Délpestmegyei Népújság, 1949. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1949-06-26 / 26. szám

Vesszenek az árulók! A»MA6VAR *DOLGOZ0K*PÄRTJÄNAK»PO UlTIKAh Éljen a Párt! Államosították a félegyházi villanymalmot! ILAPOA (II. évfolyam 26. szám Ara: 60 fillér 1949 június 26, vasárnap A Szakszervezetek Világszövetsége június 29-én nyitja meg ünnepélyesen II. kongresszusát Milánóban. Ezen a kongresszuson ott lesznek a magyar szakszervezetek, a magyar munkásosz­tály kiküldöttei is, hogy hitet tegyenek a munkásság nemzetközi összefogása, egysége mellett. A Szakszervezeti Világszövetség 1945- ben azzal kezdte működését, hogy meg- szüntette a régi szakadást a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban és fel­vette tagjai közé elsősorban a szovjet szakszervezeteket, majd az amerikai, ausztráliai és több gyarmati ország szakszervezetét is. 67 országos szak- szervezeti központ 75 millió szervezeti dolgozója tartozik ma a Szákszerveze­tek Világszövetségébe, tehát igen tekin­télyes erőt képvisel. Természetes, hogy az imperialisták és csatlósaik mindent megkíséreltek, hogy ennek a hatalmas világszövetség­nek munkáját megbénítsák. A jobbol­dali szociáldemokraták megkísérelték; hogy kétfelé szakítsák a Szakszervezeti Világszövetséget. A kommunista és mun­káspártok varsói értekezlete azonban 1947 őszén lerántotta a leplet az impe­rialisták szándékairól és bevezette a béke táborának nagy támadását a Szov-- jetunió vezetése mellett. A szakszervezetek bomlasztásának kí­sérletei nem sikerültek sem Francia- országban, sem Olaszországban. A lá­váit jobboldali vezetőket alig követte valaki és később azok javarésze is visszatért az egységes mozgalomba. A Szakszervezeti Világszövetség jövőheti kongresszusa azokat a módokat fogja megtárgyalni, amelyeken a munkásság megvédi szabadságjogait, emeli élet­színvonalát és megerősíti a gyarmati né­pek szabadságmozyalmáit. Főcélja a szakszervezeti mozgalom hatékony fel­lépése a béketábor támogatására. A munkásosztály nemzetközi össze­fogása óriási erőt képvisel. A dolgozók egysége annakidején meghátrálásra kényszeritette Horíhyék vérbiróságát és kiharcolta Rákosi Mátyás elvtárs ki­szabadítását. Most még nagyobb az ereje. Hiszen harcát a Szovjetunió ered­ményes küzdelme támogatja a nemzet­közi politikai éleiben. A magyar szervezett dolgozók mé­lyen átérzik a Szakszervezetek Világ­szövetsége fi. kongresszusának jelentő­ségét. Erre mutat az a sok munkafel­ajánlás, amely az ország különböző ré­szeiből érkezett a Szakszervezeti Ta­nácshoz. A magyar munkások tudják, hogy a termelés fokozásával, a három­éves terv teljesítésével és túl teljesítésé­vel a békéért küzdenek. Tudják ezt a délpeslmegyei dolgo­zók is. A kecskeméti járási titkársághoz egymásután futnak be a munkafelaján­lások. A Barne'üál dolgozói a gépkocsik rakodóképességének gazdaságosabb ki- kodó képességének gazdaságosabb ki­használását és ezzel a tonna-kilométer önköltségének 5 százalékos csökkentését ajánlották fel a kongresszus alkalmá­ból. Megmozdultak a vasutasok is. az osztálymérnökség dolgozói három rak­tárépület költségének 10 százalékos csők kentésél ígérik, ami 27.600 forintot je­lent á népi demokráciának, a fűlőház­ban a mozdonyforduló meggyorsításá­val akarnak havi 1375 forint költségei megtakarítani. Ezekből látszik, hogy munkásosztá­lyunk szocialista öntudata egyre nö­vekszik. Megkezdődött az aratás... Termény begyűjtési versenyre készülnek a pestmégyei puszták dolgozói Kecskemét halárában megkezdődött az aratás. A Petőfi termelőcsoporl tag­jai voltak az elsők, akik learatták árpa­termésüket. A termés jónak Ígérkezik, holdanként kilenc mázsára becsülik. Sokat vitatkoztak az utolsó napokban arról, mikor kell aratni. A kulákok általában azi a tanácsot adták a még mindig rájuk hallgató dolgozó parasz­toknak, hogy minél később aratnak, annál jobb. Szerencsére népnevelőink, mintagazdáink és a rádió kellő időben és helyesen világosították fel a földíni- veseket. — A búzát viaszéréskor kell aratni — mondották — amikor a búzamagba körmünket könnyen beváj haljuk, mert elkerüljük a pergési veszteséget és na­gyobb lesz a sikértartalma is. Ha a búzát a viaszérés után eső éri és azt forró napsütés váltja föl, akkor elveszti szüléi, magja pedig belesül a kalászba'. — A rozsot teljes érése elején aras­suk, — beszélik a népnevelők — a sörárpcát pedig teljes érésében, mert a sörgyárak a lisztesőrlésű árpát tud­ják legjobban felhasználni. Legnagyobb veszteség a zabnál, érhet, ha túlérettre hagyjuk, mert a szél sok magot elröpit. Megbeszélték a terméní/begyüjlési és a cséplési rendeletet is. A kisgyűléseken kiderült, hogy a dolgozó parasztok már azt is tudják, hogy nemcsak az ellá­tatlan lakosság szükségletének fedezé­sére van szükség a begyűjtésre, hanem azért is, hogy gabonatartalékot bizto­sítsunk az ötéves tervnek. Megtanulták a választások előtt, hogy az ötéves terv a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését is meghozza. A terménybegyüjtés : népszavazás Rákosi Mátyás azt mondta tavalyi kecskeméti beszédében, hogy a ler- ménybegyüjtés felér egy népszavazás­sal. Kétségtelen, hogy az idei begyűjtés még nagyobb népszavazási győzelmed hoz, mint a tavalyi I Az idei rendelet nagy kedvezményeket biztosit a dol­gozó parasztságnak és fokozottabb mér­tékben terheli a kulákokat. A középparasztok örömmel vették tudomásul, hogy mentesüllek a mező- gazdaságfejlesztési járulék fizetése alól, tehát lényegesen kevesebb kenyérgabo­nát kell beadniok, mint tavaly. A kulákok ősszel azt hiresztelték, hogy a termelőcsoportokba belépő gaz­dáktól elveszik az egész termést. Ez is hazugságnak. bizonyult, mint annyi inás rémhírük. A magyar népi demo­krácia kormánya külön kedvezményben részesítette a termelőszövetkezeti cso­portokba tömörült parasztokat. Azok a dolgozó parasztok, akik ter­melési szerződést kötöttek, a lekötött terület után mentesülnek a beadási kö­telezettség alól, terményeiket a nemzeti vállalat felárral veszi ál. 1 Megjelent a cséplési rendeld is és ez kimondja, hogy csakis géppel szabad csépelni. A cséplőgépeket bizottságok vizsgálták felül és aki nem javíttatta ki gépét, megbüntették, sőt gépét is elkobozták. Kecskemét határában nyolc kulák próbált szabotálni olymódon, hogy cséplőgépét nem hozta üzemképes állapotba. A Népfront bizottsága eze­ket a gépeket elkoba-äa, a gépállomásra vontatta és ott kijavíttatta. Hegedűs József, bugacmonostori kil­lák félrevezette a szegényparasztokat és azt mondta, azért akarják elvinni a gépét, hogy a bugaciak ne csépeltethes- senek. A gépállomás dolgozói azonban felviagositotlák a parasztságot a kulák aljas ravaszságáról és megmondották, hogy a gép így használhatatlan volna, tehát a nép érdekében javítják ki. A szabotáló és izgató kulákot átad­lak a rendőrségnek. Életbelépett a magyar-csehszlovák barátsági szerződés A prágai külügyminisztérium tanács­termében csütörtökön délben ünnepé­lyes keretek közt cserélték ki a magyar­csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikációs okmányait. Clementis elv­társ csehszlovák külügyminiszter mond­ta. hogy biztosan támaszkodhatunk kö­zös nagy felszabadítónkra, szövetsége­sünkre és szomszédunkra, a hatalmas Szovjetunióra. Érdekeink a nemzetközi politika te­rületén a legteljesebb mértékben azono­sak, s hogy minden erőnkkel, minden lehetőségünket kihasználva támogatni fogjuk a békeszerető emberiség nagy erőfeszítését, a békeszerelő emberisé­gét, amelynek élén a Szovjetunió halad. Kállai Gyula elvtárs, magyar külügy­miniszter méltatta a magyar-csehszlo­vák szerződés jelentőségét: — Mindkét ország