Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)
1949-08-20 / 34. szám
DÉLPESTME© VEI . A'MAGYAR• D O LGOZÓK'PArTJANAK’PO litikai«m Példaképünk a Szovjetunió, útmutatónk a Párt vezetőnk Ráhosl Mátpás TILAPŰA» III* évfolyam 34. szám Ara: 60 fillér 1949 augusztus 20, szombat Az urak hazugságától — a nép alaptörvényéig A diszmagyaros földesurak, a pénzeszsákokat őrző tőkések a »törvényre« hivatkoztak, amikor üldözték a dolgozókat, akik kenyeret, emberi életet követelve harcba indultak az elnyomók ellen. Az úri Magyarország könyvtárakat megtöltő törvénykönyveiben nem akadt egyetlen olyan törvény sem, amely a dolgozó nép érdekeit védte volna a hatol ma sok kai szemben, amely a munkás. a dolgozó paraszt mellé 'állott, ha "az összeütközésbe került kizsákmá- nyotóinak rideg osztályönzésével. A dolgozó magyar nép sokat hallott beszélni az »ezeréves alkotmányról«, amikor »választáskor« az urak felosztották egymás közölt á képviselői mandátumokat és »lelkesednie« kellett azért a hitszegő és szemfényvesztő játékért, vagy amikor esztelen háborúkban ágyútölteléknek vitték őket. Hiába kereste azonban az »alkotmány« rendelkezéseit, ha részt mert követelni saját sorsának intézésében, ha oltalomra lett volna szüksége a pimasz hivatalnokok önkényével és durvaságaival szemben. Hiába kereste, mert Magyarországnak mindmáig a szó igazi és őszinte értelmében nem is volt alkotmánya. A magyar állam a felszabadulásig a kizsákmányolok erőszakszervezete volt, amiről azonban a hatalom haszonélvezői nem akartak nyíltan beszélni. Papíron tehát — ha szűkén ,mérve is —, adtak jogot a népnek, hogy levezessék jogos elkeseredéséi, de ugyanakkor gondoskodtak arról. — már a jogszabályoknak a megszerkesztésében is — hogy ezeket a jogokat ténylegesen ne lehessen érvényesíteni. Ezért kellett a régi világ egész jogrendszerét elködö- siteni. Nem írtak átfogó alkotmányt az urak jogászai azért, mert akkor kiderült vobia, hogy ez a »jogrend« csak 'arm jó, hogy a népet 'gúzsbakösse, tiekik viszont a szabad rablást biztosítsa. A tőkés-rendszer állama általában igyekszik az elnyomást, a kizsákmányolást takarni, a tőkések diktatúráját látszatjogokba, látszatszabadságba burkolni. Ennek a módszernek megfelelően építették fel a tőkésállamok egész jogrendszerét és ezt a képet mutatják azok az alkotmányok is, amelyeket a tőkés államok létrehoznak. Hiába keressük ezen országok törvényeiben az állam feladatainak meghatározását, az uralkodó gazdasági és társadalmi rend leírását. A tőkések törvényszerkesztői óvatosan tarlózkodtak altól, hogy jogszabályaikból az állam valóságos berendezkedése, az osztályerők viszonya, bz állam célkitűzése érthetően kiderüljön. Azok a milliók, akik a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának szervezetét a napokban olvasták, nyomban felismerték, hogy most nem erről van szó. Ebben az alkotmányban a dolgozó nép a saját maga számára irt alkotmányt és úgy fogalmazta meg annak mondatait, hogy abból ennek az államnak jellegét, tartalmát és célkitűzéseit mindenkinek félreérthetetlenül és világosan inog kell értenie. A dolgozó nép megértette, hogy ez az alkotmány az ő jogait emeli törvényerőre, az ő hatalmát bástyázza körül, az ö további felemelkedésének biztositéka és zálog'a. Es az ellenség felé is világosan beszél ez á törvény. Lerögzíti a munkásosztály vezetésével vívott kemény és szívós harcokban elért eredményeit. Megmutatja a harc további irányát. Éles fegyver ez az alkotmány a dolgozó nép kezében minden ellenséggel szemben. Alkotmányunk, a Magyrar Népköz- társaság alkotmánya a Szovjetunió nagy 'sztálini alkotmányának bölcs és határozott útmutatása nyomán készült. Különbözik új alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától, tartalmában, módszerében és formájában egyaránt. Tartalmában különbözik alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától azért, mert amíg a tőkések alkotmányai — a fegdemokralikusabbnak mondott polgári alkotmány is — az elnyomó kisebbség uralmát, a szabad kizsákmányolás lehetőségeit biztosítják a dolgozókkal szemben, addig a mi alkotmányunk a 'dolgozó nép hatalmát iktatja törvénybe már az ~élső fejezetében, amikor kimondja: »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«. Módszerében alapvetően különbözik az alkotmány minden tőkésállam alkotmányától, azért, mert amíg a tőkések törvényeikben a valóságot elhomályosítják, a törvények tényleges rendeltetéséről nem beszélnek, addig a mi alkotmányunk világosan kifejezi, sőt aláhúzza népi demokráciánk reális láriái mód. Ez az állam nem takarja el osztályjellegét, az állam rendeltetését. Világosan leírja a gazdasági és társadalmi rendet, amelyet építünk, amelynek megvalósítására törekszünk. Kifejezi, hogy 'dolgozó népünk a szocializmust épiti. A mi alkotmányunk Sztálin tanításai alapján híven és érthetően tükrözi azokat a változásokat, amelyek államunk gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében eddig megvalósultat Ezen alkotmány alapján a dolgozó nép visszavonhatatlanul maga alakítja sorsát. »Történelmi okmány lesz a szocialista alkotmány« mondotta Sztálin, amikor 1936-ban a Szovjetunió alkotmányát a törvényhozás elé terjesztette — mniely. egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi 'stilustxin tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunióban«. A Magyar Népköztársaság alkotmánya a magyar népi demokrácia történelmi okmánya, amely egyszerűen és tömören, de megdönthetetlen erővel írja a mi küzdelmeinknek eredményeit, dolgozóink eddigi győzelmét, amelyeket a magyar kommunisták vezetésével Sztálin új tanítványának, a magyar nép szeretett vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak irányítása alatt elértünk. A tőkés országok alkotmányainak alapanyaga a hazugság és ezek az alkotmányok a képmutatás eszközei. A szocializmust építő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a történelmi fejlődésnek, a munkásosztály vezette munkás és parasztszövelség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a mült rendszerrel, védelmezőivel és maradványaival szemben, munkaeszköz a szocializmus építéséhez. A lőkésállamok töményei fogalmazási módszereikben is a hazugságot, félrevezető céljaikat hordozzák. A tőkésországok törvényhordozói szándékosan teszik érthetetlenné a törvények sző végét, megfoghatatlan és mesterkélt fogalmakkal, áttekinthetetlen szerkezetekkel. Külön »tolvajnyelvet« alakítanak ki. amelyet csak beavatottak értenek meg és persze úgy magyaráznak, ahogy ezt a kizsákmányolók mindenkori érdeke megkívánja. Eztek a törvények idegenek maradnak a néptől. Nem a nép fészere, (fy a nép ellen alkotják ezeket. A Magyár Népköztársaság alkotmányát a dolgozó nép számára írták. A nép nyelvén és úgy, hogy azt mindenki világosan megérthesse. Ez a törvény nem félrevezetni akarja a népet, hanem felvilágosítani, tanítani és megerősíteni öntudatában. i Ezen a törvényen fel hell ismerni Rákosi elvlárs bölcsességét, tömör kifejezésmódját, határozott állásfoglalását. Testet ölt benne Dimitrov elvtárs figyelmeztetése: »amikor írsz, vagy beszélsz, mindig arra a munkásra gondolj, akinek léged meg kell [értenie , akinek hitelt kell adnia felhívásodnak«■. A Magyar Népköztársaság alkotmánya valóban a nép alaptörvénye, amelyet a dolgozó nép máris magáénak tud és szeret. Amelyföt a nép nemcsak meg fog tartani, de biztosítani is fogja annak megtartását mindenkivel szemben. A tőkés alkotmány és a mi alkotmányunk is, éles fegyver. Döntő azonban a különbség, mert mig a burzsoá átkot mány a lökések fegyvere, a Magyar Népköztársaság alkotmánya fegyver a munkásosztály kezében. A burzsoá alkotmányok rothadó államokat akarnak Inegmenleni a pusztulástól, a mi uépí demokratikus alkotmányaink a munkásosztály győzelmét segítik és ezzel az egész emberi haladás eszközéül is szolgálnak. Minden vonatkozásban magasabb- rendű állam a népi demokrácia állama bármely lőkésftrszág államánál. Maga- sabbrendű alkotmány a népi demokrácia alkotmánya, niint bármely tőkésország alkotmánya. Dr. Beér János. | — Az új alkotmány-adta jogainkkal élve — folytatta Cseh elvtárs — mind szebbé, gondtalanabbá válik életünk, de soha ne felejtsük egy pillanatra sem, hogy a dolgozók Magyarországát a dicső Vörös Hadseregnek, a Szovjetuniónak, Sztálinnak köszönhetjük. Megfogadjuk, hogy a dolgozó nép alkotmányát vérünkkel is megvédj ük és hűsége sen követjük annak alkotóját, a Magyar Dolgozók Pártját és vezérét, Rákosi Mátyást. Ezután Sikár István munkás és Ágó József kisparaszl üdvözlik az újkenyeret és fejezik ki örömüket, hogy munkás és paraszt egymásra találva végre önmagának dolgozhat, saját zsákjába engedheti a drága, verejtékkel megtermelt kenyérmagot. Poór János a Magyar Dolgozók Pártjának nevében átveszi a nemzetiszinű és piros szalaggal átkötött pirospozsgás újkenyeret. Megköszöni azzal a szilárd Ígérettel, hogy a Párt — mint eddig — harcolni és őrködni fog, hogy a dolgozók munkájából fakadó kenyér csak a dolgozók asztalára kerüljön. Ezután átadja a kenyeret Nagy Ferenc Mihály- né 71 éves parasztasszonynak, akisirva a boldogságtól veszi át, hogy Kádár Im- réné és Hatvani András kíséretében vigye azonnal szeretett nagy tanítónknak és vezetőnknek, Rákosi Mátyásnak. / Forró szeretettel várjuk a Komszomol művészeit A Lenini Komszomöl küldöttei a legkedvesebb vendégeink. Három évtizede ők mutatnak irányt a világ if jóinak és kiérdemelték azt az őszinte szereletet és csodálatot, mellyel most a magyar ifjúság és az egész világ ifjúsága és minden dolgozója körülveszi őket. Mindannyian ismerjük a könyvek lapjairól és a mozivászonról Zóját, Ofeg Kosevojt, a krasznodoni Ifjú Gálda vezérét és a sok névtelen szovjet ifjút, akik a szabadságért életüket áldozták. Elöltünk van Mereszjev-nek, az xigaz ember«-nek a képe is, amint a kommunista if jakra jellemző elszántsággal kúszik a havon étlen-szomjan és később, amint műlábakkal megtanul járni, láncolni és repülőgépet Vezetni. Honnan ez az elszántság? Honnan ez a polgárok előtt oly érthetetlen, megmagyarázhatatlan magatartás? — Hatalmas energia csak hatalmas cél 1érdekében születik — laifilotta Sztálin. Ez mindent magyaráz. Nekünk, hogy tovább haladhassunk a megkezdett és felfelé ívelő úton és tovább fejlődhessünk, még jobban meg kell ismernünk a nagy Bolsevik Párt ifjúsági segédcsapatát, a Komszomolt. A munka és a harc ifjú hősei Kecskemétre is eljönnek a jövő héten és nekünk pieg kell tanulni tőlük az őszinte, igazi hazaszeretetei, amely párosul a proletárok nemzetközi összefogásával. Meg sok mindent. Szerdán példát lát és leckét vesz Kecskemét ifjúsága és egész dolgozó pépe. Es forró szerétetet ad érte cserébe. Rákosi elviársnak vitték az első újkenyeret a félegyházi parasztok Tizenöt virággal, képekkel díszített, éneklő munkásokkal teli cséplőgép fújva érkezik a Szent János térre. Itt fogadja a város dolgozó parasztsága az állami gépállomás hazatérő gépeit, hogy együtt ünnepeljék a város cséplési munkálatainak befejezését és a jól megérdemelt újkenyérnek együtt örüljenek. Párádi Imre DÉFOSz titkár üdvözli elsőnek a hazatérő munkásokat, akik a gépállomás gépeivel három hét alatt 576 vágón gabonát csépeltek el. A város dolgozó parasztságának a DÉFOSz elismerését, köszönetét tolmácsolta a termelés és beszolgáltatás terén elért kiváló eredményeiért. Cseh László polgármester a város nevében köszönti a 'munkásokat és termelőket, akik jól, szervezetten, becsülettel fejezték be három hét alatt a nagy munkát. A város nevében megköszöni közös munkájuk eredményét: a korlátlan mennyiségben kapható finom fehér kenyeret. Büszkén jelenti, hogy Félegyliáza dicséretet kapott termelési és begyűjtési eredményeiért, amit örömmel továbbit dolgozó parasztságunk és a gépállomás ■ munkásai felé. Kiemelte a kis- és középparasztok jól teljesített beszolgáltatását és felsorolta pár kulák nevét a sok közül, akik kirívó gazdagságuk mellett egyetlen szem gabonát sem szolgáltattak be eddig.
