MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/126

3.6.1 A dunaparti gyógy-idegenforgalmi negyed a Lukács fürdő műemléképület-együttesének rehabilitációjával lesz teljes; tőle északra a Császár- és törökfürdő, Hild udvar helyreállítása a közelmúlt eredménye. A Lukács fürdő megújítását az értékes fák és a fürdőtörténeti különleges jelleg megőrzésével kell tervezni, sa dunaparti reprezentatív park visszaállításával. A Vízivárosban a Dunapart és a Várhegy közötti és városképileg a Halászbástyához kapcsolódó területen a mozgalmas terephez, a régi beépítés csonkjaihoz illeszkedő új beépítés és a megmaradó épületek helyreállítása szükséges. Itt a Dunára merőleges gyalogút-hálózat kialakítható, s az idetelepített kiskereskedelemmel, vendéglátással gazdagíthatná az idegenforgalmi választékot. Mindezt az ezredfordulóig sorrakerülő feladatok között indokolt szerepeltetni. A városképi jelentőségű, védett villákat nemcsak az épületek egyedi értéke, hanem a környezettel való harmonikus kapcsolat is jellemzi. A múlt századi, e :zázad elejei villákhoz gyakran nagyméretű összefüggő kert tartozik. A telkek a jelenleg érvényes szabályzat alapján rendszerint 6—9 lakásos társasházakkal lehetnének beépíthetőek, ha a régi, egy-kétlakásos épületeket újjal helyettesítik. A budai hegyvidék további túlzott beépítését is megfékezi, ha ezekre a házakra, még rossz állapotuk ellenére sem adnak bontási engedélyt, hanem felújításuk történne meg, esetleges bővítéssel. A jellegzetes villatelepek, utcasorok elcsúfitásának veszélye az építtetői kedv és igény élénkülésével fenyegető lett. A körültekintés nélkül tervezett és épített kerti-, vagy támfalgarázsok, kocsibehajtók, keritéscserék, az épületekhez nem alkalmazkodó bővítések, tetőépítések gyakoribbá váltak az utóbbi évtizedben. A közeljövőben e területek részletes vizsgálatával megalkothatok azok a különleges szabályozások, melyek alkalmasak a részletértékek, a természeti és épített környezet még meglévő harmóniájának megvédésére. A régi hegyvidéki épületek között találhatók olyanok, melyek eredetileg sem lakás céljára épültek, s még átalakítva, felújítva sem volnának e célnak megfelelőek; ezek új funkcióra, felhasználásra történő átengedését szintén a közeljövőben szükséges lehetővé tenni, mentésük érdekében programokat, pályázatokat kell kiírni (pl. Béla király út 40.,csillagvölgyi házak, Csermely u. 7/a., Költő u. 1. sz. alatt lévő 5 villa, Városmajor u. 28/b., Zugligeti út 62. az egykori lóvasút és villamos végállomás, stb). Dél-Budán Budafok történeti városmagjának sorsát az ezredfordulóig rendezni indokolt. A Budafok téri templom és környezete jelenlegi helyzetében való megtartása indokolt, a régi hagyományokon nyugvó továbbfejlesztéssel. Feltétlenül megtartandó a barokk korban kialakult kanyargós utcarendszer az arra épült jellegzetes házaival. Az együttes megtartását elősegítené a Rózsa illetve Kossuth Lajos u. súlyos átmenőforgalomtól való mentesítése. Az említett két utca közötti házsorok megszüntetését semmi sem indokolhatja. A városképi szempontból rossz színvonalú szolgáltató épületek (ABC, pavilonok, stb) összefogása és az ellátáshoz szükséges újak (áruház, üzletek) helyének kijelölése semmiképpen sem járhat a történeti városmag további megnyirbálásával, vagy durva átalakításával. Az egykor harmonikus utcaképeket újra kell tervezni, megtisztítani a sikerületlen utólagos hozzáépítésektől, s az épületek szerény archjtektúráját helyreállítva végezni a felújításokat. A plébániatemplom mögötti, Péter Pál és Plébánia utca közötti területen lévő házakban idegenforgalmi nevezetességként működő kézműves-, iparos műhelyeket lehetne telepíteni, ami egyben az itteni szolgáltatásokat is bővítené. . Budatétényben a Jókai Mór 26. sz. alatt található európai ritkaságú Szabadkőműves pincekápolna rendeltetéshez való juttatása a legsürgősebb feladatok közé tartozik, a fölötte lévő épülettel, környezetének, kertjének rendezésével együtt. 