sokat szenvedett az elmúlt két világháborúban. Ezért mindkét nép jól tudja, mit jelent a háború* Csak természetes, hogy Ma­gyarország, épp úgy, mint Csehszlová­kia, ma a béke frontjánuk‘szilárd bás­tyája. A Szovjetunió hékepolitikája az egyetlen út arra, hogy u világ népei megtanulják és tartósan biztosítsák az annyira óhajtott békét és azért teljes erejükből támogatják a Szovjetunió harcát a békéért. Csütörtökön este . a prágai dolgozó nép nagygyűlésen köszöntötte a szövet­séges magyar köztársaság képviselőit és kifejezte együttérzését a magyar mun­kásosztály iránt. A magyar kormány­küldöttség nevében Rákosi Mátyás elv- társ intézett beszédet a csehszlovák fő­város dolgozóihoz. A csehszlovák földművesszövetség központi napilapja szerdai vezércikke írja: — A Duna mindkét oldalán határo­zott léptekkel haladunk a népi demo­krácia útján. Hatalmas lendülettel se­pertük el azokat a régi kizsákmányoló érdekeket, amelyek a múltban a népe­ink közötti közeledés ép a barátság út­jában állottak. A Magyar Dolgozók Pártja segítsé­gével a DP.FOSz kijelölte a cséplési ellenőröket és főellenőröket. Mániá­sokból és dolgozó parasztokból kerül­tek ki. Kecskeméten 82 ellenőr és 11 főellenőr tette le a fogadalmat a pol­gármester kezébe. Ugyanakkor let.ek fogadalmat a cséplőgépek felelős ve­zetői is,. i Most folyik a raktárhelyiségek ki­jelölése és megtiszlilása. A begyűjtést a földmivesszövetkezelek végzik és már kibontakoznak a begyűjtési verseny körvonalai is. Versenyezni fognak a cséplőgépek, de versenyeznek a dol­gozó parasztok is, melyikük teljesíti leggyorsabban és legjobban a termény­beadást. A Párt és a Népfront kisgyüléseket rendez a tanyavilágban, népnevelők szá­zai Végzik a felvilágosító munkát. A terménybegyüj tési csatában éppen úgy győznünk kell, mint az országgyűlési vá'aszlásokon1 Félegyházi kisgyűlések A Népfront kiküldöttei 14 helyen tar­tottak kisgy ülést Félegyháza határában. Ismertették a terménybegyüjtésí rende­letét, versenyre buzdították a dolgozó parasztokat. Mindenütt megértést ta­pasztaltak. Hideg János igy szólt: — A kecskeméti külső iskolánál Tar­tottam gyűlést. A résztvevők nagyrészt újgazdák voltak. Mindnyájuk állásfog­lalása az volt, hogyha az állam támo­gatta, segítette őket a földjutlatással, nekik is kötelességük a rendelet pontos végrehajtása. ( Csernák József a csólyosi úti belső iskolánál tartotta a kisgyűlést. — Igen megörültek az emberek,ami- ért kimentünk hozzájuk és felvitágosi- to lluk őket. Meg is jegyezték, hogy most már mindnyájan tapasztalhatják a kormány támogatását, a parasztság felemelését. Az aratás-cséplés után ők is viszonozzák azt és mindnyájan hiány­talanul eleget tesznek a kötelezettségeik­nek. Csáki Ferenc gazdajegyző a körösi úti külső iskolánál volt előadó. — Mi a véleménye a kisgyűlés után ? — A magyar parasztság megőrlette fnost már mit jelent számára is a munkás-parasztszövetség. Tisztában vannak vele, ha ők is teljesítik a kö­telezettségeiket, csak akkor tud az ipari munkásság is részükre olcsóbbat és jobbat termelni. Határidő előtt fogják tehát a terménybeadást elvégezni. Pataki Árpád földművesszövetkezeti ügyvezető Szentkúton 400 embernek tar­tott felvilágosító gyűlést. — Sehol nem tapasztalhatta úgy a parasztság az állam támogatását, mint Szentkúton, miután itt egv jó szövet­kezet van — mondja. — Ennek tulajdonit ható, hogy ennyien eljöttek. A gyűlés hallgatói egyhangúlag és lelkesedéssel fogadták el a kormányzat felhívását a terménybegyüj lésre. ígéretet tettek^ hogy idejében eleget is fognak tenni a kötelezettségeiknek, mert ebből az or­szágnak és nekik is hasznuk van. Dol­gozó parasztságunk kapcsolata az MDP szervezeteivel mind szorosabb és bizal­muk a Pártban feltétel nélküli. DÉL.PEST/AEGVEI ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom