Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)

1949-10-16 / 43. szám

1049. október IC. Délpestmegyei NőpnjsAg 3 Teljes erővel folyik a szántás-vetés a kecskeméti határban hogy két hét alatt behozzák a mulasz­tottakat és a bugaci határ sem marad jeí.a többi mögött. Tény az, hogy a kukorica és a nap­raforgó, (valamint a paradicsom késői érése (némileg hátráltatta a szántás- ve­tést. Ez az akadály azonban elmúlt és Befejezték a munkát a jó puszták A tanyák versenyében Koháryszent­­lőrinc, Méntelek, Maiké, és Városföld első része került az élre. Pénteken jelen­tették, hogy szántásban és rozsvetésben befejezték a munkát, búzavetésben pe­dig túlteljesítették. Leginkább elmarad­tak Köncsög és Klábertelep, de itt is megtörtént minden intézkedés a munka meggyorsítására. A felvilágosító tevé­kenység pénteken este és vasárnap foly­tatódik az elmaradt, szétszórt tanya­­vi'ágban. Természetesen a fermelőszövetkezeti csoportok öntudatos dolgozói jártak elől jó példával. A gépállomás dolgozóinak segítségével mintaszerűen végezték el az őszi munkálatokat Tisztított, csává­zott, nemesitett magol vetettek és ennek még is lesz az eredménye. A gépállomás sokat segített a dolgo­zó kisparasztoknak is. Eleinte nehezen jelentkeztek szántásra, a múlt héten azonban annyira megrohanták a kecs­keméti gépállomást, hogy ezen a hé­ten éjjel-nappal szántottak a traktorok. Oktober If-éra befejezte az őszi szántás-vetési munkálatokat a félegyházi Dózsa termelőcsoport bzen a héten nagy buzgalommal láttak hozzá dolgozó parasztjaink a lemaradás kiküszöbölésének. Általában nagyon jól dolgoznak. A rozs vetése szombatig min­denütt befejeződik, a búzavetés pedig eléri az ütemtervben előirányzott meny­nyi séget-A földmivelési minisztérium 25 ezer forint szántási hitelt engedélyezett a rászorultaknak, akik a hitelszövetkeze­ten keresztül vehetik igénybe a segít­séget. Felélénkült az egyélű verseny is a Politikai Bizottság határozata nyomán. Különösen kitűntek Kolozsvári' Klek, Kovács József,'Fehér Imre és Macon­­kai Antal városföldi kisparasztok, akik­nek jó példája szomszédaikat is magá­val ragadta. Elhanyagolták az őszi munkát Barna József kőrösihegyi, Koncz József tálfái és Váczi Péter kadafalvi kulákok. Meg­indult ellenük az eljárás. A szép őszi napsütésben pezseg az élet a kecskeméti határban. Folyik a sziuMíf, a sjzflntás, a vetés és sok helyen sjlrün zöldéi a rozs. A dolgozó parasz­tok derűlátóan néznek a jövőbe, tud­ják, hogy magukaiak dolgoznak és őr­ködik (eredményeik fölött a Párt és a DÉFOSz. A napokban értékelték ki azt a muu­­kaversenyt, amelyet Kecskemét dolgozó parasztjai folytattak Hódmezővásárhely mezőgazdasági dolgozóival a cséplés és gábonabegyűj tés jó és gyors teljesíté­sében. A DEFOSz megállapította, hogy tel­jesen kijavított gépekkel a vállalt 25 munkanappal szemben 20 munkanap alatt végeztük el a cséplést. Szemvesz­teség a lehető legkevesebb volt. Több mint 43 ezer holdon folyt a cséplés 91 cséplőgéppel, ebből 11 volt n gépállomásé. A holdankénti állag ár­pából volt a legjobb 815 kiló, rozsból 540, búzából 634 kiló volt az áilagos termés. Legnagyobb teljísilménye a gép­állomás 6. számú gépjének volt, ame­lyikkel 4011 mázsát csépeLtek ki . Szabotáló kulákok A begyűjtést Kecskemét október el­sejéig 61 százalékban teljesítette. A dol­gozó parasztok jártak az élen, míg a kulákok megpróbáltak szabotálni. Meg­indult az eljárás a kulákok ellen. A de­mokrácia türelmével visszaéllek: Kósa Pál (Hétvezér-u. 3.) 