Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-17 / 29. szám

narcoinax a Miiam euch a Munkaügyi Bizottságok . A*MA6YAR«DOLGOZÓK*PÁRTJÁNAK*POLITIKAi*H ETILAPOA* III. évfolyam 29. szám Ára:-60 fillér 1949 július 17, vasárnap Növekszik a nyomor Amerikában Parasztinak tamilnak a Mezőgazdasági Gimnáziumban DELPESTAE(7Vbi A próbac&éplés eredménye zsákokba került és a Föld- m(ívesszövetkezet raktárába vitték. Acé­los tiszta búza és gyönyörű rozs. Hol­danként 8—10 mázsa a homokon és fajsúlya 2—3 kilóval több a szokvány­nál. A felszabadulás óta példa még nem volt ilyen jó termésre... Meg kell állnunk egy pillanatra a nagy munkában, hogy elgondolkozzunk, kinek köszönhetjük, minek köszönhet­jük ezt? Tudjuk jól, hogy nemcsak a májusi esőnek, hanem elsősorban a jól megszervezett, tervszerű munkának, a népi demokrácia kormánya segítségé­nek, nemesitett vetőmagvaknak, mű­trágyának és sok mindennek. A jó ter­més megvan és mindenkinek javára válik. Tudjuk jól, hogy nem mindenütt van ez igy. Amerikában félnek a pa­rasztok a bő terméstől, mert nem tud­ják, megkapják-e érte költségük egy részét legalább. Kinek köszönhetjük, minek köszön­hetjük, hogy nyugodtan arathattunk, örömmel csépelhetünk és bizakodva nézhetünk a terménybegyűjtés elé. Elsősorban annak, aid a dolgozó népek békéjére vigyáz az egész világon: a nagy Szovjetuniónak és bölcs vezető­jének, Sztálin elvtársnak. Ha a nyugati halálgyárosok megtehetnék, már ro­pognának a fegyverek, hullanának a bombák, égnének az osztagok és pusz­tulnának az emberek. Ezt nem engedi a Szovjetunió és a mögéje tömörült béketábor, mely sokkal erősebb, mint a háborús uszítok vonító sakálhada. Az egyszerű emberek "milliói nem akarnak háborút, de nem sápitoznak, nem könyörögnek a békéért, hanem a Szovjetunió* vezetésével bátran harcol­nak érte. Szilárdságuk és elszántságuk visszavonulásra késztette az imperialis­ták támadó politikáját. A demokratikus erők sorozatosan győznek az egész vi­lágon. Győz a kínai néphadsereg, meg­erősödnek a népi demokráciák és szo­rosabb kapcsolatokat létesítenek egy­mással, mint legutóbb Magyarország és Csehszlovákia is. Még a Ti to-klikk áru­lása is javukra szolgált a béke erőinek, mert egységesebbé és szilárdabbá tette a népi demokráciák és a Szovjetunió szövetségét. A nyugati dolgozók is egyre öntu- datosabban harcolnak a tőkések ellen. Sikerrel végződött a másfélmillió olasz mezőgazdasági munkás sztrájkja és gyengítette az imperialistákat az angol, francia és amerikai munkások számos megmozdulása. A Szakszervezeti Világ- szövetség milánói kongresszusán 73 millió szervezett dolgozó nevében je­lentették ki, hogy megvédik a békét. » Ennek a Szovjetunió-vezetle nagy békeharcnak köszönhetjük mi, hogy nyugoiltan arathattunk, örömmel csé­pelhetünk és bizakodva nézhetünk a termény begyűjtés elé. Mindennapi mun­kánk is ezt a harcot szolgálja. Minden kiló búzával a békefront egyik bás­tyájának, hazánknak gazdasági erejét növeljük. Csak erős ország tudja megvédeni magát mindenfajta ellenségtől, csak erős ország tudja megállni a helyét a Szovjetunió vezette hatalmas béke­táborban. Ezt az erőt fokozza az ipari munkásság szorgalma, amellyel arra törekszik, hogy túlteljesítse a három­éves tervet. Amikor dolgozó parasztságunk lein jesiti a terménybegyüj'téssel kapcsolatos kötelességét, hazánkat és a béke tábo­rát erősifi. Kunszenfmárfon UTAT MUTAT... A falu kizsákmányolóinak, a dolgozó | parasztság kérlelhetetlen ellenségeinek az idei term énybegyüj lés zavartalan végrehajtása ellen indított támadása be­bizonyította : nem lehet egyszerű, szo­kásos soronlevő munkafeladatnak te­kinteni az aratást, a cséplést, a ter- ménybegyüjtést. Újból bebizonyosodott, hogy most a gzodaüznius alapjainak lerakása idején a faluin a kulákság fo­kozott ellenállásával találkozik minden munka általában, a betakarítás pedig különösen. Bebizonyosodott, hogy az aratás és a terménybegyiijtés politikai kérdés, harci jeladat. ' Július 10-e, az elmúlt vasárnap e harc jelentős állomásának bizonyult. Kunszentmárton