokú és

13.000- en a felsőfokú mezőgazdasági iskolákban részesülnek kiképzésben. Ezenkívül 200.000-en alsófokú szaktanfolyami kiképzésben részesülnek.

9. Tudományos kutatóintézetek létesítésére és bővítésére a tervidőszakban 177.5 millió forintot kell beruházni; tudományos intézmények és gyűjtemények helyreállítására további 23 millió forintot. 5 év alatt meg kell építeni, illetőleg ki kell fejleszteni az új Központi Kísérleti Fizikai Intézetet, a Szervetlen és Szerves Vegyészeti Intézetet, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, az Agrokémiai és Agrobiológiai Intézetet, a Közgazdaságtudományi Intézetet, stb. Messzemenő segítséget kell nyújtani a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet elsősorban az ország termelő erőinek fejlesztését szolgáló tervszerű természettudományos és műszaki tudományos kutatás központjává kell fejleszteni.

44. §.

t. A tervidőszakban messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvirágoztatásáról, a művészeti intézmények és a művészeti oktatás kifejlesztéséről. Öt év alatt ezekre a célokra 70 millió forintot kell beruházni. A Színművészeti és Iparművészeti Főiskola számára új épületet kell építeni, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolákat ki keli bővíteni. Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját, Uj színházat kell építeni Győrött és szabadtéri színházat kell építeni Tatán.

2. Meg kell növelni és olcsóbbá kell tenni a könyvkiadást, hogy ezzel még szélesebb tömegekhez juttathassuk el a műveltséget

45. S.

1. A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére, önképzésük és művészeti öntevékenységük előmozdítására, a városban és falun egyaránt ki keit építeni a kultúrházak, üzemi klubok hálózatát. A tervidőszakban 60 új kultúrházat kell építeni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Ern a célra 5 év alatt 54 milliót kell fordítani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt 8 nagy kultúrpalotát kell megépíteni, az üzemek mellett

2. Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyvtári hálózatot ar üzemekben, a falvakban, a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A tervidőszak alatt 20 új körzeti könyvtári központot kell létesíteni.

46. §.

A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakozásának szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10.000 személy befogadására alkalmas 10 új mozgóképszínházat keli létesíteni.. Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy az évente gyártott nagy filmek száma a tervidőszak alatt 14-ről 26-ra emelkedjék. Korszerű új filmmütermet kell építeni, normálfilm- és keskenyfilm-laboratóriumot, szinkróntelepet az idegennyelvű filmek magyar nyelvre való átírására.

A tervidőszak alatt az ország minden községét el kell látni keskenyfilm-vetitó’géppel, vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével.

47. 5.

A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiósitását. Öt év alatt a magyar rádió stúdióinak számát a kétszeresére kell emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kell beruházni.

48. §.

1. A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés leg különbözőbb ágait műveljék, megteremtve a tömegsportban a széles alapot az élsportolók kiválasztására.

2. 1952-re be kell fejezni a 70.000 néző befogadására alkalmas budapesti népstadion építését.

3. A tervidőszak alatt 400 új sportpályát és mintegy 100 más sportlétesítményt (uszoda, tornacsarnok, stb.) építünk.

4. A sportoktatók és tanárok számának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat. A Testnevelési Főiskola továbbfejlesztésére új tornacsarnokot kell építeni.

49. §.

1. Az 1950—54-es tervidőszak alatt nagyarányú középitkezéseket kell végrehajtani. Fejleszteni kell a városok és a falvak közműveit, növelni kell a város- és a községfejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális életkörülményeit ezzel is javítsuk.

2. Középitkezésekre (új kormányépületekre, megye- és község házakra, stb.) öt év alatt 480 millió forintot, város- és községfejlesztésre 851 millió forintot, a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 trillió forintot kell fordítani.

