Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-31 / 31. szám

2 Délpeslmegyei Népújság 1949. július 31. A Szaktanács kultúriárdája Félegyházán A MNDSz félegyházi csoportjának székház- és zászlóavatási ünnepség-so­rozatának kimagasló szereplője volt a Szaktanács Icultúregyüttese, amely való­ban olyan színvonalas kultúrát adott a Vidéknek, amilyenben soha azelőtt nem részesülhetett. A gyönyörű, művészi előadáson sze- met-szivet gyönyörködtető volt a pa­rasztasszonyokkal zsúfolt nézőtér soha nem észlelt lelkesedése. Az összekötő szöveget mondó munkásiró mesterien ízléses és szórakoztató nevelése mel­lett, a hozzájuk, nekik Írott versek, zeneszámok és jelenetek tartalmassága, olyan tapsvihart váltott ki, ami nem ha­gyott kétséget aziránt, hogy a vidék dolgozói megérzik, megértik és élvezik gz igazán művészit. A kipirult arcok, csillogó szemek mutatták, hogy az új Világ tiszta levegője betört erre a te­rületre is, amelyet olyan féltő gonddal sajátított ki magának az egykor ural­kodó tőkésosztály. Büszkén érezte min­den dolgozó, hogy nemcsak a bányák, gyárak és földbirtokok, hanem a kul­túra is a dolgozó népé lett. Az elő­adók tökéletes alakítása után eszmélt rá a közönség, milyen különösen új, eddig ismeretlen vetületben kapta meg a valóságos világ képét, mennyi clgou- dolkoznivalőt ad a realista művészet mindenki számára érthető nyelve és tartalma. A Magyar Dolgozók Pártjának kul­túr programját — hogy ledönti a vá­laszfalat főváros és vidék között — ma­radéktalanul végrehajtja és szolgálja a Szaktanács áldozatos, felmérhetetlen ér­tékű munkája. Sok köszönet és elis­merés jár a budapesti ipari dolgozók kul túregyüttesének, hogy egész heti fá­radságos munkájuk után olyan szívesen és ellenszolgáltatás nélkül jönnek a vi­dékre, hogy művészetük, lelkesedésük épitőerejével tanítsanak, szórakoztassa­nak és útat mutassanak. r A félegyházi MNDSz asszonyait, akik fáradhatatlan szeretettel, odaadással ké­szítették elő a nagyon szép ünnepsé­get, szívesen dicsérjük meg és további jó munkát kívánunk. Levelesláda Csodálatos gépek Tisztelt Szerkesztőség! Az újságon keresztül is el szeretnék mondani néhányat azokból a ta­pasztalatokból, amelyeket a Szovjetunióban szereztem. Jó magam is traklorista vagyok és mondanom sem kelt, hogy milyen bol­dog voltam, amikor többek,között a lubeneczki mezőgazdasági gépgyárat meg­látogattuk. A gyár igazgatója sok kedvességgel, szívélyességgel fogadott és elmon­dotta, hogy idén ünnepük a gyár fennállásának 50. évfordulóját. Bizony kez­detben ez a gyár még csak kis műhely volt, de ma a legfejlettebb nagyüze­miek közé tartozik. Talán nem is kell ikülön megmondanom, hogy a gyár fejlődése csak a Nagy Októberi Forradalom után kezdődött. A gyár egyik helyiségében a legkorszerűbb gépeket láttuk. Én, mint traktorista, alaposan körülnéztem és elámultam, amikor egyik fűkaszáló gé- \pel megvizsgáltam. Ilyet még nem láttam. Az egyik fűkaszálógép 8—10 méter szélességben vágja a füvet és naponként közel 100 holdat lekaszál. Láttam lencsépelőgépet is. 10—17 holdat" nyü Iki naponta és ezzel 50 ember munká­ját végzi el. ! Legtöbb gyönyörűséget azonban \i 'kombájn szerzett. Ez a gép egyszerre prat, csépel, zsákba önti a gabonát■ sőt még a tarlóbuktatást is azonnal el­végzi. De ez még nem minden. Minél tovább jártunk a gyárban, annál több csodálatos gépet láttunk. Tele volt a szivem örömmel és nem is tudom el­mondani, hogy milyen boldog lennék, \ha a mi gépállomásainkon is ilyen fel­szerelések lennének. A látottak miatt majd elfelejtettem beszámolni árról, hogy miképpen dolgozik a répaszedőgép, amelyet csodálkozva vizsgálgattunk 'Megkérdeztem az elvtársaktól és ők szives-örömest adtak felvilágosítást. Ez p gép 6—8 sort szed ki egyszerre, letisztítja a földet, levágja a répa levelét, azután egymázsás csomóba rakja, külön a répát, külön- a levelet.Amíg nem jártam a Szovjetunióban, el sem 'tudjam képzelni, hogy ilyen is lehetséges. És a munkások! Róluk külön levelet kellene írni. A gyár öntödéjében találkoztunk olyan munkásnővel, aki 85 százalékkal teljesiti túl a normát. Meg is becsültéld, ezt a teljesítményét, még »Lenin-rend«- del is kitüntették. i Sok szépet, sok nagyszerű eredmu.ényt láttunk. Mi magyar dolgozók minden tekintetben példát vehetünk a nagy Szovjetunióról. Szívből köszönjük Sztálin elvtársnak, köszönjük Rákosi elvtársnak, aki személyesen közbenjárt, \hogy kiméhettünk tanulni a Szovjetunióba, hogy tapasztalatainkat hazánk felvirágoztatására hasznosíthassuk. Éljen a szovjet-magyar barátság!' Iiomonnai- Mária ; , 1 szarvasi traklorista. Hétfőn délután a kecskeméti tanfel­ügyelői hivatal dolgozói közösen tekin­tették meg a Szovjetunióban járt pa- rasztküldöttségünkről és a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságáról nagyszerű so­rozatot adó kép kiállítást. A fényképek elénk tárták azokat a helyeket, amelyeket parasztküldöttsé­günk meglátogatott és amelyekről annyi érdekeset beszélnek. A képek a szocia­lizmus diadalát hozzák szemünk elé. Figyelmünket különösen megragad­ták a »Sziálin-kolhozróh készült képek. Ennek a kolhoznak a helyén két évti­zeddel ezelőtt pusztaság volt. JMa vi­rágzó, boldog falu. Hatalmas állatállo­mánya, gyönyörű gyümölcsöse van. A házak a modern építkezés vívmányai. Ugyanezeket elmondhatjuk az »Ukrajna kolhozról«, a »Gigant-kolhozról«, ame­lyeknek hatalmas modern gahonarak- tárházát láttuk a képkiállitáson. A gé­pek tömegeit hozzák szemünk elé az azóvi-, szandálovi gép- és traktorállo­másról készült képek. Láttuk az Auróra cirkáló fényképét, amelynek ágyúlövése jelezte a Nagy Szocialista Forradalom korszakának kezdetét. ^Láttuk a Szmolnij palotát, pmelyből Lenin és Sztálin elvtársak irányították a pétervári felkelést. A fényképekről sok barátságos, őszin­te szovjetember arca néz ránk. Milyen, nagyszerű látvány tárul elénk az egyik képről, amelyen a magyar trairtorista kezet fog az egyik kiváló szovjet trak­toristával! Két erős kéz fogott kezet, két dolgozó, akiknek közös céljuk van: a szabadság és a világbéke. Németh Teréz. Fa, szén, brikett, koksz, faszén, épület- és butorfa, mész, cement, cserép és egyéb mindennemű tüzelő és épületanyagok Kaphatók Kecskemét, Rákóczi-v. 30. Telefon 8 194. Tizenegy községgel megalakul a kecskeméti járás A Kecskemét közelében fekvő községek gazdasági szempontból Kecske­métre támaszkodtak, közigazgatási tekintetben azonban különböző járások­hoz tartoztak, ami hátrányos volt a lakosságra. Már régebben felmerült egy új járás kialakításának szükségessége Kecskemét székhellyel. Különösen idő­szerűvé vált a kérdés megoldása az utóbbi hetekben, amikor a városhoz tartozó tanyaközpontokból, mint Bugacmonostor, Lakilelek, Koháriszentlő- rinc önálló községek lettek. Pestmegye törvényhatósági bizottsága szerdai közgyűlésén végre határo­zatot hozott és megalakította a 'kecskeméti járást. Ide a következő községek tartoznak: Lajosmizse, Ladánybene, Kerekegyháza, Orgovány, Buga:•monos­tor, Koháryszentlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Jakabszállás, Baracs és Kun­szállás. A járási főjegyzői hivatal Kecskeméten lesz és a belügyminiszteri jó­váhagyás után azonnal jel is állítják. Szeg eredmények a nevelők munkaversenyén A 3 hónapos nevelési munkaverseny, mely március 15-én kezdődött, megmoz­gatta pedagógusainkat. A versenyben Kecskemét város minden nép, általános középiskolája és óvodája részlvett. Is­koláink az országos versenyben részt­vevő 5927 iskola között igen szép he­lyezést érlek el. Az országos nevelési versenybizottság által kiadott végső hi­vatalos jelentésben a rangsorolt 312 is­kola között 4 kecskeméti iskola szere­pel. Ezek a következők: Kecskemét III. sz. iskolája, mely országos viszonylat­ban a 99-ik, Kecskeméten pedig a munkaversenyben első. Pásthy Károly ált. leányiskola 119-ik az országos ver­senyben, Kecskeméten második. A Ha­lasi-úti iskola országos versenyben 204., Kecskeméten harmadik. A Károli Gás­pár gimnázium országos versenyben 247-ik, Kecskeméten negyedik. Az országos versenybizottság a mun­kaversenyben eredményt elért iskolá­kat, valamint a kimagasló eredményt elért nevelőket oklevéllel és ideológiai könyvekkel jutalmazta meg. Az ünne­pélyes kiosztás az új iskolaév kezdetén lesz. Az iskoláknak a versenyben vég­zett munkájáról legközelebb részletesen beszámolunk. Tapasztalatcsere é A Szovjetunióban a liiabarovszki járásban megjelenő »Csendesóceáni Csillag« nevű szovjet lap ipari rovatának szerkesztői felkér­ték a liabarovszki gyár legjobb sztaha­novistáját, Nyikoláj Lupasin kommu­nista lakatost: írja mkg a lap hasáb­jain, hogyan adja át munkatapasztala­tait fiatal munkatársainak. A sztahano­vista lakatos szívesen tett eleget ennek a kérésnek, sőt tovább ment: a járás sztahanovistáihoz intézett levelében ki­jelentette, hogy a legracionálisabb mód­szerekről akar útmutatást adni. Tudja jól, hogy tájékoztatója egyelőre rend- szertelen lesz és igy nem is lesz elég hatásos, viszont konkrét szocialista kö­telezettséget vállal magára: elvállalja tégy fiatal lakatos állandó egyéni Véd­nökségét. Sztálin útmutatása szerint cselekszik,, aki igy tanította a Szovjet dolgozókat: »Egyesek rosszul dolgoz­lak, mások jól. Vannak olyanok, akik még jobban. Érd utói a jobbakat és harcold ki az általános fellendülést.«. E szavak szerint arra fog törekedni, hogy védnöksége alatt álló munkatársa túlteljesítse feladatát és legkésőbb szta­hanovista váljék belőle. Lupasin azon­kívül felszólította a habarovszki járás valamennyi sztahanovistáját: kövessék példáját. Lupasin javaslatával valami egészen újat vitt a szocialista munkaversenybe. A »Csendesóceáni Csillag« vezércikkben méltatta Nikolaj Lupasin 'kezdeményezését: »A szovjet emberek hozzás&klak, hogy az egész népet érintő államérdeket tekintsék leg­fontosabbnak. Megszokták, hogy a köz­ügy mindenek fölött áll. Ezért néni kétséges, hogy Lupasin mozgalma já­rásunkban nagy népszerűségre tesz majd szert.« így is lelt. Lupasin kezdeményezését lelkesen üdvözölték a sztahanovisták. Mindenütt követőkre talált és a haba­rovszki lap a kezdeményezés visszhang­jának állandó rovatot iktatott be. A járás ismert sztahanovistája Alexander Szemenov ol­vasva a felhívást, két olyan esztergályos védnökségét vállalta, akik nem teljesí­tették a normát. Egyben javasolta Lu- pasinnak, versenyezzen vele, melyikük adja át munkatapasztalatait, melyikük védencei emelkednek rövidebb idő alatt sztahanovista színvonalra. A »Csendes- óceáni Csillagában leközölt levélben Így ir erről Szemenov: Szovjet emberek előtt csak az öregek meséiből ismere­tes, hogy a forradalom előtti Oroszor­szágban sok tapasztalt munkás — mi­után csak nagy nehézségek árán töké­letesíthette tudását — féltékenyen őrizte »titkait« másoktól. Ugyanilyen 'féle­lemben élnek még ma is a 'kapitalista országok .munkásai. Mi szovjet emberek egész más világban élünk. Mi megsza­badultunk a munkanélküliség rémétől és egységes, közös érdek fűz össze ben- •nünkel. Nekünk sztahanovistáknak nincs miért titkolnunk tapasztalatain­kat. Minél szélesebb körben terjesztjük el ismereteinket, annál jobban dolgozik iparunk, annál gazdagabb lesz orszá­gunk, annál jobban éi mindegyikünk.« A szerkesztőséghez beérkezett többi sztahanovista levele is ezt a gondolatot fejezi ki, szóval és tettel propagálva kommunisták viszo­nyát a munkához. A szerkesztőség meg­szervezte Lupasin és követőinek talál­kozását, ezenkívül Szemenov egy elő­adásált a hajógyiárbafn és a lapban lekö­zölte a sztahanovisták hozzászólásait. A »Csendesóceáni Csillag« kritikával il­lette azokat a gyárvezetőket, akik kez­detben nem támogatták ezt a sztaha­novista kezdeményezést. A kritika ered­ményes volt, mert pl. a Komszomol Szerszámgépgyár pártbizotltsága és üze­mi bizottsága ennek alapján figyelme­sebben foglalkozott a 'kérdéssel, úgy hogy a fiatal munkások felett védnök­séget vállaló sztahanovisták száma eb­ben a gyárban 98-ról 800-ra emelke­dett. De lássuk az eredményeket: a Lupasin védnökségé alatt álló Ivacsov 75—80 százalékra teljesítette normáját. Lupasin útmuta­tását követve havi teljesítményét 130—. 150 százalékra emelte, majd nemsokára ő maga is sztahanovista újító lett. A Szemenov védnöksége alatt álló eszter­gályosok: Dubingin és Jerszülov, akik alig 90 százalékra teljesítették normáju­kat, négy hónap múlva már másfél-két normát teljesítettek naponta. , i A sztahanovista védnökség a járás­ban tömegmozgalommá fejlődött, me­lyet 'elindítójáról »Lupasin-m'azgalam«- nak neveztek el. A Szovetunió sztahano­vistái igy teljesitik Sztálin útmutatásait: »Érd utol a jobbakat és harcold ki az általános fellendülést.« Ezt a példát kell követniük a mi gyá­raink dolgozóinak is a haladás érde­kében. löbbtermelés Beszélő fé

Next

/
Oldalképek
Tartalom