39 holdas. S. Ko­vács Gábor né (Dobó-u. 4.) 80 holdas, hí. Cseh József törökfái 30 holdas. I). Kovács Sándor talfái 35 holdas, Juhász József köncsögi 38 holdas kulákok. Az elszámoltatás főijük és a visszaélő ku­káitokat szigorúan megbüntetik. Komisz kártevő, a nép elszánt ellen­sége került a bíróság élé Héjjas Kiék, Csongrádi utcai 74 holdas kulák sze­­fnélyében. Ez az aljas gonosztevő 3 zsák zsizsíkes gabonát akart becsem, pészni a földmivesszövetkezet rakta-, rába. Amikor az egyik átvevőbeIyen visszautasították, elment a másik hely­re, ahol sikerült is megtéveszteni az átvevőt. Beismerte, hogy tudatosan és szándékosan akart megfertőzni több vagon 'begyűjtőit gabonát. Előrelátha­tóan 8—10 évig lesz módjában gondol­kodni rajta, mit jeleni a nép államában a nép ellen cselekedni. A dolgozó parasztok C vételi jegyre is Tekintélyes mennyiségű gabonát szol­gáltattak he mindjárt a cséplőgéptől: búzából '763 mázsát, rozsból 280 má­zsát. A tar lóhántást 98 százalékban tel­jesítették. Kecskemét legyőzte Hódmezővásárhelyt , .4 DEFOSz taglétszáma a cséplésj idő alatt négyezer fővel szaporodott, ma "máj,’ tízezer kecstjépméli dolgozó pa­raszt vesz részi a hatalmas tömegszer­vezet munkájában. Ez a fejlődés meg rs 'látszik az őszi szántás-vetési munka­iatokban, amelyet sóikkal jobban ha­ladnak, mint tavaly ilyenkor. Kecske; mét 'dolgozó parasztsága jobban végezte el á cséplési és begyűjtést, mint a hód­mezővásárhelyiek. Minden (kilátásunk megvan arra, hogy a szántás-vetésben is elsők leszűrik. Hatvankét gyűlés A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata a kecskeméti pártszervezetek figyelmét is az őszi me­zőgazdasági 'munkálatokra irányította. A tervkölcsön jegyzésével párhuzamo­san megindult a felvilágosító munka a szántás-vetés jelentőségének tudatosí­tására. Vasárnap a külterület 30 pont­ján hívták össze a dűlő felelősöket a teendők megbeszélésére és a kivonult ötszáz városi népnevelő a tanyasiakkal együtt 32 parasztgyűlést szervezett meg. Az előadók az ötéves tervvel (kapcsolat­ban rámutatlak arra, hogy az őszi szán­tás-vetés inár az ötéves terv része, azé a tervé, amely a falu és tanya eddig *sohasemlátott jólétét célozza. A dolgozó parasztok megértették a feladatot és hétfőn teljes erővel vetették bele magu­kat a dologba, hogy a múlt szombaton megmutatkozott kis lemaradást behoz­zák. A bugacmonoslori dolgozó parasztok ü gyűlésen beismerték, hogy hibát kö­vettek el, mert felültek a hulák-propa­­gandának, féltek a szárazságtól és a féregtől azért nem vetettek. Megfogad-Kiskunfélegyházán élenjáró és eddig a legtöbbel teljesítői a Dózsa termelő­csoport. Fiatat, 'erősakaratú, jókedvvel dolgozó tagokból tevődik össze, akik­nél a múlt rossz hagyományai nem gyökeresedtük be és a Szovjetunió szo­cialista termelését, módszereit tekintik példaképüknek. Ez a csoport pár héttel ezelőtt vari amennyi félegyházi lerüielő­­csoportol versenyre hívta