3. A legfelsőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá kell építeni a fasiszta háborúban rombadöntött Várat. 400 új községházat kell építeni 40 millió

forint költséggel. 190.000 személyt kell bekapcsolni az egészséges ivóvízellátásba a vízvezetékhálózat kiépítése útján, 285 millió forint beruházásával. Vízvezetéket kell építeni Mohácson, Özdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, TataJ hányán és más ipari vidéken.

4. Nagybudapest megalakulásáé val szükséges, hogy a peremváro* sokat fokozatosan bekapcsoljuk a főváros közműveinek hálózatába. Ezért ki kell építeni a vízvezeték- és csatornahálózatot Csepelen, Kispesten, Pesterzsébeten, Rákospalotán és egyéb, a fővároshoz tartozó településeken, 168 millió forint beruházással.

50. §.

1. Az ötéves népgazdasági terv kulturális, egészségvédelmi, falufejlesztési beruházásainak hozzá kell járulniok a dolgozó parasztság felemelkedéséhez és szolgálniok kell a város és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fokozatos megszüntetésének nagy célját.

2. A tervidőszak alatt több mint 1 miHiárd forintot kell beruházni a dolgozó parasztság kulturális szükségleteinek kielégítésére, nem számítva a falu részesedését az általános iskolarendszer előnyeiből és azokból az egyéb beruházásokból, amelyek a várost és a falut egyaránt szolgálják. A falusi egészségházak, kultúrházak, népkönyvtárak, sportpályák széles hálózatának kiépítésével kell támogatni a dolgozó parasztság kulturális felemelkedését.

3. A tervidőszakban 1512 községet kell villamosítani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem lesz Magyarországon község villanyvilágítás nélkül.

4. 1954-ben minden falunak rendelkeznie kell rádióval, telefonna és mozgóképvetítőgéppel.

5. 5 év alatt 250 tanyaközponto* kell létesíteni és ezzel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális elszigeteltségének és elmaradottságának leküzdését.

6. 5 év alatt 2000 új kutat kell építeni 60 millió Ft költséggel, hogy a falvak jórészét egészséges ivóvízzel lássuk el.

7. Dolgozó parasztokból és. mezőgazdasági munkásokból 40.000 traktorvezetőt kell kiképezni, valamint további nagyszámú mezőgazdasági szakembert. A mezőgazdasági közép- és felsőiskolák tanulói jelentős részének soraikból kell kikerülni.

Zárórendelkezések <

51- §■ k

1. A Magyar Népköztársase gazdasági életének az 1950. év , nuár 1-től 1954 december 31-ig C jedő időszakban a jelen törvényi foglalt ötéves népgazdasági te. szab irányt.

2. A minisztertanács, a mlnisz terek és a különféle állami irányítószervek kötelesek a Magyar Népköz« társaság gazdaságát olymódon vezetni, hogy biztosítsák a népgazdaság minden ágának és az égés népgazdaságnak a törvényben elő írt fejlesztését. Emellett tekintettel kell lenniök arra, hogy a jelen törvényben foglalt ötéves terv csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetőségeknek, melyek szocializmust építő népi demokratikus rendünkben rejlenek, s hogy az ötéves tervet, megvalósítása során a városokban és falvakban a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiéi — gazdag tapasztalata és alkotc kezdeményezése alapján kell töké létesíteni, kiegészíteni és ilymódot nemcsak a terv teljesítését, de tú\ teljesítését is előmozdítani.

3. A minisztertanács köteles — a jelen ötéves népgazdasági terv alapulvételével — elbírálni és megerősíteni az egyes minisztériumok részletes ötéves tervét s a miniszterek kötelesek biztosítani a terv levitelét az üzemekbe, üzemrészlegekbe, a munkapadig.

4. A minisztertanács köteles megszervezni és biztosítani az ötéves népgazdasági terv megvalósítása, nak folyamatos és rendszeres ellenőrzését.

*

Az ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy:

szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe minden pazarlással, erősítsük a közvagyon védelmét,