114 Nagytétényben a település hagyományos szerkezetének, építési módjának megóvásával szükséges a fejlesztéseket tervezni, kialakítani a kastély és parkjának színvonalas környezetét, megteremtve a Dunapart és a vasútvonal közötti terület egységét. A kastély déli szárnyában, gazdasági épületeiben a gyerekotthon helyébe, más, e területen vonzerőt kifejtő funkció elhelyezése szükséges, annál is inkább, mert az épület semmilyen átalakítással sem tehető megfelelővé gyerekotthonnak. Nagytétény fejlesztési feladatait az ezredfordulóig megoldásra indokolt javasolni. Margitsziget fejlesztésének programjában — a műemléki — természeti érdekek miatt, s nem utolsó sorban a terület egységes jó színvonalának eléréséért az ezredfordulóig megvalósítandó célkitűzések között kell szerepelnie az alábbiaknak; — lehetővé kell tenni a sziget mindkét oldalán a sétautak végigvezetését, az evezős házakból a vízrejutást szinteltéréssel kell megoldani. A szigeten ne maradjanak olyan létesítmények — üdülők, evezős házak, klubbok — melyeket nem a nagyközönség látogat. — Ki kell telepíteni a szigetről a palackozó üzemet, épülete vendéglátó célra javasolt. — Rendezni kell a Margitsziget mindennapi, olcsó ellátását is, de úgy hogy a büfék, pavilonok megjelenése kifogástalan legyen. Ugyanez vonatkozik a Palatínus strand területén lévőkre, melyek ma minősíthetetlenül festenek. — A Szabadtéri Színpad kiszolgáló építményeit szintén véglegesen, jó színvonalon szükséges átépíteni. A pesti oldal belső kerületeiben a legnagyobb jelentőségű feladat a hosszú távra tervezhető rehabilitáció, melynek meg kell őriznie a városszerkezetet, a sajátos városképi megjelenést. Az épületek szintfelhasználásának a minőségi javulása a cél, hogy a raktárak és a nem-belső kerületekbe való műhelyek, üzemek és üzletek áthelyezésével az épület-udvarok jó emberi környezetté alakuljanak, s sok esetben gyalogos átvezetéseknek adjanak helyet. E feladatok sokszor egyetlen épület esetében is rendkívül költségesek, de a még meglévő, nagy igényű műemléki értéket hasznosítják magasabb szinten, olyanokat amik ma nem állíthatók már elő (pl. Roosevelt tér 5., volt Gresham Biztosító székház). A legtöbb esetben azonban átlagos, a szokásos épületkorszerüsítéshez, helyreállításhoz és a funkcióváltáshoz szükséges kártalanítással rövid távon, az ezredfordulóig eredmény érhető el, (pl. Guszev u. — Október 6. utca közti, Petőfi S. u. 3. — Városház u. 6. — Majakovszkíkj — Paulay — Dohány utca közötti, ma is átjáróházként használt épületek, ma szánalmas állapotban). Ugyanebbe az utóbbi, rövid távon tervezhető csoportba tartoznak az aránylag kevés áldozattal igényessé tehető, megnyitható passzázsok: a Párizsi udvar, a Károlyi M. u. 7. átjáró az Irányi — Curia u. között, a Felszabadulás téren a két Klotild palota használaton kívül álló átjárója, a Pesti Barnabás u. 4. - Vas udvar — átjáró a Régiposta utcáig, a Vörösmarty tér, a Belkereskedelmi Minisztérium garázsa, mely üzlet-passzázs volt, stb). Műemléki igényű helyreállítás és rehabilitáció az ezredfordulóig történő végrehajtását indokolt tervezni a Népköztársaság útja műemléki környezetként védett területén. A Népköztársaság útját övező épületállomány minőségileg különbözik az ugyancsak tömör, városias beépítésű területekétől, az eredeti építtetők magas igényei, a kivitel pazar volta miatt. Ennek ellenére a lakásminőség szélsőséges, az utcai frontok nagyméretű reprezentatív lakása, gyakran még eredeti állapotban, de nagy többségükben szerencsétlen leválasztások után feldaraboltan, és a földszinti-, hátsó traktusbeli lakások szép számban komfort nélküliek. Sok helyütt a lakásokba települt irodák, intézmények átrendezése szükséges a lakások korszerűsítésével együtt, s az épületek földszintjéről azoknak a funkcióknak a kihelyezése, melyek nem idevalók. A Népköztársaság útja rehabilitációjával a szintek jó hasznosításával ismét érvényesülhetne az eredeti minőség, a funkciók a nekik