község dolgozó pa­rasztsága íerménybegyüjtési versenyre hívta az ország valamennyi dolgozó pa­rasztját, valamennyi községét, vala­mennyi termelőszövetkezetét. Kunszent­mártoni dolgozó parasztjai, szövetkezeti gazdái ütközetet nyertetem maguk köz­ségének kulákjai ellen, de a kulákság ellen általában is. Kunszentmárton dol­Ünnepi külsőségek között, dolgozó parasztok hagy tömege előtt avatták a tíz cséplésre induló brigádot. Foga­dalom hangzott ej, hogy 18 nap alatt elvégzik a csépiét. Aid ott volt, lát­hatta, hogy a brigádok tagjai milyen lelkesedéssel készülnek arra, hogy ezt a fogadalmat becsületes munkával tel­jesítsék. Ezután kezdetét veszi a pró- bacséplés. Tiz gép áll egv' sorban, előtte a traktorok. Bemelegítik a trak­torokat, rákapcsolják a cséplőszekré­nyekre, indulhat a munka. Az etetők serény kézzel adogatják fel a kévéket, hogy utána megtelhessenek a zsákok a szép tiszta szemekkel. A szakértő közönség árgus szemekkel figyeli a munkát, hiba nincs. Befejezés után vé­gigjárjuk a gépeket. Ott fekszik a szal­ma és törek, szemet keresve sem ta­lálni bennük. A bemutatón első a Rá­kosi, második a Ságvári, harmadik a Petőfi-brigád. A brigádoknak a két traktorossal egyült 22 tagja vau. Beszélge ttünk Sulik László elvtárssaí, a győztes Rákosi-brigád vezetőjével. A Szovjetunióban kolhozokban és szov- nozokban brigádban dolgoztam kom­bájnokon. Az ott tanultakat itthon aka­rom hasznosítani. Remélem és bízom benne, hogy a tiz brigád közül mi fog­juk megnyerni a munkaversenyt. Vá­rosföldön fogunk dolgozni. Feladatuúk nemcsak a pontos munka, hanem az is, hogy éberen vigyázzunk a kulákok- ra, nehogy kárt okozzanak szabó látá­sukkal a dolgozóknak. Az ő brigádjában traktorista Kállai Irén 20 éves apátlan-anyátlan árvale­ány. Eddig a baromfikeltetőben dolgo­zott, azonban annyi szépet hallott és olvasott a traktorosokról, hogy elment tanfolyamra és most egyik legszorgal­masabb dolgozója a gépállomásnak. — Életem legboldogabb pillanatai ezek — mondotta — és alig várom, hogy megkezdődjön a határban a munka. Kalmár Imre főgépész elvtárs mint apa a gyermekét úgy simogatja a gé­peket. Mindegyikről van mondanivalója. gozó parasztjai a falvak dolgozóinak nevében feleltek a kulákok aknamun­kájára, szabotázsaira és a népi demo­krácia elleni agitáeióra. Ezj a felelet ko­moly csapásnak is beillik. Nem keve­sebbet mond, minthogy a falvak dol­gozói megértik a terménybeadás jelen­tőségét és versenyt indítanak annak mi­előbbi végrehajtására. Nem kevesebbet, minthogy a dolgozó parasztság új nép­szavazásra készül a lerménybeaüás ver- senybeni teljesítésével, népi demokrá­ciánk a munkásosztály vezető szerepe a inunluís-parasztszövelség és nem utolsó sorban Pártunk helyes agrár- politikája mellett. Nem kétséges, ahogy a szikrát — mely a versenylendületet lángralobban- totta — annak tudatai csiholta, hogy a kunszentmártoni dolgozó parasztok, mint az ország többi falusi dolgozói tudják, hogy a termés ma már nem az urakat, a kizsákmányolókait gazda­gítja, hanem az ország dolgozó népét. Ez adta a szót Katona Boldizsár közép­paraszt szájába, mikor büszkén tette 7 — A fiz gép közül — mondotta — nyolcat szabotáló kulákoktól vettünk el. Hogy Kalmár elvtárs szavait idézzük: — A gépeket mint hasznavehetetlen szemétládákat vettük át, de gépállomás sunk dolgozói rohammunkával, kis költ­séggel munkaképes^ használható gépe­ket varázsollak belőlük. A gépállomás hatalmas udvarát szi- nülüg töltötte meg a dolgozó kis- és középparasztok nagy tábora, akik tanúi akarták lenni a cséplőbrigádok avatá­sának. Dolgozó parasztságunk tisztában van most már azzal, hogy a géppállo- más segitő barátja. Ilulyák László elvtárs a gépállomás vezetője bejelentette, hogy a csépléssel 18 nap alatt fognak végezni. 