ki, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokat szak­szerűen és az előírásnak megfelelően melyik csoport fejezi be előbb. Október 11-én a Dózsa termelőcso­port intéző bizottsága büszkén jelen­tette a félegyházi' DEFOSz-nak, hogy az őszi vetési munliátatokat csoportjuk be­fejezte. Megkérdeztük Bódog József intéző­­bizottsági tagtól, milyen módszerekkel és hogyan érték el ezt a kimagaslóan szép eredményt ? Az ötéves Tervkölcsön jegyzéséi a pénzügyminisztérium szerdán este le­zárta, miután megállapította, hogy az eredetileg 500 millióra tervezett köl­csönt az áldozatrakész magyar dolgozó nép több, mint 50 százalékkal túlje­gyezte. Pestmegyében Vácott legjobb az ered­mény, utána Budakörnyék, majd Duna­­vecse következik. Kecskemét dolgozói több mint négymillió forintot jegyeztek. A jegyzésben több mint 18 ezer család vett részt, tehát a város és tanyavilág lakosságának több mint háromnegyed része. Nem hiába mondottuk, hogy a tervkölcsön jegyzése népszavazás, itt is megmutatkozott, hogy a kecskeméti dol­gozók túlnyomó többsége, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt á népi demokrácia hívei és szívesen vállal­ják az já Idozatokat is. Termelő üzemeink közül először a gépgyár "járt az éten, 'de a megindult versenyben lemaradt a 'gyufagyár és a szeszfőzde mögött. A gyufagyár! dol­gozók 480 forintos átlagos jegyzésük­kel végig megtartották vezetőhelyüket; Üzemi dolgozóink áldozatkészeknek mu­tatkoztak, csaknem kivétel nélkül je­— A legjobb csoportnak tartjuk ma­gunkat és példát akar Ilink mutatni dol­gozó paraszttársaiuknalk, hogy mit kö­vetel tőlünk Népiköz társaságunk az öt­éves terv mezőgazdasági vonalán. Mi nem féltünk az újításoktól, mi nem akartunk apáink nyomdokaiban járni és elmaradt munkamódszereik helyett az Állami Gépállomás segítségével, ill. közre m üjködésével végeztük el a szán­tást, boronálásl és vetést. Természetes, hogy így szakszerűbben és félannyi idő alatt végeztük el a munkát. Ezenkívül bizonyítani kivánluk, hogy a tagosítás 1— mely nálunk megtörtént — milyen hatalmas előnyt jelent a föld megmun­kálásának szempontjából. A mi csopor­tunk most ötven holdon búzát vetett egy tagban és csak most láttuk, hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb és ke­vesebb munkával járó igy a föld meg1 művelése — fejezte be nyilatkozatát Bódog József. gyeitek tervkölcsönt. Az építőipai nemzeti vállalatok kö­züt a Magasépítési dolgozói voltak a legöntudatosabbak 474 forintos átlaguk­kal. A hivati dolgozók jegyzési versenyé­ben az utolsó órákban élre került az OTI és 658 forintos Átlaggal megsze­­lAkte az első helyet a pénzügyi dol­gozóktól, melynek átlagos jegyzése 621 forintra emelkedett. Megjelent füzet formájában Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pórija nagybudapesti aktívájának 1949 szeptember 30-i értekezletén * Ara: 90 fillér Már most gondoskodjunk a jövő évi termésről A Komszomolszkája Práüda írja: A falvak dolgozói már a holnapra is gondolnak. Gondoskodnak arról, hogy jövőre még bővebb termést érje­nek el és szeretett hazájuknak több ga'­­bonát és élelmiszert adhassanak. Az aratással egyidőben elvégzik az őszi vetést és szántást. Az őszi vetés területe szinte felmérhetetlen a szovjet ország­ban. Az