Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A lágymányosi telek története - The History of the Site in Lágymányos GY. Balogh Ágnes

A Duna szabályozási vonalát, a majdani Gellért tértől dél felé terjeszkedő beépítést és a kialakulóban lévő ipari területet (a Zartl-féle székgyár, a Kohn-féle szeszgyár és a Brunner-féle téglavető telkeit] már feltünteti az 1870-ben keltezett Buda-térkép. A Kohn-féle szeszgyár a Műegyetemi Könyvtár helyén állt, és egy keretesen körbeépített udvar volt, melyet Klösz György 1890-es fényképfelvétele meg is örökített a gáttal a Lágymányosi-tóval együtt. A szeszgyár épületei később az egyetemi építkezések felvonulási épületeiként szolgáltak, és csak fokozatosan bontották el azokat.

Annak ellenére, hogy Lágymányos területe ekkor még mocsaras volt, kedvező Duna-parti, belterületi fekvése miatt sokféle fejlesztési terv készült rá vonatkozóan. Az első tervszerint 1873-ban téli kikötőt terveztek ide, ám egy év múlva elvetették ezt az ötletet. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1870-es években nagyarányú, városszerű építkezést képzelt el itt. Az új híd érkezését a Sárosfürdő közelében kialakítandó térre tervezték, ahonnét a part mentén haladó fő közlekedési utak, a promontori és a fehérvári országutak (ma: Budafoki, illetve Bartók Béla út] ágaztak ki. Egy másik koncepció szerint a millenniumi kiállítás egy részét telepítették volna ide. Bár a terv nem valósult meg, a Millenniumra elkészült Ferenc József (ma: Szabadság) híd nagyban hozzájárult Dél-Buda közlekedés- és területfejlesztésének felgyorsulásához.

BUDAPEST TÉRKÉPÉNEK RÉSZLETE, 1896 DETAIL OF A MAP OF BUDAPEST, 1896

I