87 gép fog csépelni Kecskemét határában, ezek munkájának a tiz brigád ad lendületet, mutat irányt.. A gépállomás 18 traktor­ral és 10 cséplőgéppel segíti a dol­gozó parasztság munkáját. Czakó Imre elvtárs ünnepi beszédé­ben rámutatott arra, hogy a DÉFOSz megvédi a mezőgazdasági munkásság érdekeit, harcol érte. Ennek eredménye a számoA rendelet, amit a kormányzat a mezőgazdasági dolgozók érdekében holott. Azon kell igyekeznünk, hogy a lerménybegyűjtés jól és rendben tör­ténjen meg, ennek nagy fontosságát be kell vinni a köztudatba. Nagy Gábor a Földmiveszövelkezet munkájáról és célkitűzéseiről tájékoz­tatta a hallgatóságot. Török György a DEFOSz megyei tit­kársága nevében szólalt fel. — A DÉFOSz földmunkás tagoza­tának dolgozó tagjai — mondotta — éberen őrködjenek, hogy kulákszabotá- lások ne történhessenek. Mindannyiunk kenyeréről van szó és minden eltaga­dott mázsa csökkenti a dolgozók orszá­gának gabona tartalékát. Gottreich Jenő elvtárs a gépállomás titkára dolgozó társaihoz szólótt. Nőé László elvtárs a DEFOSz tagság ne­vében beszélt. A hangulat lelkes volt, látszott a dolgozó parasztokon, alig várják, hogy megkezdhessék a cséplést. meg a kihívást: »Elsőként akarok részt- venni a íerménybegyüjtési versenyben, fizzál a feltétellel hívom versenybe min­den dolgozó paraszttársamat, hogy be­adási kötelezettségemet 200 százalékra teljesítem.«. Az a felismerés, melyet Kovács Sándor 9 holdas újgazda igy öntött szavakba: »Minden mázsa ga­bona, minden felnevelt jószág dolgozó népünk szabad hazáját erősiti.« Mi is tudjuk, amit ők... A kunszentmártoniak nem valami kü­lönös emberek. .Nincsenek más anyag­ból gyúrva megyénk dolgozó parasztjai sem. »Amit ők tudnak mi is tudjuk, mi is megtesszük« hangzik el megyénk különböző községében. A versenykedv nem hiányzik a mi dolgozó parasztja­inkból sem. Nem kétséges: csatlakozá­suk nem várat sokáig magára. Nem sza­bad azonban, hogy ez a bizafkodás lel­kesedés, elbizakodottsággá váljék. Nem szabad, hogy a kunszentmártoni csata­nyerés valakiben is azt a gondolatot ébressze, hogy itt már az egész harcot megnyertük. A kulák újabb sebet ka­pott, de egy pillanatig*sem adta feí a harcot. Egyetlen alkalmat nem fog el­szalasztani, hogy megzavarja a dolgozó parasztság további erősödését és a népi- gazdaság további fejlődését biztosító bő gabonatermés zavartalan begyűjtését. Aid úgy gondolkodna a cséplőgépiek rendbehozatalával, a magtáraik kitakarí­tásával már minden rendben van, az továbbra is a kulák malmára hajtaná a vizet. ( Harcról van szó és a harcot nem lehet a véletlenre bízni. Alapos szerve­ző, felvilágosító munkára, a kulák el­leni harc szellemének ébrentartására, a kulákok ellenőrizésére, mesterkedéseik azonnali gyors megtorlására van szük­ség, arra, hogy a kulák érezze: egy pillanatra sem kerül ki az osztályhalrG reflektor-fényéből, érezze: rajta van a szemünk! Erősödik a DÉFOSz A győzelem fegyvereinek kikovácso­lása, elsősorban falusi pártszervezete­inkre vár. Rájuk vár a rendeletek to­vábbi ismertetése, a felvilágosító munka ép úgy, mint a szervezés, a kulákok elleni harc szellemének ébrentartása, az osztályszempontok érvényesítése. Tá­volról sincs azonban arról ■ szó, hogy minden munkát falusi pártszervezete­inknek kellene ezen a területen elvégez­ni. Olt vannak a DÉFOSz szervezetek, különösen azok földmunkás tagozatai és a nemrégiben alakult Munkaügyi Bi­zottságok. A DEFOSz földmunkás ta­gozatai már az előcsalározások folya­mán sokat erősödlek, az elkövetkezendő időben ipsédig döntő többségben való­ban hozzá fognak nőni a feladatokhoz. Pártszervezeteink adjanak meg ré­szükre minden támogatást: segítsék őket a cséplőgépellenőrök további kioktatá­sában, a dülőfelelősök és a mezőgazdá­sági értekezletek -további megtartásá­ban, a kulákok ellenőrzésében, a kol­lektív szerződések érvényre juttatásá­ban és nap-mint nap jutassák eszükbe, Sztálin elvtárs figyelmeztetését: »A ku­lák tudja, hogy a gabona a valuták palulája, a kulájc tudja, hdgy a gabona- feleslegek nem csak á maguk meggaz­dagodásának, hanem a szegény paraszt­ság kiúzsorázásának eszközei.« i Nem kétséges, hogy a kunszentmár­toni csatanyerést a harc győzelmes be­fejezése kövéül Szocialista munkabrigádot avatott a kecskeméti gépállomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom