MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/174

3.11.2 — Budai Duna-parti szennyvízfőgyűjtő — Ördögárok beboltozása — Pesthidegkút szennyvízgyűjtő és átemelő — Nyomócső a Központi szennyvíztisztító telepre — Kőbányai úti—Hungária úti főgyűjtő — Ferencvárosi szivattyútelep rekonstrukció — Központi szennyvíztisztító telep I. ütem — Gábor Andor—Mészáros L. u. gyűjtő — Vörös Hadserege útja — XVIII. és XX. kerület csapadék gyűjtői — Lőcse, Damjanich u. gyűjtő. c) Dél-budai telep vízgyűjtőterületén: — Dél-budai főgyűjtő, a Tóth József utcai, Váza utcai és Vasút utcai szivattyútelepekkel — A Dél-budai tisztítótelephez tartozó csepeli gyűjtőcsatornák és hálózatfejlesztés szükséges 2005-ig — Királyerdő gyűjtőcsatornája FEJLESZTÉS NAGYTÁVRA a) Észak-budapesti szennyvíztisztító vízgyűjtőjén: — Szilas-patak menti szennyvízgyűjtő — Rákosvölgyi északi főgyűjtő — Észak-budapesti szennyvíztisztító III—IV. ütem. b) Központi (Csepel-északi) telep vízgyűjtőjén: — Bécsi-, Pomázi-, Csillaghegyi úti szennyvízgyűjtő — Albertfalvai szennyvíznyomócső és Kelenföldi telepre — Kelenföldi szivattyútelep szennyvízoldali rekonstrukció — Szennyvíznyomócső a Központi tisztító telepre — Jászberényi-, Maglódi úti gyűjtő • — Nagykörúti tehermentesítő gyűjtő — Központi szennyvíztisztító teljes kiépítése — Dél-pesti szennyvíztisztítótól szennyvíznyomócső a Központi tisztítótelepre c) Dél-budai telep vízgyűjtőjén: — Dél-budai tisztítótelep — A dél-budai rendszerhez tartozó Csepelen 2005 után kell elkészíteni a Vas Gereben utcai átemelőtelep szennyvízoldali rekonstrukcióját és a nyomócsövet a dél-budai gyűjtőbe. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A befogadó Duna szennyvízterhelésének csökkentése érdekében a szárazidei szennyvizeket biológiailag is meg kell tisztítani. A szennyvíztisztítást három tisztítótelep létrehozásával koncentráltan kell megoldani, az alábbi kapacitásokkal: Észak-budapesti telep 560.000 m

3

/d Központi (észak-csepeli) telep 1.360.000 m

3

/d Dél-budai telep 132.000 m

3

/d 180 A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROGRAM ÜTEMEZÉSE 2005-IG: - 72.000 m

3

/d kapacitásra bővült a Dél-pesti telep (távlatban nyomócsővel a Központi telepre kerül); - üzembehelyezik az Észak-budapesti telep I. és II. ütemét 280.000 m /d teljesítménnyel, a kapcsolódó létesítményekkel együtt; - megkezdik a tervezett Központi (észak-csepeli) telep I. ütemének 420.000 m

3

/d - építését, a kapcsolódó létesítményekkel együtt. A szennyvíztisztítási program szerint a budapesti tisztítótelepek az agglomerációs övezetből az ezredforduló után 78.740 m

3

/d szennyvíz fogadására alkalmassá tehetők, ezt a környező települések igénybe is fogják venni. A Pest megye vízellátási és szennyvízelvezetési koncepciója szerint (készült 1986ban) az 1995-ig csatornahálózaton bevezetett szennyvízmennyiség 10.550 m

3 nap, a „Budapesti agglomeráció regionális rendezési terve"-ben ez az érték 49.850 m

3

/nap, a csökkent mennyiség a nyit vízfolyásokba való közvetlen bevezetésekből és csatornahálózat elmaradásából ered. Az ezredforduló után nagytávon fejeződik be a Központi (észak-csepeli) telep II. és III. ütemének megépítése, valamint a dél-budai telep üzembehelyezése. A szennyvíztisztító telepek területeit a területfelhasználási tervben biztosítottuk. A budapesti szennyvíztisztító telepekről kikerülő rácsszemét mennyisége távlatban 35.000 m

3 évente. Ezt előkezelés után meg kell semmisíteni, az ártalmatlanítás tervezett módja a városi szemétégető művekben való elégetés, ez az ártalmatlanítás optimális megoldása, átemeneti időszakban saját égetést vagy deponálást kell megoldani. A tisztítótelepeken és a hálózatból kiemelt homok jellegű hulladék távlati mennyisége 150.000 m

3

/év. Kezelése mosást és ülepítést végző berendezéssel célszerű. A mennyiség növekedésével új depóniahelyeket kell kijelölni. A tisztítótelepek kiépítésével egyidejűleg jelentős feladat a szennyvíziszap elhelyezés. A szennyvíztisztítási program megvalósulása során a keletkező rothasztott és víztelenített szennyvíziszap várható mennyisége 2100 m

3

/d. Az iszap elhelyezésére jelenleg és távlatban is legcélszerűbb módszer a mezőgazdasági hasznos elhelyezés. A távlatban keletkező iszapmennyiség elhelyezéséhez szükséges mezőgazdasági terület nagysága — 40 m

3

/d iszap elhelyezésével számolva - 20.300 ha, ez 2000-ben 8100 ha. A mezőgazdasági elhelyezhetőség feltétele a kellő hatásfokú ipari előtisztítás, mely az ipari üzemek feladata. (Az iparban keletkező szennyvíziszapot további 0,5 millió m

3-re becsülik.) Az iszapelhelyezés területére vonatkozóan a tervben nem szerepel javaslat, mivel meghatározásához további részletes vizsgálatok elvégzése, valamint hatósági döntések szükségesek. A fővároson belül az iszap ártalmatlanítására és lerakására megfelelő hely nincs, ezért Budapest területén kívül kell gazdaságosan elérhető területeket kijelölni az iszap elhelyezésére. Ez idő szerint az iszap mezőgazdasági felhasználása bizonytalannak látszik, ezért depóniahelyeket kell kijelölni. Az első átemeneti depóniatelep kijelölése már megtörtént Fót térségében 300 m

3

/d mennyiségre. A távlatban keletkező szennyvíziszap elhelyezésére a Fővárocsi Csatornázási Művek feltároó tanulmányt készíttetett a MÉLYÉPTERV-vel, amely a Pest megyei térségeket megvizsgálva, természetes szigetelésű területet talált Vácduka-Váchartyán körzetében, ahol az előrebecslések