őszi búza és rozs rendszerint kiváló termést ad és nem egy kolhoz­ban nagy területen 12—20 mázsa gabo­­bál aratnak holdariláént. Minden nap és óra fontos. Mindenki siet, hogy a szép időt el ne vesztegesse és rövid idő alatt elvégezze az ősziek vetését. Az időjárás kedvező. A talajban elég nedvességtartalom gyűlt össze, s ha jól vetnek, erőteljes, dús hajtásokba számíthatnak. A gép- és traktorállomá­sok összekapcsolják a betakarítási mun­kát a vetéssel. A falusiak jó gazda mód­jára gondoskodnak arról, hogy az őszi vetés megtisztított és válogatott mag­vakkal történjék. Éberen őrködnek azon hogy hiba ne forduljon elő, minden munkát kiválóan végezzenek el. Mun­kaversenyeket szerveznek és aktiv se­gítséget nyújtanak a gépek termelékeny­ségének fokozására. Á gépveszteglés kára a kolhozoknak és az államnakA is. Ezért fontos, hogy a vetés napjaiban szakadatlanul dol­gozzék minden traktor, ä gépek ellá­tása simán és pontosan történjék. Bát­­rian kell támogatni minden újat, %élen­járót s ez kiváltképpen értékes tulaj­donsága a kolhozfalvak ifjúságának. Állhatatosan foglalkoznak az ősziek vetésterületének gyarapításával. Felhasz­nálják a tudomány és gyakorlat ered­ményeit, á reájuk bízott szántófölde­ken. Alkalmazzák a keresztvetést és sűrű vetést, mert ez előmozdítja a ter­melékenység fokozását. Ez évben sokkal több ugart kell szántani a tavasziak alá. Ez a rendkívül fontos munka megkívánja, hogy gyor­san befejeződjék. A jól felszántott és idejében megforgatott ugar a földmű­velési kultúra égjük legfőbb ismertető­jele. A tudomány megállapította, hogy az őszi ugarolás a tavaszi szántáshoz viszonyítva 4—7 mázsával emeli a ter­mést, sőt gyakran mégkétszerezi. Az eíőkéses ekékkel végzett őszi szán­tás “közvetlenül a ’betakarítás után ha­laszt hala (Jan l'eíadal a zöfdtrágyás föld­­művelési rendszere mellett. Á komszo­­moMsták mozgósítanak minden erőt, hogy a jövő év minden tavaszi vetése alá most az ősszel mélyen felszántsák az ugart. A kolhozok és szovhozok jelszava: Légy előharcosa a földművelés magas kultúrájának', végezd ti derekasan ma­gas színvonalon az 'őszi munkálatokat és küldj minél magasabb termésért a szovjet ország széles mezőin! i A nagykereskedelmi nemzeti válla­latok sorában a Textilnagykereskedelmi NV az első (755-ös átlag), második holtversenyben a Szövetkezeti Áruellátö és a Borforgalmi NV (662-ös állag dol­gozónként). A felvilágosító munka lassabban folyt a külterületen, de egyre fokozódó ha­tást éri el az utolsó napokban. Kerek­­egyliáza lelt az első 138 ezer forintos jegyzésével, de a többi község sem sok­kal máradt el mögötte, sőt a szétszórt tanyai gyűjtőhelyek is sokat kijavítot­tak kezdeti hibáikból. Az ország minden részéből befutott jelentések bizonyítják, hogy soha Ma­gyarországon államkölcsön iránt ilyen nagy érdeklődés nem volt, mint az ötéves tervkölcsön iránt. Mert ötéves Tervkölcsönünk — a béke kölcsöne. Célja: Békés épitőmunkánk kiszélesítése és a béke megvédése. Eredménye: az ötéves terv sikere, népünk emelkedő életszínvonala, az erős, 'szocialista Ma­gyarország. Több mint 4 millió forintot jegyeztek a kecskeméti dolgozók Pestmegyében Vác, Budakörnyék és Dunavecse az elsők

Next

/
Oldalképek
Tartalom