Délpestmegyei Népújság, 1949. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1949-06-19 / 25. szám

DÉLPESTAkEG VEI Minden dolgozó legalább egy könyvet vásároljon 1 Harcaink pillére Páriánk egysege Treckista kémcsoport leleplezése . A»MA6YAR*DOLGOZÓK*PÁRTJANAK«POLITIKAI»W etilapoa* Ul. évfolyam 25. szám Ara: 60 fillér 1949 június 19, vasárnap Kecskemét lett a Duna-Tisza közének villamos áramszolgáltatási központja Szivetkezeli demokrácia Június 26-án ül össze a SZÖVOSZ pestmegyei választmánya, hogy előmoz­dítsa a dolgozó parasztság széles réte­geinek bevonását a földmivesszövetke- zetbe. Biztosítja a szövetkezetek vezető szerepét a falu gazdasági életében és szorosabbra fűzi a kapcsolatit a szövet­kezeti tagság, a tagszövetkezetek és a SZÖVOSZ között, hogy ezáltal szolgál­ja a szövetkezeti demokráciát. A földmivesszövetkezetek dolgozó pa­rasztsága az év első hónapjaiban fúziós demokratizáló közgyűléseken választotta meg soraiból a megyei választmány tagjait. Összesen 555 szövetkezeti1 ta­got bízott meg a szövetkezet tagsága azzal, hogy Pestmegyében képviseljék érdekeiket s tárgyalják meg mozgalmuk irányítását és továbbfejlesztését. A dol­gozó parasztasszonyok aktivizálását je­lenti az a tény, hogy a szövetkezetek vezetőségeinek csaknem 30 százaléka nő és a megyei választmányban mintegy 25 százalékig vannak képviselve. Két évvel ezelőtt a szövetkezetek vá­lasztmányai kuiákokból, befurakodott osztályidegen elemekből állottak. Ma a falusi dogozók legöntudalosabb lagjai a szövetkezeti mozgalom kipróbált har­cosai vannak a választmányban. A megyei választmány szociális., ösz- szetéteie is visszatükrözi a dolgozó pa­rasztság összefogását, mert a földnél- küü mezőgazdasági munkásság 7 száza­lékban, a 10 hoidon aluli dolgozó pa­rasztság 71 százalékban van képviselve, de jelen van a szövetséges középpa­rasztság is. 15 holdas parasztok közül kerül ld a választmányi tagok 12 szá­zaléka, 15 holdon felüliek közül 3 szá­zaléka. A fennmaradó' 7 százalék pe­dig egyéb foglalkozású dolgozókból te­vődik össze. A megyei választmányok feladata, hogy feltárják a szövetkezeli mozgalom eddigi hibáit, kiértékeljék elért eredmé­nyeit és pontosan meghatározzák a ten­nivalókat. Fokozatosan megvalósiija a választ­mány mindazokat a célkitűzéseket, ame­lyeket a SZÖVOSZ alapszabályai ma­gukban foglalnak. Az elvi kérdések tisztázásán felül konkrét feladatai is vannak a megyei választmányoknak. A terményt)együjtés jó megszervezése és gyors Iebonyolitása. A tagtoborzás kiszélesítése, ho|gy a dol­gozó parasztság nagy tömege legyen a földmi vessző vetkezet tagja. Elő kell ké­szíteni a termelő csoportok hatékony támogatását. A szövetkezeteket be Kell kapcsolni a tervgazdálkodásba. A megyei választmánynak tennivalója az is, hogy tudatosítsa a SZÖVOSZ sze­repét a szövetkezeti mozgalomban, szo­rosabbra fűzze a kapcsolatot a tagolt és a SZÖVOSZ között. A megyei választmány, a dolgozó pa­rasztság, földmivesszövetkezetek, föld- bérlőszövetkezeíek, termelőszövetkezeti csoportok küldöttei fogják megválasz­tani az Országos Küldöttgyűlés tagjait, akik a megyei választmányok munká­ját kiértékelve és összefoglalva orszá­gosan irányítják a szövetkezeti, első­sorban földművesszövetkeze ii mozgal­munk továbbfejlesztését. A megyei választmányok munkája új lendületet fog adni szövetkezeti mozgál- munknak. Tudatosítani fogja földmives- szövetkezeleink eddig elért hatalmas eredményeit. A munkásosztály és Pártja vezetésével döntően kiveszi részéit a fa­lusi földmivesszövetkezetek megerősité- füéből s a termelő szövetkezeti csopor­tok fejlesztésének munkájából. A magyar ipar egyik legelmaradot­tabb területe villamos energiatermelé­sünk volt. A hároméves terv során már sokat lettünk ennek kiküszöbölésére. Újjáépítettük a bombák által elpusztí­tott Ganz villamossági gyárat, üzembe helyeztük a csepeli erőműveket, sok­milliót ruháztunk be a málravidéki erő­mű felszerelésére, amely még ebben az évben megkezdi az áramszolgáltatást Iparfejlesztésünk és a faluvillamositás azonban so kind többet igényel, ezért az ötéves terv során Kedden mutatkozott be a parlament­ben az új magyar kormány, melynek tagjai Dobi István miniszterelnökön ki- vül: Rákosi Mátyás elvtárs miniszter­elnök-helyettes. Gero Ernő elvtárs, a Népgazdasági Tanács elnöke, állammi­niszter, Kállai Gyula elvtárs külügymi­niszter, Kádár János elvlárs belügymi­niszter, Farkas Mihály elvtárs honvé­delmi miniszter, Révai József elvtárs népművelési miniszter, Ries István dr. elvtárs igazságügyminiszter, Kossá Ist- ván elvlárs pénzügyminiszter, Bebrils Lafos elvlárs közlekedés és poslaügyi miniszter, Erdei Ferenc földmivelésügyi miniszter, Zsofinyecz Mihály elvlárs nehézipari miniszter, Marosán György elvtárs könnyűipari miniszter, Darvas József építésügyi miniszter, Bognár Jó­zsef belkereskedelmi miniszter. Rónai Folyó hó 12-én volt Szegeden a kör­zeti repütőmodell verseny. A lelkes fé'egyházi modellezők biztosították vá­rosunknak az első helyéit a városok kö­zötti versenyben. Csapat és egyéni ver­senyben is szép eredményt értünk el. A Szt. István Alt. Iskola modellező Pénteken reggel kezdődött meg apar- mentben a magyar nép nagy békelün- tetése: az Országos Békekonferencia. A nagyvonalú programban Losonczy Gé­za elvtárs: »Harcolunk a békéért«, Darvas József : »A Szovjetunió a, béke- tábor élén« című beszédei, a »Megvéd- ják a békét« mozgalom országos taná­csának megválasztása és a parlament előtti hatalmas békegyűlés Marosán György elvtárs beszédével szerepeltek mint kiemelkedő mozzanatok. A békekonferencián Kecskemétet Potyák Imre, az EKK munkása és Szabó Jánosáé parasztasszony, a DÉ- FOSz vezetőségi tagja képviselték, akik az ország többi részéből összegyűlt öt­száz küldöttel együtt nyomatékosan fe­jezték ki a magyar dolgozók harcos békevágyát. A második világháború után az im­perialisták máris új háborút akartak kirobbantani, hogy leigázzák a világot. A Szovjetunió leleplezte a háborús uszi­jclenlegi áramtermelésünket meg kell kétszereznünk. Uj erőművet létesítünk Borsodban, Mo­hácson és Tiszalökőn, amelyeket száz­ezer volt feszültségű vezeték köt majd össze egymással és a régebbi nagy erő­művekkel. Az áram elosztását az Állami Villa­mos Energia Szolgáltató N. V. ÍÁVESz] végzi, melynek központja Budapesten van. Pestmegye déli része, a Duna— Tisza köze egyike volt a legelhanyagol­tabb vidékeknek villanyáram-szolgálta­Sándor elvtárs külkereskedelmi minisz­ter, Ratkó Anna elvlársnő népjóléti mi­niszter és Orlulay Gyula vallás- és köz- oktatásügyi' miniszter. Programbeszédé­ben a miniszterelnök kijelentette, hogy az új kormány és népünk a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás irányításával ha- , tad előre. Szerdán az országgyűlés letárgyalta és elfogadta a magyar-csehszlovák ba­rátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, amelynek megkötésével hazánk ismét tettel bizonyította be, hogy a béke védelmét szolgálja. Ezzel a két ország kommunistái jelentős lé­pést tettek előre a sötét nációnál ián ti s felszámolására. köre harmadik lett a körzeti csapat- versenyben, Az iskola modellező kö­rének tagja. Sípos István a junior ver­senyben elnyerte az első és második dijat. A harmadik dijat ugyancsak Fél- egyházának hozta haza Bálint István. a SzIT modellező kör tagja. fókát és küzdelmet indítóit az újabb vérözön megakadályozására. A népi demokráciák, köztük Magyarország is, felsorakoztak a Szovjetunió mellé a béke megvédésére, . »A halálgyárosokat« már több béke­kongresszuson megbélyegezték a világ dolgozói. Ezek a kongresszusok, me­lyeken a mi küldötteink is jelen vol­tak. nem voltak eredménytelenek, mert tárgyalásra kényszeritették az imperia­listákat. De ez sem biztosítéka' á világ­békének, tovább kell vimíi a harcot a béke megőrzésére. A budapesti békeérlekezlet azt mu­talja, hogy a magyar nép továbbra is méltó harcosa lesz az igaz ügynek. Állandó szerves kapcsolatot létesít a világ szabadságszerető népeinek béke mozgalmával és még fokozottabb sze- Mettel és hűséggel tart ki nagy szövet­ségesünk a Szovjetunió és a népi de­mokráciák mellett. tás szempontjából. Minden városban külön kis villanytelep működött, ame­lyek sok költséggel dolgoztak és drágán látták el árammal közvetlen környékü­ket, mig a falvak legnagy obb része ki­maradt a hálózatból. Tervgazdálkodásunk természetesen meg akarja szüntetni ezt az észszerüt- íenséget és elmaradottságot. Erre máé a hároméves tervben megtörténtek az első lépések, az ötéves terv hatalmas programja pedig teljes egészében meg­oldja a villamosítás kérdését Délpest- megyében. Az első lépés: a különböző villany- telepek közös vezetés alá vonása — most megtörtént. Az ÁVESz Kecske­méten üzletigazgatóságot állított fel és ennek vezetésével Dán Kamill elvtár­sat, a Villamosmű itteni vállalatveze­tőjét bízta meg. Innen irányítják Ceg­léd, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Izsák Szabadszállás, Kiskőrös és Kiskunha­las villanytelepeit. Kiskunfélegyházán, Cegléden és| Nagykőrösön üzemvezetőség, a többi helységben pedig körzetvezetöség lesz; így kevesebb költséggel és kisebb gond­dal tudjak megoldani a Duna—Tisza közének faluvillamositását és iparosí­tását. i ■ Minek köszönheti Kecskemét ezt á nagyjonlosságú fejlődést? Elsősorban természetesen annak, hogy — bár ezt sokszor vitássá tették — a Duna—Tisza közének itt van a gazdasági súlypontjai Másodszor azonban annak is, hogy a kecskeméti villamosmű fejlődött leg­jobban a felszabadulás óta. A villany­ié lep dolgozói nagy önfeláldozással vé­gezték az újjáépítés munkáját a Ma­gyar Kommunista Párt útmutatásai alapján. Nagy fellendülés következett be, amikor a jobboldali szociáldemo­kraták befolyását ‘kiküszöbölték. A2 önköltség és a selejt csökkentése árán olyan beruházásokat tudtak eszközölni^ amelyek rövid idő alatt kifizették önma­gukat. 1948-ban munkaversenyben rátértek a hálózati veszteségek kiküszöbölésére és olyan jó munkát végeztek, hogy el­osztóhálózati élüzem lett a kecskeméti viilamosmű, amelyet néhány héttel ez­előtt a várostól az állam vett át. Ezzel új fejlődés lehetőségei nyíltak meg. Ebben az évben elkészítik a nagy­kőrösi távvezetéket, jövőre pedig a kis­kun j elegy házit. A közbeeső községekés tanyaközpontok mindjárt világítást kap­nak. Az ötéves terv második évében épí­tik meg a lávvezetéket Ceglédre és ott bekapcsolják a százezer voltos országos vezetékbe, ami lehetővé teszi, hogy úgy­szólván tetszésszerinti mennyiségben iparosíthassunk és fogyasszuk az .ára1- met magánháztartásainkban. Nem lesz már akadálya gyárak épí­tésének és bővítésének az energiaforrás hiánya és hozzáfogha­tunk majd mezőgazdaságunk villamo­sításához is. Ilyen hatalmas távlatokat nyit meg a kecskeméti villamosigazgatóság fel­állítása és ha meggondoljuk, hogy he­lyi viszonylatban úgy indult meg ez á folyamat, hogy ~19 b 8-ban kijavítottak egy kazánt, akkor megértjük, mit jeleni a tervgazdálkodásban minden egyes dolgozó jobb munkája és takarékossága. Dolgozik az új kormány Kiskunfélegyháza első left a szegedi körzeti repülőmodeli versenyen Országos békeértekezlet Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom