Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-24 / 30. szám

2

Délpeslmegyei Népújság

1949. július 24.

—gnttaBMaHMgaaiiffMimnifw in—i nni mi ■MW^KaeMamaa.a*a^»»^fe^^ajaigBMnsamaMBBMgaME3B

Meg akarták liamüítatii Pffflfflf f

„Petőfi városa" készül az országos ünnepségre

Talán egy magyar írónak sincs akkora irodalma, mint Petőfinek, költőink között .az ő élete a legismertebb, ő él legjobban a nép tudatában is valamilyen formában. Az ő munkái értek meg legtöbb kiadást.

Petőfi olyan korban lépett fel, amikor magyarul Írni hősi tett számba ment és az irodalmi igények nagyon alacsonyak voltak. Nemzeti cselekedet volt a magyar írás és belső értékével nem sokat törődtek. Lehetett ez a felfogás annál is inkább fennálló, mert addig majd minden Írónak valami más jövedelmező foglalkozást is volt. Akinek nem volt, az bolond volt, ha poétává lett Magyarországon —ahogy Csokonai megállapította.

Petőfi tollforgató nemzeti hős a maga koráb.an. Hősi halála a segesvári csatatéren a lehető legnagyobb bizonyítók eszméi mellett. És ez előtt a bizonyíték előtt sok ellensége meghátrált. A szabadságharc után tucatjára bujkáló álpetőfik rejtegetése, táplálása népszerűségét bizonyítja. Benne elsősorban nem a 'művészt tekintették, hanem a forradalmárt, vagy a bujdosó magyart. Ebbe a szemléletbe jócskán vegyült szén timen lalizmus és romantika is, ami Petőfitől,Petőfi eszméitől, sorsától egyaránt messze álilak.

Az egész Bach-korszak alatt így látták Petőfit s neve még mélyebben vésődött bele a ifépi ludatba. Az a tény, hogy művei után az érdeklődés egyre nőtt és a nemzeti kegyelet is állandóan felszínen tartotta Petőfi nevét, két dologra hívta fel a kiegyezésre siető úri társadalmat. Először is belátlatta velük, hogy Petőfit teljesen eltüntetni nem tehet. Ez a megállapítás adta aztán azt a gondolatot, hogy Petőfit meg kell szelídíteni. Ez többféleképpen történt, finoman és durván, verseit elsikkasztották, nem engedték kiadni, egyeseket átírtak és magát Petőfit mint jó családapát, szép »családi költeményeket«

...Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal 'És a zászlókon ernte szent jelszóval:

»Világszabadság/«

S ezt elharsogják,

Elharsogják kelettől nyugatig,

‘S a zsarnokság velők megütközik:

Olt essem el én,

A harc mezején...

„.Ott szedjék össze elszórt csontomat, 'Ha jön maját a nagy temetési nap,

Hol ünnepélyes, lassú gyász-zenével És fátyolos zászlók kíséretével A hősöket egy közös sírnak adják,

Kik érted haltak, szent világszabadság!

(Petőfi.)

író költőt kezdték beállítani. Vág}'is a forradalmár Petőfiből kényelmesen pipázható,. nippekre vigyázó embert faragta^.

Ezt a szemléletet Pintér Jenő egy mesteri, de éppen ezért a legaljasabb hamisítással toldotta meg. Petőfi nevében a következő levelet irta: »Azt üzenem ä magyar ifjúságnak, hogy mindvégig szeretettel forgassa azokat a kelte ményeimet, melyekben a nemes családi érzéseket, eszményi szerelmei, önfeláldozó hazaszeretetei s a magyar föld vonzó képeit éneklem meg s ne lelkesedjék azokért a verseimért, melyeket rossz óráimban irtain s melyeket később magam is kitagadtam volna munkáim sorából. Aki forradulmi korban élt s ilyen ifjan halt rricg, az — fájdalom — nem rendezhette nemzetének szánt szellemi örökségéi a tapasztalatokban gazdag férfiú életbölcsességével. De a későbbi kor gyermekének annál inkább át kell éreznie, mikor beszél a nemzete vigasztalására rendelt költő és mikor a politikai izgalmuktól zaklatott versiró. Így olvassátok munkáimat.«

A kiegyezést létrehozó társadalmi osztályok, a Horthy korszak (Pintér 1922-ben irta ezeket a sorokat) igy. akarta Petőfit átalakítani.

I De a népnek is volt szemlélete Petőfiről. Ez a szemlélet sohasem egyezett az uralkodó vagy az uralkodó osztályok Petőfi szemléletével. A népi Petőfi szemlélet kettős. A falvak parasztsága mint legendás bőst ismeri, a János vitéz költőjének tartja és érzi, hogy az övé. A szervezett és több-kevesebb elméleti képzésen átment munkásság tudatosan hirdette Petőfit mindig a magáénak, forradalmárnak.

Ady Endre Petőfi nem alkuszik címmel Petőfi belső indítékait, sorsának mozgatóit páratlan éles szemmel és gúnnyal kielemezte. Petőfi sorsában a maga sorsát látta. Jól is látta, ha lassabban is, de az ő kisajátítása is úgy' folyt, mint'Petőfié. Ady ezt Írja: »Hideg rázta a saját bátorságától s a már biztosra vett nyaktöréstől Magyarországot, amikor Petőfi elindult életét elintézni. Mindenki magát f éltette, a maga bőrét, a maga kis gyáva életét, mindenki a maga volt kurázsiját átkozta. Ki az ördögnek jutott itt akkor eszébej hogy Petőfivel mi van és mi lesz s kinek volt itt akkor ideje és esze azon gondolkodni, mije dőlt e korszaknak Petőfi?«

Mije volt e korszaknak Petőfi? —- Mindene, nemcsak kifejezője, hanem előrevivője, motorja, leghaladóbb szel- leme — aminek a magyar nép öntudatlanul és tudatosan ma is tartja.

(Dr. D. l.j

A világszabadságért harcoló forradal- már-klötő halálának százéves évfordulóját az egész ország méltó módon fogja megünnepelni. Rákosi Mátyás vezetésével Emlékbizottság alakult a munkásosztály, dolgozó parasztok és a haladó értelmiség legjobbjaiból, akik kidolgozzák és előkészítik áz ország különböző helyein lévő ünnepségeket. Nagy készülődés folyik Moszkvában és a demokra tikus szellemű országok fővárosaiban is, hpgy megemlékezzenek Petőfi Sándorról. Az egész világ hódolni akar az 1848-as forradalom kimagasló halottjának, a mi Petőfi Sándorunknak.

Kiveszi részét a hódolatból »Petőfi városa«, Kiskunfélegyháza is. A félegyházi Népfront Bizottsága nagyszabású ünnepélyt rendez, inert Petőfi maga állította és számtalan Írásában bizonyította, hogy Kiskunfélegyházát saját városának tekinti.

1849. július '31-én a segesvári csa- jtában 2000 magyar honvéd állt szemben tizszerannyi túri katonával, 14 ágyúnk 24 orosz ágyúval. Bem a csatát rajtaütésnek szánta, de nem igy sikerült. A hős székelyek vakmerő rqha- mai ellenére a sereg délután már három oldalról be volt kerítve és felhangzott a kétségbeesett vezényszó: ki-ki meneküljön ahogy tud! Petőfit harcközben a csatatér különböző pontjain látták, utoljára egy orvos találkoAz egész országban nagy tömegek vesznek részt a Petőfi centenrtárium előkészítésében. Petőfi a népből származó, a népet vezető, tiszlánlátó költő volt. A magyar nép Petőfi útján halad, az ő célkitűzéseit valósítja meg és fejleszti tovább, amikor a Magyar Dolgozók Pártjának, nemzeti hagyományaink őrzőjének irányításával épiti a szocializmust.

Kecskeméten július 30-án, szombaton este kezdődik a Petőfi ünnepség. A Magyar Acélművek kultúrgárdáia vendégszerepei a városi színházban zenekarral, énekkarral, táncszámokkal es két egyfelvonásossal.

Vasárnap délelőtt a tömegszer vezetek megkoszorúzzák Petőfi emléktáblád, majd nagygyűlésre vonulnak fel, ahol budapesti előadó ismerteti Petőfi mai politikai jelentőségét. Délután sportbemutatók és versenyek lesznek a Munkára Harcra Kész mozgalom keretében.

zott vele közel a kötözőhelyhez, fegyvertelenül. Amikor az orvos rémülten mutatta neki a két ezred dzsidást, akik tőlük alig ezer lépésnyire szórták szét a hasztalanul védekező maroknyi hu- szárságot, Petőfi legyintett és azt mondta: »potomság«. Ezután emberi szem többé nem látta. Másnap 1030 halott honvédet temettek egy közös sirba, feltehetően közöttük volt Petőfi Sándor is. Beteljesedett gyönyörűen megirt jóslata: »ott essem el én a harc mezején...«

A csata emlékére Segesváron állították fel 1897. július 31-én az ország legszebb Petőfi szobrát, amelyet Köllő Miklós erdélyi szobrászművész készített. Ezt a szobrot kapta meg Kiskunfélegyháza. így jött vissza Petőfi Kiskunfélegyházára, hogy a róla elnevezett téren bronzba öltözve álljon őrt időtlen-időkig a gyermekkorának sokszor megénekelt emlékeit őrző város felett. )Ez a szobor ad okot a városnak, hogy külön is ünnepelje Petőfit. Félegyháza dolgozó népe hódolni akar a nagy forradalmár költőnek, akinek, élete a küzdések, szenvedések és harc szakadatlan útja volt, de eljutott a legnagyobb dicsőségig: halhatatlan tanítója lett népének a szabadság szeretetében, a zsarnokság gyűlöletében, a demokratikus eszmékért való harcban és ha kell, az értük való önfeláldozásban.

Vasárnap este Aczél Tamás fővárosi költő tart iroddalmi előadást a Katona József gimnázium dísztermében kultúrműsor keretében.

Az ünnepségeket a Magyar Dolgozók Pártja irányításával a Szakszervezetek, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, a Szabadságharcos Szövetség, a Rendőregyesület, 'a Magyar-Szovjet Társaság és a Katona József Társaság rendezi a megyei Szabadművelődési Felügyelőség támogatásával.

A Tcöltő halálának 100. évfordulójára új, olcsó kiadásban megjelennek Petőfi összes versei és prózai művei. Ezenkívül sok képes füzet és njság ismerteti a magyar dolgozókkal az igazi hazafiság és nemzetköziség problémáját, amely Petőfi szellemében olvadt össze elválaszthatatlan egységgé és példaképévé minden magyar dolgozónak.

Petőit ünnepségei! Kecskeméten

Egy uráli kolhoz

»A szocializmus hajnala« nevű kolhoz egy a sok közül a molotovi terület verhnaja-nullaj körzetében. A kolhozt Miháil Nyásin vezeti, — aki most 60 éves. A dolgozók 1947-ben az Orosz Föderáció legfelsőbb szovjetjébe képviselőjükké választották.

! Mihail Nyásin így beszél mezőgazda- sági szövetkezetének életéről:

— A szovjet hatalom kolhozunknak örök használatra több mint 900 hektár legjobb minőségű földet engedett át. Segítséget nyújtott a mezőgazdasági felszerelés és a gépek beszerzésénél s föld- szakértőt küldött. Földeinken jobbnál jobb gépek és traktorok, kombájnok dolgoznak. A kolhoz fejlődik és gazdagodik. Növekszik a dolgozók száma is, s egyre több a kitűnő, jólképzett szakember kolhozunkban.

( — Jelenleg több, mint hatvan trak-' torista, kombájnos, gépész, elektrotechnikus, rádiótechnikus dolgozik a falunkban. Ezek az emberek kulturális színvonal tekintetében semmivel sem maradnak el az ipari dolgozók mögött. A falu 24 tanítója közül 11 a helybeli parasztok közül került ki. 4 iskolánlk közül az egyik tízosztályos középiskola. Több mint 15 paraszt gyermeke nagyvárosok egyetemein tanul. Rengeteg földszakértő, pedagógus, orvos, technikus fejlődött ki a mi paraszlcsaládja- ink gyermekei közül.

—{ S a villamosítással valóságos csodákat értünk el a faluban! Minden parasztházban villanyvilágítás van, villanymotor hajtja a közös malmot, darálót és köpülőt, villanyerő látja el vízzel a közös állatgazdaságot. Viflany- crövei csépelik a gabonát és olcsó villanyáramot használnak a kolhoz termelőműhelyei is. A villany bizony alaposan megváltoztatta a paraszti életet!

— A munkák elvégzéséhez igy kevesebb ember kell, mint eddig, sok dolgos kéz szabadult fel, hogy más munkaterületeket fejlesszen ki. így például a tükörpontyteriyésztés tízezres jövedelmet biztosit kolhozunknak. A múlt évben először hoztak gyümölcsöt és különféle bogyós-növényeket az újonnan létesített epreskertben, —, s iez sem megvetendő jövedelemforrás!'

— 1948-ban a gabonafélék-átlagler- mése hektáronkint 19.5 mázsa, a burgonyáé pedig 240 mázsánál is több volt. Fellendült takarmánytermeszté- sünk is a füves vetésforgó alkalmazásával, s igy állattenyésztésünk is fejlődésnek indult. 52 tehénnel gyarapítottuk szarvasmarha-állományunkat, egy újabb juhtelepet és 2 baromfigazdaságot létesítettünk. A mclegágyi- és zöldségtermelés majdnem megkétszereződött.

— Nagy lendülettel folyik á mocsarak kiszárítása is s a kolhoz legelőfe az utóbbi 4 év alatt 72 hektárral ibő- fyült, s bőséges gabona terem a hajdani

mocsarak helyén. «

Miháil Nyásim nem kisebb büszkeséggel beszél a kolhoz dolgozóiról sem. Újítók, növénynemesitők fejlődnek a kísérleti állomásokon, s ebben az évben két kolhozosnőt tüntetők ki Lenin- renddel. De ennél sokkal több kitűnő munkásról lehetne még beszélni, akik egészen új emberek már, egyetlen gondjuk a közérdek. A kollektív munka, baráti együttélés nevelte ilyenekké őket.

De nemcsak a Kolhoz maga, — a kolhoztagok anyagi jóléte is növekszik. Például Andréj Gladkij kolhozos családja, amelynek három munkaképes tagja van, az elmúlt évben végzett munkájáért 77 mázsa rizst és búzát, 2700 kg. burgonyát, lOiO kg zöldséget, 17 kg mézet és mintegy 11.000 rubel készpénzt kappolt. <3 éppen úgy, mint a többiek, teljesjogú gazdája a kolhoz minden közös vagyonának.

— A mi embereink, — mondja a kolhozelnök, — jól dolgoznak, de értenek ahhoz is, hogy kellemes szórakozással és üdüléssel töltsék el szabadidejüket.

A falusi klubban mozielőadások, sakk, kocka, dominó, újságok, folyóiratok, felolvasások, előadások szórakoztatják és művelik a kolhoztagokat. Szeretik a táncmulatságokat, s a sok dalt is. Szinielőadásokat rendeznek. De

szerelnek színházba is járni: a 10 kilométerre fekvő Molotovba gyakran ellátogatnak egy-egy színházi vagy operai estre. De nem szorul háttérbe a sport sem! A kolhoz saját stadionjában köny- nyüatlétikai versenyeket rendeznek, s népszerűek a labdarúgómeccsek is. Tétjén a Sietés jfirja.

Nyásinnal folytatott beszélgetésünk a végefelé közeledik.

— Tervek? Kilátások? A kolhozparasztok elhatározták, hogy a folyó évben 15 hektárra bővítik a gyümölcskerteket és falusi kultúrparkot létesítenek.

— Vj klubépületek, telefonkészülékek, nagytermelékenységű tehenek, Mi- csurin-féle alma- és meggy fajták, villanyszántás, kolhozi üdülőotthon —> ezekről beszél Nyásin. Ha az ember hallgatja, szinte kézzelfogható máris az a jövő, mélyre még csak készül a kolhoz.

A kolhozelnök nagytudású, széles- látókörű ember, igazi gazda. Gyakran tart beszámolókat, s tájékoztatja a fiatalságot saját értékes tapasztalatairól. Kezdeményezésére a terület sok kolhozában szerveztek »kolhoz-egyetemet«, ahol a parasztok az új mezőgazdasági technikát sajátítják el. Ö maga meg könyvalakban is megírta tapasztalatait: »Hogyan kell magas gabona- és zöld-j ségtermelést biztosítani« cimmel.

Miháil Nyásin kolhozelnök a szovjet rend és a kommunista párt által felnevelt új szovjet parasztság jellegzetes képviselője. ,,